Local view for "http://purl.org/linkedpolitics/eu/plenary/2008-09-01-Speech-1-136"

Predicate	Value (sorted: default)
rdf:type	lpv_eu:Speech⁶
dcterms:Date	"2008-09-01"^^xsd:date⁶
dcterms:Is Part Of	lp_eu:Situaţia din Georgia (dezbatere)⁶
dcterms:Language	"fr"^^xsd:language⁶
lpv:document identification number	"en.20080901.20.1-136"⁶
lpv:hasSubsequent	lp_eu:2008-09-01-Speech-1-137⁶
lpv:speaker	lp:Marie Anne Isler Béguin⁶
lpv:spoken text	"Monsieur le Président, chers collègues, je vous ai représentés en Géorgie lors de mon déplacement mandaté par notre Président, du 12 au 17 août, et j'ai apporté notre soutien au peuple géorgien, je les ai rassurés en leur disant que l'Union européenne ne les abandonnerait pas. Je remercie donc la présidence pour les efforts qui ont été faits en vue d'agir très rapidement en Géorgie. Bien sûr ce règlement du conflit est un test pour l'Union européenne, on le sait, et l'Union a répondu enfin – dirais-je. Car en fin de compte, à quel prix? Au prix, encore une fois, de citoyens innocents, car, finalement, chers collègues, cette histoire était écrite. Depuis combien de temps certains d'entre nous prêchent-ils dans le désert? Même ceux qui aujourd'hui disent qu'il faut aller vers l'intégration, donner des perspectives d'adhésion à l'Union européenne, auparavant nous répondaient "attendez, soyons raisonnables". Aujourd'hui nous avons la guerre, nous avons la guerre entre la Russie et la Géorgie. Lorsque nous disions que ce n'était pas un conflit entre la Géorgie et l'Abkhazie et l'Ossétie du Sud, mais que c'était un conflit entre la Russie et la Géorgie, personne ne voulait entendre. Et, aujourd'hui, nous avons une guerre derrière nous. Donc, effectivement, l'histoire était écrite, car il ne suffit pas de remonter à quelques événements ou à quelques heures avant le 11. Revenons à l'année 2005, lorsque la Russie a mis son veto pour avoir des garde-frontières sur la frontière russo-géorgienne. Personne n'a répliqué et même la France – je m'excuse Monsieur le Président – la France a refusé, lorsque nous avions demandé des forces de l'OSCE sur la frontière. Personne n'a réagi. Lorsque les Russes ont violé l'espace aérien de la Géorgie, nous n'avons, à nouveau, pas répondu et l'escalade s'est amplifiée. Aujourd'hui, cette guerre malheureuse a eu lieu et il faut reconstruire. Il faut reconstruire mais il faut également régler le conflit. Une conférence pour la reconstruction, oui, mais une conférence pour la résolution du conflit. Et je vous demanderai peut-être de prendre modèle sur ce qui a été fait au Kosovo, c'est-à-dire de mettre en place une administration civile internationale. Et les forces de paix... Quel citoyen géorgien aujourd'hui pourrait accepter que l'armée russe joue le gendarme?"@fr⁸
lpv:spokenAs	substitute; Delegation to the ACP-EU Joint Parliamentary Assembly (2004-09-15--2009-07-13)²³ chair; Delegation to the EU-Armenia, EU-Azerbaijan and EU-Georgia Parliamentary Cooperation Committees (2004-09-21--2009-07-13)²³ member; G/EFA (2004-07-20--2009-07-13)²³ substitute; AFET (2007-01-31--2009-07-13)²³ unknown; Les Verts-Europe-Ecologie (2004-07-20--2009-07-13)²³ member; ENVI (2007-01-31--2009-07-13)²³ member; Conference of Delegation Chairs (2004-09-22--2009-07-13)²³
lpv:translated text	"Pane předsedající, dámy a pánové, zastupovala jsem vás v Gruzii, když mne tam vyslal náš předseda ve dnech 12.–17. srpna. Poskytla jsem gruzínskému lidu naši plnou podporu a ujistila ho prohlášením, že Evropská unie je neopustí. Děkuji proto předsednictví, že se v Gruzii snažilo jednat velmi rychle. Vyřešení tohoto konfliktu je zcela jasně pro Evropskou unii zkouška, kterou konečně podstoupila, ale za jakou cenu? Cenou jsou opět nevinní občané, protože tyto události byly ve skutečnosti nevyhnutelné. Jak dlouho už někteří z nás káží v divočině? Dokonce i ti, kteří dnes prohlašují, že musíme směřovat k integraci a nabídnout vyhlídku vstupu do Evropské unie, nám dříve říkali: „vyčkejte, buďte rozumní.“ A nyní máme válku mezi Ruskem a Gruzií. Když jsme říkali, že se nejedná o konflikt mezi Gruzií a Jižní Osetií a Abcházií, ale o konflikt mezi Gruzií a Ruskem, nikdo nechtěl naslouchat. Teď máme za sebou válku. Tyto události byly tedy nevyhnutelné, zejména pokud se vrátíte k dalším událostem a dobám, jež předcházely 11. srpnu. Vraťme se do roku 2005, kdy Rusko vetovalo návrh, aby umístilo pohraniční hlídky na rusko-gruzínské hranici. Nikdo nezareagoval a dokonce i Francie – odpusťte, pane předsedo – dokonce i Francie se postavila proti, když jsme žádali umístění jednotek OBSE na hranici. Nikdo nereagoval. Když Rusko narušilo gruzínský vzdušný prostor, opět nedošlo k žádné reakci a situace eskalovala. Nyní došlo k této politováníhodné válce a my musíme nejen rekonstruovat zemi, ale i vyřešit tento konflikt. Samozřejmě musíme uspořádat konferenci o rekonstrukci, ale musíme uspořádat i konferenci o řešení konfliktu. Navrhovala bych, že by se mohlo využít událostí v Kosovu jako vzoru, jinými slovy by mohla být ustanovena mezinárodní civilní správa spolu s mírovými jednotkami. Který Gruzínec by nyní souhlasil s tím, aby se ruská armáda ujala role policisty?"