Local view for "http://purl.org/linkedpolitics/eu/plenary/2008-11-19-Speech-3-230"

Predicate	Value (sorted: default)
rdf:type	lpv_eu:Speech6
dcterms:Date	"2008-11-19"^^xsd:date6
dcterms:Is Part Of	lp_eu:Politica spaţială europeană: Europa şi spaţiul (dezbatere)6
dcterms:Language	"fr"^^xsd:language6
lpv:document identification number	"en.20081119.19.3-230"6
lpv:hasSubsequent	lp_eu:2008-11-19-Speech-3-2316
lpv:speaker	lp:Jean-Pierre Jouyet6
lpv:spoken text	". – Cher Monsieur le Président Onesta, Monsieur le Vice-président de la Commission européenne, Monsieur Verheugen, Mesdames et Messieurs les Députés, Monsieur Pribetich, votre intervention et vos interrogations sont particulièrement pertinentes et, compte tenu de l’élan que vous avez mis à les soutenir et à les poser, il me sera particulièrement difficile d’intervenir après vous. Concernant le programme GMES, les Conseils à venir des 1 et 2 décembre prochains devraient fixer les lignes applicables et définir le terme du partenariat entre l’Union et les États membres, faire des propositions législatives qui formalisent le programme avant la fin de l’année 2009, et je peux d’ores et déjà vous indiquer que le Conseil considère que l’approche basée sur le bien public est celle qui doit être retenue pour le bon développement de ce programme. Une politique des données, également, doit être mise en place rapidement. Enfin, il doit y avoir quatre priorités, qui ont d’ailleurs été reprises par M. Pribetich: la première, c’est l’espace et le changement climatique, tant la contribution des applications spatiales est unique en ce domaine; la seconde, c’est la contribution des activités spatiales à la stratégie de Lisbonne; la troisième, c’est tout ce qui a trait à l’espace et à la sécurité de façon à ce que nous puissions avoir, au niveau européen, un suivi et une surveillance des infrastructures spatiales européennes et des débris spatiaux; enfin, la quatrième priorité reste l’exploration spatiale, c’est une entreprise politique et planétaire et l’Europe devrait agir dans le cadre d’un programme mondial. Pour cela, l’Europe doit élaborer une vision commune et une planification stratégique à long terme et doit également avoir le dialogue politique nécessaire avec les autres États dans le cadre d’une coopération internationale élargie et, de ce point de vue, le Conseil se félicite que la Commission ait annoncé qu’elle organiserait, en 2009, une conférence politique de haut niveau sur la vision mondiale à long terme en matière d’exploration spatiale. Voilà, Monsieur le Président, Mesdames et Messieurs les Députés, cette vision renouvelée de la politique spatiale européenne marque un nouvel engagement des États membres, un engagement qui, au service d’une ambition européenne exceptionnelle, je n’en doute pas, trouvera un écho dans votre Assemblée. Pertinentes, parce que l’espace est devenu, comme vous l’avez souligné, un outil essentiel pour tous les pays européens. Ses missions contribuent à l’accroissement de nos connaissances, tant en ce qui concerne l’observation de la terre ou l’océanographie que la météorologie par satellite. Il correspond aussi à la croissance de nos économies à travers les télécommunications et la navigation par satellite. C’est devenu, tout à fait discrètement, mais de manière essentielle, un instrument consubstantiel à la vie moderne. L’espace est aussi un outil, vous l’avez indiqué, qui permet de fédérer l’Europe autour d’une même ambition et qui permet de développer l’identité européenne. Et c’est dans cet esprit que la présidence française a organisé, en juillet dernier, avec Valérie Pécresse, la première réunion informelle des ministres européens chargés de l’espace à Kourou, qui est, comme vous le savez, le port spatial de l’Europe. Je sais que le Parlement européen était représenté par M. Rovsing dans le cadre de cette manifestation, et je l’en remercie. Cette réunion a permis de dégager une vision commune pour l’Europe dans l’espace autour des trois acteurs principaux de la politique spatiale européenne: l’Union, l’Agence spatiale européenne et les États membres, tout en reconnaissant à l’Union des responsabilités accrues. Ces trois acteurs feront, ensemble, de l’Europe une des principales puissances spatiales sur la scène internationale, soyez-en certains. Pour développer une politique spatiale européenne qui bénéficie à tous les Européens, il convient premièrement de garantir l’accès libre et équitable pour l’ensemble des États membres de l’Union aux avantages que représentent les activités spatiales; deuxièmement, de renforcer les mécanismes existants de coordination dans le domaine spatial, l’expertise européenne et les investissements financés par la Communauté, par des sources intergouvernementales et nationales; enfin, il nous faut aussi améliorer les synergies entre les programmes spatiaux civils et de défense. Donc, c’est ainsi que l’Union, l’Agence spatiale européenne et les États membres feront en sorte de bénéficier d’un accès à l’espace qui soit autonome, fiable et au meilleur coût, ce qui est nécessaire par rapport à nos grands partenaires. Bien sûr, cela nécessite un renforcement du rôle de l’Union européenne dans la politique spatiale européenne. C’est à l’Union qu’il convient de fédérer la demande en matière d’applications spatiales, de recenser les exigences des utilisateurs, d’établir les priorités, de veiller à la continuité des services. Nous avons également, au niveau de l’Union, développé des instruments et des schémas financiers communautaires pour prendre en compte les spécificités du secteur spatial dans le cadre, notamment, des prochaines perspectives financières. Le Conseil «Espace» qui s’est tenu le 26 septembre dernier a permis de mettre en orbite, si j’ose dire, et de confirmer l’importance des deux programmes phares que sont Galileo EGNOS et le programme GMES. À propos de Galileo EGNOS, l’Union européenne peut se féliciter d’avoir signé un nombre important d’accords de coopération avec des États tiers, tels les États-Unis, la Chine, Israël, la Corée du Sud, l’Ukraine et le Maroc. Ce même Conseil du 26 septembre a souligné l’importance d’accroître la coordination entre la Commission, l’ESA et les États membres dans le domaine de la recherche et du développement, notamment pour les systèmes de navigation par satellite."@fr8
lpv:translated text	"Pane předsedající, pane místopředsedo Komise, pane Verheugene, vážení poslanci, váš projev, pane Pribetichi, a otázky jsou velmi trefné a vzhledem k s nímž jste je přednesl, bude velmi obtížné na vaši řeč navázat. Pokud jde o program GMES, nadcházející Rada, která bude zasedat ve dnech 1. a 2. prosince, by měla stanovit příslušné hlavní směry vývoje a podmínky partnerství mezi Evropskou unií a členskými státy a rovněž legislativní návrhy, které tento program do konce roku 2009 formálně schválí. Už nyní vás mohu informovat o tom, že Rada je přesvědčena, že pokud se má tento program úspěšně rozvíjet, musí být založen na přístupu obecné prospěšnosti. Dále je třeba urychleně přijmout politiku pro oblast informací. Musíme tedy stanovit čtyři priority, o nichž hovořil rovněž pan Pribetich: první se dotýká vesmíru a změny klimatu, vzhledem k tomu, že přispění vesmírných aplikací je v této oblasti jedinečné. Druhou je přispění vesmírných činností Lisabonské strategii. Třetí se týká vesmíru a bezpečnosti s ohledem na sledování a dohled evropských vesmírných infrastruktur nad vesmírným odpadem na evropské úrovni. A konečně čtvrtou prioritou je využívání vesmíru, což je politická otázka, a planetární politika, kde by měla Evropa postupovat v rámci celosvětového programu. V tomto ohledu musí Evropa vypracovat společnou vizi a dlouhodobý strategický plán a rovněž musí navázat potřebný politický dialog s ostatními státy v širším rámci mezinárodní spolupráce. V tomto ohledu je Rada velmi ráda, že Komise oznámila na rok 2009 uspořádání politické konference na vysoké úrovni týkající se dlouhodobé celosvětové vize pro využívání vesmíru. A proto, pane předsedající, dámy a pánové, tato obnovená vize evropské vesmírné politiky dokládá nové odhodlání členských států, odhodlání, které bezpochyby v zájmu této mimořádné ambice Evropy nalezne ve sněmovně ohlas. Jsou trefné, protože vesmír se stal, jak jste řekl, nezbytným nástrojem pro všechny evropské země. Tyto mise nám pomáhají při získávání znalostí, ať už se týkají pozorování země nebo oceánografie či satelitní meteorologie. Rovněž souvisí s růstem našeho hospodářství prostřednictvím satelitních telekomunikačních technologií a satelitní navigace. Vesmír se stal postupně nezbytným nástrojem moderního života a jeho nedílnou součástí. Vesmír je rovněž nástrojem, jak jste uvedl, který umožní v Evropě sjednotit se na základě společné ambice a vytvořit evropskou identitu. Právě v tomto duchu uspořádalo francouzské předsednictví vloni v červenci v čele s Valérií Pécresseovou první neformální schůzku evropských ministrů pro vesmír ve městě Kourou, kde je, jak víte, umístěn evropský kosmodrom. Evropský parlament zde, pokud vím, zastupoval pan Rovsing a já mu za to děkuji. Toto setkání nám umožnilo formulovat společnou vizi pro Evropu ve vesmíru, která se opírá o tři základní aktéry evropské vesmírné politiky: Evropskou unii, Evropskou kosmickou agenturu a členské státy – přičemž uznává rostoucí odpovědnost Unie. Tito tři aktéři mohou společně učinit z Evropy jednu z předních vesmírných velmocí světa, tím jsme si jistí. K vytvoření evropské vesmírné politiky, která bude prospěšná všem Evropanům, potřebujeme v první řadě zajistit otevřený a rovný přístup všech členských států Evropské unie k výhodám, které přináší činnosti ve vesmíru. Za druhé, musíme posílit stávající mechanismy koordinace v odvětví vesmíru, evropskou odbornost a investice financované jak z prostředků Společenství, tak z mezivládních a vnitrostátních zdrojů. Za třetí, je nezbytné zlepšit součinnost mezi civilními a obranými vesmírnými programy. Evropská unie, Evropská kosmická agentura a členské státy tak zajistí, že budeme moci využívat výhod přístupu do vesmíru, přístupu, který bude nezávislý, životaschopný a za nejlepší možnou cenu, což je zapotřebí s ohledem na naše největší partnery. To pochopitelně vyžaduje posílení úlohy Evropské unie v oblasti evropské vesmírné politiky. Úkolem Evropské unie je sjednocovat požadavky pro vesmírné aplikace, vést přehled o požadavcích uživatelů, stanovit priority a zajišťovat pokračování poskytovaných služeb. Rovněž musíme na úrovni Unie vytvořit nástroje a finanční režimy Společenství, které by zohledňovaly zvláštní charakteristiky odvětví vesmíru, zejména s ohledem na budoucí finanční výhledy. Rada pro vesmír, která zasedala 26. září, vyslala na oběžnou dráhu a – mohu-li to tak říci – potvrdila význam dvou vlajkových lodí mezi vesmírnými programy, Galileo EGNOS a GMES. Pokud jde o Galileo EGNOS, může být Evropská unie hrdá na to, že podepsala značný počet dohod o spolupráci se třetími zeměmi, jako jsou Spojené státy, Čína, Izrael, Jižní Korea, Ukrajina a Maroko. Stejná Rada ze dne 26. září vyzdvihla význam rostoucí spolupráce mezi Komisí, Evropskou kosmickou agenturou a členskými státy v oblasti výzkumu a vývoje, konkrétně v oblasti satelitních navigačních systémů."@cs1 "Hr. formand, hr. næstformand i Kommissionen, hr. Verheugen, mine damer og herrer! Hr. Pribetichs indlæg og spørgsmål er særlig relevante og i lyset af den entusiasme, hvormed de er blevet fremsat og støttet, vil indlægget blive vanskeligt at følge. Med hensyn til GMES-programmet forventes Rådet på møderne den 1. og 2. december at fastsætte retningslinjer og definere vilkårene for partnerskabet mellem EU og medlemsstaterne og at fremlægge lovgivningsforslag om formalisering af programmet inden slutningen af 2009. Jeg kan allerede oplyse om, at Rådet mener, at en strategi baseret på almenvellet skal opretholdes, hvis dette program skal udvikle sig i en vellykket retning. Der skal desuden hurtigt indføres en datapolitik. Endelig skal der, som hr. Pribetich nævnte, være fire prioriteter: Den første vedrører rummet og klimaændringer, da rumapplikationernes bidrag er enestående på dette område. Den anden er rumaktiviteternes bidrag til Lissabonstrategien. Den tredje omfatter rummet og sikkerhed med hensyn til kontrol og overvågning af europæiske ruminfrastrukturer og rumaffald på europæisk plan. Endelig er den fjerde prioritering fortsat rumudforskning, som er en politisk og global politik, og Europa bør handle inden for rammerne af et globalt program. I denne henseende skal Europa udvikle en fælles vision og en langsigtet strategisk plan og skal også gennemføre den nødvendige politiske dialog med andre lande inden for de brede rammer af et internationalt samarbejde, og i denne henseende er Rådet meget glad for, at Kommissionen har meddelt, at den vil tilrettelægge en politisk konference på højt plan i 2009 om den langsigtede globale vision for rumudforskning. Og således viser denne nye vision for den europæiske rumpolitik et nyt engagement fra medlemsstaternes side, et engagement, som jeg i lyset af denne hidtil usete europæiske ambition ikke tvivler på vil give genlyd i hele Parlamentet. De er relevante, fordi rummet, som De påpegede, er blevet et vigtigt redskab for alle de europæiske lande. Disse missioner bidrager til vores erhvervelse af viden, uanset om dette gælder observation af Jorden eller oceanografi eller meteorologi via satellit. Det svarer også til væksten i vores økonomier via satellitbaseret telekommunikation og navigation. Det er blevet et diskret, men dog vigtigt redskab, et instrument, der indgår fuldt ud i det moderne liv. Rummet er også, som De anførte, et redskab, der gør det muligt for Europa at forenes omkring en fælles ambition og udvikle en europæisk identitet. Det er derfor i denne ånd, at det franske formandskab i juli i samarbejde med Valérie Pécresse tilrettelagde det første uformelle møde mellem europæiske rumministre i Kourou, der, som De ved, er den europæiske rumhavn. Jeg ved, at Europa-Parlamentet var repræsenteret ved hr. Rovsing ved dette arrangement, og jeg takker ham herfor. Dette møde gjorde det muligt for os at udvikle en fælles vision for Europa i rummet baseret på de tre hovedaktører i den europæiske rumpolitik: EU, Det Europæiske Rumagentur og medlemsstaterne – samtidig med at EU's øgede ansvarsområder anerkendes. Sammen vil disse tre aktører gøre Europa til en af de vigtigste rummagter på den internationale scene, det er vi sikre på. For at udvikle en europæisk rumpolitik til gavn for alle europæere må vi først og fremmest sikre en åben og ligelig adgang for alle EU's medlemsstater til de fordele, som rumaktiviteter medfører. For det andet må vi styrke de eksisterende koordineringsmekanismer inden for rumsektoren, europæisk ekspertise og investeringer finansieret via både fællesskabsressourcer og tværnationale og nationale ressourcer. Endelig er det nødvendigt at forbedre synergien mellem civile rumprogrammer og forsvarsrumprogrammer. Derfor vil EU, Det Europæiske Rumagentur og medlemsstaterne sikre, at vi får adgang til rummet, der er selvstændig, bæredygtig og til den bedste pris, hvilket er nødvendigt i forhold til vores største partnere. Dette kræver naturligvis en styrkelse af EU's rolle i den europæiske rumpolitik. Det er op til EU at harmonisere efterspørgslen efter rumapplikationer, at gøre status over brugernes krav, at fastsætte prioriteter og at sørge for, at tjenesteydelserne er kontinuerlige. På EU-plan har vi ligeledes udviklet instrumenter og fællesskabsfinansieringsordninger for at tage hensyn til rumsektorens karakteristika med hensyn til især de kommende finansielle overslag. "Rumrådet", der fandt sted den 26. september, gjorde det muligt, om jeg så må sige, at sende de to flagskibsprogrammer, Galileo EGNOS og GMES i kredsløb og bekræfte betydningen af dem. Med hensyn til Galileo EGNOS kan EU lykønske sig selv med at have underskrevet et stort antal samarbejdsaftaler med tredjelande som f.eks. USA, Kina, Israel, Sydkorea, Ukraine og Marokko. Det samme råd af 26. september understregede betydningen af øget koordinering mellem Kommissionen, Det Europæiske Rumagentur og medlemsstaterne på forsknings- og udviklingsområdet, navnlig for satellitnavigationssystemer."