Local view for "http://purl.org/linkedpolitics/eu/plenary/2008-07-10-Speech-4-145"

Predicate	Value (sorted: default)
rdf:type	lpv_eu:Speech6
dcterms:Date	"2008-07-10"^^xsd:date6
dcterms:Is Part Of	lp_eu:Prezentarea programului Preşedinţiei franceze (dezbatere)6
dcterms:Language	"fr"^^xsd:language6
lpv:document identification number	"en.20080710.16.4-145"6
lpv:hasSubsequent	lp_eu:2008-07-10-Speech-4-1466
lpv:speaker	lp:José Manuel Barroso6
lpv:spoken text	". Monsieur le Président du Parlement européen, Monsieur le Président du Conseil européen, Mesdames et Messieurs les députés, chers amis, je suis heureux de participer avec vous, au Parlement européen, à la présentation du semestre de présidence française du Conseil de l'Union. Je crois que ce sera une présidence pleine de dynamisme et de volontarisme et riche de résultats concrets, auxquels nous allons tous travailler. Le retour de la France en Europe que vous avez souhaité, Monsieur le Président, est incontestablement une très bonne nouvelle pour nous tous. C'est pourquoi je crois que, là encore, nous pourrons ériger un bel exemple de solidarité entre agriculteurs européens et africains, une bonne illustration de ce que la PAC et la politique de développement peuvent et doivent aller de pair, car comme vient de le dire le Président Sarkozy, nous avons des problèmes de sécurité alimentaire dans le monde et il faut y faire face de façon solidaire, pas de façon solitaire, mais de façon solidaire. Il y a donc des préoccupations, c'est vrai, mais il est tout aussi vrai que, plus que jamais, l'Union européenne est indispensable pour y remédier. Plutôt que de baigner dans ce que j'appelle souvent la «crisophilie» – on parle même d'une industrie du déclinisme de l'Europe – valorisons donc l'action concrète et positive de l'Union européenne! C'est la meilleure façon, d'ailleurs, de résoudre les questions institutionnelles posées par la non-ratification par l'Irlande du traité de Lisbonne. Nous devons y travailler car le traité de Lisbonne pourra nous faire travailler de façon plus efficace, plus démocratique, mais nous ne devons pas trouver là une excuse pour ne pas répondre immédiatement aux besoins de nos citoyens. Les citoyens européens se tournent vers nous pour obtenir des réponses. La meilleure réponse à leur apporter, c'est à la fois de leur parler le langage de la vérité et de faire preuve de courage politique. Deux qualités qui ne manquent pas à la Présidence française! Dans une Europe mise à l'épreuve, nous devons faire l'Europe par la preuve. Nous devons nous concentrer sur les politiques qui rapprochent l'Europe des citoyens et changent positivement leur vie quotidienne. Plus que jamais, notre cap reste donc l'Europe des résultats. Pour ma part, je reste confiant. Car les priorités de votre présidence vont permettre à l'Europe de relever les défis majeurs auxquels elle est confrontée, tout en se préparant aux enjeux de demain. Ainsi, je me félicite de la priorité qu'accorde la Présidence française à la mise en place d'une politique intégrée de l'énergie et de lutte contre le changement climatique. Vous l'avez dit, Monsieur le Président, c'est la priorité absolue de votre présidence, et nous connaissons votre détermination à conclure cet accord stratégique d'ici la fin de l'année, ce qui placerait l'Union en bonne position pour aborder les négociations de Copenhague dans un an. La Commission apportera tout son appui pour que nous parvenions à un accord ambitieux et équilibré avec le Parlement européen et les États membres. J'en ai fait une priorité pour mon institution, et je tiens à remercier encore une fois le Président Sarkozy pour le soutien sans faille qu'il a apporté au paquet climat/énergie présenté par la Commission européenne. Il faut aussi progresser vers une politique d'immigration maîtrisée en Europe. Il faut d'abord traiter l'immigration dont a besoin une Europe vieillissante, dans certains secteurs économiques clés, et qui doit s'accompagner de conditions d'intégration dignes afin que nous puissions être fiers dans notre Europe humaniste de l'intégration que nous offrons à ceux qui veulent honnêtement travailler ici. L'adoption de la «carte bleue» sous la présidence française serait un pas très important dans ce sens. Mais il faut aussi traiter l'immigration clandestine et l'exploitation qui en découle souvent, notamment en faisant avancer la proposition de pénaliser les employeurs de travailleurs clandestins. C'est là qu'on doit consentir effectivement l'essentiel des efforts; il ne faut pas menacer les pauvres travailleurs qui veulent travailler dignement en Europe, mais pénaliser ceux qui veulent exploiter le travail clandestin. Leur pratique n'est pas digne de notre Europe. Alors, disons-le clairement, il n'y a pas de contradiction. Il nous faut envisager cette question de l'immigration de façon très réaliste. Je suis fermement convaincu, Mesdames, Messieurs les députés, que notre incapacité à traiter cette question de façon sérieuse et responsable est une des plus grandes menaces pour l'Europe. Ce n'est pas une politique de permissivité absolue qui nous permettra de résoudre le problème. Ce serait le meilleur prétexte pour les forces extrémistes, pour les forces xénophobes. Il nous faut être fermes, absolument fermes contre l'immigration clandestine, et, en même temps, nous montrer généreux et solidaires dans l'intégration des communautés de migrants qui veulent apporter, eux aussi, leur contribution au développement et à la croissance de notre Europe. Je crois qu'il faut être clair là-dessus; il faut être ferme contre la criminalité, mais toujours dans le respect des droits de l'homme qui sont la marque même de notre civilisation européenne et de notre projet de construction européenne. Ce sont bien entendu des sujets sensibles, qui sont des proies faciles pour la polémique et les malentendus. C'est pourquoi la Commission a voulu proposer une base équilibrée et présenté dix grands principes pour avancer ensemble. Je suis heureux de l'accueil favorable que la Présidence française et les ministres de la justice et de l'intérieur ont réservé à cette approche intégrée lors de leur rencontre informelle à Cannes cette semaine. La présidence française suscite de nombreuses attentes en Europe, auprès des citoyens, et certainement auprès du Parlement européen, ici réuni. Comme je l'ai dit lors de notre rencontre à Paris, le 1 juillet, la Commission se tiendra aux côtés de votre Présidence pour lui apporter tout son soutien et assurer la réussite de l'Union européenne durant ce semestre. Car les défis ne manquent pas! Je tiens à vous dire, Mesdames et Messieurs les députés, que, dans une Europe, dans l'espace de Schengen, où la liberté de circulation est une réalité, il est absurde, j'insiste, il est absurde de continuer avec 27 politiques d'immigration différentes; il nous faut une politique européenne d'immigration. Autre chantier d'avenir, notre Agenda social. Il ne peut pas y avoir de modèle économique dynamique et compétitif sans une vraie démarche d'investissement social pour prévenir les risques de pauvreté, d'exclusion et de marginalisation. La France a fait du nouvel Agenda social présenté par la Commission européenne, il y a quelques jours, une de ses priorités. Je m'en félicite. Pour préparer l'avenir des Européens, nous devons leur offrir des opportunités, l'accès à des services de qualité, à l'éducation, aux soins de santé, et toujours de la solidarité. Personne en Europe ne doit être laissé sur le bord du chemin. L'Europe est un projet d'ouverture et un projet de solidarité. Mesdames et Messieurs les députés, beaucoup d'autres chantiers seront ouverts durant ce semestre, je ne peux pas les évoquer tous, mais si je peux brièvement en souligner deux, je voudrais saluer ceux de la défense européenne et de l'Union pour la Méditerranée, qui sera lancée dimanche à Paris. Je vois là deux occasions pour l'Europe d'affirmer son rôle dans le monde. Là aussi, à nous de transformer cette volonté en actions concrètes. Je souhaite le plus grand succès à la Présidence française du Conseil, en vous assurant du soutien total de la Commission tout au long de ce semestre qui s'annonce passionnant. Car le premier devoir des responsables politiques n'est-il pas là: savoir faire face aux défis lorsqu'ils se présentent, et redoubler de détermination pour y répondre avec succès? Nous pourrons faire beaucoup si nous avançons ensemble. Je tiens à saluer ici les efforts entrepris depuis plusieurs mois par les autorités françaises, au plus haut niveau, pour travailler étroitement avec les institutions européennes. Institutions, Présidence, États membres: nous devons travailler main dans la main. C'est la clé de la réussite commune que nous devons aux citoyens européens et je tiens à saluer la volonté exprimée encore une fois aujourd'hui par le Président Sarkozy pour qu'on puisse ensemble, Conseil, Parlement européen, Commission, trouver des solutions concrètes aux problèmes concrets auxquels nos citoyens doivent face chaque jour. La mondialisation est là et la concurrence internationale est de plus en plus vive. De nouveaux défis se posent à l'échelle mondiale, comme la raréfaction des énergies fossiles et le changement climatique, auxquels nous devons trouver des solutions communes sans attendre. Tous ces paramètres placent l'Europe devant la nécessité de