@cs¹ "Hr. formand, mine damer og herrer! Jeg repræsenterede Parlamentet, da jeg på opfordring af vores formand rejste til Georgien fra den 12. til den 17. august. Jeg overbragte det georgiske folk vores støtte og forsikrede dem om, at EU ikke ville svigte dem. Derfor vil jeg takke formandskabet for dets bestræbelser på at handle hurtigt i Georgien. Afviklingen af konflikten er som bekendt en test for EU, der langt om længe reagerede. Det siger jeg, fordi det har haft omkostninger. Endnu en gang er det gået ud over uskyldige borgere, for det var egentlig forudsigeligt. Hvor længe har flere af os prædiket for døve ører? Selv dem, der i dag siger, at vi skal hen mod integration og stille tiltrædelse af EU i udsigt, svarede førhen, at vi ikke måtte forhaste os. Nu står vi med denne krig, krig mellem Rusland og Georgien. Da vi sagde, det ikke var en konflikt mellem Georgien og Abkhasien og Sydossetien, men en konflikt mellem Rusland og Georgien, ville ingen høre på os. Og nu har vi en krig bag os. Det var altså forudsigeligt, for historien startede ikke blot et par begivenheder eller et par timer før den 11. Vi skal tilbage til 2005, da Rusland forlangte at få grænsevagter på den russisk-georgiske grænse. Ingen tog til genmæle, og selv Frankrig - undskyld hr. rådsformand - sagde nej, da vi anmodede om at sende OSCE-styrker til grænsen. Ingen reagerede. Da russerne krænkede Georgiens luftrum, reagerede vi igen ikke, og optrapningen forstærkedes. Nu har denne ulykkelige krig fundet sted, og der skal genopbygges. Der skal genopbygges, men konflikten skal også løses. Ja til en genopbygningskonference, men som samtidig er en konference om at løse konflikten. Jeg vil måske bede Dem bruge samme model som i Kosovo, dvs. indsættelse af en international civilforvaltning. Og fredsstyrker. Vil nogen georgisk borger kunne finde sig i, at den russiske hær optræder som politibetjent?"@da² "Herr Präsident, meine Damen und Herren! Ich habe Sie in Georgien vertreten, als ich von unserem Präsidenten vom 12. bis 17. August dorthin entsandt wurde. Ich habe dem georgischen Volk gegenüber unsere rückhaltlose Unterstützung bekundet und es beruhigt, indem ich sagte, die Europäische Union werde es nicht im Stich lassen. Ich danke daher dem Vorsitz für die Bemühungen, die unternommen wurden, um in Georgien sehr rasch handeln zu können. Die Beilegung dieses Konflikts ist sicherlich ein Test für die Europäische Union, auf den es schließlich reagiert hat – aber zu welchem Preis? Wieder einmal auf Kosten unschuldiger Bürger, denn diese Geschehnisse waren vorprogrammiert. Wie lange haben einige von uns in den Wind geredet? Selbst diejenigen, die heute fordern, wir müssten die Integration anstreben und die Perspektive des Beitritts zur Europäischen Union bieten, rieten uns vorher, abzuwarten und vernünftig zu sein. Nun haben wir einen Krieg zwischen Russland und Georgien. Als wir sagten, dies sei kein Konflikt zwischen Georgien, Abchasien und Südossetien, sondern ein Konflikt zwischen Russland und Georgien, wollte das niemand hören. Nun haben wir einen Krieg hinter uns. Daher waren diese Geschehnisse unvermeidbar, insbesondere, wenn man bis zu anderen Vorfällen oder anderen Zeiten vor dem 11. zurückgeht. Lassen Sie uns in das Jahr 2005 zurückblicken, als Russland sein Veto gegen Grenzposten an der russisch-georgischen Grenze einlegte. Niemand reagierte, und selbst Frankreich – bitte entschuldigen Sie, Herr Präsident – selbst Frankreich weigerte sich, als wir Truppen der OSZE an der Grenze forderten. Niemand reagierte. Als die Russen den Luftraum Georgiens verletzten, erhielten wir wieder keine Antwort, und die Lage eskalierte. Nun hat dieser bedauerliche Krieg stattgefunden, und wir dürfen uns nicht auf den Wiederaufbau beschränken, sondern müssen auch den Konflikt beilegen. Natürlich muss es eine Konferenz zum Wiederaufbau geben, aber es muss auch eine Konferenz zur Beilegung des Konflikts geben. Und ich möchte Sie bitten, das, was im Kosovo geschehen ist, als Modell zu verwenden, mit anderen Worten, neben Friedenssicherungstruppen eine internationale zivile Verwaltung einzusetzen. Welcher georgische Bürger könnte es heute akzeptieren, dass die russische Armee die Rolle des Polizisten spielt?"@de⁹ "Κύριε Πρόεδρε, κυρίες και κύριοι, σας εκπροσώπησα στη Γεωργία όταν στάλθηκα εκεί από τον Πρόεδρό μας την περίοδο από τις 12 έως τις 17 Αυγούστου. Εξέφρασα την πλήρη υποστήριξή μας στον λαό της Γεωργίας και τους καθησύχασα λέγοντάς τους ότι η Ευρωπαϊκή Ένωση δεν πρόκειται να τους εγκαταλείψει. Ευχαριστώ, λοιπόν, την Προεδρία για τις προσπάθειες που έχουν καταβληθεί προκειμένου να ληφθούν με μεγάλη ταχύτητα μέτρα για την κατάσταση στη Γεωργία. Η επίλυση αυτής της σύγκρουσης αποτελεί σαφώς δοκιμασία για την Ευρωπαϊκή Ένωση, στην οποία εν τέλει αντεπεξήλθε, αλλά με ποιο τίμημα; Με τίμημα για μία ακόμη φορά τις ζωές αθώων πολιτών, δεδομένου ότι τα γεγονότα αυτά αποδείχθηκαν πρακτικά αναπόφευκτα. Για πόσο καιρό ορισμένοι εξ ημών αποτελούσαμε φωνή βοώντος εν τη ερήμω; Ακόμη και όσοι υποστηρίζουν σήμερα ότι πρέπει να επιδιώξουμε την ολοκλήρωση και να προσφέρουμε την προοπτική ένταξης στην Ευρωπαϊκή Ένωση προηγουμένως μας έλεγαν: «περιμένετε, μην είστε παράλογοι». Τώρα βρισκόμαστε μπροστά σε έναν πόλεμο μεταξύ της Ρωσίας και της Γεωργίας. Όταν λέγαμε ότι στη σύγκρουση αυτή δεν αντιπαρατίθενται η Γεωργία με την Αμπχαζία και τη Νότια Οσετία, αλλά ότι πρόκειται για σύγκρουση μεταξύ της Ρωσίας και της Γεωργίας, κανείς δεν θέλησε να μας ακούσει. Τώρα βρισκόμαστε στην επαύριο ενός πολέμου. Συνεπώς, τα γεγονότα αυτά ήταν αναπόφευκτα, ιδίως αν ανατρέξουμε σε άλλα γεγονότα ή άλλες περιόδους πριν από την 11η. Ας ανατρέξουμε, λόγου χάρη, στο 2005, όταν η Ρωσία αντιτάχθηκε κατηγορηματικά στην εγκατάσταση συνοριακών φρουρών στα σύνορα μεταξύ Ρωσίας και Γεωργίας. Κανείς δεν αντέδρασε, ενώ ακόμη και η Γαλλία –και ελπίζω ότι θα με συγχωρήσετε, κύριε Πρόεδρε– ακόμη και η Γαλλία απέρριψε το αίτημά μας να τοποθετηθούν στα σύνορα δυνάμεις του ΟΑΣΕ. Κανείς δεν αντέδρασε. Όταν οι Ρώσοι παραβίασαν τον εναέριο χώρο της Γεωργίας, και πάλι δεν αντιδράσαμε, οπότε η κατάσταση κλιμακώθηκε. Τώρα ενέσκηψε αυτός ο ατυχής πόλεμος και είμαστε υποχρεωμένοι όχι μόνο να συμβάλουμε στην ανοικοδόμηση, αλλά και να βοηθήσουμε στην επίλυση της σύγκρουσης. Ασφαλώς και πρέπει να διοργανώσουμε μια διάσκεψη για την ανοικοδόμηση, όμως απαιτείται επίσης μια διάσκεψη για την επίλυση της σύγκρουσης. Θα σας ζητούσα να χρησιμοποιήσετε ίσως ως πρότυπο το σύστημα που εφαρμόστηκε στο Κοσσυφοπέδιο, με