@da2 "Herr Präsident, Herr Vizepräsident der Kommission, Herr Verheugen, verehrte Abgeordnete! Herr Pribetich, ihre Ausführungen und Fragen waren sehr sachbezogen, und angesichts des Elans, mit dem Sie diese dargelegt und untermauert haben, wird es für mich sehr schwierig werden, mitzuhalten. Was die GMES-Programme anbelangt, dürften auf den für den 1. und 2. Dezember anberaumten Ratssitzungen die geltenden Leitlinien aufgestellt, die Bedingungen für die Partnerschaft zwischen der Union und den Mitgliedstaaten definiert und die Legislativvorschläge festgelegt werden, die das Programm vor Ende 2009 formalisieren. Ich kann Sie bereits darüber informieren, dass der Rat die Auffassung vertritt, dass die Herangehensweise auf der Grundlage des öffentlichen Guts beibehalten werden muss, damit sich dieses Programm erfolgreich entwickelt. Des Weiteren muss auch eine Datenpolitik zügig eingeführt werden. Zum Schluss müssen wir uns auf vier Prioritäten konzentrieren, die Herr Pribetich auch schon angesprochen hat: Die Erste betrifft den Weltraum und den Klimawandel insofern, als der Beitrag weltraumgestützter Anwendungen in diesem Bereich einmalig ist. Die Zweite bezieht sich auf den Beitrag weltraumgestützter Aktivitäten zur Lissabon-Strategie. Die Dritte deckt Weltraum und Sicherheit im Hinblick auf die Überwachung und Beaufsichtigung der europäischen Weltrauminfrastrukturen sowie das Problem des Weltraummülls auf europäischer Ebene ab. Die vierte Priorität befasst sich abschließend mit der Erforschung des Weltraums. Diese umfasst politische und globale Fragen, und Europa sollte im Rahmen eines weltweiten Programms handeln. In dieser Hinsicht muss Europa eine gemeinsame Vision und einen langfristigen strategischen Plan entwickeln und mit anderen Ländern in einem erweiterten Rahmen der internationalen Zusammenarbeit den notwendigen politischen Dialog führen. Diesbezüglich freut sich der Rat sehr, dass die Kommission angekündigt hat, dass sie 2009 eine hochkarätige politische Konferenz über die langfristige weltweite Vision für die Erforschung des Weltraums abhalten wird. Herr Präsident, meine Damen und Herren! Diese erneuerte Vision der europäischen Raumfahrtpolitik stellt ein neues Engagement der Mitgliedstaaten dar, ein Engagement, das sich im Interesse des beispiellosen europäischen Ehrgeizes sicherlich auch im Parlament niederschlagen wird. Sie waren deshalb sachbezogen, weil der Weltraum, wie Sie bereits herausgestellt haben, ein wichtiges Instrument für alle europäischen Länder ist. Diese Missionen tragen dazu bei, neues Wissen zu erlangen, sei es im Hinblick auf die Erdbeobachtung, die Ozeanografie oder die Meteorologie per Satellit. Des Weiteren wird das Wachstum durch Satellitentelekommunikation und -navigation gefördert. Diese ist diskret und unumgänglich ein fester Bestandteil unser modernes Leben geworden. Die Raumfahrt ist ferner, wie Sie bereits angedeutet haben, ein Instrument, das es Europa erlaubt, geschlossen hinter einem gemeinsamen Ziel zu stehen und eine europäische Identität zu entwickeln. In diesem Sinne hat die französische Präsidentschaft im vergangenen Juli mit Frau Valérie Pécresse die erste informelle Sitzung der europäischen Minister für Raumfahrt in Kourou abgehalten, wo sich, wie Sie wissen, der europäische Weltraumbahnhof befindet. Mir ist bekannt, dass das Europäische Parlament bei dieser Veranstaltung von Herrn Rovsing vertreten wurde, wofür ich ihm danke. Diese Sitzung hat es uns erlaubt, eine gemeinsame Vision für die Raumfahrt Europas festzulegen, welche die drei Hauptakteure der europäischen Raumfahrtpolitik einbezieht: die Union, die Europäische Weltraumorganisation und die Mitgliedstaaten – wobei die stärkeren Verantwortlichkeiten der Union anerkannt werden. Zusammen werden diese drei Akteure Europa auf internationaler Ebene zu einer der wichtigsten Weltraumgroßmächte machen. Dessen sind wir sicher. Um eine europäische Raumfahrtpolitik zu Gunsten aller Europäer auszuarbeiten, müssen wir zunächst garantieren, dass alle Mitgliedstaaten der Union die Vorteile, die die Aktivitäten im Weltraum mit sich bringen, frei und gleichberechtigt nutzen können. Zweitens müssen wir die bestehenden Koordinierungsmechanismen im Raumfahrtsektor, die europäische Expertise und die Investitionen verstärken, die sowohl von der Gemeinschaft als auch von zwischenstaatlichen und nationalen Geldgebern stammen. Abschließend besteht die Notwendigkeit, die Synergie von Raumfahrtprogrammen für zivile Zwecke und für Verteidigungszwecke zu steigern. Diesbezüglich werden die Union, die Europäische Weltraumorganisation und die Mitgliedstaaten sicherstellen, dass wir einen autonomen, realisierbaren und preisgünstigen Zugang zum Weltraum nutzen, was im Hinblick auf unsere größten Partner notwendig ist. Natürlich erfordert dies eine Stärkung der Rolle der Europäischen Union im Bereich der europäischen Raumfahrtpolitik. Es ist Aufgabe der Union, die Nachfrage nach weltraumgestützten Anwendungen zu bündeln, die Anforderungen der Nutzer zu ermitteln, Prioritäten zu setzen und für eine Kontinuität der Dienstleistungen zu sorgen. Darüber hinaus haben wir auf Ebene der Union Instrumente und Gemeinschaftsfinanzierungsprogramme entwickelt, die die Merkmale des Raumfahrtsektors – insbesondere in Bezug auf die bevorstehende finanzielle Vorausschau – berücksichtigen. Der „Weltraumrat“ vom 26. September hat es ermöglicht, die zwei Flaggschiffprogramme Galileo EGNOS und GMES in die Erdumlaufbahn zu schießen, wenn ich so sagen darf, und deren Bedeutung zu bestätigen. In Bezug auf Galileo EGNOS kann sich die Europäische Union dazu beglückwünschen, eine erhebliche Zahl an Kooperationsverträgen mit Drittländern wie den Vereinigten Staaten, China, Israel, Südkorea, der Ukraine und Marokko unterzeichnet zu haben. Derselbe Rat vom 26. September unterstrich die Bedeutung einer stärkeren Koordination zwischen der Kommission, der Europäischen Weltraumorganisation und den Mitgliedstaaten im Bereich Forschung und Entwicklung, insbesondere bei Satellitennavigationssystemen."@de9 "Κύριε Πρόεδρε, κύριε Αντιπρόεδρε της Επιτροπής, κύριε Verheugen, αξιότιμα μέλη, η αγόρευσή σας, κύριε Pribetich, και οι διερωτήσεις σας είναι ιδιαίτερα συναφείς και δεδομένης της έξαρσης με την οποία τις θέσατε και τις υποστηρίξατε, θα είναι ιδιαίτερα δύσκολο να ακολουθήσω την αγόρευσή σας. Αναφορικά με το πρόγραμμα GMES τα επόμενα συμβούλια της 1ης και 2ας Δεκεμβρίου αναμένεται να καθορίσουν τις ισχύουσες τακτικές και να θεσπίσουν τους όρους συνεργασίας μεταξύ της Ένωσης και των κρατών μελών και να διατυπώσουν τις νομοθετικές προτάσεις που επισημοποιούν το πρόγραμμα πριν το τέλος του 2009. Μπορώ ήδη να σας πληροφορήσω ότι το Συμβούλιο πιστεύει ότι πρέπει να τηρηθεί μια προσέγγιση βασιζόμενη στο κοινό όφελος για την επιτυχή ανάπτυξη του εν λόγω προγράμματος. Επιπρόσθετα, πρέπει να εφαρμοστεί σύντομα και μια πολιτική δεδομένων. Τέλος, πρέπει να τεθούν τέσσερις προτεραιότητες, στις οποίες αναφέρθηκε και ο κύριος Pribetich: η πρώτη αφορά το διάστημα και την κλιματική αλλαγή, στο βαθμό που η συνεισφορά των διαστημικών εφαρμογών είναι μοναδική σε αυτό το πλαίσιο δραστηριότητας. Η δεύτερη είναι η συνεισφορά των δραστηριοτήτων για το διάστημα στη στρατηγική της Λισαβόνας. Η τρίτη καλύπτει το διάστημα και την ασφάλεια αναφορικά με την παρακολούθηση και την επιτήρηση των ευρωπαϊκών υποδομών του διαστήματος και των διαστημικών θραυσμάτων σε ευρωπαϊκό επίπεδο. Τέλος, η τέταρτη προτεραιότητα παραμένει η εξερεύνηση του διαστήματος, δηλαδή μια πολιτική πρωτοβουλία και πλανητική πολιτική και η Ευρώπη πρέπει να δράσει στο πλαίσιο ενός παγκόσμιου προγράμματος. Προς αυτήν την κατεύθυνση η Ευρώπη πρέπει να αναπτύξει ένα κοινό όραμα και ένα μακροπρόθεσμο στρατηγικό σχέδιο και πρέπει επίσης να έχει τον απαραίτητο πολιτικό διάλογο με άλλα κράτη εντός ενός διευρυμένου πλαισίου διεθνούς συνεργασίας και προς αυτήν την κατεύθυνση το Συμβούλιο είναι πολύ ευχαριστημένο που η Επιτροπή ανακοίνωσε ότι θα οργανώσει πολιτική σύσκεψη υψηλού επιπέδου για το 2009 αναφορικά με το μακροπρόθεσμο παγκόσμιο όραμα για την εξερεύνηση του διαστήματος. Και έτσι, κύριε Πρόεδρε, κυρίες και κύριοι, αυτό το ανανεωμένο όραμα της ευρωπαϊκής πολιτικής διαστήματος εκφράζει μια νέα δέσμευση από τα κράτη μέλη, μια δέσμευση, η οποία προς όφελος μιας ευρωπαϊκής φιλοδοξίας άνευ προηγουμένου, δεν έχω αμφιβολία ότι θα έχει απήχηση στο Κοινοβούλιό σας. Είναι συναφείς, διότι το διάστημα κατέστη, όπως επισημάνατε, ένα σημαντικό εργαλείο για όλες τις ευρωπαϊκές χώρες. Αυτές οι αποστολές συνεισφέρουν στην κατάκτηση της γνώσης, είτε αυτή αφορά την παρατήρηση της γης ή της ωκεανογραφίας ή της μετεωρολογίας με δορυφόρο. Αφορά επίσης την ανάπτυξη των οικονομιών μας μέσω των δορυφορικών τηλεπικοινωνιών και της πλοήγησης. Κατέστη επίσης, με ασυνεχή, αλλά ουσιαστικό τρόπο, ένα άρτιο εργαλείο για τη σύγχρονη ζωή. Το διάστημα συνιστά επιπλέον ένα εργαλείο, όπως υποδείξατε, που επιτρέπει στην Ευρώπη να είναι συσπειρωμένη γύρω από μια κοινή φιλοδοξία και να αναπτύσσει μια ευρωπαϊκή ταυτότητα. Σε αυτό το πνεύμα, συνεπώς, η Γαλλική Προεδρία οργάνωσε τον περασμένο Ιούλιο με την Valérie Pécresse, την πρώτη ανεπίσημη συνάντηση των ευρωπαίων υπουργών για το διάστημα στο Κουρού, στο οποίο, όπως γνωρίζετε, βρίσκεται η ευρωπαϊκή διαστημική βάση. Γνωρίζω ότι το Ευρωπαϊκό Κοινοβούλιο εκπροσωπούταν από τον κύριο Rovsing σε αυτήν την εκδήλωση και τον ευχαριστώ για αυτό. Η εν λόγω συνάντηση μας επέτρεψε να ορίσουμε ένα κοινό όραμα για την Ευρώπη στο διάστημα που οικοδομήθηκε γύρω από τρεις βασικούς δρώντες της ευρωπαϊκής πολιτικής διαστήματος: την Ένωση, τον Ευρωπαϊκό Οργανισμό Διαστήματος και τα κράτη μέλη – ενώ αναγνωρίζει τις αυξημένες αρμοδιότητες της Ένωσης. Οι εν λόγω τρεις δρώντες μαζί θα καταστήσουν την Ευρώπη μια από τις βασικές δυνάμεις του διαστήματος στη διεθνή σκηνή, για το οποίο είμαστε βέβαιοι. Για την ανάπτυξη μιας ευρωπαϊκής πολιτικής διαστήματος προς όφελος όλων των Ευρωπαίων, πρώτα από όλα χρειάζεται να εγγυηθούμε την ανοιχτή και ισότιμη πρόσβαση για όλα τα κράτη μέλη της Ένωσης στα πλεονεκτήματα που αποφέρουν οι δραστηριότητες του διαστήματος. Δεύτερον, πρέπει να ενισχύσουμε τους υπάρχοντες μηχανισμούς συντονισμού στον τομέα του διαστήματος, την ευρωπαϊκή εμπειρογνωμοσύνη και τις επενδύσεις που χρηματοδοτεί τόσο η Κοινότητα όσο και οι διακυβερνητικοί και εθνικοί πόροι. Τέλος, είναι απαραίτητο να βελτιώσουμε τη σύμπραξη μεταξύ των πολιτικών και αμυντικών προγραμμάτων για το διάστημα. Συνεπώς, η Ένωση, ο Ευρωπαϊκός Οργανισμός Διαστήματος και τα κράτη μέλη θα εγγυηθούν ότι επωφελούμαστε από μια πρόσβαση στο διάστημα που είναι αυτόνομη, βιώσιμη και με το καλύτερο τίμημα, το οποίο είναι απαραίτητο σε σχέση με τους μεγαλύτερους εταίρους μας. Φυσικά, αυτό προϋποθέτει ενίσχυση του ρόλου της Ευρωπαϊκής Ένωσης στη σφαίρα της ευρωπαϊκής πολιτικής του διαστήματος. Η Ένωση πρέπει να συσπειρώσει την απαίτηση για εφαρμογές του διαστήματος, να εκτιμήσει τις απαιτήσεις των χρηστών, να θέσει προτεραιότητες και να φροντίσει για τη συνέχεια των υπηρεσιών. Επιπλέον, σε επίπεδο Ένωσης, αναπτύξαμε εργαλεία και χρηματοοικονομικά σχήματα της Κοινότητας για να ληφθούν υπόψη τα χαρακτηριστικά του τομέα του διαστήματος σε σχέση, ειδικότερα, με τις ερχόμενες οικονομικές προοπτικές. Το Συμβούλιο «Διάστημα» που πραγματοποιήθηκε στις 26 Σεπτεμβρίου κατέστησε πιθανό να θέσει σε τροχιά, αν μπορώ να το πω έτσι, και να επιβεβαιώσει τη σημασία των δύο ηγετικών προγραμμάτων του Galileo EGNOS και της GMES. Αναφορικά με το Galileo EGNOS, η Ευρωπαϊκή Ένωση μπορεί να συγχαρεί τον εαυτό της για την υπογραφή ενός σημαντικού αριθμού συμφωνιών συνεργασίας με τρίτες χώρες, όπως τις Ηνωμένες Πολιτείες, την Κίνα, το Ισραήλ, τη Νότια Κορέα, την Ουκρανία και το Μαρόκο. Το ίδιο Συμβούλιο της 26ης Σεπτεμβρίου επισήμανε τη σημασία της αύξησης του συντονισμού μεταξύ της Επιτροπής, του Ευρωπαϊκού Οργανισμού Διαστήματος και των κρατών μελών στον τομέα της έρευνας και της ανάπτυξης, ειδικά για τα δορυφορικά συστήματα πλοήγησης."