réformer ses économies pour augmenter sa compétitivité, de moderniser ses modèles sociaux et d'investir dans l'éducation, la recherche et l'innovation. L'Europe a beaucoup d'atouts pour réussir, notamment sa place de première puissance commerciale du monde. Mais elle doit avoir le courage de s'adapter; si nous voulons protéger, nous devons nous adapter. Voilà l'enjeu. Il se trouve que l'Europe traverse une période délicate, inutile de le nier: le «non» irlandais et la conjoncture économique mondiale, l'envolée des cours du pétrole et des matières premières, la forte hausse des prix des produits alimentaires, la poussée inflationniste, qui est le premier ennemi du pouvoir d'achat. L'inflation est le premier ennemi de la justice sociale car, lorsqu'il y a une inflation très forte, ceux qui souffrent en premier, ce sont ceux qui ont des bas salaires ou qui vivent seulement de leur pension; tous ces éléments jettent en ce moment une ombre sur nos économies et placent les responsables politiques, que ce soit au niveau européen ou au niveau national devant des choix difficiles. Il faut regarder ces réalités en face et nous y attaquer avec réalisme et détermination. Nous revenons du sommet du G8 au Japon et mon constat est clair: l'influence dont jouit l'Union européenne, mais aussi les attentes et le respect qu'elle suscite dans le monde contrastent très nettement avec le sentiment de pessimisme qui, très souvent, s'exprime à l'intérieur de l'Union. Je peux vous dire aujourd'hui que l'Union européenne est plus que jamais perçue en dehors de l'Europe comme un acteur positif et décisif. Un acteur qui a une grande influence sur la scène mondiale. Prenons deux sujets concrets qui étaient au centre des débats du G8: le changement climatique et les questions de développement, deux dossiers dans lesquels l'Europe a pris l'initiative sur le plan mondial. Les États-Unis se sont désormais joints à la lutte contre le changement climatique en souscrivant très largement à nos positions. L'année passée, à Heiligendamm, je me rappelle très bien que nous avons eu beaucoup de peine – le Président Sarkozy était déjà là – à convaincre les Américains et les Russes d'accepter le principe d'un objectif obligatoire pour 2050. Et voilà, c'est fait! C'est fait, et cela a été possible grâce à notre rôle de leadership européen; j'en suis fier en tant que Président d'une institution européenne. C'est une réussite que nous devons, encore une fois, à l'unité européenne. Deuxième exemple: le développement et, plus particulièrement, la flambée des prix alimentaires qui compromet la réalisation de tous les objectifs du Millénaire pour le développement (OMD). Nous avons aussi pu jouer un rôle de catalyseur dans ce dossier, grâce aux conclusions du Conseil européen du mois dernier qui, je cite, s'était félicité «de la volonté de la Commission de présenter une proposition visant à instaurer un nouveau fonds de soutien à l'agriculture dans les pays en développement». La Commission européenne adoptera cette proposition la semaine prochaine. Je compte sur le plein soutien des deux branches de l'autorité budgétaire pour que l'Europe puisse fournir rapidement l'aide visée aux agriculteurs, notamment aux agriculteurs d'Afrique, en étroite coopération avec les organisations multilatérales compétentes. Ce soutien est essentiel pour assurer «la révolution verte» dont l'Afrique a besoin pour sa stabilité et sa prospérité qui, nous le savons tous, relèvent aussi de l'intérêt direct de l'Europe. Comme le Conseil européen l'a demandé, notre proposition se situera dans les limites des perspectives financières actuelles. La logique de notre démarche consiste à attribuer les économies que la hausse des prix internationaux permet à l'Europe de réaliser dans le cadre de sa politique interne de soutien agricole à ceux qui souffrent maintenant le plus de cette augmentation. Il y a des situations de tragédie extrêmement urgentes dans le monde. Si vous aviez pu entendre directement ce que j'ai entendu de la part du Président de la Banque mondiale, si vous aviez pu entendre de la bouche de certains leaders de ces pays africains et d'autres pays qui étaient aussi représentés dans les réunions élargies, le drame, la faim qui constituent maintenant est une véritable menace pour tellement de citoyens de notre monde, vous comprendriez à quel point l'aide de l'Europe est nécessaire et indispensable."@fr8
lpv:translated text	"Pane předsedo, pane úřadující předsedo Rady, dámy a pánové, jsem potěšen, že se s vámi v Evropském parlamentu mohu zúčastnit prezentace šestiměsíčního francouzského předsednictví Rady Evropské unie. Myslím, že to bude předsednictví plné dynamiky a odhodlání, bohaté na konkrétní výsledky, na kterých budeme všichni pracovat. Vaše vyslovené přání, aby se Francie vrátila do Evropy, pane úřadující předsedo, je beze sporu pro nás vynikající zpráva. Proto věřím, že tentokrát se nám podaří dát dobrý příklad solidarity mezi evropskými a africkými zemědělci, toho, že společná zemědělská politika a rozvojová politika mohou a musí pracovat společně, protože jak řekl pan prezident Sarkozy, zajištění potravin je globální problém, který musíme řešit společně. Ne sami, ale společně. Je pravda, že existují obavy, ale je také pravda, že více než kdy předtím má nepostradatelnou úlohu v jejich řešení Evropská unie. Raději než abychom se utápěli v tom, čemu někdy říkám „krizofilie“ – někdy se mluví i o jevu úpadkářství v Evropě – pojďme zdůraznit hodnotu konkrétní a pozitivní akce Evropské unie! V každém případě je to nejlepší cesta řešení mezinárodních otázek, které vyvstaly poté, co Irsko neratifikovalo Lisabonskou smlouvu. Musíme se do toho pustit, protože díky Lisabonské smlouvě bychom měli pracovat efektivněji, demokratičtěji, i když bychom to neměli používat jako omluvu, když se nám nepodaří ihned uspokojit potřeby našich občanů. Evropští občané od nás očekávají odpovědi. Nejlepší odpověď, jakou jim můžeme dát, je mluvit s nimi pravdivě a ukázat jim, že máme politickou odvahu. Francouzské předsednictví má obou těchto vlastností na rozdávání. V Evropě, která podstupuje zkoušku, musíme poskytnout důkaz, že Evropa funguje. Musíme se zaměřit na politiky, které Evropu přibližují k občanům a mění jejich každodenní život k lepšímu. Více než kdy jindy je našim cílem Evropa opírající se o výsledky. Já osobně nemám obavu. Priority vašeho předsednictví umožní Evropě splnit hlavní výzvy, kterým čelí, a připravit se na budoucí úkoly. Vítám to, že je pro francouzské předsednictví prioritou realizace integrované politiky zaměřené na energetiku a změnu klimatu. Jak jste pane úřadující předsedo řekl, jde o absolutní prioritu vašeho předsednictví a známe vaše odhodlání tuto strategickou dohodu do konce roku uzavřít, díky čemuž by se měla Unie dostat do dobrého postavení pro vyjednávání v Kodani, která by měla začít za rok. Komise poskytne svou úplnou podporu, abychom dosáhli ambiciózní a vyrovnané dohody s Evropským parlamentem a členskými státy. Je to pro mou instituci nyní priorita a ještě jednou bych chtěl poděkovat panu úřadujícímu předsedovi za jeho neutuchající podporu pro energeticko-klimatický balíček, který představila Evropská komise. Musíme také dosáhnout pokroku u politiky kontrolovaného přistěhovalectví v Evropě. Nejprve se musíme věnovat přistěhovalectví, které stárnoucí Evropa v některých klíčových hospodářských odvětvích potřebuje, a které musí doprovázet důstojné podmínky integrace, abychom mohli být v naší humánní Evropě hrdí na integraci, již nabízíme čestným zájemcům o práci v Evropě. Významným krokem v tomto směru by bylo přijetí „modré karty“ během francouzského předsednictví. Musíme se však také zabývat nedovoleným přistěhovalectvím a s tím často spojeným vykořisťováním, zejména musíme popohnat přijetí návrhu na tresty pro zaměstnavatele nelegálních pracovníků. V tomto bodě musíme vyvinout největší úsilí, nesmíme ohrožovat chudé pracovníky, kteří chtějí pracovat v Evropě, ale trestat ty, kdo je chtějí zneužívat. Jejich praktiky jsou ostudou Evropy. Řekněme si to jasně: musíme tuto otázku přistěhovalectví řešit realisticky. Jsem pevně přesvědčen, dámy a pánové, že naše neschopnost řešit tuto otázku seriózně a odpovědně představuje jednu z nejhorších hrozeb pro Evropu. Otázku přistěhovalectví nevyřešíme tím, že budeme na všech frontách shovívaví. To by byla nejlepší záminka pro extremistické a xenofobní síly. V otázce nedovoleného přistěhovalectví musíme být neústupní a současně se projevit velkoryse a solidárně v otázce integrace společenství přistěhovalců, kteří chtějí přispět k rozvoji a růstu naší Evropy. Myslím, že v této otázce musíme mluvit jasně; musíme vystupovat tvrdě proti kriminalitě, ale přitom neustále uctivě vůči lidským právům, které jsou typickým rysem naší evropské civilizace a našich plánů evropské integrace. Jde pochopitelně o citlivé otázky, které jsou snadnou kořistí pro polemiky a nedorozumění. Komise proto chtěla nabídnout vyrovnaný návrh a předložila 10 základních principů společného postupu. Mám radost, že francouzské předsednictví a francouzští ministři spravedlnosti a vnitra tento integrovaný přístup na své neformální schůzce, která se konala tento víkend v Cannes, podpořili. Evropští občané a zde shromážděný Evropský parlament očekávají od francouzského předsednictví mnoho věcí. Jak jsem řekl na našem setkání v Paříži 1. července, Komise bude stát