άλλα λόγια να εγκατασταθεί στην περιοχή διεθνής πολιτική διοίκηση, σε συνδυασμό με δυνάμεις διατήρησης της ειρήνης. Ποιος πολίτης της Γεωργίας θα μπορούσε σήμερα να συμφωνήσει στο να αναλάβει ρόλο αστυνόμευσης ο ρωσικός στρατός;"@el¹⁰ "Mr President, ladies and gentlemen, I represented you in Georgia when I was sent there by our President from 12 to 17 August. I gave our full support to the Georgian people and reassured them by saying that the European Union would not abandon them. I therefore thank the Presidency for the efforts that were made to act very quickly in Georgia. Resolving this conflict is clearly a test for the European Union to which it has finally responded, but at what price? At the price once again of innocent citizens because these events were in fact inevitable. How long have some of us been preaching in the wilderness? Even those who are today saying that we must aim for integration and offer the prospect of accession to the European Union previously said to us: ‘wait, be reasonable’. Now we have a war between Russia and Georgia. When we said that this was not a conflict between Georgia and Abkhazia and South Ossetia, but that it was a conflict between Russia and Georgia, no one wanted to listen. Now we have one war behind us. Therefore these events were inevitable, particularly if you go back to other events or other times before the 11th. Let us go back to 2005 when Russia vetoed having border guards on the Russian-Georgian border. No one replied and even France – please excuse me Mr President – even France refused when we called for OSCE forces on the border. No one reacted. When the Russians violated Georgian airspace, we again had no response and the situation escalated. Now this regrettable war has occurred and we must not only rebuild, but also resolve the conflict. Of course we must have a conference on reconstruction, but we must also have a conference to resolve the conflict. I would ask you perhaps to use what happened in Kosovo as a model, in other words to put in place an international civil administration, together with peacekeeping forces. What Georgian citizen could now agree to the Russian army playing the role of policeman?"@en⁴ "Señor Presidente, señorías, les representé en Georgia cuando nuestro Presidente me envió a este país del 12 al 17 de agosto. Transmití todo nuestro apoyo al pueblo georgiano, y les tranquilicé al declarar que la Unión Europea no les abandonaría. En este sentido, agradezco a la Presidencia los esfuerzos dedicados a actuar con gran celeridad en Georgia. La resolución de este conflicto constituye claramente una prueba para la Unión Europea, a la que finalmente ha respondido, pero, ¿a qué precio? Nuevamente al precio de ciudadanos inocentes, puesto que estos acontecimientos eran, en realidad, inevitables. ¿Cuánto tiempo nos hemos pasado algunos predicando en el desierto? Incluso los que afirman hoy que debemos proponernos como objetivo la integración y ofrecer la perspectiva de la adhesión a la Unión Europea nos decían en tiempos: «esperad, seamos razonables». Ahora nos encontramos con una guerra entre Rusia y Georgia. Cuando dijimos que no se trataba de un conflicto entre Georgia y Abjasia y Osetia del Sur, sino entre Rusia y Georgia, nadie quiso escucharnos. Ahora nos enfrentamos a una guerra. Por tanto, estos acontecimientos eran inevitables, sobre todo si nos remontamos a otros sucesos u otros períodos anteriores al día 11. Remontémonos a 2005, cuando Rusia vetó la disposición de policía en la frontera con Georgia. Nadie contestó a esta medida, e incluso Francia (discúlpeme, señor Presidente), incluso Francia manifestó su rechazo cuando solicitamos la presencia de fuerzas de la OSCE en la frontera. Nadie reaccionó. Cuando los rusos violaron el espacio aéreo georgiano, volvimos a no recibir respuesta alguna, y la situación se agravó. Ahora, se ha producido esta lamentable guerra y nos vemos obligados no sólo a reconstruir, sino también a resolver el conflicto. Indudablemente, debemos celebrar una conferencia sobre reconstrucción, pero también hemos de organizar otra para resolver el conflicto. Quizá les pediría que utilicemos lo que sucedió en Kosovo como modelo; en otras palabras, que se establezca una administración civil internacional, combinada con fuerzas de mantenimiento de la paz. ¿Qué ciudadano georgiano podría convenir ahora con que el ejército ruso desempeñe el papel de policía?"@es²¹ "Härra juhataja, daamid ja härrad, esindasin teid Gruusias, kui Prantsusmaa president mu 12.–17. augustil sinna saatis. Andsin Gruusia rahvale edasi meie täieliku toetuse ja julgustasin neid, öeldes, et Euroopa Liit ei jätaks neid maha. Seepärast tänan eesistujariiki jõupingutuste eest, mis tehti väga kiireks tegutsemiseks Gruusias. Selle konflikti lahendamine on selgelt Euroopa Liidu proovilepanek, millele ta lõpuks vastas, aga millise hinnaga? Jälle kord süütute kodanike hinnaga, sest need sündmused olid tegelikult vältimatud. Kui kaua on mõned meist olnud hüüdja hääleks kõrbes? Isegi need, kes praegu ütlevad, et peame eesmärgiks seadma integreerimise ja pakkuma Euroopa Liiduga liitumise väljavaadet, ütlesid meile varem: „oodake, olge mõistlikud”. Nüüd on meil Venemaa ja Gruusia vahel sõda. Kui me ütlesime, et see ei ole konflikt Gruusia ning Abhaasia ja Lõuna-Osseetia vahel, vaid konflikt Venemaa ja Gruusia vahel, ei tahtnud keegi kuulata. Nüüd on meil üks sõda seljataga. Sellepärast olidki need sündmused vältimatud, eriti kui läheme tagasi teiste sündmuste või teiste aegade juurde enne üheteistkümnendat. Läheme tagasi 2005. aastasse, kui Venemaa pani veto piirivalve loomisele Vene-Gruusia piiril. Mitte keegi ei vastanud ja isegi Prantsusmaa – palun mind vabandada, härra juhataja – isegi Prantsusmaa keeldus, kui me kutsusime üles paigutama piirile OSCE vägesid. Mitte keegi ei reageerinud. Kui venelased rikkusid Gruusia õhuruumi, ei olnud meil jällegi vastust ja olukord teravnes. Nüüd on toimunud see kahetsusväärne sõda ja me peame mitte üksnes taastamistöid tegema, vaid ka konflikti lahendama. Muidugi peame me korraldama konverentsi taastustööde kohta, aga me peame konverentsi korraldama ka konflikti lahendamise kohta. Ehk peaksin teil paluma kasutada Kosovos toimunut eeskujuna, teisisõnu looma rahvusvahelise tsiviilhalduse koos rahuvalvevägedega. Milline Gruusia kodanik nõustuks nüüd sellega, et Vene armee mängib politsei rolli?"