@el10 "Mr President, Mr Vice-President of the Commission, Mr Verheugen, honourable Members, your speech, Mr Pribetich, and questioning are particularly pertinent and given the with which you have posed and supported them, your speech will be particularly difficult to follow. With regard to the GMES programme, the forthcoming Councils on 1 and 2 December are expected to set out the applicable lines and define the terms of the partnership between the Union and the Member States and to lay down legislative proposals formalising the programme before the end of 2009. I can already inform you that the Council believes that an approach based on the public good must be maintained for this programme to develop successfully. Furthermore, a data policy must also be put into place swiftly. Finally, there must be four priorities that have also been cited by Mr Pribetich: the first concerns space and climate change, inasmuch as the contribution of space applications is unique in this sphere. The second is the contribution of space activities to the Lisbon strategy. The third covers space and security with respect to having monitoring and surveillance of European space infrastructures and space debris at European level. Finally, the fourth priority remains space exploration, this is a political and planetary policy and Europe should act within the framework of a worldwide programme. In this respect, Europe must develop a common vision and a long-term strategic plan and must also have the necessary political dialogue with other states within an enlarged framework of international cooperation and, in this respect, the Council is very pleased that the Commission has announced that it will be organising a high level political conference in 2009 concerning the long-term worldwide vision for space exploration. And so, Mr President, ladies and gentlemen, this renewed vision of European space policy demonstrates a new commitment from the Member States, a commitment that, in the interests of unprecedented European ambition, I have no doubt will resonate across your House. They are pertinent, because space has become, as you have pointed out, an essential tool for all European countries. These missions contribute to our acquisition of knowledge, whether this concerns the observation of the earth or oceanography or meteorology by satellite. It also corresponds to the growth of our economies through satellite telecommunications and navigation. It has become, in a discrete yet essential way, an integral instrument for modern life. Space is also a tool, as you have indicated, that allows Europe to be united around a common ambition and to develop a European identity. It is in this spirit, therefore, that the French Presidency organised, last July, with Valérie Pécresse, the first informal meeting of European space ministers at Kourou which, as you know, is the European spaceport. I know that the European Parliament was represented by Mr Rovsing at this event, and I thank him for that. This meeting allowed us to set out a common vision for Europe in space built around the three principal actors of European space policy: the Union, the European Space Agency, and the Member States – while recognising the Union’s increased responsibilities. Together, these three actors will make Europe one of the main space powers on the international stage, of that we are certain. To develop a European space policy of benefit to all Europeans, first of all we need to guarantee open and equal access for all Member States of the Union to the advantages that are brought by space activities. Secondly, we must reinforce existing coordination mechanisms in the space sector, European expertise and investments financed by both the Community and by intergovernmental and national sources. Finally, it is necessary to improve the synergy between civil and defence space programmes. Therefore the Union, the European Space Agency and the Member States will ensure that we benefit from an access to space that is autonomous, viable and at the best price, which is necessary with regard to our biggest partners. Of course, this requires a reinforcing of the role of the European Union in the sphere of European space policy. It is for the Union to unite demand for space applications, to take stock of users’ requirements, to establish priorities and to look after the continuity of services. Also, at Union level, we have developed instruments and Community financial schemes to take into account the characteristics of the space sector with respect, in particular, to forthcoming financial perspectives. The ‘Space’ Council that took place on 26 September made it possible to send into orbit, if I dare say, and to confirm the importance of the two flagship programmes, Galileo EGNOS and GMES. With regard to Galileo EGNOS, the European Union can congratulate itself on having signed a significant number of cooperation agreements with third countries such as the United States, China, Israel, South Korea, Ukraine and Morocco. This same Council of 26 September underlined the importance of increasing the coordination between the Commission, the European Space Agency and the Member States in the sphere of research and development, notably for satellite navigation systems."@en4 "Señor Presidente, señor Vicepresidente de la Comisión, señor Verheugen, Señorías, su discurso, señor Pribetich, y sus preguntas son particularmente pertinentes, y dado el ímpetu con el que las ha expuesto y respaldado, su discurso será difícil de seguir. En cuanto al programa GMES, se espera que los próximos Consejos que se celebrarán los días 1 y 2 de diciembre establezcan las líneas aplicables y que definan los términos de colaboración entre la Unión y los Estados miembros. También se espera que se asienten las propuestas legislativas que formalizan el programa antes de finales de 2009. Puedo informarles de que el Consejo cree que un enfoque basado en el bien público debe mantenerse para este programa a fin de que se desarrolle con éxito. Además, también es necesario poner en marcha una política de datos con rapidez. Por último, tiene que haber cuatro prioridades que también ha citado el señor Pribetich: la primera se refiere al espacio y al cambio climático, hasta tal punto que la contribución de las solicitudes espaciales es exclusiva en este ámbito. La segunda está relacionada con la contribución de las actividades espaciales a la Estrategia de Lisboa. La tercera abarca el espacio y la seguridad en lo relativo al control y a la supervisión de las infraestructuras espaciales europeas y de los restos espaciales a nivel europeo. Por último, destaca la exploración espacial como cuarta prioridad, que se trata de una directiva planetaria y política, y Europa debería actuar en el marco de un programa mundial. A este respecto, Europa tiene que desarrollar una perspectiva común y un plan estratégico a largo plazo, y también tiene que entablar el diálogo político necesario con otros Estados dentro de un marco ampliado de cooperación internacional y, a este respecto, al Consejo le complace que la Comisión haya anunciado que va a organizar una conferencia política de gran nivel en 2009 con motivo de la perspectiva mundial a largo plazo para la exploración espacial. Por tanto, señor Presidente, Señorías, esta visión renovada de la política espacial europea demuestra un nuevo compromiso por parte de los Estados miembros, un compromiso que, en aras de una ambición europea sin precedentes, no me cabe ninguna duda de que hará eco en esta Cámara. Pues son pertinentes porque, como bien ha señalado, el espacio se ha convertido en una herramienta esencial para todos los países europeos. Dichas misiones contribuyen a la adquisición del conocimiento, si esto supone la observación de la Tierra, la oceanografía o la meteorología por satélite. También se corresponde con el crecimiento de nuestras economías mediante la navegación y las telecomunicaciones por satélite. De hecho, se ha convertido, de forma discreta y esencial, en un instrumento integral de la vida moderna. Como también ha mencionado, el espacio es una herramienta que permite que Europa se una por una ambición común y también permite desarrollar una identidad europea. Por ello, con este espíritu, la Presidencia francesa organizó, el pasado julio, con Valérie Pécresse, la primera reunión informal de los ministros espaciales europeos en Kourou que, como ya sabemos, es el centro espacial europeo. Soy consciente de que el señor Rovsing fue el encargado de representar al Parlamento Europeo en este acontecimiento y, por ello, quisiera mostrarle mi agradecimiento. Dicho evento nos permitió poner en marcha una perspectiva común europea en términos espaciales basada en tres agentes fundamentales de la política espacial europea: la Unión, la Agencia Espacial Europea y los Estados miembros —al mismo tiempo que se reconoció el aumento de responsabilidades de la UE—. Estos tres agentes, en su conjunto, harán que Europa se convierta en una de las principales potencias espaciales en el escenario internacional, algo de lo que estamos seguros. Para desarrollar una política espacial europea en beneficio de todos los europeos, en primer lugar, tenemos que garantizar un acceso abierto y equilibrado a todos los Estados miembros de la Unión para las ventajas derivadas de las actividades espaciales. En segundo lugar, tenemos que fortalecer los mecanismos de coordinación existentes en el sector espacial, la experiencia europea y las inversiones financiadas tanto por las fuentes comunitarias, como por las fuentes nacionales e intergubernamentales. Por último, es necesario mejorar la sinergia entre los programas espaciales civiles y de defensa. Por tanto, la Unión Europea, la Agencia Espacial Europea y los Estados miembros se asegurarán de que nos beneficiemos de un acceso al espacio que sea autónomo, viable y al precio más económico, algo que es necesario con relación a nuestros mayores socios. Evidentemente, esto requiere el fortalecimiento del papel de la Unión Europea en el ámbito de la política espacial europea. Es responsabilidad de la Unión Europea unir la demanda de las solicitudes espaciales para hacer un balance de las exigencias de los usuarios, para establecer prioridades y para ocuparse de la continuidad de los servicios. Además, a nivel de la Unión Europea, hemos desarrollado los instrumentos y los programas financieros comunitarios para tener en cuenta las características del sector espacial por lo que respecta, en concreto, a las perspectivas financieras de cara al futuro. El Consejo Europeo que se celebró el 26 de septiembre nos permitió entrar en órbita, ya lo creo, y confirmar la importancia de los dos admirables programas, Galileo EGNOS y GMES. En cuanto al programa Galileo EGNOS, la Unión Europea puede felicitarse a sí misma por haber firmado una cantidad importante de acuerdos de cooperación con terceros países como los Estados Unidos, China, Israel, Corea del Sur, Ucrania y Marruecos. Este mismo Consejo celebrado el 26 de septiembre subrayó la importancia del aumento de la coordinación entre la Comisión, la Agencia Espacial Europea y los Estados miembros en el ámbito de la investigación y el desarrollo, de forma notable, para los sistemas de navegación por satélite."@es21 "Härra juhataja, härra komisjoni asepresident, härra Verheugen, austatud parlamendiliikmed; teie sõnavõtt, härra Pribetich, ja küsimused on väga asjakohased ning arvestades teie indu nende esitamisel ja selgitamisel on pärast teie sõnavõttu eriti raske midagi öelda. Seoses programmiga GMES, peaksid 1.–2. detsembrini toimuvad nõukogud panema paika tegevussuunad ning liidu ja liikmesriikide vahelise partnerluse tingimused, samuti esitama seadusandlusega seotud ettepanekud, millega antakse programmile enne 2009. aasta lõppu ametlik käik. Võin teile juba öelda, et programmi edukaks arenguks peab see nõukogu arvates olema jätkuvalt suunatud üldsuse kasule. Lisaks tuleb kiiresti luua ka andmepoliitika. Prioriteete peab olema neli ja härra Pribetich on need juba ära maininud; neist esimene hõlmab kosmost ja kliimamuutusi, kuna kosmosega seotud rakenduste panus selles valdkonnas on ainulaadne. Teine prioriteet on kosmosega seotud tegevuste panus Lissaboni strateegiasse. Kolmas puudutab kosmost ja julgeolekut – Euroopa kosmoseinfrastruktuuri ja kosmoseprügi seiret ja järelevalvet Euroopa tasandil. Neljas ja viimane prioriteet on kosmoseuuringud, mis on poliitiline ja planetaarne poliitika ning Euroopa peab tegutsema üleilmse programmi raames. Sellega seoses peab Euroopa töötama välja ühtse tulevikuplaani ja pikaajalise strateegilise kava ning pidama vajalikku poliitilist dialoogi teiste riikidega laiendatud rahvusvahelise koostöö raames ning sellega seoses on nõukogul väga hea meel, et komisjon on teada andnud, et korraldab 2009. aastal kõrgetasemelise poliitilise konverentsi pikaajalise üleilmse kosmoseuuringute tulevikunägemuse teemal. Niisiis, härra juhataja, daamid ja härrad, see Euroopa kosmosepoliitika uuenenud tulevikunägemus näitab liikmesriikide uut huvi, mis Euroopa enneolematu ambitsioonikuse huvides kajab kindlasti ka üle selle parlamendi. Need on asjakohased, sest kosmosest on saanud – nagu te ütlesite – oluline abivahend kõikide Euroopa riikide jaoks. Need missioonid aitavad meil saada teadmisi, olgu see siis Maa, ookeanide või ilmastiku seire satelliidi kaudu. Samuti aitab see satelliit-telekommunikatsiooni ja -navigatsiooni kaudu kaasa meie majanduse kasvule. Sellest on saanud märkamatu, ent hädavajalik abivahend tänapäeva elus. Nagu te ütlesite, on kosmos ka abivahend, mis võimaldab Euroopal ühineda ühise ambitsiooni ümber ja kujundada välja Euroopa identiteet. Selles vaimus korraldaski eesistujariik Prantsusmaa eelmise aasta juulis Valérie Pécresse’iga Euroopa kosmoseministrite esimese mitteametliku kohtumise, mis toimus Kourous, mis, nagu te teate, on Euroopa kosmodroom. Tean, et Euroopa Parlamenti esindas seal härra Rovsing ja suur tänu talle selle eest. Kohtumisel saime panna paika Euroopa ühise kosmosetuleviku, mille keskmes olid Euroopa kosmosepoliitika kolm põhitegijat – liit, Euroopa Kosmoseagentuur ja liikmesriigid –, ning seal tunnistati liidu suurenenud vastutust. Oleme veendunud, et koos teevad need kolm Euroopast rahvusvahelises plaanis ühe peamise kosmosejõu. Et Euroopa loodav kosmosepoliitika kõikidele eurooplastele kasu tooks, peame kõigepealt tagama kõikidele liikmesriikidele võrdse juurdepääsu kosmosega seotud tegevustest saadavale kasule. Teiseks peame tugevdama kosmosesektori olemasolevaid kooskõlastusmehhanisme, Euroopa teadmisi ja investeeringuid, mida teevad nii ühendus kui ka riikidevahelised ja riiklikud üksused. Kolmandaks on vaja parandada tsiviil- ja kaitsevaldkondadega seotud kosmoseprogrammide koostoimet. Sellepärast tagavad liit, Euroopa Kosmoseagentuur ja liikmesriigid, et meie kosmosekasutus on autonoomne, elujõuline ja parima hinnaga, mis on meie suurimate partneritega seoses vajalik. Selleks on muidugi vaja tugevdada Euroopa Liidu rolli Euroopa kosmosepoliitikas. Liit peab olema see, kes ühendab nõudluse kosmosega seotud rakenduste järele, uurib kasutajate nõudeid, seab prioriteedid ja hoolitseb teenuste järjepidevuse eest. Samuti oleme liidu tasandil välja töötanud instrumendid ja ühenduse finantskavad, mis arvestavad kosmosesektori omapäradega, eelkõige seoses tulevaste finantsperspektiividega. 