po boku francouzského předsednictví a poskytne mu plnou podporu, aby během těchto šesti měsíců zajistila úspěch Evropské unie. Výzvy nám scházet nebudou. Trvám na tom, aby vám řekl, dámy a pánové, že je absurdní, abychom v Evropě, v schengenském prostoru, kde existuje svoboda pohybu, měli dál 27 různých přistěhovaleckých politik. Potřebujeme jednu jedinou evropskou přistěhovaleckou politiku. Další věcí k řešení je sociální agenda. Konkurenceschopného dynamického hospodářského modelu nedosáhneme bez skutečných sociálních investic s cílem zamezit rizikům chudoby, vyloučení a marginalizace. Francie udělala před několika dny z nové sociální agendy, kterou předložila Evropská komise, jednu ze svých priorit. Jsem tomu velmi rád. Abychom Evropany připravili na budoucnost, musíme jim nabídnout příležitosti, přístup ke kvalitním službám, ke vzdělání a zdravotnictví a trvalou solidaritu. Nikdo v Evropě nesmí zůstat na okraji. Evropa je projektem příležitostí a solidarity. Dámy a pánové, v průběhu dalšího půl roku bude spuštěno mnoho dalších projektů. Nemohu je tu všechny zmínit, ale pokud mohu krátce vyzdvihnout dva, byl by to projekt evropské obrany a projekt Unie pro Středomoří, který bude spuštěn v neděli v Paříži. Vidím v nich dvě možnosti pro Evropu, aby potvrdila svou roli ve světě. I tady je na nás, abychom tuto ambici přeměnili v konkrétní akci. Přeji francouzskému předsednictví Rady úspěch a ujišťuji vás o naprosté podpoře Komise během celých následujících šesti měsíců, jež se jeví velmi slibně. Hlavní povinností politiků je postavit se čelem k výzvám a zintenzívnit své odhodlání je úspěšně vyřešit. Společně toho můžeme hodně dokázat. Chtěl bych vzdát hold úsilí, které za posledních několik měsíců vyvinula na nejvyšší úrovni francouzská vláda v úzké spolupráci s evropskými institucemi. Instituce, předsednictví i členské státy musí všichni pracovat ruku v ruce. Je to klíč ke společnému úspěchu, který dlužíme občanům Evropy, a rád bych vzdal hold závazku, který zde dnes opět vyslovil pan prezident Sarkozy, abychom mohli společně, Rada, Parlament i Komise, najít konkrétní řešení konkrétních problémů, kterým musí naši občané denně čelit. Je tu globalizace a mezinárodní konkurence je čím dál náročnější. Svět stojí před novými výzvami jako je nedostatek fosilních paliv a změna klimatu. Na tyto výzvy musíme nyní najít společné řešení. Všechny tyto faktory staví Evropu před nutnost reformovat svá hospodářství, a zvýšit tak její konkurenceschopnost, modernizovat své sociální modely a investovat do vzdělání, výzkumu a inovací. Evropa má mnoho es v rukávu, plynoucích především z jejího postavení jedné z největších obchodních mocností na světě. Musí však mít odvahu se přizpůsobit. Pokud chceme nabídnout ochranu, musíme se přizpůsobit. To je klíč k řešení. Nemá smysl zapírat, že Evropa prochází náročným obdobím: je tu irské „ne“ a globální ekonomické klima, prudký nárůst cen ropy a komodit, silný nárůst cen potravin, inflační tlak, který je hlavním nepřítelem kupní síly. Inflace je i hlavním nepřítelem sociální spravedlnosti, neboť při silné inflaci jako první trpí ti, kdo mají nízký plat nebo žijí jen z důchodu. Všechny tyto faktory házejí stín na naše hospodářství a nutí politiky na evropské i národní úrovni přijímat obtížná rozhodnutí. Musíme se těmto skutečnostem postavit zpříma a chopit se jich realisticky a rozhodně. Právě jsme se vrátili ze summitu G8 v Japonsku, jde jsem jasně viděl, že vliv, kterému se těší Evropský unie, a očekávání a respekt, který vzbuzuje ve světě, je v jasném kontrastu s pocitem beznaděje, která je často cítit uvnitř Evropské unie. Mohu vám víc než kdy jindy říct, že na Evropskou unii se mimo Evropu nahlíží jako na pozitivního a rozhodujícího aktéra s obrovským vlivem na světovou scénu. Vezměme si dva konkrétní příklady, o nichž se na summitu G8 hovořilo: změna klimatu a otázky rozvoje, což jsou dvě otázky, u kterých se Evropská unie chopila na světové úrovni iniciativy. Spojené státy se k nám nyní připojily v boji proti změně klimatu, kdy velkou měrou podpořily naše postoje. Pamatuji si velmi dobře, jaké jsme měli problémy loni v Heiligendammu – i pan prezident Sarkozy tam byl – abychom přesvědčili Američany a Rusy, aby přijali princip povinného cíle pro rok 2050. Nyní jsme toho dosáhli. Bylo to možné díky naší roli evropského vůdce, na což jsem jako předseda evropské instituce hrdý. Je to úspěch, za který opět vděčíme evropské jednotě. Druhým příkladem je rozvoj a přesněji prudký nárůst ven potravin, který ohrožuje rozvojové cíle tisíciletí. I zde se nám podařilo sehrát úlohu katalyzátoru, díky závěrům Evropské rady z minulého měsíce, která uvítala, cituji, „záměr Komise předložit návrh, jehož cílem je zřídit nový fond na podporu zemědělství v rozvojových zemích“. Evropská komise tento návrh přijme příští týden. Spoléhám na plnou podporu obou složek rozpočtového orgánu, aby mohla Evropa v úzké spolupráci s mnohastrannými kompetentními orgány urychleně poskytnout nutnou pomoc zemědělcům, především zemědělcům v Africe. Tato podpora je nutná pro zajištění „zelené revoluce“, kterou Afrika potřebuje pro svou stabilitu a prosperitu, která je, jak víte, i v přímém zájmu Evropy. Náš návrh zůstane, jak požadovala Rada, v mezích současných finančních perspektiv. Náš přístup spočívá v poskytnutí úspor, které Evropa vytváří kvůli růstu mezinárodních cen v rámci své interní politiky na podporu zemědělství, těm, kdo tímto růstem cen nejvíc trpí. Ve světě dochází ke krizovým tragickým situacím. Kdybyste bývali mohli slyšet, co říkal ředitel Světové banky, kdybyste bývali mohli slyšet některé vůdčí představitele afrických i jiných zemí, kteří se zúčastnili rozšířených zasedání a kteří vyprávěli o hrůzách hladomoru, jež dnes představují skutečnou hrozbu pro obrovské množství lidí po celém světě, pochopili byste, jak moc je pomoc Evropy nutná a potřebná."@cs1 "Hr. formand, hr. formand for Rådet, mine damer og herrer! Det glæder mig at være til stede her i dag i Europa-Parlamentet under præsentationen af arbejdsprogrammet for det franske formandskab for Rådet for Den Europæiske Union i de kommende seks måneder. Jeg tror, at vi får et meget handlekraftigt og beslutsomt formandskab, der vil skabe mange konkrete resultater, som vi alle vil arbejde hen imod. Hr. rådsformand, De så gerne, at Frankrig vender tilbage til Europa, og det er helt sikkert en strålende nyhed for os alle. Derfor mener jeg, at vi også på dette område kan foregå med et godt eksempel på solidaritet mellem europæiske og afrikanske landbrugere og således vise, at den fælles landbrugspolitik og udviklingspolitikken kan og skal gå hånd i hånd, idet fødevaresikkerhed er et globalt spørgsmål, som vi er nødt til at tackle i fællesskab, som præsident Sarkozy netop har understreget. Ikke alene, men i fællesskab. Det er således rigtigt, at der er problemer, men det er også rigtigt, at EU mere end nogensinde før spiller en central rolle med hensyn til at løse dem. I stedet for at svælge i det, jeg sommetider kalder "krisofili" - der tales endog om fænomenet "déclinisme" i Europa - bør vi fokusere på værdien af konkrete og positive EU-tiltag. De internationale problemer, som Irlands manglende ratifikation af Lissabontraktaten har rejst, løses under alle omstændigheder bedst på denne måde. Vi skal tage fat på disse problemer, da Lissabontraktaten vil give os mulighed for at arbejde mere effektivt og mere demokratisk, selv om vi ikke må bruge dette som en undskyldning for ikke at imødegå borgernes behov her og nu. De europæiske borgere forventer, at vi kommer med svar. Det bedste svar, som vi kan give dem, er at tale sandhedens sprog og udvise politisk mod. Det franske formandskab har begge disse kvaliteter til overflod. I et Europa på prøve skal vi bevise, at Europa fungerer. Vi skal fokusere på politikker, der bringer Europa tættere på borgerne og ændrer deres dagligdag. Mere end nogensinde før udstikker vi en kurs for et resultaternes Europa. Jeg er fortrøstningsfuld. Det franske formandskabs prioriteter vil give Europa mulighed for at imødegå de store udfordringer, som det står over for, og samtidig forberede EU til fremtidens udfordringer. Jeg glæder mig over det franske formandskabs prioritering af indførelsen af en integreret energi- og klimapolitik. Hr. rådsformand, som De understregede, er dette den vigtigste prioritet under Deres formandskab, og vi ved, at De er fast besluttet på at få den strategiske aftale i hus inden årets udgang, således at EU er godt rustet til at indlede forhandlingerne i København om et år. Kommissionen vil støtte denne proces fuldt ud, således at vi kan nå til enighed om en ambitiøs og afbalanceret aftale med Europa-Parlamentet og medlemsstaterne. Jeg har gjort dette til en prioritet for Kommissionen, og jeg takker endnu en gang formanden for Rådet for hans utrættelige opbakning til den energi- og klimapakke, som Kommissionen har forelagt. Vi skal også arbejde hen imod en politik til fremme af kontrolleret indvandring til EU. Vi skal først tage fat på den indvandring, der er brug for i et aldrende Europa i en række centrale økonomiske sektorer, og den skal ledsages af en ordentlig integration, således at vi i vores humanistiske Europa kan være stolte over den integration, som vi tilbyder de indvandrere, der har et reelt ønske om at rejse til EU for at arbejde. Vedtagelsen af det "blå kort" under det franske formandskab