@et⁵ "Arvoisa puhemies, hyvät naiset ja herrat, edustin teitä 12.–17. elokuuta Georgiassa puhemiehen valtuuttamana. Esitin silloin meidän kaikkien tuen Georgian kansalle ja vakuutin heille, ettei Euroopan unioni hylkäisi heitä. Siksi kiitän puheenjohtajavaltiota nopeasta reagoinnista Georgian tilanteeseen. Tämän konfliktin ratkaisemisessa Euroopan unioni joutuu selvästi testiin. Se on lopultakin reagoinut, mutta mihin hintaan? Hinnan ovat joutuneet jälleen kerran maksamaan viattomat kansalaiset, sillä näitä tapahtumia ei olisi voitu välttää. Kauanko jotkut meistä ovat jo puhuneet kuuroille korville? Jopa ne, jotka tänään puhuvat siitä, että on pyrittävä yhdentymiseen ja tarjottava mahdollisuus liittyä Euroopan unioniin, totesivat aiemmin: ”Odottakaa! Säilyttäkää maltti!” Nyt Venäjä ja Georgia ovat sodassa keskenään. Kun sanoimme, ettei tässä ollut kyse Georgian ja Abhasian ja Etelä-Ossetian välisestä konfliktista, vaan Venäjän ja Georgian välisestä konfliktista, meitä ei kuunneltu. Nyt on käyty jo yksi sota. Niinpä nämä tapahtumat olivat väistämättömiä erityisesti, jos tarkastellaan muita tapahtumia ja aikoja ennen 11. päivää. Palataan vuoteen 2005, jolloin Venäjä käytti veto-oikeuttaan ja vastusti rajavartioiden asettamista Venäjän ja Georgian väliselle rajalle. Kukaan ei reagoinut ja jopa Ranska – suokaa anteeksi arvoisa puheenjohtaja – jopa Ranska kieltäytyi, kun pyysimme rajalle Etyjin joukkoja. Kukaan ei reagoinut. Kun venäläiset loukkasivat Georgian ilmatilaa, emme taaskaan reagoineet ja tilanne paheni. Nyt tämä ikävä sota on puhjennut, ja meidän on ryhdyttävä jälleenrakennustöihin ja sen lisäksi ratkaistava konflikti. Tietysti on järjestettävä jälleenrakennuskonferenssi, mutta on järjestettävä myös konferenssi konfliktin ratkaisemiseksi. Haluaisin pyytää teitä käyttämään Kosovon tapahtumia mallina, toisin sanoen järjestämään kansainvälisen siviilihallinnon yhdessä rauhanturvajoukkojen kanssa. Kuka Georgian kansalainen voisi hyväksyä venäläiset poliiseiksi?"@fi⁷ "Elnök úr, hölgyeim és uraim, én képviseltem önöket Grúziában, amikor elnökünk megbízásából augusztus 12-től 17-ig ott tartózkodtam. Teljes támogatásunkról biztosítottam a grúz népet, valamint arról, hogy az Európai Unió nem hagyja magukra őket. Ezért szeretném megköszönni az elnökségnek abbeli erőfeszítéseit, hogy Grúziában gyorsan cselekedjen. Nyilvánvaló, hogy e konfliktus megoldása próba az Európai Unió számára, amelyen végül megfelelt – de milyen áron? Az árat ismét ártatlan polgároknak kellett megfizetniük, mert ezek az események valóban elkerülhetetlen voltak. Mióta van az, hogy néhányan a pusztába kiáltjuk szavainkat? Még azok is, akik ma azt mondják, hogy integrációra kell törekednünk és fel kell ajánlanunk az Európai Unióhoz való csatlakozás perspektíváját, korábban azt mondták, hogy várjunk és legyünk ésszerűek. Most háború van Oroszország és Grúzia között. Amikor azt mondtuk, hogy ez nem Grúzia, Abházia és Dél-Oszétia közötti konfliktus, hanem Grúzia és Oroszország közötti, senki nem hallgatott ránk. Most háború van mögöttünk. Következésképpen ezek az események elkerülhetetlenek voltak, különösen akkor, ha megnézzük a többi eseményt vagy a 11-e előtti időszakot. Menjünk vissza 2005-be, amikor Oroszország megvétózta, az orosz-grúz határon működő határőrséget. Senki sem reagált, és még Franciaország is – kérem, bocsásson meg, elnök úr –, még Franciaország is visszautasított minket, amikor azt mondtuk, hogy EBESZ-erőkre van szükség a határon. Senki sem reagált. Akkor sem tettünk semmit, amikor az oroszok megsértették a grúz légteret, és a helyzet súlyosbodott. Most pedig megtörtént ez a sajnálatos háború, és nem csupán az újjáépítéssel kell foglalkoznunk, hanem a konfliktust is fel kell oldanunk. Természetesen szükség van a rekonstrukcióról szóló konferenciára, de egy olyan konferenciára is, amelynek célja a konfliktus rendezése. Arra szeretném kérni önöket, hogy talán vegyék figyelembe Koszovó esetét mint példát, vagyis nemzetközi polgári igazgatást vezessünk be, valamint békefenntartó erőket. Nincs olyan grúz állampolgár, aki most beleegyezne abba, hogy az orosz hadsereg játssza a rendőrség szerepét?"@hu¹¹ ". Signor Presidente, onorevoli colleghi, vi ho rappresentato in Georgia quando il nostro Presidente mi ha inviata dal 12 al 17 agosto. Ho offerto pieno sostegno ai georgiani e li ho riassicurati affermando che l’Unione europea non li abbandonerà. Ringrazio quindi la Presidenza per gli sforzi compiuti al fine di intervenire molto rapidamente in Georgia. Risolvere questo conflitto ha chiaramente costituito una prova per l’Unione europea, che finalmente ha reagito, ma a quale prezzo? Ancora una volta al prezzo di cittadini innocenti, poiché questi eventi erano di fatto inevitabili. Da quanto tempo alcuni di noi pregavano nel deserto? Anche coloro che oggi affermano che dobbiamo mirare all’integrazione e offrono la prospettiva di un’adesione all’Unione europea, in precedenza dicevano: “aspettate, siate ragionevoli”. Ora c’è una guerra in atto tra Russia e Georgia. Nel momento in cui abbiamo sostenuto che non si trattasse di un conflitto tra Georgia e Abkhazia e Ossezia del Sud, ma tra Russia e Georgia, nessuno voleva ascoltare. Adesso c’è una guerra dietro di noi. Pertanto, questi eventi