26. septembril toimunud kosmosenõukogul saime (kui nii võib öelda) orbiidile saata kaks juhtprogrammi – Galileo EGNOSi ja GMESi – ning nende tähtsust kinnitada. Seoses Galileo EGNOSiga võib Euroopa Liit enda üle uhke olla, sest allkirjastas olulisel arvul koostöölepinguid selliste kolmandate riikidega nagu Ameerika Ühendriigid, Hiina, Iisrael, Lõuna-Korea, Ukraina ja Maroko. Sel samal 26. septembri nõukogul rõhutati vajadust suurendada kooskõlastamist komisjoni Euroopa Kosmoseagentuuri ja liikmesriikide vahel teadus- ja arendustegevuse valdkonnas, eelkõige satelliitnavigatsioonisüsteemide osas."@et5 ". Arvoisa puhemies, arvoisa komission varapuheenjohtaja Verheugen, hyvät parlamentin jäsenet, teidän puheenne, hyvä Pierre Pribetich, ja kysymyksenne ovat erittäin asianmukaisia ja koska esititte ja tuitte niitä niin eloisasti, puheenvuoron esittäminen jälkeenne on erityisen hankalaa. Tulevissa 1.−2. joulukuuta pidettävissä neuvostoissa on tarkoitus asettaa GMES-ohjelmalle suuntaviivat sekä määritellä unionin ja jäsenvaltioiden välisen kumppanuuden ehdot. Lisäksi niissä vahvistetaan lainsäädäntöehdotuksia, joilla virallistetaan ohjelma vuoden 2009 loppuun mennessä. Voin jo kertoa teille, että komissio katsoo, että tämän ohjelman menestymiseksi olisi sovellettava yleiseen etuun perustuvaa lähestymistapaa. Lisäksi on otettava nopeasti käyttöön tietopolitiikka. Lopuksi mainitsen, että on oltava neljä painopistealaa, ja Pierre Pribetich mainitsi ne. Ensimmäinen koskee avaruutta ja ilmastonmuutosta, koska avaruussovellusten panos on ainutlaatuinen tällä alalla. Toinen koskee avaruustoimien panosta Lissabonin strategiaan. Kolmas koskee avaruutta ja turvallisuutta, eli Euroopan avaruusinfrastruktuurin ja avaruusromun Euroopan tason valvontaa. Neljäs painopiste on avaruustutkimus, koska tämä on poliittinen ja kansainvälinen toimintalinja, ja Euroopan olisi toimittava maailmanlaajuisen ohjelman puitteissa. Euroopan on kehitettävä yhteistä näkemystä ja pitkän aikavälin strategista suunnitelmaa, ja sen on käytävä myös tarvittavaa poliittista vuoropuhelua muiden valtioiden kanssa kansainvälisen yhteistyön laajemmissa puitteissa. Neuvosto on tämän vuoksi erittäin tyytyväinen komission ilmoituksesta, että se järjestää vuonna 2009 korkean tason poliittisen kokouksen avaruustutkimuksen maailmanlaajuisista pitkän aikavälin näkymistä. Siten, arvoisa puhemies, hyvät parlamentin jäsenet, tämä uudistettu näkemys Euroopan avaruuspolitiikasta osoittaa uutta sitoumusta jäsenvaltiolta. Kyseessä on ennenäkemätöntä eurooppalaista kunnianhimoa osoittava sitoumus, joka saa varmasti Euroopan parlamentin tuen. Ne ovat tärkeitä, koska avaruudesta on tullut, kuten huomautitte, tärkeä työväline kaikille Euroopan valtioille. Eri toimilla edistetään tietojemme lisäämistä, ja niihin kuuluvat maapallon tilanteen tarkkailu sekä satelliitin välityksellä harjoitettava merentutkimus tai ilmatiede. Näin lisätään myös talouskasvua satelliittitietoliikenteen ja -navigoinnin ansiosta. Siitä on tullut hyvin huomiota herättämättömällä mutta oleellisella tavalla nykyajan elämän keskeinen väline. Kuten huomautitte, avaruus on myös väline, jonka ansiosta Eurooppa voi toimia yhdessä yhteisen tavoitteen vuoksi ja kehittää eurooppalaista identiteettiä. Puheenjohtajavaltio Ranska järjesti viime heinäkuussa juuri tämä hengen mukaisesti Valérie Pécressen johdolla ensimmäisen epävirallisen avaruusasioista vastaavien EU:n ministerien välisen kokouksen Kouroussa, joka on Euroopan avaruuskeskus. Tiedän, että Christian Rovsing edusti Euroopan parlamenttia kyseisessä tilaisuudessa ja kiitän häntä siitä. Tämän kokouksen ansiosta saimme aikaan yhteisen näkemyksen eurooppalaisesta avaruuspolitiikasta, joka rakentuu kolmen keskeisen toimijan, unionin, Euroopan avaruusjärjestön ja jäsenvaltioiden, ympärille. Panimme samalla merkille unionin entistä suuremman vastuun. Näiden kolmen toimijan ansiosta Euroopasta saadaan yksi tärkeimmistä avaruuden alan voimatekijöistä kansainvälisellä näyttämöllä. Olemme tästä varmoja. Ensiksi kaikkia eurooppalaisia hyödyttävän Euroopan avaruuspolitiikan kehittämiseksi meidän on varmistettava kaikille jäsenvaltioille avoin ja yhtäläinen pääsy avaruustoiminnan tarjoamiin etuihin. Toiseksi meidän on vahvistettava olemassa olevia avaruusalan koordinointimenettelyjä, eurooppalaista asiantuntemusta sekä rahoitusta, jota saadaan yhteisöltä ja hallitusten välisistä sekä kansallisista lähteistä. Lopuksi totean, että siviili- ja puolustusalan avaruusohjelmien synergiaa on parannettava. Unioni, Euroopan avaruusjärjestö ja jäsenvaltiot varmistavat siten, että voimme hyötyä sellaisista avaruustoimista, jotka ovat riippumattomia, kannattavia ja kustannustehokkaita, mikä on tärkeää suurimpien kumppaneidemme vuoksi. Tämä edellyttää luonnollisesti Euroopan unionin roolin vahvistamista Euroopan avaruuspolitiikan alalla. Euroopan unionin on luotava kysyntää avaruussovelluksille, kartoitettava käyttäjien vaatimuksia, vahvistettava painopisteitä sekä huolehdittava palveluiden jatkuvuudesta. Olemme myös kehittäneet unionin tasolla välineitä ja yhteisön rahoitusjärjestelmiä, joissa otetaan huomioon avaruusalan erityispiirteet etenkin tulevien rahoitusnäkymien osalta. Avaruusneuvoston, joka pidettiin 26. syyskuuta, ansiosta oli mahdollista käynnistää kaksi tärkeää ohjelmaa, Galileo Egnos ja GMES, sekä vahvistaa niitä. Euroopan unioni voi Galileo Egnosin osalta onnitella itseään huomattavasta yhteistyösopimusten määrästä kolmansien maiden kanssa, joihin kuuluvat esimerkiksi Yhdysvallat, Kiina, Israel, Etelä-Korea, Ukraina ja Marokko. Samassa 26. syyskuuta pidetyssä avaruusneuvostossa korostettiin, että on tärkeää lisätä komission, Euroopan avaruusjärjestön ja jäsenvaltioiden välisiä tutkimuksen ja kehittämisen alan koordinointitoimia etenkin satelliittinavigointijärjestelmien suhteen."@fi7 "Tisztelt elnök úr, a Bizottság tisztelt alelnöke, Verheugen úr, tisztelt képviselők! A Pribetich úr, kétségkívül nagyon fontos kérdésekről beszélt, nehéz lesz utolérni azt a lelkesedést, amellyel elénk tárta kérdéseit és amellyel kiállt azok mellett. Ami a GMES programot illeti, a december 1-jei és 2-i tanácsi ülésen várhatóan meghatározzák az Unió és a tagállamok közötti partnerség alkalmazandó irányvonalait és feltételeit, továbbá jogalkotási javaslatokat terjesztenek elő, hogy a program még 2009 vége előtt hivatalos formát kapjon. Már most tájékoztathatom Önöket arról, hogy a Tanács véleménye szerint e program csak akkor lehet sikeres, ha a közjó érdekeit szolgáló megközelítést alkalmazzuk. Gyorsan életbe kell léptetni továbbá egy adatvédelmi politikát is. Végül négy prioritást kell szem előtt tartanunk, amelyet Pribetich úr is említett: az első az űrrel és az éghajlatváltozással kapcsolatos, tekintettel arra, hogy e téren az űralkalmazások hozzájárulása rendkívül egyedi. A második az űrrel kapcsolatos tevékenységeknek a lisszaboni stratégiához való hozzájárulása. A harmadik az űr és a biztonság kérdésével kapcsolatos: európai szinten gondoskodnunk kell az európai űreszközök és űrszemét nyomon követéséről és felügyeletéről. Végül, a negyedik kiemelt kérdés az űrkutatás, ami politikai prioritás, és egyben az egész bolygó számára kiemelt fontosságú terület, ahol Európának egy világméretű program keretében kell cselekednie. E tekintetben Európának ki kell dolgoznia egy közös jövőképet és egy hosszú távú stratégiai tervet, valamint kibővített nemzetközi együttműködési keretben párbeszédet kell folytatnia más államokkal; ezzel kapcsolatban a Tanács örömmel vette tudomásul a Bizottságnak azt a bejelentését, hogy 2009-ben magas szintű politikai konferenciát szervez, ahol a világnak az űrkutatással kapcsolatos, hosszú távú jövőképét fogják megvitatni. Tisztelt elnök úr, hölgyeim és uraim, az európai űrpolitika megújult jövőképe tehát a tagállamok új elkötelezettséget szemlélteti, egy olyan elkötelezettséget, amely ezt a kivételes európai célt fogja szolgálni. Biztos vagyok benne, hogy a Parlament döntései is ezt visszhangozzák majd. Amint azt Ön is elmondta, az űr rendkívül fontos eszközzé vált valamennyi európai ország számára. E küldetések révén új tudásra tehetünk szert, legyen szó a Föld megfigyeléséről, a tengerkutatásról vagy a műholdas időjárás-előrejelzésről. A műholdas távközlés és navigáció hozzájárul gazdaságunk növekedéséhez. Az űr, diszkréten, de nagyon határozottan, a modern élet szerves részévé vált. Ahogy Ön is említette, az űr olyan eszköz is, amely lehetővé teheti, hogy Európa együtt dolgozzon egy közös cél érdekében, ez pedig segíti az európai identitás kialakulását. Ennek szellemében a francia elnökség Valérie Pécresse közreműködésével a múlt év júliusában első alkalommal rendezte meg az űrügyekért felelős európai miniszterek találkozóját Kourou-ban, az európai űrállomás helyszínén. Az Európai Parlamentet Rovsing úr képviselte, és ezért köszönetet mondok neki. A találkozó lehetővé tette, hogy az űrpolitikával kapcsolatban közös európai jövőképet alakítsunk ki az európai űrpolitika három meghatározó szereplőjének, azaz az Unió, az Európai Űrügynökség és a tagállamok szerepvállalására alapozva, ugyanakkor elismerve az Unió nagyszámú feladatát. Biztosak vagyunk abban, hogy e három szereplő együtt nemzetközi szinten is meghatározó űrhatalommá teszi Európát. Valamennyi európai javát szolgáló európai űrpolitika kialakításához először is az Unió valamennyi tagállama számára nyílt és azonos szintű hozzáférést kell biztosítanunk az űrpolitika által teremtett előnyökhöz. Másodszor, meg kell szilárdítanunk az űrágazatban meglévő koordinációs mechanizmusokat az európai szakértelem, valamint a közösségi, illetve kormányközi és nemzeti forrásokból finanszírozott beruházások tekintetében is. Végül, mindenképpen javítani kell a polgári és a katonai űrprogramok közötti összhangot. Mindezek érdekében az Uniónak, az Európai Űrügynökségnek és a tagállamoknak független, megbízható és kedvező árú hozzáférést kell biztosítaniuk, hogy mindannyian kihasználhassuk az űr által nyújtott előnyöket; ezeket mindenképpen biztosítani kell legnagyobb partnereink számára. Ehhez természetesen az is kell, hogy megerősítsük az Európai Unió szerepét az európai űrpolitikában. Az Uniónak össze kell hangolnia az űralkalmazások iránti igényeket, át kell tekintenie a felhasználói követelményeket, ki kell jelölnie a prioritásokat és gondoskodnia kell a szolgáltatások folyamatosságáról. Különös tekintettel az elkövetkező pénzügyi tervekre az Unió szintjén már eszközöket és közösségi finanszírozási rendszereket is kidolgoztunk az űrágazattal kapcsolatos szempontok figyelembevétele érdekében. Az Űrtanács szeptember 26-i ülése után lehetővé vált, hogy pályára állítsuk a két vezető, a Galileo EGNOS és a GMES programokat és – ha mondhatom – megerősítsük azok jelentőségét. Ami a Galileo EGNOS programot illeti, az Európai Unió gratulálhat magának, miután sikerült nagyon sok együttműködési megállapodást aláírni harmadik országokkal, például az Egyesült Államokkal, Kínával, Izraellel, Dél-Koreával, Ukrajnával és Marokkóval. Ugyanezen a szeptember 26-i ülésen a résztvevők hangsúlyozták a Bizottság, az Európai Űrügynökség és a tagállamok közötti koordináció fontosságát a kutatás és a fejlesztés terén, különösen a műholdas navigációs rendszerek tekintetében."@hu11 "Signor Presidente, signor Vicepresidente della Commissione, Commissario Verheugen, onorevoli deputati, il suo intervento, onorevole Pribetich, e le sue interrogazioni sono particolarmente calzanti e, visto l’entusiasmo con il quale le ha presentate e sostenute, non mi sarà facile intervenire dopo di lei. Per quanto concerne il programma GMES, ci si attende che il Consiglio, alle prossime riunioni dell’1 e 2 dicembre, definisca le linee da seguire e i termini del partenariato tra l’Unione egli Stati membri, nonché le proposte normative per la formalizzazione del programma entro la fine del 2009. Sono già in grado di comunicarvi che, per favorire lo sviluppo del programma, è necessario mantenere un approccio basato sul bene pubblico nonché implementare rapidamente una politica in materia di dati. Da ultimo, vi devono essere le quattro priorità già citate dall’onorevole Pribetich: la prima riguarda lo spazio e il cambiamento climatico, giacché il contributo delle applicazioni in tale ambito è determinante. La seconda è il contributo delle attività spaziali alla strategia di Lisbona. La terza riguarda lo spazio e la sicurezza in termini di monitoraggio e sorveglianza delle infrastrutture spaziali europee e dei rifiuti spaziali a livello europeo. Infine, l’ultima priorità rimane l’esplorazione dello spazio; si tratta di una strategia politica e planetaria e l’Europa deve muoversi nel quadro di un programma mondiale. In tal senso, l’Europa deve sviluppare una visione comune e un piano strategico a lungo termine, nonché mantenere il necessario dialogo politico con gli altri paesi in un quadro allargato di cooperazione internazionale. Il Consiglio è pertanto lieto che la Commissione abbia annunciato per il 2009 l’organizzazione di una conferenza politica ad alto livello sulle prospettive mondiali a lungo termine dell’esplorazione spaziale. Pertanto, signor Presidente, onorevoli deputati, questa rinnovata visione della politica spaziale europea dimostra un nuovo impegno da parte degli Stati membri che, nell’interesse di un’ambizione europea senza precedenti, troverà, ne sono certo, conferma in questa Camera. Si tratta di temi calzanti giacché, come lei ha evidenziato, lo spazio è divenuto uno strumento essenziale per tutti i paesi europei. Queste missioni contribuiscono all’ampliamento della conoscenza, sia che si tratti di osservazione della terra, di oceanografia, o di meteorologia via satellite. Ciò corrisponde altresì alla crescita delle nostre economie attraverso la comunicazione e la navigazione satellitare. Tutto ciò è divenuto, in maniera discreta ma essenziale, uno strumento integrante della vita moderna. Lo