ville være et vigtigt skridt i denne retning. Vi er imidlertid også nødt til at bekæmpe ulovlig indvandring og den udnyttelse, der ofte er forbundet hermed, navnlig ved at fremme forslaget om at straffe arbejdsgivere, der beskæftiger arbejdstagere med ulovligt ophold. Det er navnlig her, at vi rent faktisk skal gøre den største indsats. Vi skal ikke true de stakkels arbejdstagere, der blot ønsker at arbejde i Europa, men straffe de arbejdsgivere, der ønsker at udnytte dem. Denne praksis er en skændsel for Europa. Tag ikke fejl. Vi skal have en realistisk tilgang til bekæmpelsen af ulovlig indvandring. Jeg er fuldstændig overbevist om, at vores manglende evne til at løse dette problem på en seriøs og ansvarlig måde er en af de største trusler mod Europa. Vi løser ikke indvandringsproblematikken ved at være eftergivende på alle områder. Dette ville være den bedste undskyldning for ekstremistiske kræfter, for fremmedfjendske kræfter. Vi er nødt til at slå hårdt ned på ulovlig indvandring og samtidig vise, at vi er generøse og står sammen om integrationen af indvandrersamfund, der ønsker at bidrage til Europas vækst og udvikling. Jeg mener, at vi skal have en klar holdning på dette område. Vi skal slå hårdt ned på kriminalitet og fortsat respektere menneskerettighederne, der er den europæiske civilisations varemærke, og vores planer om europæisk integration. Der er naturligvis en række følsomme spørgsmål, som hurtigt giver anledning til polemik og misforståelser. Derfor ønskede Kommissionen at forelægge et afbalanceret forslag, og derfor har Kommissionen fastlagt 10 centrale principper, således at vi kan gå videre i fællesskab. Det glædede mig, at det franske formandskab og den franske justitsminister og den franske indenrigsminister godkendte denne integrerede strategi under det uformelle møde i Cannes i denne uge. De europæiske borgere og Europa-Parlamentet har store forventninger til det franske EU-formandskab. Som jeg sagde under vores møde i Paris den 1. juli, vil Kommissionen støtte det franske formandskab og tilbyde sin fulde opbakning for at sikre EU's succes i de kommende seks måneder. Der vil være mange udfordringer. Det ligger mig på sinde at understrege, at det er absurd at fortsætte med 27 forskellige indvandringspolitikker i Europa, i Schengenområdet, hvor den frie bevægelighed er en realitet. Vi har brug for en europæisk indvandringspolitik. Vores sociale dagsorden er også undervejs. Vi kan ikke skabe en dynamisk, konkurrencedygtig økonomisk model, medmindre vi foretager reelle sociale investeringer med henblik på at imødegå fattigdom, udstødelse og marginalisering. Frankrig har gjort den nye sociale dagsorden, som Kommissionen forelagde for et par dage siden, til en af sine prioriteter. Det glæder mig. Hvis vi skal forberede europæerne på fremtiden, skal vi give dem muligheder, adgang til kvalitetstjenester, uddannelse, sundhedspleje og fortsat solidaritet. Ingen i Europa må tabes på gulvet. Europa handler om muligheder og solidaritet. Der vil blive iværksat en lang række andre tiltag i de kommende seks måneder. Jeg kan ikke beskrive alle disse tiltag her, men jeg kan kort redegøre for to tiltag. Jeg vil gerne rose tiltagene vedrørende det europæiske forsvar og Middelhavsunionen, der vil blive forelagt næste søndag i Paris. Europa kan med disse to tiltag efter min opfattelse bekræfte sin rolle i verden. Det er også på dette område vores opgave at omsætte dette mål til konkret handling. Jeg ønsker det franske formandskab for Rådet held og lykke og understreger, at Kommissionen vil bakke fuldt op om formandskabet i de kommende seks måneder, der ser ud til at blive spændende. Politikere skal først og fremmest imødegå udfordringer og gøre en ekstra indsats for at sikre, at det lykkes. Vi kan gøre meget i fællesskab. Jeg vil gerne rose de bestræbelser, som den franske regering på højeste niveau har gjort gennem de seneste par måneder, hvor den har arbejdet tæt sammen med EU-institutionerne. Institutionerne, formandskabet og medlemsstaterne skal samarbejde. Dette er nøglen til den fælles succes, som vi skylder borgerne i Europa, og jeg vil gerne rose formanden for Rådet for det engagement, som han har givet udtryk for her igen i dag, således at Rådet, Parlamentet og Kommissionen kan finde konkrete løsninger på de konkrete problemer, som borgerne står over for i dagligdagen. Globaliseringen er ikke et forbigående fænomen, og den internationale konkurrence bliver hårdere og hårdere. Verden står over for nye udfordringer som f.eks. knaphed på fossile brændstoffer og klimaændringer. Vi skal sætte ind nu og finde fælles løsninger på disse udfordringer. Alle disse faktorer betyder, at Europa er nødt til at gøre sine økonomier mere konkurrencedygtige gennem reformer, modernisere sine sociale modeller og investere i uddannelse, forskning og innovation. Europa har mange esser i baghånden, navnlig da EU er en af verdens førende handelsmagter. Europa skal imidlertid have mod til at tilpasse sig. Hvis vi ønsker at tilbyde beskyttelse, skal vi tilpasse os. Det er afgørende. Der er ingen idé i at nægte, at Europa befinder sig i en vanskelig periode. som følge af det irske nej og det globale økonomiske klima, voldsomt stigende olie- og råvarepriser, voldsomt stigende fødevarepriser og inflationspres, der er købekraftens værste fjende. Inflationen er også den sociale retfærdigheds værste fjende, idet lavtlønsgrupper og pensionister rammes hårdest af en meget høj inflation. Alle disse faktorer kaster en skygge over vores økonomier og tvinger vores politikere på europæisk og nationalt plan til at træffe vanskelige valg. Vi skal se disse realiteter direkte i øjnene og tilpasse os med realisme og beslutsomhed. Vi er netop vendt tilbage fra G8-topmødet i Japan, hvor det stod klart, at EU's indflydelse og forventningerne til og respekten for EU i hele verden står i skærende kontrast til den pessimisme, der ofte gives udtryk for i EU. Jeg kan sige, at uden for Europa betragtes EU mere end nogensinde før som en positiv og afgørende aktør med meget stor indflydelse på den globale scene. Lad os se på to konkrete spørgsmål, der blev fokuseret på under G8-topmødet, nemlig klimaændringer og udvikling - to spørgsmål, hvor Europa fører an på globalt niveau. USA har nu allieret sig med os i kampen mod klimaændringer ved at tilslutte sig mange af vores holdninger. Jeg husker, at det var svært for os at få amerikanerne og russerne til at acceptere princippet om bindende mål for 2050 sidste år i Heiligendamm, hvor præsident Sarkozy også var til stede. Det er nu lykkedes. Det skyldtes, at EU spiller en førende rolle. Det er jeg stolt over som formand for en europæisk institution. Denne succes kan også tilskrives den europæiske enhed. Det andet spørgsmål er udvikling, herunder navnlig de voldsomt stigende fødevarepriser, der bringer alle millenniumudviklingsmålene i fare. Vi var også i stand til at fungere som en katalysator på dette område takket være konklusionerne fra Det Europæiske Råd i sidste måned, hvori Det Europæiske Råd hilser det velkommen, at "Kommissionen agter at fremlægge et forslag om en ny fond til støtte for landbruget i udviklingslandene." Kommissionen vedtager dette forslag i næste uge. Jeg regner med fuld opbakning fra budgetmyndighedens to parter, således at Europa hurtigt kan sikre den nødvendige støtte til landbrugere, navnlig afrikanske landbrugere, i tæt samarbejde med de kompetente multilaterale organisationer. Denne støtte er vigtig for at sikre "den grønne revolution", der er en forudsætning for stabilitet og velstand i Afrika, hvilket som bekendt også er i EU's interesse. Vores forslag holder sig inden for rammerne af de nuværende finansielle overslag i overensstemmelse med opfordringen fra Det Europæiske Råd. Vores strategi går ud på at allokere de besparelser, som de stigende internationale priser giver EU mulighed for at foretage som led i sin landbrugsstøttepolitik, til de grupper, der er hårdest ramt af disse prisstigninger. Der er nødsituationer og katastrofesituationer i hele verden. Hvis De havde haft mulighed for at høre, hvad Verdensbankens direktør sagde, hvis De havde haft mulighed for at høre nogle af lederne fra de afrikanske lande og andre lande repræsenteret i udvidede møder tale om den sult og hungersnød, der nu udgør en reel trussel for mange mennesker verden over, ville De forstå, hvor nødvendig og uundværlig den europæiske bistand er."