erano inevitabili, in particolare se si ricordano altri avvenimenti o altri periodi prima dell’11. Ripensiamo al 2005, quando la Russia pose il veto su guardie di frontiera al confine russo-georgiano. Nessuno replicò e persino la Francia, mi scusi signor Presidente, persino la Francia si rifiutò laddove chiedemmo forze OSCE al confine. Nessuno rispose. Quando i russi violarono lo spazio aereo georgiano, non ottenemmo di nuovo alcuna risposta e la situazione ha subito un’ . Adesso è avvenuta questa guerra deplorevole e non solo dobbiamo ricostruire, ma anche risolvere il conflitto. Naturalmente dobbiamo organizzare una conferenza per la ricostruzione, ma anche per la risoluzione del conflitto. Probabilmente vi chiederei di utilizzare come modello ciò che è accaduto in Kosovo, in altre parole di realizzare un’amministrazione civile internazionale, insieme alle forze di pace. Ora quale cittadino georgiano potrebbe essere d’accordo che l’esercito russo svolga il ruolo di poliziotto?"@it¹² "Gerb. pirmininke, ponai ir ponios, aš atstovavau jums Gruzijoje, kai Parlamento Pirmininko siuntimu buvau ten rugpjūčio 12–17 d. Aš perdaviau visą mūsų paramą Gruzijos žmonėms ir patikinau juos, kad Europos Sąjunga jų neapleis. Todėl norėčiau padėkoti pirmininkaujančiai Prancūzijai už pastangas imantis labai skubių veiksmų Gruzijoje. Akivaizdu, kad šio konflikto išsprendimas yra tikras išbandymas Europos Sąjungai. Galiausiai ji davė savo atsaką, bet kokia kaina? Šį kartą vėl atsakas buvo duotas nekaltų piliečių sąskaita, nes šie įvykiai iš tikrųjų buvo neišvengiami. Kai kurie iš mūsų bandė apie tai kalbėti, bet jų balsas nebuvo išgirstas. Net tie, kurie šiandien sako, jog mes turime siekti integracijos ir suteikti Gruzijai narystės Europos Sąjungoje perspektyvą, anksčiau bandė sulaikyti mus ir ragino elgtis nuosaikiai. Dabar turime karą tarp Rusijos ir Gruzijos. Kai mes sakėme, kad tai nėra konfliktas tarp Gruzijos iš vienos pusės ir Pietų Osetijos ir Abchazijos iš kitos pusės, bet konfliktas tarp Rusijos ir Gruzijos, niekas nenorėjo mūsų klausytis. Dabar karas jau yra įvykęs faktas. Todėl šie įvykiai buvo neišvengiami, ypač jei prisiminsime kitus įvykius ir kitus laikus dar prieš rugpjūčio 11 d. Sugrįžkime į 2005 m., kai Rusija vetavo sprendimą dėl pasieniečių Rusijos ir Gruzijos pasienyje. Niekas tada nesureagavo, net Prancūzija – prašyčiau atleisti man, gerb. pirmininke – atsisakė palaikyti mūsų raginimą įvesti pasienyje ESBO pajėgas. Niekas nesureagavo. Rusams pažeidus Gruzijos oro erdvę, mes vėl negavome jokio atsako ir padėtis toliau blogėjo. Dabar, kai tas nelemtas karas jau įvyko, mes turime ne tik atkurti šalį, bet ir išspręsti konfliktą. Be abejo, turime surengti konferenciją Gruzijos atkūrimo klausimu, bet nemažiau svarbu suburti konferenciją konflikto išsprendimo klausimu. Norėčiau paprašyti galbūt remtis Kosovo padėtis kaip modeliu, kitaip tariant, užtikrinti Gruzijoje tarptautinį civilinį administravimą ir įvesti tarptautines taikdarių pajėgas. Ar Gruzijos piliečiai dabar galėtų sutikti, kad Rusijos kariuomenė jų šalyje atliktų policininko vaidmenį?"@lt¹⁴ "Priekšsēdētāja kungs, dāmas un kungi, es jūs pārstāvēju Gruzijā, kad mūsu priekšsēdētājs mani uz turieni nosūtīja uz laiku no 12. līdz 17. augustam. Es izteicu mūsu atbalstu Gruzijas cilvēkiem un mierināju viņus, sakot, ka Eiropas Savienība tos nepametīs. Tādēļ es izsaku pateicību Padomes prezidējošajai valstij par centieniem, kas tika īstenoti, lai Gruzijā rīkotos ļoti strauji. Šī konflikta atrisināšana Eiropas Savienībai noteikti ir pārbaudījums, uz kuru tā beidzot ir reaģējusi, taču par kādu cenu? Jau atkal uz nevainīgu pilsoņu rēķina, jo šie notikumi faktiski bija nenovēršami. Cik ilgi daži no mums ir sprediķojuši kā saucēja balss tuksnesī? Pat tie, kas šodien saka, ka mums ir jātiecas uz integrāciju un jāpiedāvā iespējas iestāties Eiropas Savienībā, iepriekš mums teica: „Pagaidiet, esiet saprātīgi.” Tagad starp Krieviju un Gruziju ir karš. Kad mēs teicām, ka šis nav konflikts starp Gruziju un Abhāziju un Dienvidosetiju, bet gan konflikts starp Krieviju un Gruziju, neviens nevēlējās klausīties. Tagad esam piedzīvojuši karu. Tādēļ šie notikumi bija nenovēršami, it īpaši, ja atskatāmies uz citiem notikumiem vai citu laiku pirms 11. datuma. Atskatīsimies uz 2005. gadu, kad Krievija aizliedza izvietot robežsargus uz Krievijas-Gruzijas robežas. Neviens uz to nereaģēja, un pat Francija, lūdzu, atvainojiet, priekšsēdētāja kungs, taču pat Francija atteica, kad lūdzām uz robežas izvietot EDSO spēkus. Neviens nereaģēja. Kad krievi pārkāpa Gruzijas gaisa telpas robežas, atkal nebija nekādas reakcijas, un situācija saasinājās. Tagad ir izcēlies šis nožēlojamais karš, un mums ir ne tikai jāveic atjaunošanas darbi, bet arī jāatrisina konflikts. Protams, ir jābūt konferencei par atjaunošanu, taču ir jābūt arī konferencei, lai atrisinātu konfliktu. Es vēlētos jūs lūgt Kosovā notikušo varbūt izmantot par modeli, citiem vārdiem sakot, kopā ar miera uzturēšanas spēkiem izveidot starptautisku civilo administrāciju. Kurš Gruzijas pilsonis gan tagad var piekrist tam, ka Krievijas armija spēlē policijas lomu?"