spazio è inoltre, come lei ha indicato, uno strumento che permette all’Europa di stringersi intorno a un’ambizione comune, per sviluppare un’identità europea. E’ pertanto in questo spirito che la presidenza francese ha organizzato, nel luglio scorso, con il ministro Pécresse, il primo incontro dei ministri europei responsabili per le questioni spaziali a Kourou che, come sapete, è un cosmodromo europeo. So che l’onorevole Rosving ha rappresentato il Parlamento europeo e lo ringrazio. L’incontro ci ha permesso di definire una prospettiva comune per l’Europa in questo settore, che si fonda sui tre attori principali della politica spaziale europea: l’Unione, l’Agenzia spaziale europea e gli Stati membri e ha riconosciuto al contempo maggiori responsabilità all’UE. Tali attori, insieme, faranno dell’Europa una delle maggiori potenze spaziali sulla scena mondiale, siatene certi. Per sviluppare una politica spaziale europea a vantaggio di tutti gli europei, dobbiamo in primo luogo garantire a tutti gli Stati membri dell’Unione accesso libero ed equo ai vantaggi rappresentati dalle attività spaziali. In secondo luogo, dobbiamo rafforzare gli attuali meccanismi di coordinamento nel settore spaziale, la competenza europea e gli investimenti finanziati sia dalla comunità che dalle fonti intergovernative e nazionali. Infine, è necessario migliorare la sinergia tra i programmi spaziali civili e di difesa. Pertanto l’Unione, l’Agenzia spaziale europea e gli Stati membri faranno in modo di garantirci un accesso allo spazio autonomo, affidabile e al miglior prezzo, nel rispetto dei nostri maggiori partner. Ovviamente ciò richiede un rafforzamento del ruolo dell’Unione europea nell’ambito della politica spaziale europea. Spetta all’Unione il compito di unificare la richiesta di applicazioni spaziali, di far il punto della situazione in merito alle necessità degli utenti e di occuparsi della continuità dei servizi. Inoltre, a livello UE, abbiamo sviluppato strumenti e piani comunitari di finanziamento per considerare le peculiarità del settore spaziale con particolare riferimento alle future prospettive finanziarie. Il Consiglio “spazio” del 26 settembre, se mi passate l’espressione, ha reso possibile la messa in orbita di tutto ciò confermando l’importanza dei due programmi simbolo, Galileo EGNOS e GMES. Per quanto concerne il primo, l’Unione europea può essere orgogliosa della sottoscrizione di un numero considerevole di accordi di cooperazione con paesi terzi quali Stati Uniti, Cina, Israele, Corea del Sud, Ucraina e Marocco. Il Consiglio del 26 settembre ha sottolineato inoltre l’importanza del rafforzamento del coordinamento tra la Commissione, l’Agenzia spaziale europea e gli Stati membri nell’ambito della ricerca e dello sviluppo, in particolare nel settore della navigazione satellitare."@it12 "Gerb. pirmininke, Komisijos pirmininko pavaduotojau G. Verheugenai, gerbiamieji Parlamento nariai, jūsų, P. Pribetichai, pasisakymas, pateikiami klausimai yra ypač vietoje, o atsižvelgiant į pakilimą, kuriuo jūs pateikėte ir palaikėte juos, jūsų pasisakymą bus ypač sunku sekti. Dėl GMES programos tikimasi, kad būsimos gruodžio 1 ir 2 d. tarybos nustatys taikomus principus ir Sąjungos, ir valstybių narių partnerystės sąlygas ir išdėstys teisėkūros pasiūlymus, kuriais programa taps oficiali iki 2009 m. pabaigos. Jau galiu informuoti jus, kad Taryba mano, kad norint, jog ši programa būtų plėtojama sėkmingai, turi būti remiamasi visuomenės gerove pagrįstu požiūriu. Be to, taip pat turi būti nedelsiant įgyvendinta duomenų politika. Taip pat turi būti nustatyti keturi prioritetai, kuriais rėmėsi P. Pribetich. Pirmasis susijęs su kosmosu ir klimato kaita, nes kosmoso taikomųjų technologijų indėlis šioje sferoje yra unikalus. Antrasis – kosmoso veiklos indėlis į Lisabonos strategiją. Trečiasis apima kosmosą ir saugumą ta prasme, kad reikia stebėti ir sekti Europos kosmoso infrastruktūras ir kosmines šiukšles Europos lygmeniu. Ketvirtuoju prioritetu lieka kosmoso tyrimas. Tai yra politinė ir planetinė politika. Todėl Europa turėtų veikti pasaulinio masto programos pagrindu. Šiuo atžvilgiu Europa turi formuoti bendrą viziją ir kurti perspektyvinį strateginį planą, taip pat turi vesti būtiną politinį dialogą su kitomis valstybėmis išplėstos tarptautinio bendradarbiavimo struktūros ribose ir dėl to Taryba yra labai patenkinta, kad Komisija paskelbė, jog 2009 m. organizuos aukšto lygio politinę konferenciją ilgalaikės pasaulinės kosminės erdvės tyrinėjimo vizijos klausimais. Taigi, gerb. pirmininke, ponios ir ponai, ši atnaujinta Europos kosmoso politikos vizija rodo naują įsipareigojimą iš valstybių narių pusės, t. y. įsipareigojimą, kuris neturinčios precedento Europos ambicijos labui, aš tuo neabejoju, nuskambės visame jūsų Parlamente. Kosmosas tapo, kaip jūs nurodėte, visoms Europos šalims svarbia priemone. Šios misijos padeda mums įgyti žinių, ar tai būtų susiję su žemės stebėjimu, okeanografija ar meteorologija. Kosmosas taip pat derinasi su mūsų ekonomikų augimu per palydovines telekomunikacijas ir navigaciją. Jis tampa, vis dar pavieniais atvejais, neatskiriama šiuolaikinio gyvenimo priemone. Be to, kosmosas yra priemonė, kaip jūs sakėte, kuri leidžia Europai susitelkti apie bendrą siekį ir kurti europinę tapatybę. Todėl būtent šia dvasia praėjusį liepos mėn. pirmininkaujanti Prancūzija kartu su Valérie Pécresse organizavo pirmą neoficialų Europos kosmoso reikalų ministrų susitikimą Kourou, kuris, kaip jūs žinote, yra Europos kosminis uostas. Aš žinau, kad šiame renginyje Europos Parlamentui atstovavo C. Rovsing, ir dėkoju jam už tai. Šis susitikimas sudarė sąlygas mums išdėstyti bendrą Europos viziją kosmoso srityje, kuri formuojama apimant tris pagrindines Europos kosmoso politikos veikėjas: Europos Sąjungą, Europos kosmoso agentūrą ir valstybes nares – nors ir pripažįstant didėjančią Sąjungos atsakomybę. Kartu šios veikėjos padarys Europą viena iš svarbiausių kosminių valstybių tarptautinėje arenoje – tuo mes esame tikri. Kad galėtume formuoti Europos kosmoso politiką visų europiečių labui, visų pirma mums reikia visoms Sąjungos valstybėms narėms užtikrinti atvirą ir vienodą priėjimą prie privalumų, kuriuos teikia veikla kosmoso srityje. Antra, mes turime stiprinti kosmoso sektoriuje turimus koordinavimo mechanizmus, didinti Europos kompetenciją ir investicijas, finansuojamas tiek iš Bendrijos, tiek ir tarpvyriausybinių ir nacionalinių šaltinių. Pagaliau būtina gerinti civilinių ir gynybinių kosmoso programų dermę. Todėl Sąjunga, Europos kosmoso agentūra ir valstybės narės užtikrins, kad mes turėtume naudos iš išėjimo į kosmosą, kuris būtų savarankiškas, perspektyvus ir vykdomas pačia geriausia kaina, kurios reikia mūsų didžiausiems partneriams. Žinoma, tam reikia didinti Europos Sąjungos vaidmenį Europos kosmoso politikos srityje. Būtent Sąjunga turi vienyti kosmoso taikomųjų technologijų paklausą, kritiškai įvertinti vartotojų reikalavimus, nustatyti prioritetus ir pasirūpinti paslaugų tęstinumu. Be to, Sąjungos lygmeniu turime sukurtas priemones ir Bendrijos finansines schemas, kad galėtume atsižvelgti į kosmoso sektoriaus ypatybes, visų pirma atsižvelgdami į būsimas finansines perspektyvas. Kosmoso taryba, kuri posėdžiavo rugsėjo 26 d., suteikė galimybę pasiųsti į orbitą, jei tik drįsčiau pasakyti, ir patvirtinti dviejų pavyzdinių programų, t. y. GALILEO EGNOS ir GMES, svarbą. Dėl GALILEO EGNOS Europos Sąjunga gali sveikinti save su tuo, kad pasirašė nemažai bendradarbiavimo susitarimų su tokiomis šalimis kaip Jungtinės Valstijos, Kinija, Izraelis, Pietų Korėja, Ukraina ir Marokas. Ta pati rugsėjo 26 d. taryba pabrėžė, kad svarbu stiprinti Komisijos, Europos kosmoso agentūros ir valstybių narių veiklos koordinavimą mokslinių tyrimų ir technologinės plėtros, ypač palydovinės navigacijos sistemų, srityje."@lt14 ". Priekšsēdētāja kungs, Komisijas priekšsēdētāja vietnieka kungs kungs, godātie deputāti! kungs jūsu runa un jautājumi ir ļoti aktuāli un, ņemot vērā ar kuru to virzījāt un papildinājāt, būs ļoti grūti jūsu runai līdzināties. Attiecībā uz programmu — ir paredzēts, ka 1. un 2. decembrī gaidāmajās Padomes sanāksmēs tiks noteiktas piemērojamās vadlīnijas un Eiropas Savienības un dalībvalstu partnerības nosacījumi, kā arī tiks paredzēti normatīvie priekšlikumi, ar ko līdz 2009. gada beigām programmām piešķirs oficiālu statusu. Jau tagad varu informēt, ka Padome uzskata, ka, lai šī programmas attīstība noritētu veiksmīgi, ir jāsaglabā uz sabiedrisko labumu balstīta pieeja. Papildus tam ir ātri jāizveido datu politika. Visbeidzot, ir jānosaka četras prioritātes, kuras uzskaitīja arī kungs — pirmā prioritāte attiecas uz kosmosu un klimata pārmaiņām, ņemot vērā to, ka kosmosa lietojumprogrammu ieguldījums šajā jomā ir unikāls. Otra prioritāte ir kosmosa nozares darbību ieguldījums Lisabonas stratēģijas īstenošanā. Trešā prioritāte attiecas uz kosmosu un drošību, kā arī nepieciešamību uzraudzīt un novērot Eiropas kosmosa infrastruktūras un kosmosa atkritumus Eiropas Savienības mērogā. Visbeidzot, ceturtā prioritāte ir kosmosa izpēte, tā ir politiska un planetāra politika, un Eiropas Savienībai ir jārīkojas, ievērojot vispasaules programmu. Šajā sakarā Eiropai ir jāizstrādā kopējs redzējums un ilgtermiņa stratēģiskais plāns un palielinātas starptautiskās sabiedrības ietvaros jāveido arī vajadzīgais politiskais dialogs ar citām valstīm; saistībā ar to Padome ļoti priecājas par Komisijas paziņojumu, ka tā 2009. gadā organizēs augsta līmeņa politisko konferenci par vispasaules ilgtermiņa redzējumu kosmosa izpētes jomā. Un tā, priekšsēdētāja kungs, dāmas un kungi, šis atjaunotais redzējums par Eiropas kosmosa politiku liecina par jaunu dalībvalstu apņemšanos, par apņemšanos, kas, lai varētu īstenot vēl nepieredzētas Eiropas ambīcijas, — es nešaubos — atbalsosies jūsu Parlamentā. Tie ir ļoti aktuāli, jo, kā jūs norādījāt, kosmoss ir kļuvis par visām Eiropas Savienības dalībvalstīm svarīgu instrumentu. Šīs misijas papildina mūsu apgūtās zināšanas gan par zemes novērošanu, gan okeanogrāfiju vai meteoroloģiju ar satelīta palīdzību. Tas arī veicina mūsu ekonomikas attīstību ar satelīttelekomunikāciju un navigācijas palīdzību. Abstraktā, taču būtiskā veidā tas ir kļuvis par neatņemamu mūsdienu dzīves instrumentu. Kā jūs norādījāt, kosmoss ir arī instruments, kas ļauj Eiropas Savienībai vienoties kopējās ambīcijās un veidot Eiropas Savienības identitāti. Tā visa dēļ Francijas prezidentūra pagājušajā jūlijā kopā ar organizēja pirmo neoficiālo Eiropas Savienības kosmosa ministru tikšanos Kurū, kas, kā jūs zināt, ir Eiropas Savienības kosmosa stacija. Es zinu, ka Eiropas Parlamentu šajā pasākumā pārstāvēja kungs, un viņam par to pateicos. Šī sanāksme mums sniedza iespēju izveidot kopēju redzējumu par Eiropas Savienības kosmosa nozari, kas veidota ap trim galvenajiem Eiropas Savienības kosmosa politikas dalībniekiem — Savienību, Eiropas Kosmosa aģentūru un dalībvalstīm —, vienlaikus atzīstot Eiropas Savienības paaugstināto atbildību. Mēs esam pārliecināti, ka šie trīs dalībnieki kopā padarīs Eiropas Savienību par vienu no vadošajiem spēlētājiem uz starptautiskās kosmosa nozares skatuves. Lai izstrādātu Eiropas kosmosa politiku, kas sniegtu labumu visiem eiropiešiem, vispirms mums ir jāgarantē visām Savienības dalībvalstīm atvērta un vienlīdzīga piekļuve priekšrocībām, ko sniedz kosmosa nozares darbība. Otrkārt, mums ir jānostiprina pašreizējie kosmosa nozares koordinēšanas mehānismi, Eiropas kompetence un ieguldījumi, ko finansē gan Kopiena, gan starpvaldību, gan valsts avoti. Visbeidzot, ir jāuzlabo kosmosa civilo un aizsardzības programmu sinerģija. Tādēļ Savienība, Eiropas Kosmosa aģentūra un dalībvalstis nodrošinās, ka piekļuve kosmosam mums sniedz autonomas, dzīvotspējīgas un par vislabāko cenu gūtas priekšrocības, kas ir būtiski attiecībā uz mūsu lielākajiem partneriem. Protams, lai to izdarītu, ir jānostiprina Eiropas Savienības loma Eiropas kosmosa politikas jomā. Savienībai ir jāapvieno pieprasījums pēc kosmosa lietojumprogrammām, jāapzina lietotāju prasības, lai noteiktu prioritātes un parūpētos par pakalpojumu pastāvību. Mēs arī esam izstrādājuši Eiropas mēroga instrumentus un Kopienas finanšu plānus, lai ņemtu vērā kosmosa nozares raksturīgākās iezīmes, jo īpaši attiecībā uz turpmākajām finanšu perspektīvām. „Kosmosa padome”, kas satikās 26. septembrī, panāca iespēju sūtīt orbītā, ja drīkstu tā teikt, un apstiprināt divu galveno programmu — un — nozīmi. Runājot par Eiropas Savienība var sevi apsveikt ar to, ka ir parakstījusi ievērojamu skaitu sadarbības nolīgumu ar trešām valstīm, piemēram, Amerikas Savienotajām Valstīm, Ķīnu, Izraēlu, Dienvidkoreju, Ukrainu un Maroku. Šī pati Padome 26. septembrī uzsvēra, ka ir svarīgi palielināt Komisijas, Eiropas Kosmosa aģentūras un dalībvalstu sadarbību pētniecības un izstrādes jomā, jo īpaši saistībā ar satelītu navigācijas sistēmām."