@da2 "Her Präsident, Herr Ratspräsident, meine Damen und Herren Abgeordneten, liebe Freunde! Ich freue mich, mit Ihnen zusammen im Europäischen Parlament der Vorstellung des Programms des französischen Ratsvorsitzes der Union beiwohnen zu können. Ich glaube, dies wird eine Präsidentschaft voller Dynamik und Einsatzbereitschaft, die reich an konkreten Ergebnissen sein wird, für die wir uns alle einsetzen wollen. Die Rückkehr Frankreichs nach Europa, die Sie sich gewünscht haben, Herr Ratspräsident, ist unbestreitbar eine sehr gute Nachricht für uns alle. Deshalb können wir nach meinem Dafürhalten auch in dieser Frage ein gutes Beispiel der Solidarität zwischen europäischen und afrikanischen Landwirten geben, eine gute Illustration dafür, dass die GAP und die Entwicklungspolitik Hand in Hand gehen können und müssen, denn, wie Präsident Sarkozy gerade sagte, haben wir Probleme mit der Lebensmittelsicherheit in der Welt, und dem müssen wir auf solidarische Art und Weise begegnen, nicht im Alleingang, sondern gemeinsam. Es gibt also einige Besorgnisse, das stimmt, aber ebenso stimmt auch, dass die Europäische Union mehr denn je eine zentrale Rolle dabei spielt, diese zu beheben. Anstatt in dem zu baden, was ich zuweilen die „Krisophilie“ nenne – man spricht sogar von einer Untergangsstimmung in Europa –, sollten wir lieber das konkrete und positive Handeln der Europäischen Union voranbringen! Das ist im Übrigen die beste Art und Weise, um die institutionellen Fragen zu lösen, die durch die Nichtratifizierung des Vertrags von Lissabon durch Irland aufgetreten sind. Wir müssen dies angehen, denn der Vertrag von Lissabon kann uns ein effizienteres und demokratischeres Handeln ermöglichen, aber wir dürfen dies auch nicht zum Vorwand nehmen, um nicht unmittelbar auf den Bedarf unserer Bürger zu reagieren. Die europäischen Bürger wenden sich an uns, weil sie Antworten erwarten. Die beste Antwort, die wir ihnen geben können, bestünde darin, ihnen gegenüber einerseits eine offene Sprache zu sprechen und zugleich politischen Mut zu beweisen. Beides sind Qualitäten, an denen es der französischen Präsidentschaft nicht mangelt! In einem Europa, das Prüfungen ausgesetzt ist, müssen wir dafür sorgen, dass Europa sich beweist. Wir müssen uns auf die Politiken konzentrieren, die Europa den Bürgern näher bringen und ihren Alltag positiv verändern. Mehr denn je setzen wir also auf das Europa der Ergebnisse. Persönlich bin ich zuversichtlich. Denn die Prioritäten Ihrer Präsidentschaft werden es Europa ermöglichen, die großen Herausforderungen zu bestehen, vor denen es heute steht, und sich gleichzeitig auf die Herausforderungen von morgen vorzubereiten. So begrüße ich es, dass die französische Präsidentschaft der Entwicklung einer integrierten Politik der Energie und der Bekämpfung des Klimawandels Priorität einräumt. Wie Sie sagten, Herr Ratspräsident, ist das die absolute Priorität Ihrer Präsidentschaft, und wir wissen, dass Sie entschlossen sind, dieses strategische Abkommen bis zum Jahresende abzuschließen, sodass die Union eine gute Ausgangsposition für die Verhandlungen von Kopenhagen in einem Jahr haben wird. Die Kommission wird jede Unterstützung gewähren, damit wir ein ehrgeiziges und ausgewogenes Abkommen mit dem Europäischen Parlament und den Mitgliedstaaten erreichen. Ich habe dies zu einer Priorität meiner Institution gemacht, und ich möchte Präsident Sarkozy nochmals für die uneingeschränkte Unterstützung danken, die er dem von der Europäischen Kommission vorgelegten Klima-Energie-Paket gewährt hat. Wir müssen auch auf dem Wege zu einer gesteuerten Einwanderungspolitik in Europa vorankommen. Zunächst müssen wir uns der Zuwanderung widmen, die ein alterndes Europa in einigen Schlüsselsektoren der Wirtschaft braucht und die mit menschenwürdigen Bedingungen für die Integration einhergehen muss, damit wir stolz auf unser humanistisches Europa der Integration sein können, das wir denen anbieten, die ehrlich hier arbeiten wollen. Die Verabschiedung der „Bluecard“ unter der französischen Präsidentschaft wird ein äußerst wichtiger Schritt in diese Richtung sein. Aber wir müssen uns auch mit der illegalen Einwanderung und der häufig daraus resultierenden Ausbeutung beschäftigen, indem wir den Vorschlag voranbringen, die Arbeitgeber unter Strafe zu stellen, die illegale Zuwanderer beschäftigen. Da müssen die Hauptanstrengungen liegen; es geht nicht darum, die armen Arbeitnehmer zu bedrohen, die in Europa einfach nur arbeiten wollen, sondern jene unter Strafe zu stellen, die die illegale Arbeit ausnutzen wollen. Ihr Handeln ist unseres Europas unwürdig. Lassen Sie uns das also ganz klar sagen, da gibt es keinen Widerspruch. Wir müssen an diese Frage der Einwanderung sehr realistisch herangehen. Ich bin fest davon überzeugt, meine Damen und Herren Abgeordnete, dass unsere Unfähigkeit, diese Frage ernsthaft und verantwortungsbewusst zu regeln, eine der größten Bedrohungen für Europa darstellt. Eine Politik der absoluten Duldung an allen Fronten wird es uns nicht ermöglichen, das Problem zu lösen. Das würde den extremistischen und ausländerfeindlichen Kräften den besten Vorwand liefern. Wir müssen entschlossen, mit absoluter Entschlossenheit gegen die illegale Einwanderung vorgehen und uns gleichzeitig großzügig und solidarisch bei der Integration der Migrantengemeinschaften zeigen, die ihrerseits einen Beitrag zur Entwicklung und zum Wachstum unseres Europas leisten wollen. Ich glaube, da muss man ganz klare Worte sprechen; wir müssen entschlossen gegen die Kriminalität auftreten, aber stets unter Achtung der Menschenrechte, die das Markenzeichen der europäischen Zivilisation und unserer Pläne für die europäische Integration sind. Das sind selbstverständlich sensible Themen, die ein gefundenes Fressen für Polemik und Missverständnisse sind. Deshalb wollte die Kommission eine ausgewogene Basis vorschlagen und hat zehn Leitprinzipien für das gemeinsame Vorgehen vorgelegt. Ich freue mich über die wohlwollende Aufnahme, die dieser integrierte Ansatz seitens der französischen Präsidentschaft und der Justiz- und Innenminister bei ihrem informellen Treffen in Cannes diese Woche gefunden hat. Die französische Präsidentschaft weckt zahlreiche Erwartungen in Europa, bei den Bürgern und gewiss auch beim hier vereinten Europäischen Parlament. Wie ich bei unserem Treffen in Paris am 1. Juli bereits sagte, wird die Kommission Ihrer Präsidentschaft zur Seite stehen und ihr jede Unterstützung gewähren und den Erfolg der Europäischen Union in diesem Halbjahr gewährleisten. Denn an Herausforderungen mangelt es nicht! Ich möchte Ihnen sagen, meine Damen und Herren Abgeordneten, dass es in einem Europa, im Schengen-Raum, wo die Freizügigkeit eine Realität ist, absurd wäre, ja ich betone absurd, weiterhin 27 verschiedene Einwanderungspolitiken zu betreiben; wir brauchen eine europäische Einwanderungspolitik. Eine weitere Zukunftsbaustelle ist unsere Sozialagenda. Es kann kein dynamisches und wettbewerbsfähiges Wirtschaftsmodell ohne eine echte Politik der sozialen Investition zur Vorbeugung gegen die Risiken der Armut, der Ausgrenzung und der Marginalisierung geben. Frankreich hat die von der Europäischen Kommission vor einigen Tagen vorgelegte Sozialagenda zu einer seiner Prioritäten erhoben. Darüber freue ich mich. Um die Zukunft der Europäer vorzubereiten, müssen wir ihnen Chancen bieten und den Zugang zu Dienstleistungen von hoher Qualität, zu Bildung, zu gesundheitlicher Betreuung und immer wieder Solidarität. Niemand in Europa darf am Wegesrand zurückgelassen werden. Europa ist ein Projekt der Chancengleichheit und der Solidarität. Meine Damen und Herren Abgeordneten, viele andere Projekte werden in diesem Halbjahr noch in Angriff genommen werden, die ich nicht alle aufzählen kann. Lassen Sie mich aber kurz auf zwei von ihnen verweisen. Ich möchte das Projekt der europäischen Verteidigung und das Projekt der Union für das Mittelmeer begrüßen, das am Sonntag in Paris gestartet werden soll. Da sehe ich zwei Gelegenheiten für Europa, seine Rolle in der Welt zu untermauern. Auch hier ist es an uns, diesen Willen in konkrete Taten umzusetzen. Ich wünsche der französischen Ratspräsidentschaft vollen Erfolg und versichere Sie der vollen Unterstützung der Kommission während dieses ganzen Halbjahres, das sich so viel versprechend ankündigt. Besteht nicht die erste Aufgabe der politisch Verantwortlichen darin, sich den Herausforderungen zu stellen, wann immer diese auftreten, und entschieden zu handeln, um sie erfolgreich zu bestehen? Wir werden viel vollbringen können, wenn wir gemeinsam vorangehen. Lassen Sie mich hier die Anstrengungen würdigen, die die französischen Behörden auf höchster Ebene seit mehreren Monaten unternommen haben, um eng mit den europäischen Institutionen, dem Präsidium und den Mitgliedstaaten zusammenzuarbeiten: Wir müssen Hand in Hand arbeiten. Das ist der Schlüssel für den gemeinsamen Erfolg, den wir den europäischen Bürgern schuldig sind, und ich möchte den Willen begrüßen, der heute noch einmal von Präsident Sarkozy zum Ausdruck gebracht wurde, dass Rat, Europäisches Parlament und Kommission gemeinsam konkrete Lösungen für die konkreten Probleme finden, denen sich unsere Bürger Tag für Tag gegenübersehen. Da ist die Globalisierung, und der internationale Wettbewerb wird immer heftiger. Neue Herausforderungen stellen sich auf globaler Ebene, wie die Verknappung der fossilen Energieträger und der Klimawandel, für die wir unverzüglich gemeinsame Lösungen finden müssen. All diese Parameter stellen Europa vor die Notwendigkeit, seine Wirtschaft zu reformieren, um seine Wettbewerbsfähigkeit zu erhöhen, seine Sozialmodelle zu modernisieren und in Bildung, Forschung und Innovation zu investieren. Europa hat viele Trümpfe in der Hand, um erfolgreich zu sein, vor allem seinen Platz als erste Handelsmacht der Welt. Aber es muss auch den Mut aufbringen, sich anzupassen; wenn wir schützen wollen, müssen wir uns anpassen. Das ist die Herausforderung. Europa durchläuft derzeit eine schwierige Phase, das kann man nicht leugnen: Das irische „Nein“ und die weltweite Wirtschaftskonjunktur, die Explosion der Erdöl- und Rohstoffpreise, der starke Anstieg der Nahrungsmittelpreise, der Inflationsdruck, der der Hauptfeind der Kaufkraft ist. Die Inflation ist der erste Feind der sozialen Gerechtigkeit, denn im Falle