@lv¹³ "Monsieur le Président, chers collègues, je vous ai représentés en Géorgie lors de mon déplacement mandaté par notre Président, du 12 au 17 août, et j'ai apporté notre soutien au peuple géorgien, je les ai rassurés en leur disant que l'Union européenne ne les abandonnerait pas. Je remercie donc la présidence pour les efforts qui ont été faits en vue d'agir très rapidement en Géorgie. Bien sûr ce règlement du conflit est un test pour l'Union européenne, on le sait, et l'Union a répondu enfin – dirais-je. Car en fin de compte, à quel prix? Au prix, encore une fois, de citoyens innocents, car, finalement, chers collègues, cette histoire était écrite. Depuis combien de temps certains d'entre nous prêchent-ils dans le désert? Même ceux qui aujourd'hui disent qu'il faut aller vers l'intégration, donner des perspectives d'adhésion à l'Union européenne, auparavant nous répondaient "attendez, soyons raisonnables". Aujourd'hui nous avons la guerre, nous avons la guerre entre la Russie et la Géorgie. Lorsque nous disions que ce n'était pas un conflit entre la Géorgie et l'Abkhazie et l'Ossétie du Sud, mais que c'était un conflit entre la Russie et la Géorgie, personne ne voulait entendre. Et, aujourd'hui, nous avons une guerre derrière nous. Donc, effectivement, l'histoire était écrite, car il ne suffit pas de remonter à quelques événements ou à quelques heures avant le 11. Revenons à l'année 2005, lorsque la Russie a mis son veto pour avoir des garde-frontières sur la frontière russo-géorgienne. Personne n'a répliqué et même la France – je m'excuse Monsieur le Président – la France a refusé, lorsque nous avions demandé des forces de l'OSCE sur la frontière. Personne n'a réagi. Lorsque les Russes ont violé l'espace aérien de la Géorgie, nous n'avons, à nouveau, pas répondu et l'escalade s'est amplifiée. Aujourd'hui, cette guerre malheureuse a eu lieu et il faut reconstruire. Il faut reconstruire mais il faut également régler le conflit. Une conférence pour la reconstruction, oui, mais une conférence pour la résolution du conflit. Et je vous demanderai peut-être de prendre modèle sur ce qui a été fait au Kosovo, c'est-à-dire de mettre en place une administration civile internationale. Et les forces de paix... Quel citoyen géorgien aujourd'hui pourrait accepter que l'armée russe joue le gendarme?"@mt¹⁵ "Mijnheer de Voorzitter, dames en heren, ik heb u in Georgië vertegenwoordigd toen ik door onze Voorzitter van 12 tot 17 augustus daarheen werd gestuurd. Ik heb daar onze volledige steun gegeven aan de Georgische bevolking en hen moed ingesproken door te zeggen dat de Europese Unie hen niet in de steek zal laten. Daarom wil ik het voorzitterschap danken voor de inspanningen die het zich heeft getroost om snel in te grijpen in Georgië. Het oplossen van dit conflict is duidelijk een test voor de Europese Unie. Zij heeft daar eindelijk aan voldaan, maar ten koste van wat? Eens te meer ten koste van onschuldige burgers, omdat deze gebeurtenissen feitelijk onvermijdbaar waren. Hoe lang hebben sommigen van ons niet geroepen in de woestijn? Zelfs diegenen die nu zeggen dat wij moeten streven naar integratie en dat wij het vooruitzicht van toetreding tot de Europese Unie moeten bieden, zeiden voorheen: “Wacht nog even, laten wij reëel blijven.” Nu is er oorlog tussen Rusland en Georgië. Toen wij zeiden dat dit niet een conflict was tussen Georgië enerzijds en Abchazië en Zuid-Ossetië anderzijds, maar dat het een conflict was tussen Rusland en Georgië, wilde niemand nar ons luisteren. En nu ligt er een oorlog achter ons. Hoe dan ook, deze gebeurtenissen waren onvermijdelijk, in het bijzonder als wij teruggaan naar de gebeurtenissen of de tijd van voor de 11de. Als wij bijvoorbeeld terugkijken naar 2005, dan zien wij dat Rusland een veto uitsprak over het installeren van grenswachten aan de Russisch-Georgische grens. Niemand reageerde en zelfs Frankrijk – neemt u mij niet kwalijk, mijnheer de Voorzitter – weigerde, toen wij vroegen om OVSE-troepen aan de grens. Niemand reageerde. Toen de Russen het Georgische luchtruim schonden, kregen wij opnieuw geen respons en escaleerde de situatie. Nu hebben wij deze betreurenswaardige oorlog achter ons en moeten wij niet alleen werken aan de wederopbouw, maar moeten wij nog ook het conflict oplossen. Natuurlijk moet er een conferentie komen over de wederopbouw, maar wij moeten ook een conferentie houden over de oplossing van het conflict. Ik zou u willen vragen om eventueel de gang van zaken in Kosovo als model te nemen, met andere woorden een internationaal civiel bestuur in te stellen, gecombineerd met vredestroepen. Welke Georgische burger zal er nu nog mee instemmen dat het Russische leger de rol van politieagent op zich neemt?"@nl³ "Panie przewodniczący, szanowni państwo! Reprezentowałam państwa w Gruzji, kiedy nasz przewodniczący wysłał mnie tam w dniach 12-17 sierpnia. Udzieliłam naszego pełnego poparcia gruzińskiej ludności i uspokoiłam ich mówiąc, ze Unia Europejska ich nie opuści. Dlatego dziękuję prezydencji za wysiłki podjęte w celu podjęcia szybkich działań w Gruzji. Najwyraźniej rozwiązanie tego konfliktu to sprawdzian dla Unii Europejskiej, na który w końcu zareagowała, ale jakim kosztem? Znowu kosztem niewinnych obywateli, bo wydarzenia te były de facto nieuniknione. Jak długo głos niektórych z nas był głosem wołającego na pustyni? Nawet ci, którzy dziś mówią, że musimy dążyć do integracji i zaoferować perspektywę przystąpienia do Unii Europejskiej, kiedyś mówili nam: „poczekajcie, bądźcie rozsądni”. Teraz jest wojna między Rosją a Gruzją. Kiedy mówiliśmy, że nie jest to konflikt między Gruzją a Abchazją i Osetią Południową, ale konflikt między Rosją a Gruzją, nikt nie chciał słuchać. Teraz mamy za sobą już jedną wojnę. Dlatego wydarzenia te były nieuniknione, szczególnie jeśli przypomnimy sobie inne wydarzenia i inne czasy sprzed 11-tego. Przypomnijmy sobie rok 2005, kiedy Rosja zawetowała rozstawienie straży granicznej na granicy rosyjsko-gruzińskiej. Nikt nie zareagował, a nawet Francja - proszę mi wybaczyć, panie przewodniczący - nawet Francja odmówiła, kiedy domagaliśmy się sił OBWE na granicy. Nikt nie zareagował. Kiedy Rosjanie naruszyli gruzińską przestrzeń powietrzną, znowu nie było żadnej reakcji i doszło do eskalacji konfliktu. Teraz, gdy do tej wojny niestety już doszło, musimy nie tylko naprawić zniszczenia, ale także rozwiązać konflikt. Oczywiście, musimy naradzić się co do odbudowy, ale musimy także naradzić się w sprawie rozwiązania konfliktu. Może poproszę państwa, aby jako wzór wykorzystać to, co stało się w Kosowie, innymi słowy aby zastosować międzynarodową administrację cywilną wraz z siłami pokojowymi. Który z obywateli Gruzji zgodziłby się teraz na to, by rosyjska armia odgrywała rolę policjanta?"