@lv13 "Cher Monsieur le Président Onesta, Monsieur le Vice-président de la Commission européenne, M. Verheugen, Mesdames et Messieurs les députés, Monsieur Pribetich, votre intervention et vos interrogations sont particulièrement pertinentes et, compte tenu de l'élan que vous avez mis à les soutenir et à les poser, il me sera particulièrement difficile d'intervenir après vous. Concernant le programme GMES, les Conseils à venir des 1er et 2 décembre prochains devraient fixer les lignes applicables et définir le terme du partenariat entre l'Union et les États membres, faire des propositions législatives qui formalisent le programme avant la fin de l'année 2009, et je peux d'ores et déjà vous indiquer que le Conseil considère que l'approche basée sur le bien public est celle qui doit être retenue pour le bon développement de ce programme. Une politique des données, également, doit être mise en place rapidement. Enfin, il doit y avoir quatre priorités, qui ont d'ailleurs été reprises par M. Pribetich: la première, c'est l'espace et le changement climatique, tant la contribution des applications spatiales est unique en ce domaine; la seconde, c'est la contribution des activités spatiales à la stratégie de Lisbonne; la troisième, c'est tout ce qui a trait à l'espace et à la sécurité de façon à ce que nous puissions avoir, au niveau européen, un suivi et une surveillance des infrastructures spatiales européennes et des débris spatiaux; enfin, la quatrième priorité reste l'exploration spatiale, c'est une entreprise politique et planétaire et l'Europe devrait agir dans le cadre d'un programme mondial. Pour cela, l'Europe doit élaborer une vision commune et une planification stratégique à long terme et doit également avoir le dialogue politique nécessaire avec les autres États dans le cadre d'une coopération internationale élargie et, de ce point de vue, le Conseil se félicite que la Commission ait annoncé qu'elle organiserait, en 2009, une conférence politique de haut niveau sur la vision mondiale à long terme en matière d'exploration spatiale. Voilà, Monsieur le Président, Mesdames et Messieurs les députés, cette vision renouvelée de la politique spatiale européenne marque un nouvel engagement des États membres, un engagement qui, au service d'une ambition européenne exceptionnelle, je n'en doute pas, trouvera un écho dans votre Assemblée. Pertinentes, parce que l'espace est devenu, comme vous l'avez souligné, un outil essentiel pour tous les pays européens. Ses missions contribuent à l'accroissement de nos connaissances, tant en ce qui concerne l'observation de la terre ou l'océanographie que la météorologie par satellite. Il correspond aussi à la croissance de nos économies à travers les télécommunications et la navigation par satellite. C'est devenu, tout à fait discrètement, mais de manière essentielle, un instrument consubstantiel à la vie moderne. L'espace est aussi un outil, vous l'avez indiqué, qui permet de fédérer l'Europe autour d'une même ambition et qui permet de développer l'identité européenne. Et c'est dans cet esprit que la Présidence française a organisé, en juillet dernier, avec Valérie Pécresse, la première réunion informelle des ministres européens chargés de l'espace à Kourou qui est, comme vous le savez, le port spatial de l'Europe. Je sais que le Parlement européen était représenté par M. Rovsing dans le cadre de cette manifestation, et je l'en remercie. Cette réunion a permis de dégager une vision commune pour l'Europe dans l'espace autour des trois acteurs principaux de la politique spatiale européenne: l'Union, l'Agence spatiale européenne et les États membres, tout en reconnaissant à l'Union des responsabilités accrues. Ces trois acteurs feront, ensemble, de l'Europe une des principales puissances spatiales sur la scène internationale, soyez-en certains. Pour développer une politique spatiale européenne qui bénéficie à tous les Européens, il convient premièrement de garantir l'accès libre et équitable pour l'ensemble des États membres de l'Union aux avantages que représentent les activités spatiales; deuxièmement, de renforcer les mécanismes existants de coordination dans le domaine spatial, l'expertise européenne et les investissements financés par la Communauté, par des sources intergouvernementales et nationales; enfin, il nous faut aussi améliorer les synergies entre les programmes spatiaux civils et de défense. Donc, c'est ainsi que l'Union, l'Agence spatiale européenne et les États membres feront en sorte de bénéficier d'un accès à l'espace qui soit autonome, fiable et au meilleur coût, ce qui est nécessaire par rapport à nos grands partenaires. Bien sûr, cela nécessite un renforcement du rôle de l'Union européenne dans la politique spatiale européenne. C'est à l'Union qu'il convient de fédérer la demande en matière d'applications spatiales, de recenser les exigences des utilisateurs, d'établir les priorités, de veiller à la continuité des services. Nous avons également, au niveau de l'Union, développé des instruments et des schémas financiers communautaires pour prendre en compte les spécificités du secteur spatial dans le cadre, notamment, des prochaines perspectives financières. Le Conseil "Espace" qui s'est tenu le 26 septembre dernier a permis de mettre en orbite, si j'ose dire, et de confirmer l'importance des deux programmes phares que sont Galileo EGNOS et le programme GMES. À propos de Galileo EGNOS, l'Union européenne peut se féliciter d'avoir signé un nombre important d'accords de coopération avec des États tiers, tels les États-Unis, la Chine, Israël, la Corée du Sud, l'Ukraine et le Maroc. Ce même Conseil du 26 septembre a souligné l'importance d'accroître la coordination entre la Commission, l'ESA et les États membres dans le domaine de la recherche et du développement, notamment pour les systèmes de navigation par satellite."@mt15 "Mijnheer de Voorzitter, vice-voorzitter Verheugen van de Commissie, geachte leden afgevaardigden, mijnheer Pribetich, uw toespraak en vragen zijn bijzonder pertinent. Het elan waarmee u deze naar voren hebt gebracht en ondersteund, maakt het voor mij bijzonder moeilijk om na u het woord te voeren. Voor wat betreft het GMES-programma wordt verwacht dat in de komende vergaderingen van de Raad op 1 en 2 december de toe te passen richtsnoeren en de voorwaarden voor de samenwerking tussen de Unie en de lidstaten zullen worden vastgesteld, en wetsvoorstellen zullen worden gedaan voor het formaliseren van het programma voor eind 2009. Ik kan u al wel vertellen dat volgens de Raad een succesvolle ontwikkeling van dit programma een aanpak vereist die op het algemeen belang is gebaseerd. Verder dient er ook snel een gegevensbeleid te worden uitgestippeld. Ten slotte moeten er vier prioriteiten zijn, die ook door de heer Pribetich zijn genoemd. De eerste prioriteit betreft ruimtevaart en klimaatverandering, daar de bijdrage van ruimtevaarttoepassingen op dit gebied uniek is. De tweede prioriteit is de bijdrage die de ruimtevaart levert aan de doelstellingen van Lissabon. De derde prioriteit betreft ruimtevaart en veiligheid, waarbij het gaat om het op Europees niveau controleren en bewaken van de infrastructuren van de Europese ruimtevaart en van ruimtepuin. En dan de vierde prioriteit: de verkenning van de ruimte. Dit is een politiek, mondiaal beleid en Europa moet werken in het kader van een wereldwijd programma. Daarom moet Europa in dit opzicht een gemeenschappelijke visie en een strategisch plan voor de lange termijn ontwikkelen en ook zorgen voor de benodigde politieke dialoog binnen een uitgebreid internationaal samenwerkingskader met andere landen. Wat dat betreft doet het de Raad veel genoegen dat de Commissie heeft aangekondigd in 2009 een politieke conferentie op hoog niveau te zullen organiseren over de wereldwijde langetermijnvisie voor de verkenning van de ruimte. Aldus markeert deze nieuwe visie betreffende het Europese ruimtevaartbeleid een nieuw engagement van de lidstaten, mijnheer de Voorzitter, dames en heren, en dit engagement voor de verwezenlijking van een uitzonderlijke Europese ambitie zal volgens mij ongetwijfeld weerklank vinden in dit Parlement. Ze waren pertinent omdat, zoals u duidelijk maakte, de ruimtevaart een essentieel instrument voor alle Europese landen is geworden. Met haar taken draagt de ruimtevaart bij aan onze kennisvergroting, of het nu gaat om aardeobservatie, oceanografie of satellietmeteorologie. Zij draagt ook bij aan de groei van onze economieën door middel van telecommunicatie en satellietnavigatie. Op een discrete, maar toch essentiële manier is de ruimtevaart een integraal bestanddeel geworden van het moderne leven. Zoals u hebt aangegeven is de ruimtevaart ook een instrument om Europa achter een gemeenschappelijke ambitie te krijgen en een Europese identiteit te helpen ontwikkelen. In die geest heeft het Franse voorzitterschap afgelopen juli met Valérie Pécresse de eerste informele bijeenkomst belegd van de voor ruimtevaart bevoegde Europese ministers, en wel in Kourou dat, zoals u weet, de Europese ruimtehaven is. Ik weet dat het Europees Parlement bij deze gelegenheid door de heer Rovsing was vertegenwoordigd, en ik dank hem daarvoor. Dankzij die bijeenkomst waren we in staat een gemeenschappelijke visie op de rol van Europa in de ruimte op te stellen. Deze visie is opgebouwd rond de drie hoofdrolspelers in het Europese ruimtevaartbeleid – de Unie, het Europees Ruimteagentschap en de lidstaten – en erkent de toegenomen verantwoordelijkheden van de Unie. Samen zullen deze drie spelers Europa tot een van de supermachten voor wat betreft de ruimtevaart op het internationale toneel maken; daar kunt u van op aan. Om een Europees ruimtevaartbeleid te ontwikkelen waar alle Europeanen baat bij hebben, moeten we in eerste instantie garanderen dat alle lidstaten van de Unie open en gelijke toegang hebben tot de voordelen die de ruimtevaartactiviteiten met zich meebrengen. Ten tweede moeten we de bestaande coördinatiemechanismen in de ruimtevaartsector, de Europese expertise en de investeringen die zowel door de Gemeenschap als uit intergouvernementele en nationale middelen gefinancierd worden, versterken. Ten slotte is het noodzakelijk de synergie tussen civiele en militaire ruimtevaartprogramma’s te verbeteren. Daarom zullen de Unie, het Europees Ruimteagentschap en de lidstaten ervoor zorgen dat onze toegang tot de ruimte autonoom, betrouwbaar en kostenefficiënt is, en dat is ook wel nodig gezien onze belangrijkste partners. Uiteraard is hiervoor een versterking van de rol van de Europese Unie voor wat betreft het Europese ruimtevaartbeleid nodig. Het is aan de Unie om de vraag naar ruimtevaarttoepassingen op te nemen, de vereisten van gebruikers te inventariseren, prioriteiten op te stellen en continuïteit van diensten te verzekeren. Op het niveau van de Unie hebben we ook instrumenten en communautaire financiële regelingen ontwikkeld om rekening te houden met de specifieke kenmerken van de ruimtevaartsector, vooral in het kader van de komende financiële vooruitzichten. De ´Ruimte´-raad van op 26 september jongstleden heeft het mogelijk gemaakt om de twee programma’s die onze vlaggenschepen zijn, Galileo EGNOS en GMES, te lanceren – als ik dit zo mag zeggen – en het belang daarvan te bevestigen. Voor wat betreft Galileo EGNOS mag de Europese Unie zichzelf gelukkig prijzen met de ondertekening van een aanzienlijk aantal samenwerkingsovereenkomsten met derde landen, zoals de Verenigde Staten, China, Israël, Zuid-Korea, Oekraïne en Marokko. Deze ´Ruimte´-raad van 26 september heeft ook het belang onderstreept van een betere coördinatie tussen de Commissie, het Europees Ruimteagentschap en de lidstaten op het gebied van onderzoek en ontwikkeling, met name wat de satellietnavigatiesystemen betreft."@nl3 "urzędujący przewodniczący Rady. Panie przewodniczący, panie wiceprzewodniczący Komisji Verheugen, szanowni państwo posłowie! Panie pośle Pribetich, pana wystąpienie i pytania są szczególnie trafne, a biorąc pod uwagę werwę z jaką je pan zadał i uzasadnił, będzie mi szczególnie trudno przemawiać po panu. Jeżeli chodzi o GMES, na zbliżających się posiedzeniach Rady w dniach 1 i 2 grudnia oczekuje się wyznaczenia obowiązujących linii i określenia warunków partnerstwa między Unią a państwami członkowskimi, a także przedstawienia wniosków legislacyjnych formalizujących ten program do końca 2009 roku. Mogę państwa poinformować już teraz, że zdaniem Rady trzeba utrzymać podejście oparte na zasadzie dobra publicznego, aby ten program z powodzeniem się rozwijał. Ponadto trzeba również szybko wdrożyć politykę w zakresie danych. Wreszcie konieczne są cztery priorytety wspomniane już przez pana posła Pribeticha. Pierwszy dotyczy przestrzeni kosmicznej i zmian klimatu, ponieważ zastosowania kosmiczne mają w tym obszarze wyjątkowe znaczenie. Drugim jest wkład działalności kosmicznej w strategię lizbońską. Trzeci obejmuje przestrzeń kosmiczną i bezpieczeństwo w sensie monitorowania i kontroli europejskiej infrastruktury kosmicznej i odpadów kosmicznych na szczeblu europejskim. Wreszcie czwartym priorytetem pozostają badania przestrzeni kosmicznej, które stanowią zasadę polityczną całej naszej planety, więc tutaj Europa powinna działać w ramach programu ogólnoświatowego. W tym zakresie Europa musi wypracować wspólną wizję i długoterminowy plan strategiczny, ale także prowadzić konieczny dialog polityczny z innymi państwami w ramach rozszerzonych ram współpracy międzynarodowej. W związku z tym Rada bardzo się cieszy z ogłoszenia przez Komisję, że w roku 2009 zorganizuje ona konferencję polityczną na najwyższym szczeblu dotyczącą długoterminowej, światowej wizji badań kosmosu. Tak więc, panie przewodniczący, panie i panowie, ta odświeżona wizja europejskiej polityki przestrzeni kosmicznej jest dowodem nowego zaangażowania ze strony państw członkowskich, zaangażowania, które w związku z bezprecedensowym ambicjami Europy z pewnością zabrzmi głośnym echem w całej Izbie. Są one trafne, bo przestrzeń kosmiczna stała się, jak pan wskazał, jednym z najważniejszych narzędzi dla wszystkich krajów europejskich. Misje kosmiczne przyczyniają się do zdobywania przez nas wiedzy, niezależnie od tego, czy dotyczą obserwowania Ziemi czy wykorzystania satelitów w oceanografii lub meteorologii. Przestrzeń kosmiczna przyczynia się również do rozwoju naszej gospodarki dzięki satelitarnej telekomunikacji i nawigacji. W mało dostrzegalny, ale zasadniczy sposób, stała się nieodzownym elementem nowoczesnego życia. Przestrzeń kosmiczna jest, jak pan zauważył, narzędziem, które pozwala Europie jednoczyć się we wspólnej ambicji i kształtować europejską tożsamość. Dlatego w tym właśnie duchu prezydencja francuska, wraz z panią minister Valérie Pécresse, zorganizowała w lipcu tego roku pierwsze nieformalne spotkanie europejskich ministrów odpowiedzialnych za przestrzeń kosmiczną w Kourou, gdzie, jak pan wie, znajduje się europejski kosmodrom. Wiem, że na spotkaniu tym Parlament Europejski był reprezentowany przez pana posła Rovsinga, któremu za to dziękuję. Spotkanie to pozwoliło nam nakreślić wspólną wizję Europy w przestrzeni kosmicznej opartą na trzech głównych podmiotach europejskiej polityki przestrzeni kosmicznej: Unii, Europejskiej Agencji Kosmicznej oraz państwach członkowskich. Jednocześnie uznano w jego trakcie rozszerzone obowiązki Unii. Jesteśmy pewni, że te trzy podmioty razem uczynią Europę jedną z głównych potęg kosmicznych na arenie międzynarodowej. Aby opracować europejską politykę przestrzeni kosmicznej przynoszącą korzyść wszystkim Europejczykom, musimy po pierwsze zagwarantować wszystkim państwom członkowskim Unii otwarty i równy dostęp do korzyści płynących z działalności związanej z kosmosem. Po drugie musimy wzmocnić istniejące mechanizmy koordynacji w sektorze kosmicznym, kompetencje oraz inwestycje finansowane ze źródeł zarówno wspólnotowych, jak i międzyrządowych oraz krajowych. Wreszcie konieczne jest zwiększenie efektu synergii między cywilnymi i wojskowymi programami kosmicznymi. Z tego względu Unia, Europejska Agencja Kosmiczna oraz państwa członkowskie dopilnują, abyśmy mogli korzystać z autonomicznego, rzeczywistego i możliwie najtańszego dostępu do przestrzeni kosmicznej, co jest konieczne ze względu na naszych największych partnerów. To wymaga oczywiście wzmocnienia roli Unii Europejskiej w europejskiej polityce przestrzeni kosmicznej. To właśnie do Unii należy zgromadzenie danych na temat popytu na aplikacje kosmiczne, zbadanie potrzeb użytkowników, określenie priorytetów i dbanie o ciągłość usług. Na szczeblu Unii opracowaliśmy również instrumenty i wspólnotowe programy finansowania uwzględniające charakter sektora kosmicznego, w szczególności nadchodzące perspektywy finansowe. Spotkanie Rady „ds. kosmosu” z dnia 26 września umożliwiło, że tak powiem, wyniesienie na orbitę i potwierdzenie wagi dwóch flagowych programów - Galileo EGNOS i GMES. W sprawie Galileo EGNOS Unia Europejska może sobie pogratulować podpisania znacznej liczby umów o współpracy z państwami trzecimi, takimi jak Stany Zjednoczone, Chiny, Izrael, Korea Południowa, Ukraina i Maroko. Na tym samym posiedzeniu Rady z 26 września podkreślono znaczenie poprawy koordynacji działań między Komisją, Europejską Agencją Kosmiczną oraz państwami członkowskimi w sferze badań i rozwoju, zwłaszcza w zakresie systemów nawigacji satelitarnej."