einer starken Inflation leiden diejenigen am meisten, die niedrige Löhne beziehen oder nur von ihrer Rente leben; all diese Elemente werfen gegenwärtig einen Schatten auf unsere Wirtschaft und stellen die politischen Verantwortlichen, sei es auf europäischer oder auf einzelstaatlicher Ebene, vor schwierige Entscheidungen. Man muss diesen Realitäten ins Auge sehen und mit Realismus und Entschlossenheit ans Werk gehen. Wir kehren grade vom G8-Gipfel aus Japan zurück, und ich treffe eine ganz klare Feststellung: Der Einfluss, den die Europäische Union ausübt, aber auch die Erwartungen und der Respekt, die ihr die Welt entgegenbringt, stehen in klarem Gegensatz zu dem Gefühl des Pessimismus, das innerhalb der Union so häufig zum Ausdruck kommt. Ich kann Ihnen heute sagen, dass die Europäische Union außerhalb Europas mehr denn je als ein positiver und entscheidender Akteur wahrgenommen wird, ein Akteur, der auf der internationalen Bühne einen großen Einfluss ausübt. Lassen Sie mich zwei konkrete Themen herausgreifen, die im Mittelpunkt der Debatten beim G8-Gipfel standen: die Klimaänderungen und die Fragen der Entwicklung, zwei Dossiers, bei denen Europa weltweit die Initiative ergriffen hat. Die Vereinigten Staaten haben sich nunmehr dem Kampf gegen den Klimawandel angeschlossen, indem sie unsere Positionen weitestgehend unterstützt haben. Im vergangenen Jahr in Heiligendamm hatten wir, wie ich mich sehr gut erinnere, noch viel Mühe – Präsident Sarkozy war auch dabei –, die Amerikaner und die Russen davon zu überzeugen, ein verbindliches Ziel für das Jahr 2050 festzuschreiben. Und nun ist das erledigt! Es ist getan, und ermöglicht wurde es dank unserer europäischen Führungsrolle; darauf bin ich als Präsident einer europäischen Institution stolz. Das ist ein Erfolg, den wir einmal mehr der europäischen Einheit verdanken. Ein zweites Beispiel: die Entwicklung und ganz besonders die Explosion der Lebensmittelpreise, die die Realisierung sämtlicher Millenniums-Entwicklungsziele in Frage stellt. Auch bei diesem Dossier konnten wir eine Rolle als Katalysator spielen, dank der Schlussfolgerungen des Europäischen Rates im vergangenen Monat, der, ich zitiere, „begrüßt, dass die Kommission beabsichtigt, einen Vorschlag für einen neuen Fonds zur Unterstützung der Landwirtschaft in den Entwicklungsländern … vorzulegen“. Die Europäische Kommission wird diesen Vorschlag in der nächsten Woche annehmen. Ich rechne mit der vollen Unterstützung beider Flügel der Haushaltsbehörde, damit Europa den Landwirten die angestrebte Hilfe rasch gewähren kann, vor allem den Landwirten in Afrika, in enger Zusammenarbeit mit den zuständigen multilateralen Organisationen. Diese Unterstützung ist wesentlich, um die „grüne Revolution“ abzusichern, die Afrika für seine Stabilität und seinen Wohlstand benötigt, die, wie uns allen bewusst ist auch im unmittelbaren Interesse Europas liegt. Wie der Europäische Rat verlangt hat, wird unser Vorschlag sich in den Grenzen der geltenden Finanziellen Vorausschau bewegen. Die Logik unseres Vorgehens besteht darin, die Einsparungen, die Europa infolge des internationalen Preisanstiegs im Rahmen seiner internen Politik der Agrarförderung ermöglicht werden, denen zugute kommen zu lassen, die jetzt am meisten unter diesem Anstieg leiden. Es gibt in der Welt extrem tragische Situationen von höchster Dringlichkeit. Wenn Sie mit angehört hätten, was der Weltbankpräsident dazu gesagt hat, wenn Sie aus dem Munde einiger Führer dieser afrikanischen Länder und anderer Länder, die bei den erweiterten Sitzungen auch vertreten waren, gehört hätten, dass das derzeitige Hungerdrama eine echte Bedrohung für so viele Bürger unserer Welt ist, so würden Sie verstehen, wie notwendig und unerlässlich die Hilfe Europas ist."@de9 ". Κύριε Πρόεδρε, κύριε Προεδρεύων του Συμβουλίου, κυρίες και κύριοι, χαίρομαι που είμαι μαζί σας εδώ σήμερα στο Ευρωπαϊκό Κοινοβούλιο για την παρουσίαση της εξάμηνης γαλλικής Προεδρίας του Συμβουλίου της Ευρωπαϊκής Ένωσης. Νομίζω ότι αυτή θα είναι μια Προεδρία έμπλεη φιλοδοξιών και αποφασιστικότητας και πλούσια σε συγκεκριμένα αποτελέσματα, για τα οποία όλοι θα εργαστούμε. Θέλατε να επανέλθει η Γαλλία στην Ευρώπη, κύριε Προεδρεύων, και αυτό, δίχως αμφιβολία, είναι έξοχο νέο για όλους μας. Αυτός είναι ο λόγος που πιστεύω ότι, για μία ακόμη φορά, μπορούμε να αποτελέσουμε καλό παράδειγμα αλληλεγγύης μεταξύ των ευρωπαίων και των αφρικανών αγροτών, αντικατοπτρίζοντας το γεγονός ότι η κοινή γεωργική πολιτική (ΚΓΠ) και η αναπτυξιακή πολιτική μπορούν και πρέπει να δουλεύουν συγχρονισμένα, διότι, όπως μόλις είπε ο Πρόεδρος Σαρκοζί, η ασφάλεια των τροφίμων είναι παγκόσμιο ζήτημα και πρέπει να το αντιμετωπίσουμε μαζί. Όχι μόνοι, αλλά μαζί. Επομένως, είναι γεγονός ότι υπάρχουν ανησυχίες, είναι όμως επίσης γεγονός ότι, περισσότερο από ποτέ άλλοτε, η Ευρωπαϊκή Ένωση διαδραματίζει κεντρικό ρόλο στην επίλυσή τους. Αντί να αποτελματωνόμαστε σε αυτό που αποκαλώ ενίοτε «κρισισοφιλία» –γίνεται μάλιστα λόγος για το φαινόμενο των απόψεων περί παρακμής στην Ευρώπη– ας τονίσουμε με έμφαση την αξία της συγκεκριμένης και θετικής δράσης της ΕΕ. Σε κάθε περίπτωση, αυτός είναι ο καλύτερος τρόπος για την επίλυση των διεθνών ζητημάτων που ήγειρε η μη επικύρωση της Συνθήκης της Λισαβόνας από την Ιρλανδία. Πρέπει να το εξετάσουμε αυτό, διότι η Συνθήκη της Λισαβόνας θα μπορούσε να μας βοηθήσει να εργαστούμε πιο αποτελεσματικά, πιο δημοκρατικά, παρόλο που δεν πρέπει να το χρησιμοποιήσουμε αυτό ως δικαιολογία για να μην ανταποκριθούμε άμεσα στις ανάγκες των πολιτών μας. Οι ευρωπαίοι πολίτες στρέφονται σε εμάς για απαντήσεις. Η καλύτερη απάντηση που μπορούμε να τους δώσουμε είναι να τους μιλήσουμε με ειλικρίνεια και να τους δείξουμε ότι έχουμε πολιτικό θάρρος. Η γαλλική Προεδρία διαθέτει αμφότερα εν αφθονία. Σε μια Ευρώπη σε δοκιμασία, πρέπει να αποδείξουμε ότι η Ευρώπη λειτουργεί. Πρέπει να εστιάσουμε σε πολιτικές που φέρνουν την Ευρώπη πλησιέστερα στους πολίτες της και αλλάζουν την καθημερινότητά τους. Περισσότερο από ποτέ άλλοτε, χαράζουμε πορεία για την Ευρώπη βάσει αποτελεσμάτων. Προσωπικά, έχω εμπιστοσύνη. Οι προτεραιότητες της Προεδρίας σας θα επιτρέψουν στην Ευρώπη να ανταποκριθεί στις μείζονες προκλήσεις που αντιμετωπίζει, καθώς προετοιμάζεται για τα ζητήματα του μέλλοντος. Επιδοκιμάζω την προτεραιότητα που δίνει η γαλλική Προεδρία στη θέσπιση μιας ολοκληρωμένης πολιτικής για την ενέργεια και την κλιματική αλλαγή. Όπως είπατε, κύριε Προεδρεύων, αυτή είναι η κορυφαία προτεραιότητα της Προεδρίας σας, και γνωρίζουμε πόσο αποφασισμένος είσαστε να ολοκληρώσετε αυτήν τη στρατηγική συμφωνία μέχρι το τέλος του χρόνου, πράγμα που θα φέρει την ΕΕ σε καλή θέση ενόψει της εμπλοκής της στις διαπραγματεύσεις της Κοπεγχάγης σε έναν χρόνο. Η Επιτροπή θα παράσχει την πλήρη στήριξή της, ούτως ώστε να μπορέσουμε να επιτύχουμε μια φιλόδοξη και ισόρροπη συμφωνία με το Ευρωπαϊκό Κοινοβούλιο και τα κράτη μέλη. Το κατέστησα αυτό προτεραιότητα για το θεσμικό μου όργανο, και θα ήθελα να ευχαριστήσω για μία ακόμη φορά τον κύριο Προεδρεύοντα για την άοκνη υποστήριξή του στη δέσμη για την ενέργεια και το κλίμα που παρουσίασε η Ευρωπαϊκή Επιτροπή. Πρέπει επίσης να κινηθούμε προς την κατεύθυνση μιας πολιτικής ελεγχόμενης μετανάστευσης στην Ευρώπη. Πρέπει πρώτα να αντιμετωπίσουμε τη μετανάστευση, που την έχει ανάγκη μια γηράσκουσα Ευρώπη, σε ορισμένους καίριους οικονομικούς τομείς, η οποία πρέπει να συνοδεύεται από προσήκουσα ένταξη, ούτως ώστε να μπορούμε να είμαστε υπερήφανοι για την ανθρωπιστική μας Ευρώπη της ένταξης, που προσφέρουμε σε εκείνους που πραγματικά θέλουν να έλθουν εδώ για να εργαστούν. Η έγκριση της «μπλε κάρτας» στη διάρκεια της γαλλικής Προεδρίας θα αποτελέσει σημαντικό βήμα προς αυτήν την κατεύθυνση. Ωστόσο, πρέπει επίσης να αντιμετωπίσουμε την παράνομη μετανάστευση και την εκμετάλλευση, που συχνά προκαλείται από αυτήν, ιδίως μέσω της περαιτέρω επεξεργασίας της πρότασης για την τιμωρία εκείνων που απασχολούν παράνομους μετανάστες. Εν προκειμένω πρέπει πραγματικά να καταβάλουμε τις μέγιστες προσπάθειες· δεν πρέπει να απειλήσουμε τους φτωχούς εργαζομένους, που θέλουν μόνο να εργαστούν στην Ευρώπη, αλλά να τιμωρήσουμε εκείνους που θέλουν να τους εκμεταλλευτούν. Αυτή η πρακτική αποτελεί όνειδος για την Ευρώπη. Μην αφήνουμε καμία αμφιβολία: πρέπει να αντιμετωπίσουμε το ζήτημα της μετανάστευσης με πραγματισμό. Είμαι βαθιά πεπεισμένος, κυρίες και κύριοι, ότι η αδυναμία μας να αντιμετωπίσουμε αυτό το ζήτημα σοβαρά και υπεύθυνα αποτελεί μία από τις μεγαλύτερες απειλές για την Ευρώπη. Δεν θα επιλύσουμε το ζήτημα της μετανάστευσης με το να είμαστε ανεκτικοί σε όλα τα μέτωπα. Αυτό θα αποτελούσε την καλύτερη δικαιολογία για τις εξτρεμιστικές δυνάμεις, για τις ξενοφοβικές δυνάμεις. Πρέπει να είμαστε αμείλικτοι έναντι της παράνομης μετανάστευσης, ταυτόχρονα δε, να δείχνουμε ότι είμαστε γενναιόδωροι και ενωμένοι σε ό,τι αφορά την ένταξη των κοινοτήτων των μεταναστών, που θέλουν να συμβάλουν στη μεγέθυνση και την ανάπτυξη της Ευρώπης. Πιστεύω ότι πρέπει να είμαστε ξεκάθαροι επ’ αυτού· πρέπει να είμαστε αμείλικτοι έναντι του εγκλήματος, ενώ παράλληλα θα συνεχίσουμε να δείχνουμε σεβασμό στα ανθρώπινα δικαιώματα, που είναι το σήμα κατατεθέν του ευρωπαϊκού πολιτισμού και των σχεδίων μας για την ευρωπαϊκή ολοκλήρωση. Φυσικά, αυτά είναι ευαίσθητα θέματα, που αποτελούν εύκολη λεία για δριμύτατες επικρίσεις και παρανοήσεις. Αυτός είναι ο λόγος που η Επιτροπή θέλησε να