@pl¹⁶ "Senhor Presidente, Senhoras e Senhores Deputados, representei-vos na Geórgia quando lá estive, mandatada pelo nosso Presidente, entre os dias 12 e 17 de Agosto. Transmiti todo o nosso apoio ao povo georgiano e tranquilizei-o, dizendo-lhes que a União Europeia não os iria abandonar. Agradeço, por isso, à Presidência pelos esforços que desenvolveu para actuar prontamente na Geórgia. A resolução deste conflito funciona claramente como um teste para a União Europeia ao qual demos, finalmente, uma resposta − mas a que preço? O preço foi, uma vez mais, a vida de cidadãos inocentes, porque estes acontecimentos eram, efectivamente, inevitáveis. Há quanto tempo andam alguns de nós a pregar no deserto? Até mesmo aqueles que hoje afirmam que temos de trabalhar no sentido da integração e oferecer perspectivas de adesão à União Europeia diziam-nos anteriormente: “Aguardem, sejam sensatos”. Agora estamos perante uma situação de guerra entre a Rússia e a Geórgia. Quando dissemos que não se trata de um conflito entre a Geórgia e a Abcásia e a Ossétia do Sul, mas entre a Rússia e a Geórgia, ninguém nos quis dar ouvidos. Agora estamos com uma guerra à porta. Estes acontecimentos eram, efectivamente, inevitáveis, especialmente se reportarmos a outros acontecimentos ou a outras ocasiões anteriores ao dia 11. Regressemos a 2005, quando a Rússia vetou a possibilidade de ter guardas de fronteira na fronteira russo-georgiana. Ninguém se manifestou e até mesmo a França – queira perdoar-me, Senhor Presidente – até mesmo a França recusou o nosso apelo no sentido da colocação de forças da OSCE na fronteira. Ninguém reagiu. Quando os russos violaram o espaço aéreo georgiano, também não houve uma resposta, e assistiu-se a uma escalada da situação. Agora aconteceu esta guerra lamentável, e nós somos obrigados não só a reconstruit, mas também a solucionar o conflito. Temos, obviamente que organizar uma conferência sobre a reconstrução, mas temos também de realizar uma conferência para solucionar o conflito. Talvez pudéssemos utilizar como modelo o que aconteceu no Kosovo, ou seja, instituir uma administração civil internacional em conjunto com forças de manutenção da paz. Que cidadão georgiano iria agora aceitar que o exército russo desempenhasse o papel de polícia?"@pt¹⁷ "Monsieur le Président, chers collègues, je vous ai représentés en Géorgie lors de mon déplacement mandaté par notre Président, du 12 au 17 août, et j'ai apporté notre soutien au peuple géorgien, je les ai rassurés en leur disant que l'Union européenne ne les abandonnerait pas. Je remercie donc la présidence pour les efforts qui ont été faits en vue d'agir très rapidement en Géorgie. Bien sûr ce règlement du conflit est un test pour l'Union européenne, on le sait, et l'Union a répondu enfin – dirais-je. Car en fin de compte, à quel prix? Au prix, encore une fois, de citoyens innocents, car, finalement, chers collègues, cette histoire était écrite. Depuis combien de temps certains d'entre nous prêchent-ils dans le désert? Même ceux qui aujourd'hui disent qu'il faut aller vers l'intégration, donner des perspectives d'adhésion à l'Union européenne, auparavant nous répondaient "attendez, soyons raisonnables". Aujourd'hui nous avons la guerre, nous avons la guerre entre la Russie et la Géorgie. Lorsque nous disions que ce n'était pas un conflit entre la Géorgie et l'Abkhazie et l'Ossétie du Sud, mais que c'était un conflit entre la Russie et la Géorgie, personne ne voulait entendre. Et, aujourd'hui, nous avons une guerre derrière nous. Donc, effectivement, l'histoire était écrite, car il ne suffit pas de remonter à quelques événements ou à quelques heures avant le 11. Revenons à l'année 2005, lorsque la Russie a mis son veto pour avoir des garde-frontières sur la frontière russo-géorgienne. Personne n'a répliqué et même la France – je m'excuse Monsieur le Président – la France a refusé, lorsque nous avions demandé des forces de l'OSCE sur la frontière. Personne n'a réagi. Lorsque les Russes ont violé l'espace aérien de la Géorgie, nous n'avons, à nouveau, pas répondu et l'escalade s'est amplifiée. Aujourd'hui, cette guerre malheureuse a eu lieu et il faut reconstruire. Il faut reconstruire mais il faut également régler le conflit. Une conférence pour la reconstruction, oui, mais une conférence pour la résolution du conflit. Et je vous demanderai peut-être de prendre modèle sur ce qui a été fait au Kosovo, c'est-à-dire de mettre en place une administration civile internationale. Et les forces de paix... Quel citoyen géorgien aujourd'hui pourrait accepter que l'armée russe joue le gendarme?"@ro¹⁸ "Vážený pán predsedajúci, dámy a páni, zastupovala som vás v Gruzínsku, keď ma tam vyslal náš predseda v dňoch 12. až 17. augusta. Poskytla som gruzínskemu ľudu našu plnú podporu a uistila ho vyhlásením, že Európska únia ich neopustí. Ďakujem preto predsedníctvu, že sa v Gruzínsku snažilo konať veľmi rýchlo. Vyriešenie tohto konfliktu je celkom jasne pre Európsku úniu skúškou, ktorú konečne podstúpila, ale za akú cenu? Cenou sú opäť nevinní občania, pretože tieto udalosti boli v skutočnosti nevyhnutné. Ako dlho už niektorí z nás kážu v divočine? Dokonca aj tí, ktorí dnes vyhlasujú, že musíme smerovať k integrácii a ponúknuť vyhliadku vstupu do Európskej únie, nám prv hovorili: „vyčkajte, buďte rozumní.