@pl16 ". Caro Senhor Presidente Onesta, Senhor Vice-Presidente da Comissão Europeia Verheugen, Senhoras e Senhores Deputados, Senhor Deputado Pierre Pribetich, a sua intervenção e as suas interrogações são particularmente pertinentes e, perante o entusiasmo que manifestou em apoiá-las e apresentá-las, ser-me-á particularmente difícil intervir depois do senhor. Relativamente ao programa GMES, os próximos Conselhos de 1 e 2 de Dezembro são supostos estabelecer as linhas aplicáveis e definir os termos da parceria entre a União e os Estados-Membros, bem como apresentar propostas legislativas destinadas a formalizar o programa até ao final de 2009; posso informá-los desde já que o Conselho considera que é a abordagem baseada no bem público que deve ser aprovada, para o bom desenvolvimento deste programa. Tem também de ser posta em prática muito rapidamente uma política dos dados. Por fim, devem ser estabelecidas quatro prioridades, aliás retomadas já pelo senhor deputado Pierre Pribetich: a primeira é a do espaço e das alterações climáticas, de tal forma a contribuição das aplicações espaciais é única neste domínio; a segunda é a da contribuição das actividades espaciais para a Estratégia de Lisboa; a terceira é a de tudo o que diz respeito ao espaço e à segurança, de forma a podermos dispor, a nível europeu, de um seguimento e de uma vigilância das infra-estruturas espaciais europeias e do lixo espacial; por fim, a quarta prioridade mantém-se a da exploração espacial, de um empreendimento político e planetário, e a Europa deveria agir no âmbito de um programa mundial. Para isso, a Europa tem de preparar uma visão comum e uma planificação estratégica a longo prazo, e tem também de desenvolver o necessário diálogo político com os outros Estados no âmbito de uma cooperação internacional alargada, e, deste ponto de vista, o Conselho congratula-se com o facto de a Comissão ter anunciado que iria organizar, em 2009, uma conferência política de alto nível sobre a visão mundial a longo prazo em matéria de exploração espacial. Para terminar, Senhor Presidente, Senhoras e Senhores Deputados, esta visão renovada da política espacial europeia marca um novo empenho dos Estados-Membros, um empenho que, ao serviço de uma ambição europeia excepcional, não duvido, terá eco na vossa Assembleia. São pertinentes porque o espaço se tornou, como o senhor salientou, um instrumento essencial para todos os países europeus. As suas missões contribuem para o aumento dos nossos conhecimentos, no que respeita tanto à observação da terra ou da oceanografia, como da meteorologia por satélite, Corresponde também ao crescimento das nossas economias, graças às telecomunicações e à navegação por satélite. Tornou-se, se uma forma discreta mas essencial, um instrumento fundamental para a vida moderna. O espaço representa também uma ferramenta - como o senhor referiu - que permite federar a Europa em torno de uma mesma ambição e desenvolver a identidade europeia. É portanto dentro desse espírito que a Presidência francesa organizou, no passado mês de Julho, com Valérie Précresse, a primeira reunião informal dos Ministros europeus responsáveis pelo espaço em Kourou, que, como sabem, é o porto espacial da Europa. Sei que o Parlamento Europeu esteve representado nesse evento pelo senhor deputado Christian Rovsing, a quem agradeço. A reunião permitiu alcançar uma visão comum para a Europa no espaço em torno de três actores principais da política espacial europeia: a União, a Agência Espacial Europeia e os Estados-Membros, reconhecendo simultaneamente à União responsabilidades acrescidas. Podemos estar certos que estes três actores, juntos, tornarão a Europa uma das principais potências espaciais na cena internacional. Para desenvolvermos uma política espacial europeia que beneficie todos os cidadãos, temos, antes de mais, de garantir o acesso livre e justo de todos os Estados-Membros da União Europeia às vantagens que representam as actividades espaciais; em segundo lugar, reforçar os mecanismos existentes de coordenação no domínio espacial, o saber-fazer europeu e os investimentos financiados pela Comunidade, através de recursos intergovernamentais e nacionais; por fim, temos também de melhorar as sinergias entre os programas espaciais civis e de defesa. Assim, a União, a Agência Espacial Europeia e os Estados-Membros irão beneficiar de um acesso ao espaço que deve ser autónomo, fiável e ao melhor preço, o que é necessário perante os nossos parceiros. Evidentemente que isso exige um reforço do papel da União Europeia na política espacial europeia. Caberá à União federar a procura em matéria de aplicações espaciais, recensear as exigências dos utilizadores, estabelecer prioridades, zelar pela continuidade dos serviços. Desenvolvemos também, a nível da União, instrumentos e regimes financeiros comunitários destinados a ter em conta as especificidades do sector espacial no âmbito, nomeadamente, das próximas Perspectivas Financeiras. O Conselho "Espaço", que se realizou no passado dia 26 de Setembro, permitiu colocar em órbita, permitam-me a expressão, e confirmar a importância dos dois programas de referência que são o Galileo EGNOS e o GMES. A propósito do Galileo EGNOS, a União Europeia pode congratular-se com o facto de ter assinado um número importante de acordos de cooperação com alguns Estados terceiros, como os Estados Unidos, a China, Israel, a Coreia do Sul, a Ucrânia e Marrocos. Esse mesmo Conselho de 26 de Setembro frisou a importância da reforçar a coordenação entre a Comissão, a ESA e os Estados-Membros no domínio da Investigação e Desenvolvimento, nomeadamente no que se refere aos sistemas de navegação por satélite."@pt17 "Cher Monsieur le Président Onesta, Monsieur le Vice-président de la Commission européenne, M. Verheugen, Mesdames et Messieurs les députés, Monsieur Pribetich, votre intervention et vos interrogations sont particulièrement pertinentes et, compte tenu de l'élan que vous avez mis à les soutenir et à les poser, il me sera particulièrement difficile d'intervenir après vous. Concernant le programme GMES, les Conseils à venir des 1er et 2 décembre prochains devraient fixer les lignes applicables et définir le terme du partenariat entre l'Union et les États membres, faire des propositions législatives qui formalisent le programme avant la fin de l'année 2009, et je peux d'ores et déjà vous indiquer que le Conseil considère que l'approche basée sur le bien public est celle qui doit être retenue pour le bon développement de ce programme. Une politique des données, également, doit être mise en place rapidement. Enfin, il doit y avoir quatre priorités, qui ont d'ailleurs été reprises par M. Pribetich: la première, c'est l'espace et le changement climatique, tant la contribution des applications spatiales est unique en ce domaine; la seconde, c'est la contribution des activités spatiales à la stratégie de Lisbonne; la troisième, c'est tout ce qui a trait à l'espace et à la sécurité de façon à ce que nous puissions avoir, au niveau européen, un suivi et une surveillance des infrastructures spatiales européennes et des débris spatiaux; enfin, la quatrième priorité reste l'exploration spatiale, c'est une entreprise politique et planétaire et l'Europe devrait agir dans le cadre d'un programme mondial. Pour cela, l'Europe doit élaborer une vision commune et une planification stratégique à long terme et doit également avoir le dialogue politique nécessaire avec les autres États dans le cadre d'une coopération internationale élargie et, de ce point de vue, le Conseil se félicite que la Commission ait annoncé qu'elle organiserait, en 2009, une conférence politique de haut niveau sur la vision mondiale à long terme en matière d'exploration spatiale. Voilà, Monsieur le Président, Mesdames et Messieurs les députés, cette vision renouvelée de la politique spatiale européenne marque un nouvel engagement des États membres, un engagement qui, au service d'une ambition européenne exceptionnelle, je n'en doute pas, trouvera un écho dans votre Assemblée. Pertinentes, parce que l'espace est devenu, comme vous l'avez souligné, un outil essentiel pour tous les pays européens. Ses missions contribuent à l'accroissement de nos connaissances, tant en ce qui concerne l'observation de la terre ou l'océanographie que la météorologie par satellite. Il correspond aussi à la croissance de nos économies à travers les télécommunications et la navigation par satellite. C'est devenu, tout à fait discrètement, mais de manière essentielle, un instrument consubstantiel à la vie moderne. L'espace est aussi un outil, vous l'avez indiqué, qui permet de fédérer l'Europe autour d'une même ambition et qui permet de développer l'identité européenne. Et c'est dans cet esprit que la Présidence française a organisé, en juillet dernier, avec Valérie Pécresse, la première réunion informelle des ministres européens chargés de l'espace à Kourou qui est, comme vous le savez, le port spatial de l'Europe. Je sais que le Parlement européen était représenté par M. Rovsing dans le cadre de cette manifestation, et je l'en remercie. Cette réunion a permis de dégager une vision commune pour l'Europe dans l'espace autour des trois acteurs principaux de la politique spatiale européenne: l'Union, l'Agence spatiale européenne et les États membres, tout en reconnaissant à l'Union des responsabilités accrues. Ces trois acteurs feront, ensemble, de l'Europe une des principales puissances spatiales sur la scène internationale, soyez-en certains. Pour développer une politique spatiale européenne qui bénéficie à tous les Européens, il convient premièrement de garantir l'accès libre et équitable pour l'ensemble des États membres de l'Union aux avantages que représentent les activités spatiales; deuxièmement, de renforcer les mécanismes existants de coordination dans le domaine spatial, l'expertise européenne et les investissements financés par la Communauté, par des sources intergouvernementales et nationales; enfin, il nous faut aussi améliorer les synergies entre les programmes spatiaux civils et de défense. Donc, c'est ainsi que l'Union, l'Agence spatiale européenne et les États membres feront en sorte de bénéficier d'un accès à l'espace qui soit autonome, fiable et au meilleur coût, ce qui est nécessaire par rapport à nos grands partenaires. Bien sûr, cela nécessite un renforcement du rôle de l'Union européenne dans la politique spatiale européenne. C'est à l'Union qu'il convient de fédérer la demande en matière d'applications spatiales, de recenser les exigences des utilisateurs, d'établir les priorités, de veiller à la continuité des services. Nous avons également, au niveau de l'Union, développé des instruments et des schémas financiers communautaires pour prendre en compte les spécificités du secteur spatial dans le cadre, notamment, des prochaines perspectives financières. Le Conseil "Espace" qui s'est tenu le 26 septembre dernier a permis de mettre en orbite, si j'ose dire, et de confirmer l'importance des deux programmes phares que sont Galileo EGNOS et le programme GMES. À propos de Galileo EGNOS, l'Union européenne peut se féliciter d'avoir signé un nombre important d'accords de coopération avec des États tiers, tels les États-Unis, la Chine, Israël, la Corée du Sud, l'Ukraine et le Maroc. Ce même Conseil du 26 septembre a souligné l'importance d'accroître la coordination entre la Commission, l'ESA et les États membres dans le domaine de la recherche et du développement, notamment pour les systèmes de navigation par satellite."