παρουσιάσει μια ισορροπημένη πρόταση και για αυτό σκιαγράφησε 10 βασικές αρχές, ούτως ώστε να προχωρήσουμε εμπρός μαζί. Με μεγάλη μου χαρά είδα ότι η γαλλική Προεδρία και οι γάλλοι υπουργοί Δικαιοσύνης και Εσωτερικών ασπάζονται αυτήν την ολοκληρωμένη προσέγγιση, κατά τη διάρκεια των άτυπων συναντήσεών τους στις Κάνες αυτήν την εβδομάδα. Οι ευρωπαίοι πολίτες και το Ευρωπαϊκό Κοινοβούλιο συνήλθαν εδώ σήμερα προσδοκώντας πάρα πολλά πράγματα από τη γαλλική Προεδρία. Όπως είπα κατά τη συνάντησή μας στο Παρίσι την 1η Ιουλίου, η Επιτροπή θα ταχθεί στο πλευρό της γαλλικής Προεδρίας, παρέχοντας την πλήρη στήριξή της, προκειμένου να διασφαλίσει την επιτυχία της Ευρωπαϊκής Ένωσης στη διάρκεια των έξι αυτών μηνών. Η περίοδος θα βρίθει προκλήσεων. Θέλω όλως ιδιαιτέρως να επισημάνω, κυρίες και κύριοι, ότι στην Ευρώπη, στον χώρο Σένγκεν, όπου η ελεύθερη κυκλοφορία αποτελεί πραγματικότητα, είναι παράλογο να συνεχίσουμε με 27 διαφορετικές μεταναστευτικές πολιτικές. Εκείνο που χρειαζόμαστε είναι μια ευρωπαϊκή μεταναστευτική πολιτική. Επίσης, δρομολογημένη είναι η κοινωνική μας ατζέντα. Δεν μπορεί να υπάρξει δυναμικό, ανταγωνιστικό οικονομικό μοντέλο χωρίς πραγματικές κοινωνικές επενδύσεις, ούτως ώστε να αποτραπούν οι κίνδυνοι της φτώχειας, του αποκλεισμού και της περιθωριοποίησης. Η Γαλλία κατέστησε τη νέα κοινωνική ατζέντα, που αποκάλυψε η Ευρωπαϊκή Επιτροπή προ ολίγων ημερών, μία από τις προτεραιότητές της. Το επικροτώ αυτό. Για να προετοιμάσουμε τους Ευρωπαίους για το μέλλον, πρέπει να τους παράσχουμε ευκαιρίες, πρόσβαση σε ποιοτικές υπηρεσίες, εκπαίδευση, υγειονομική περίθαλψη και συνεχιζόμενη αλληλεγγύη. Κανένας στην Ευρώπη δεν πρέπει να μείνει παραγκωνισμένος. Η Ευρώπη συμβολίζει κατεξοχήν τις ευκαιρίες και την αλληλεγγύη. Κυρίες και κύριοι, πολλά ακόμη σχέδια θα ξεκινήσουν εντός του ερχόμενου εξαμήνου. Δεν μπορώ να τα περιγράψω όλα εδώ, αν όμως μου επιτρέπετε να σκιαγραφήσω εν συντομία δύο, θέλω να επαινέσω το σχέδιο για την ευρωπαϊκή άμυνα και το σχέδιο για την Ένωση για τη Μεσόγειο, που θα παρουσιαστούν την ερχόμενη Κυριακή στο Παρίσι. Τα θεωρώ αυτά ως δύο ευκαιρίες να επιβεβαιώσει η Ευρώπη τον ρόλο της στον κόσμο. Εν προκειμένω, επίσης, εναπόκειται σε εμάς να μετουσιώσουμε αυτήν τη φιλοδοξία σε συγκεκριμένη δράση. Εύχομαι στη γαλλική Προεδρία του Συμβουλίου κάθε επιτυχία, εγγυώμενος την πλήρη στήριξη της Επιτροπής καθ’ όλη τη διάρκεια του επόμενου εξαμήνου, που υπόσχεται να είναι συναρπαστικό. Το πρώτο καθήκον των πολιτικών είναι να αντιμετωπίζουν τις προκλήσεις και να πολλαπλασιάζουν τις προσπάθειες, προκειμένου να αντεπεξέρχονται επιτυχώς. Μπορούμε να κάνουμε πολλά από κοινού. Θα ήθελα να αποτίσω εξάρω τις προσπάθειες που κατέβαλε τους δύο τελευταίους μήνες η γαλλική κυβέρνηση στο ύπατο επίπεδο για να εργαστεί στενά με τα ευρωπαϊκά θεσμικά όργανα. Τα θεσμικά όργανα, η Προεδρία και τα κράτη μέλη πρέπει να συνεργαστούν στενά. Αυτό είναι το κλειδί για την κοινή επιτυχία που οφείλουμε στους πολίτες της Ευρώπης, θέλω δε να εξάρω τη δέσμευση που εκφράστηκε πάλι σήμερα εδώ από τον Προεδρεύοντα, ούτως ώστε μαζί, το Συμβούλιο, το Κοινοβούλιο και η Επιτροπή, να βρούμε συγκεκριμένες λύσεις για τα συγκεκριμένα προβλήματα στα οποία πρέπει να αντεπεξέρχονται οι πολίτες μας καθημερινά. Η παγκοσμιοποίηση είναι εδώ για να μείνει και η διεθνής συνεργασία καθίσταται ολοένα και πιο δυσχερής. Ο κόσμος αντιμετωπίζει νέες προκλήσεις, όπως είναι η σπανιότητα των ορυκτών καυσίμων και η κλιματική αλλαγή. Πρέπει να ενεργήσουμε τώρα για να βρούμε κοινές λύσεις σε αυτές τις προκλήσεις. Όλοι αυτοί οι παράγοντες σημαίνουν ότι η Ευρώπη πρέπει να μεταρρυθμίσει τις οικονομίες της, ώστε αυτές να γίνουν πιο ανταγωνιστικές, να εκσυγχρονίσει τα κοινωνικά της μοντέλα και να επενδύσει στην εκπαίδευση, στην έρευνα και στην καινοτομία. Η Ευρώπη κρύβει πολλούς άσους στο μανίκι της, καθώς μάλιστα είναι μία από τις μεγαλύτερες εμπορικές δυνάμεις στον κόσμο. Ωστόσο, πρέπει να έχει το θάρρος να προσαρμοστεί. Αν θέλουμε να παράσχουμε προστασία, πρέπει να προσαρμοστούμε. Αυτό είναι καίριας σημασίας. Δεν έχει νόημα να αρνούμαστε ότι η Ευρώπη διέρχεται μια δύσκολη περίοδο: η ιρλανδική ψήφος του «όχι» και η παγκόσμια κλιματική αλλαγή, οι τιμές του πετρελαίου και των αγαθών που είναι στα ύψη, η απότομη άνοδος των τιμών των τροφίμων και οι πληθωριστικές πιέσεις, που είναι ο μεγαλύτερος εχθρός της αγοραστικής δύναμης. Ο πληθωρισμός είναι, επίσης, ο μεγαλύτερος εχθρός της κοινωνικής δικαιοσύνης, αφού, όταν υπάρχει πολύ μεγάλος πληθωρισμός, εκείνοι που υποφέρουν περισσότερο είναι οι χαμηλόμισθοι και οι χαμηλοσυνταξιούχοι. Όλοι αυτοί οι παράγοντες ρίχνουν τη σκιά τους στις οικονομίες μας και αναγκάζουν τους πολιτικούς μας, τόσο σε ευρωπαϊκό όσο και σε εθνικό επίπεδο, να προβούν σε δύσκολες επιλογές. Πρέπει να αντιμετωπίσουμε κατά μέτωπο αυτές τις πραγματικότητες και να επιδείξουμε απέναντί τους πραγματισμό και αποφασιστικότητα. Μόλις επιστρέψαμε από τη σύνοδο κορυφής της Ομάδας των 8 (G8) στην Ιαπωνία, όπου μπόρεσα να διαπιστώσω ξεκάθαρα ότι η επιρροή την οποία ασκεί η Ευρωπαϊκή Ένωση, καθώς και οι προσδοκίες και ο σεβασμός που γεννά αυτό σε ολόκληρο τον κόσμο, βρίσκονται σε πλήρη αντιδιαστολή με τον ζόφο που συχνά εκφράζεται εντός της ΕΕ. Μπορώ τώρα να σας πω ότι, τώρα περισσότερο από ποτέ, εκτός Ευρώπης βλέπουν την Ευρωπαϊκή Ένωση ως έναν θετικό και αποφασιστικό παράγοντα, παράγοντα με τεράστια επιρροή στην παγκόσμια σκηνή. Ας πάρουμε δύο συγκεκριμένα θέματα που βρίσκονταν στο επίκεντρο της συνόδου κορυφής της Ομάδας των 8 (G8): την κλιματική αλλαγή και την ανάπτυξη – δύο ζητήματα, για τα οποία η Ευρώπη ανέλαβε την πρωτοβουλία σε παγκόσμιο επίπεδο. Οι Ηνωμένες Πολιτείες συντάσσονται πλέον με εμάς στην καταπολέμηση της κλιματικής αλλαγής, ασπαζόμενες σε μεγάλο βαθμό τις απόψεις μας. Το περασμένο έτος στο Heiligendamm, θυμάμαι ότι δυσκολευτήκαμε πολύ –ο Πρόεδρος Σαρκοζί ήταν παρών– να πείσουμε τους Αμερικανούς και τους Ρώσους να αποδεχθούν την αρχή των υποχρεωτικών στόχων για το 2050. Τώρα το επιτύχαμε αυτό. Κατέστη δυνατό χάρη στον ρόλο μας, ως ευρωπαίων ηγετών· είμαι υπερήφανος για αυτό ως Πρόεδρος ενός ευρωπαϊκού θεσμικού οργάνου. Αυτό συνιστά επιτυχία, ότι δηλαδή για μία ακόμη φορά το οφείλουμε στην ευρωπαϊκή ενότητα. Το δεύτερο παράδειγμα είναι η ανάπτυξη, και ιδίως οι τιμές των τροφίμων που είναι στα ύψη και απειλούν τους Αναπτυξιακούς Στόχους της Χιλιετίας (ΑΣΧ). Μπορέσαμε, επίσης, να διαδραματίσουμε καταλυτικό ρόλο σε αυτόν τον τομέα χάρη στα συμπεράσματα του Ευρωπαϊκού Συμβουλίου του περασμένου μηνός, που, διαβάζω, επικρότησαν «την πρόθεση της Επιτροπής να υποβάλει πρόταση για ένα νέο ταμείο υποστήριξης της γεωργίας στις αναπτυσσόμενες χώρες». Η Ευρωπαϊκή Επιτροπή θα εγκρίνει αυτήν την πρόταση την ερχόμενη εβδομάδα. Βασίζομαι στην πλήρη στήριξη αμφοτέρων των οργάνων της δημοσιονομικής αρχής, ούτως ώστε η Ευρώπη να μπορέσει ταχέως να παράσχει την αναγκαία ενίσχυση στους αγρότες, ιδίως σε εκείνους στην Αφρική, σε στενή συνεργασία με τους αρμόδιους πολυμερείς οργανισμούς. Αυτή η στήριξη είναι ουσιαστική για να εξασφαλίσουμε «την πράσινη επανάσταση» που χρειάζεται η Αφρική για τη σταθερότητα και την ευημερία της, που, όπως όλοι γνωρίζετε, είναι προς το άμεσο συμφέρον της ίδιας της Ευρώπης. Όπως ζήτησε το Ευρωπαϊκό Συμβούλιο, η πρότασή μας θα παραμείνει εντός των ορίων των υφιστάμενων δημοσιονομικών προοπτικών. Η προσέγγισή μας συνίσταται στην κατανομή των πόρων, που η Ευρώπη έχει τη δυνατότητα να εξοικονομήσει στο πλαίσιο της πολιτικής της για τη στήριξη της γεωργίας χάρη στην αύξηση των διεθνών τιμών, σε εκείνους που κατεξοχήν πλήττονται από αυτήν την αύξηση. Υπάρχουν καταστάσεις έκτακτης ανάγκης και καταστροφικές καταστάσεις σε ολόκληρο τον κόσμο. Αν μπορούσατε να ακούσετε τι είπε ο Πρόεδρος της Παγκόσμιας Τράπεζας, αν μπορούσατε να ακούσετε ορισμένους από τους ηγέτες αφρικανικών χωρών και άλλων χωρών, που εκπροσωπούνταν σε συνεδριάσεις διευρυμένης σύνθεσης, που μίλησαν για την πείνα και τον λιμό, που πλέον αποτελούν πραγματικό κίνδυνο για πάρα πολλούς ανθρώπους στον κόσμο, θα κατανοούσατε σε πόσο μεγάλο βαθμό είναι αναγκαία και απαραίτητη η ευρωπαϊκή βοήθεια."