“ A teraz máme vojnu medzi Ruskom a Gruzínskom. Keď sme hovorili, že nejde o konflikt medzi Gruzínskom a Južným Osetskom a Abcházskom, ale o konflikt medzi Gruzínskom a Ruskom, nikto nechcel počúvať. Teraz máme za sebou vojnu. Tieto udalosti boli teda nevyhnutné, najmä ak sa vrátite k ďalším udalostiam a obdobiam, ktoré predchádzali 11. augustu. Vráťme sa do roku 2005, keď Rusko vetovalo návrh, aby umiestnilo pohraničné hliadky na rusko-gruzínskej hranici. Nikto nezareagoval a dokonca aj Francúzsko – odpusťte, pán predseda –, dokonca aj Francúzsko sa postavilo proti, keď sme žiadali umiestnenie jednotiek OBSE na hranicu. Nikto nereagoval. Keď Rusko narušilo gruzínsky vzdušný priestor, opäť nedošlo k žiadnej reakcii a situácia eskalovala. Teraz došlo k tejto poľutovaniahodnej vojne a my musíme nielen rekonštruovať krajinu, ale aj vyriešiť tento konflikt. Samozrejme, musíme zorganizovať konferenciu o rekonštrukcii, ale musíme zorganizovať aj konferenciu o riešení konfliktu. Navrhovala by som, že by sa mohli využiť udalosti v Kosove ako vzor, inými slovami by sa mohla ustanoviť medzinárodná civilná správa spolu s mierovými jednotkami. Ktorý Gruzínec by teraz súhlasil s tým, aby sa ruská armáda ujala úlohy policajta?"@sk¹⁹ "Gospod predsednik, gospe in gospodje, v Gruziji sem vas zastopala od 12. do 17. avgusta, ko me je poslal tja naš predsednik. Gruzijskim ljudem sem dala našo polno podporo in jih pomirila, ko sem jim povedala, da jih Evropska unija ne bo zapustila. Zato se zahvaljujem predsedstvu za vloženi trud za zelo hitro ukrepanje v Gruziji. Rešitev tega spopada je očitno preskus za Evropsko unijo, na katerega se je končno odzvala, a za kakšno ceno? Še enkrat za ceno nedolžnih državljanov, kajti ti dogodki so bili dejansko neizogibni. Kako dolgo smo nekateri od nas oznanjali v puščavi? Celo tisti, ki danes pravijo, da se moramo truditi za povezovanje, in ponujajo možnost pridružitve k Evropski uniji, so nam prej govorili: „Počakajte, bodite razumni.“ Zdaj imamo vojno med Rusijo in Gruzijo. Ko smo rekli, da to ni spopad med Gruzijo in Abhazijo ter Južno Osetijo, temveč spopad med Rusijo in Gruzijo, ni hotel nihče poslušati. Zdaj imamo eno vojno za sabo. Zato so ti dogodki neizogibni, zlasti če gremo nazaj k drugim dogodkom in drugim časom pred 11. Pojdimo nazaj v leto 2005, ko je Rusija dala veto na mejno stražo na rusko-gruzijski meji. Nihče se ni odzval in celo Francija (oprostite, prosim, gospod predsednik), celo Francija je rekla ne, ko smo zahtevali sile OSCE na meji. Nihče ni reagiral. Ko so Rusi kršili gruzijski zračni prostor, spet ni bilo nobenega odziva in stanje se je stopnjevalo. Zdaj je prišlo do te obžalovanja vredne vojne in moramo ne le na novo graditi, temveč tudi rešiti spor. Seveda moramo imeti konferenco o obnovi, vendar moramo imeti tudi konferenco o rešitvi spora. Morda bi vas prosila, da uporabite tisto, kar se je zgodilo na Kosovu, kot model, z drugimi besedami, da postavite mednarodno civilno upravo skupaj z mirovnimi silami. Kateri gruzijski državljan bi se lahko zdaj strinjal, da ruska vojska igra vlogo policaja?"@sl²⁰ "Herr talman, mina damer och herrar! Jag var er företrädare i Georgien när jag skickades dit av talmannen den 12–17 augusti. Jag gav det georgiska folket vårt fulla stöd och lugnade dem genom att säga att EU inte skulle överge dem. Jag vill därför tacka ordförandeskapet för de mycket snabba insatserna i Georgien. Den här konfliktens lösning är uppenbarligen ett test för EU som unionen till slut har gett sig in på, men till vilket pris? Återigen till priset av oskyldiga medborgare, för händelserna var i själva verket oundvikliga. Hur länge har en del av oss talat för döva öron? Till och med de som i dag säger att vi måste sträva efter integration och erbjuda utsikter till EU-anslutning sa tidigare till oss att vänta och vara resonabla. Nu har vi ett krig mellan Ryssland och Georgien. När vi sa att detta inte var en konflikt mellan Georgien och Abchazien och Sydossetien, utan en konflikt mellan Ryssland och Georgien, var det ingen som ville lyssna. Nu har vi ett krig bakom oss. Dessa händelser var därför oundvikliga, särskilt om man går tillbaka till andra händelser eller andra tider före den 11 augusti. Låt oss gå tillbaka till 2005, när Ryssland lade in sitt veto mot gränskontrolltjänstemän vid gränsen mellan Ryssland och Georgien. Ingen svarade och till och med Frankrike – jag ber om ursäkt, herr talman – till och med Frankrike vägrade när vi krävde OSSE-styrkor vid gränsen. Ingen reagerade. När ryssarna kränkte georgiskt luftrum kom det inte heller någon reaktion från vår sida, och situationen trappades upp. Nu har detta beklagliga krig ägt rum, och vi måste inte bara återuppbygga utan även lösa konflikten. Naturligtvis måste vi ha en återuppbyggnadskonferens, men vi måste också ha en konferens för att lösa konflikten. Jag vill be er att kanske använda händelserna i Kosovo som förebild och alltså inrätta en internationell civilförvaltning, tillsammans med fredsbevarande styrkor. Vilken georgisk medborgare skulle nu kunna samtycka till att den ryska armén tog på sig rollen som polis?"@sv²²
lpv:unclassifiedMetadata	"(Az elnök félbeszakítja a beszélőt)"¹¹ "(De spreker wordt door de Voorzitter onderbroken)"³ "(Der Präsident entzieht der Rednerin das Wort.)"⁹ "(El Presidente interrumpe al orador.)"²¹ "(Formanden fratog taleren ordet)"² "(Il Presidente toglie la parola all’’oratore)"¹² "(Juhataja katkestas kõneleja.)"⁵ "(Le Président retire la parole à l'orateur)"^18,15,8 "(O Presidente retira a palavra à oradora)"¹⁷ "(Pirmininkas nutraukė kalbėtoją.)"¹⁴ "(Predsednik je prekinil govornico.)"²⁰ "(Priekšsēdētājs pārtrauca runātāju)"¹³ "(Przewodniczący wyłączył mikrofon)"¹⁶ "(Puhemies keskeytti puhujan)"⁷ "(Předsedající řečníka přerušil)"¹ "(Talmannen avbröt talaren.)"²² "(The President cut off the speaker)"⁴ "(predsedajúci prerušil rečníčku)"¹⁹ "(Ο Πρόεδρος διακόπτει την ομιλήτρια)"¹⁰ "Marie Anne Isler Béguin (Verts/ALE ). -"⁸ "Marie Anne Isler Béguin (Verts/ALE ). –"^18,15 "escalation"¹²
lpv:videoURI	<go to Events_and_structure europarl>⁶