@ro18 "Vážený pán predsedajúci, pán podpredseda Komisie, pán Verheugen, vážení poslanci. Pán Pribetich, váš prejav a vaše otázky sú mimoriadne závažné a vzhľadom na elán, s akým ste ich kládli a obhajovali, bude pre mňa zvlášť ťažké pokračovať v rozprave po vás. Pokiaľ ide o program GMES, očakáva sa, že nadchádzajúce zasadnutia Rady 1. a 2. decembra vytýčia príslušné línie a stanovia podmienky partnerstva medzi Úniou a členskými štátmi a určia legislatívne návrhy, ktorými sa oficiálne ustanoví program pred koncom roka 2009. Už teraz vás môžem informovať o tom, že Rada verí, že na to, aby sa tento program vyvíjal úspešne, je potrebné zachovávať prístup vychádzajúci z verejného záujmu. Okrem toho je potrebné rýchlo zaviesť politiku v oblasti údajov. Napokon musia existovať štyri priority, o ktorých sa zmienil aj pán Pribetich: prvá sa týka vesmíru a zmeny klímy, keďže v tejto sfére je príspevok vesmírnych aplikácií jedinečný. Druhou prioritou je príspevok činností v oblasti kozmického priestoru k lisabonskej stratégii. Tretia priorita zahŕňa vesmír a bezpečnosť, aby sme mali k dispozícii monitorovanie európskych vesmírnych infraštruktúr a vesmírneho odpadu a dohľad nad nimi na európskej úrovni. Nakoniec, štvrtou prioritou zostáva prieskum kozmického priestoru. Ide o politickú a globálnu stratégiu a Európa by mala konať v rámci celosvetového programu. V tejto súvislosti Európa musí pripraviť spoločnú víziu a dlhodobý strategický plán a musí taktiež viesť nevyhnutný politický dialóg s inými štátmi v rámci rozšíreného rámca medzinárodnej spolupráce. V tomto ohľade Radu veľmi teší oznámenie Komisie, že v roku 2009 zorganizuje politickú konferenciu na vysokej úrovni, ktorá sa bude týkať celosvetovej dlhodobej vízie pre prieskum kozmického priestoru. A tak, pán predsedajúci, dámy a páni, táto obnovená vízia európskej politiky v oblasti kozmického priestoru manifestuje nový záväzok členských štátov, záväzok, ktorý v záujme nevídaných európskych ambícií bude v Parlamente rezonovať, o tom nepochybujem. Sú závažné, pretože, ako ste poznamenali, pre všetky európske krajiny sa vesmír stal nevyhnutným nástrojom. Tieto misie prispievajú k získavaniu vedomostí, či už sa to týka pozorovania Zeme, alebo oceánografie a meteorológie s využitím družíc. Zodpovedá to aj rastu našich hospodárstiev prostredníctvom družicových telekomunikácií a navigácie. Vesmír sa diskrétnym, ale neodmysliteľným spôsobom stal neoddeliteľným nástrojom moderného života. Ako ste naznačili, vesmír je taktiež nástrojom, ktorý Európe umožňuje, aby sa zjednotila v spoločnej ambícií a aby rozvinula európsku identitu. Preto francúzske predsedníctvo spolu s Valérie Pécressovou v tomto duchu v júli zorganizovalo prvú neformálnu schôdzu európskych ministrov pre oblasť kozmického priestoru v Kourou, kde sa, ako viete, nachádza európsky kozmodróm. Viem, že Európsky parlament na tejto schôdzi zastupoval pán Rovsing, a ďakujem mu za to. Táto schôdza nám umožnila vytýčiť spoločnú európsku víziu pre kozmický priestor, ktorá stojí na troch hlavných aktéroch európskej politiky v oblasti kozmického priestoru: Únii, Európskej vesmírnej agentúre a členských štátoch – pričom súčasne uznáva väčšie kompetencie Únie. Títo traja aktéri spoločne urobia z Európy jednu z hlavných vesmírnych mocností na medzinárodnej scéne, tým sme si istí. S cieľom vypracovať európsku politiku v oblasti kozmického priestoru v prospech všetkých Európanov, musíme najskôr všetkým členským štátom Únie zaručiť otvorený a rovný prístup k výhodám, ktoré vesmírne činnosti prinesú. Po druhé, musíme posilniť existujúce mechanizmy koordinácie vo vesmírnom sektore, odborné znalosti na európskej úrovni a investície financované Spoločenstvom a medzivládnymi a vnútroštátnymi zdrojmi. Napokon je potrebné zlepšiť synergetické pôsobenie medzi civilnými a obrannými vesmírnymi programami. Únia, Európska vesmírna agentúra a členské štáty z tohto dôvodu zabezpečia, aby sme ťažili z prístupu k vesmíru, ktorý bude autonómny, životaschopný a cenovo najvýhodnejší, čo je potrebné s ohľadom na našich najväčších partnerov. Samozrejme, vyžaduje si to posilnenie úlohy Európskej únie vo sfére európskej politiky v oblasti kozmického priestoru. Je na Únii, aby zjednotila požiadavky na vesmírne aplikácie, urobila bilanciu požiadaviek používateľov, stanovila priority a dohliadala na kontinuitu služieb. Aj na úrovni Únie sme vyvinuli nástroje a systémy financovania Spoločenstva, ktoré zohľadňujú charakteristiky vesmírneho sektora, najmä pokiaľ ide o ďalší finančný výhľad. Rada pre kozmický priestor, ktorá sa uskutočnila 26. septembra, umožnila – trúfam si povedať – aby sme vyslali na obežnú dráhu a potvrdili význam dvoch vlajkových programov, Galileo EGNOS a GMES. Pokiaľ ide o program Galileo EGNOS, Európska únia si môže zablahoželať k podpisu významného počtu dohôd o spolupráci s tretími krajinami, ako sú Spojené štáty, Čína, Izrael, Južná Kórea, Ukrajina a Maroko. Tá istá Rada 26. septembra zdôraznila význam zlepšovania koordinácie medzi Komisiou, Európskou vesmírnou agentúrou a členskými štátmi vo sfére výskumu a vývoja, a to najmä v prípade satelitných navigačných systémov."@sk19 "gospod predsednik, gospod podpredsednik Komisije, gospod Verheugen, spoštovani poslanci, vaš govor, gospod Pribetich, in vprašanja so zelo primerna in glede na elan, s katerim ste jih postavili in podprli, bom zelo težko podal svoj govor za vami. V zvezi s programom GMES se od približujočih se Svetov z dne 1. in 2. decembra pričakuje, da bosta opredelila smernice in pogoje partnerstva med Unijo in državami članicami ter da bosta predpisala zakonske predloge za formalizacijo programa pred koncem leta 2009. Že zdaj vas lahko obvestim, da Svet verjame v ohranitev pristopa, ki temelji na javnem dobrem, da bi se ta program lahko uspešno razvil. Nadalje je prav tako treba hitro vzpostaviti podatkovno politiko. Končno morajo obstajati tri prednostne naloge, ki jih je prav tako navedel gospod Pribetich: prva zadeva vesolje in podnebne spremembe, saj je prispevek vesoljskih aplikacij na tem področju edinstven. Pod drugo spada prispevek vesoljskih dejavnosti k lizbonski strategiji. Tretja pokriva vesolje in varovanje, ki se nanaša na vzpostavitev spremljanja in nadzora evropskih vesoljskih objektov in vesoljskih razbitin na evropski ravni. Končno, četrta prednostna naloga ostaja raziskovanje vesolja, to je politična in planetarna politika in Evropa bi morala delovati v okviru svetovnega programa. V zvezi s tem mora Evropa razviti skupno vizijo in dolgoročni strateški načrt, prav tako mora imeti potrebni politični dialog z drugimi državami znotraj razširjenega okvira mednarodnega sodelovanja in zato je Svet zelo zadovoljen nad objavo Komisije, da bo leta 2009 organizirala politično konferenco na visokem nivoju glede dolgoročne svetovne vizije raziskovanja vesolja. Gospod predsednik, gospe in gospodje, ta obnovljena vizija evropske vesoljske politike tako priča o novi zavezi držav članic, zavezi, ki bo v interesu evropske ambicije brez primere nedvomno odmevala po Parlamentu. Primerna so, ker je vesolje postalo, kot ste omenili, temeljno orodje za vse evropske dežele. Te misije prispevajo k našemu pridobivanju znanja, naj gre za opazovanje zemlje ali oceanografijo ali meteorologijo s pomočjo satelitov. Prav tako ustreza rasti naših gospodarstev preko satelitske telekomunikacije in navigacije. Na diskreten, a vendar bistven način je postalo sestavni element sodobnega življenja. Vesolje je prav tako orodje, kot ste navedli, ki omogoča Evropi, da postane enotna glede skupne ambicije in da razvije skupno identiteto. V tem duhu je francosko predsedstvo z Valérie Pécresse julija organiziralo prvo neformalno srečanje evropskih ministrov za vesolje v Kourouju, ki je, kot veste, evropsko vesoljsko pristanišče. Vem, da je Evropski parlament na tem dogodku prestavljal gospod Rovsing in se mu za to zahvaljujem. To srečanje nam je omogočilo ustvariti skupno vizijo Evrope v vesolju, ki temelji na treh glavnih akterjih evropske vesoljske politike: Uniji, Evropski vesoljski agenciji in državah članicah – medtem ko priznava povečano odgovornost Unije. Ti trije akterji bodo združili moči, da bo Evropa postala ena od glavnih vesoljskih sil na mednarodnem prizorišču, o tem smo prepričani. Da bi razvili evropsko vesoljsko politiko tako, da bi koristila vsem Evropejcem, moramo najprej vsem državam članicam Unije zajamčiti odprt in enakopraven dostop do prednosti, ki jih prinašajo vesoljske dejavnosti. Drugič, okrepiti moramo obstoječe usklajevalne mehanizme v vesoljskem sektorju, evropsko strokovno znanje in izkušnje ter investicije Skupnosti ter investicije iz medvladnih in nacionalnih virov. Končno, potrebno je izboljšati sinergijo med civilnimi in obrambnimi vesoljskimi programi. Zaradi tega bodo Unija, Evropska vesoljska agencija in države članice zagotovile, da imamo koristi od dostopa do vesolja, ki je avtonomen, zanesljiv in po najboljši ceni, kar je potrebno zaradi naših največjih partnerjev. Seveda bo zaradi tega treba okrepiti vlogo Evropske unije na področju evropske vesoljske politike. Unija mora združiti zahteve za vesoljske aplikacije, slediti zahtevam uporabnikov, ustvariti prednostne naloge in nadzirati neprekinjenost storitev. Prav tako smo na ravni Unije razvili instrumente in finančne sheme Skupnosti, da bi upoštevali lastnosti vesoljskega sektorja, posebej glede prihodnjih finančnih perspektiv. „Vesoljski“ Svet, ki se je sestal 26. septembra, je omogočil, da bomo poslali v orbito, če se lahko tako izrazim, in potrdili pomen dveh vodilnih programov, to sta Galileo EGNOS in GMES. Kar se tiče programa Galileo EGNOS, si lahko Evropska unija čestita za podpis velikega števila sporazumov o sodelovanju s tretjimi državami, kot so Združene države, Kitajska, Izrael, Južna Koreja, Ukrajina in Maroko. Isti Svet z dne 26. septembra je poudaril pomen povečanega usklajevanja med Komisijo, Evropsko vesoljsko agencijo in državami članicami na področju raziskav in razvoja, posebej glede sistemov satelitske navigacije."@sl20 ". Herr talman, herr vice kommissionsordförande, herr Verheugen, ärade ledamöter! Herr Pribetich, ert tal och era frågor är mycket väsentliga och med tanke på den glöd med vilken ni har framfört och understött era åsikter kommer det att bli mycket svårt att nå upp till er. När det gäller GMES-programmet kommer man troligen vid de kommande toppmötena den 1 och 2 december att utstaka de riktlinjer som ska tillämpas och definiera villkoren för partnerskapet mellan EU och medlemsstaterna samt före slutet av 2009 lägga fram lagstiftningsförslag för att formalisera programmet. Jag kan redan upplysa er om att rådet anser att en strategi grundad på det allmänna bästa måste behållas för att programmet ska utvecklas framgångsrikt. Dessutom måste en politik för hantering av uppgifter snabbt genomföras. Slutligen måste det finnas fyra prioriteringar som också har tagits upp av Pierre Pribetich: den första gäller rymden och klimatförändringarna, eftersom rymdtillämpningarnas bidrag är unika inom detta område. Den andra är rymdverksamheternas bidrag till Lissabonstrategin. Den tredje handlar om rymden och säkerheten när det gäller att hålla övervakningen och kontrollen av de europeiska infrastrukturerna och rymdavfallet på europeisk nivå. Slutligen är den fjärde prioriteringen fortfarande utforskandet av rymden. Detta är ett politiskt beslut som rör hela planeten och EU bör handla inom ramen för ett världsomspännande program. I detta avseende måste EU utveckla en gemensam vision och en långsiktig strategisk plan och även föra en nödvändig politisk dialog med andra stater inom en utvidgad ram av internationellt samarbete och i detta sammanhang välkomnar rådet att kommissionen har tillkännagett att den 2009 kommer att organisera en politisk konferens på hög nivå om den långsiktiga världsomspännande visionen för utforskning av rymden. Därför visar denna förnyade granskning av den europeiska rymdpolitiken ett nytt engagemang från medlemsstaterna, ett engagemang som, till förmån för en europeisk ambition utan motstycke, utan tvivel kommer få gensvar i parlamentet. Era frågor är väsentliga eftersom rymden, som ni har påpekat, har blivit ett viktigt verktyg för alla länder i Europa. Dessa uppdrag bidrar till vårt kunskapsförvärv, vare sig det gäller att iaktta jorden eller oceanografi eller meteorologi med hjälp av satelliter. Detta förvärv av kunskaper bidrar också till tillväxten av våra ekonomier genom telekommunikation och navigation med satellit. Det har på ett försynt men viktigt sätt blivit ett instrument som ingår i det moderna livet. Rymden är också, som ni har påpekat, ett verktyg genom vilket Europa kan förenas i en gemensam ambition och för att utveckla en europeisk identitet. Det är därför i denna anda som det franska ordförandeskapet i juli förra året med Valérie Pécresse organiserade det första informella mötet med de europeiska rymdministrarna i Kourou, som ju är den europeiska rymdhamnen. Jag vet att Europaparlamentet vid detta tillfälle företräddes av Christian Rovsing och jag tackar honom för det. Genom detta möte kunde vi fastställa en gemensam vision för ett Europa i rymden utformad kring de tre viktigaste aktörerna i den europeiska rymdpolitiken: EU, Europeiska rymdorganisationen (ESA) och medlemsstaterna – samtidigt som vi erkänner unionens ökade ansvar. Tillsammans kommer dessa tre aktörer att göra EU till en av de viktigaste rymdmakterna på den internationella arenan, det är vi förvissade om. För att utveckla en europeisk rymdpolitik som kan vara till nytta för alla EU-medborgare behöver vi först och främst garantera en öppen och likvärdig tillgång för alla medlemsstater i unionen till de fördelar som ges genom rymdverksamheterna. För det andra måste vi stärka de befintliga samordningsmekanismerna inom rymdsektorn, den europeiska expertisen och de investeringar som finansieras både genom gemenskapen och genom mellanstatliga och nationella källor. Slutligen är det nödvändigt att förbättra synergin mellan det civila rymdprogrammet och rymdförsvarsprogrammet. Därför kommer EU, Europeiska rymdorganisationen och medlemsstaterna att se till att vi drar fördel av en tillgång till rymden som är självständig, livskraftig och prisvänlig, vilket är nödvändigt med hänsyn till våra största partner. Naturligtvis kräver detta en förstärkning av EU:s roll inom området för den europeiska rymdpolitiken. Det är unionens sak att ena efterfrågan på rymdtillämpningar, att granska användarnas krav, att fastställa prioriteringar och att övervaka tjänsternas kontinuitet. På EU-nivå har vi också utvecklat instrument och gemenskapsfinansierade system för att ta hänsyn till rymdsektorns egenskaper, framför allt när det gäller kommande budgetplaner. Det rymdtoppmöte som ägde rum den 26 september gjorde det möjligt att lansera och bekräfta betydelsen av de två flaggskeppsprogrammen Galileo Egnos och GMES. När det gäller Galileo Egnos kan Europeiska unionen gratulera sig själv till att ha undertecknat ett betydande antal samarbetsavtal med tredjeländer som Förenta staterna, Kina, Israel, Sydkorea, Ukraina och Marocko. Vid samma toppmöte den 26 september underströks betydelsen av att öka samordningen mellan kommissionen, Europeiska rymdorganisationen och medlemsstaterna inom området för forskning och utveckling, framför allt för satellitnavigeringssystemen."@sv22
lpv:unclassifiedMetadata	"GMES"13 "Galileo EGNOS"13 "Jean-Pierre Jouyet,"18,15,8 "Pribetich"13 "Rovsing"13 "Valérie Pécresse"13 "er"8 "président en exercice du Conseil"18,15,8
lpv:videoURI	<go to Events_and_structure europarl>6

Named graphs describing this resource:

The resource appears as object in 2 triples

Context graph