@el10 ". Mr President, President-in-Office of the Council, ladies and gentlemen, I am glad to be here with you today in the European Parliament for the presentation of the six-month French Presidency of the Council of the European Union. I think that this will be a presidency full of drive and determination and rich in concrete results that we will all work towards. You wanted France to come back to Europe, President-in-Office, and this is unquestionably excellent news for us all. This is why I believe that, yet again, we can set a good example of solidarity between European and African farmers, illustrating the fact that the common agricultural policy (CAP) and development policy can and must work in tandem, because, as President Sarkozy has just said, food security is a global issue and we need to tackle it together. Not alone, but together. Therefore, it is true that there are concerns, but it is also true that, more than ever before, the European Union has a central role in resolving them. Rather than wallow in what I sometimes call ‘crisisophilia’ – there is even talk of the phenomenon of declinism in Europe – let us emphasise the value of the concrete and positive action of the EU. In any case, this is the best way of resolving the international issues raised by Ireland’s non-ratification of the Lisbon Treaty. We must address this because the Lisbon Treaty could make us work more effectively, more democratically, although we must not use it as an excuse for failing to respond immediately to the needs of our citizens. European citizens are looking to us for answers. The best response we can give them is to talk to them frankly and show that we have political courage. The French Presidency has both qualities in abundance. In a Europe on trial, we must provide evidence that Europe works. We must focus on policies that bring Europe closer to its citizens and change their daily lives. More than ever before, we are plotting a course for a Europe based on results. Personally, I am confident. The priorities of your Presidency will allow Europe to meet the major challenges that it faces, while preparing for the issues of the future. I welcome the priority given by the French Presidency to the introduction of an integrated energy and climate change policy. As you said, President-in-Office, this is the top priority of your Presidency, and we know how determined you are to finalise this strategic agreement by the end of the year, which would put the EU in a good position to embark on the Copenhagen negotiations in a year’s time. The Commission will lend its full support so that we can reach an ambitious and balanced agreement with the European Parliament and the Member States. I have made this a priority for my institution, and I would like to thank the President-in-Office once again for his tireless support for the energy and climate package unveiled by the European Commission. We must also move towards a policy of controlled immigration in Europe. We must first address immigration, which an ageing Europe needs, in certain key economic sectors, and which must be accompanied by proper integration so that we can be proud in our humanist Europe of the integration that we offer to those who genuinely want to come here to work. The adoption of the ‘blue card’ under the French Presidency would be an important step in this direction. However, we also need to tackle illegal immigration and the exploitation that often arises from this, particularly by furthering the proposal to penalise those who employ illegal workers. It is here that we must effectively make the most effort; we must not threaten the poor workers who only want to work in Europe, but penalise those who want to exploit them. This practice is a disgrace to Europe. Let there be no mistake: we must be realistic in addressing the issue of immigration. I am firmly convinced, ladies and gentlemen, that our inability to address this issue seriously and responsibly is one of the greatest threats to Europe. We will not solve the immigration issue by being permissive on all fronts. This would be the best excuse for extremist forces, for xenophobic forces. We need to be tough on illegal immigration, and at the same time show that we are generous and united in the integration of migrant communities who want to contribute to Europe’s growth and development. I believe that we need to be clear on this; we need to be tough on crime while continuing to show respect for human rights, which are the trademark of European civilisation and our plans for European integration. Naturally these are sensitive issues, which are easy prey for polemic and misunderstanding. This is why the Commission wanted to put forward a balanced proposal and why it has outlined 10 key principles so that we can go forward together. I was delighted to see the French Presidency and the French justice and interior ministers endorse this integrated approach during their informal meeting in Cannes this week. European citizens and the European Parliament assembled here today expect a great many things from the French Presidency. As I said during our meeting in Paris on 1 July, the Commission will stand by the French Presidency, offering its full support to ensure the success of the European Union during these six months. There will be no shortage of challenges. I am keen to point out, ladies and gentlemen, that in Europe, in the Schengen Area, where freedom of movement is a reality, it is absurd to continue with 27 different immigration policies. What we need is a European immigration policy. Also in the pipeline is our Social Agenda. There can be no dynamic, competitive economic model without genuine social investment to prevent the risks of poverty, exclusion and marginalisation. France has made the new Social Agenda unveiled by the European Commission a few days ago one of its priorities. I welcome this. To prepare Europeans for the future, we must offer them opportunities, access to quality services, education, healthcare and continuing solidarity. Nobody in Europe must be left by the wayside. Europe is all about opportunity and solidarity. Ladies and gentlemen, many other projects will be launched over the coming six months. I cannot describe them all here, but if I can briefly outline two, I should like to commend the projects for European defence and the Union for the Mediterranean, which will be unveiled next Sunday in Paris. I see these as two opportunities for Europe to affirm its role in the world. Here too, it is up to us to translate this ambition into concrete action. I wish the French Presidency of the Council every success, guaranteeing the full support of the Commission throughout the next six months, which promise to be exciting. The first duty for politicians is to face up to challenges and redouble efforts to meet them successfully. We can do a great deal together. I would like to pay tribute here to the efforts made over the past few months by French Government at the highest level to work closely with the European institutions. The institutions, the Presidency and the Member States must all work hand in hand. This is the key to the joint success that we owe the citizens of Europe, and I would like to pay tribute to the commitment expressed here again today by the President-in-Office so that together, the Council, Parliament and the Commission can find concrete solutions to the concrete problems that our citizens have to face each day. Globalisation is here to stay and international competition is becoming increasingly tough. The world faces new challenges such as the scarcity of fossil fuels and climate change. We must act now to find common solutions to these challenges. All of these factors mean that Europe needs to reform its economies to become more competitive, modernise its social models and invest in education, research and innovation. Europe has many aces up its sleeve, particularly as one of the world’s leading trading powers. However, it must have the courage to adapt. If we want to offer protection, we must adapt. That is the key. There is no point in denying that Europe is going through a difficult period: the Irish ‘no’ vote and the global economic climate, soaring oil and commodity prices, the sharp rise in food prices and inflationary pressures, which are the greatest enemy of purchasing power. Inflation is also the greatest enemy of social justice as, when there is very strong inflation, those who suffer most are those on low wages or living on a pension. All of these factors are casting a shadow over our economies and forcing our politicians, at both European and national level, to make difficult choices. We must confront these realities head on and apply ourselves to them with realism and determination. We have just come back from the G8 summit in Japan, where I could clearly see that the influence enjoyed by the European Union, as well as the expectations and respect that it engenders around the world, are in marked contrast with the gloom that is often expressed within the EU. I can tell you now that, now more than ever, the European Union is seen outside Europe as a positive and decisive player, a player with enormous influence on the world stage. Let us take two concrete subjects that were at the centre of the G8 summit: climate change and development – two issues on which Europe has taken the initiative at global level. The United States has now joined us in the fight against climate change by largely subscribing to our views. Last year in Heiligendamm, I remember that we had great difficulty – President Sarkozy was there – in convincing the Americans and the Russians to accept the principle of mandatory targets for 2050. Now we have achieved this. It was possible thanks to our role as European leader; I am proud of this as President of a European institution. It is a success that we yet again owe to European unity. The second example is development, and specifically soaring food prices, which threaten all of the Millennium Development Goals (MDGs). We were also able to act as a catalyst in this area thanks to the conclusions of last month’s European Council, which, and I quote, welcomed ‘the Commission’s intention to come forward with a proposal for a new fund to support agriculture in developing countries.’ The European Commission will adopt this proposal next week. I am counting on the full support of both arms of the budgetary authority so that Europe can swiftly provide the necessary aid to farmers, particularly those in Africa, in close cooperation with the competent multilateral organisations. This support is essential to guarantee ‘the green revolution’ that Africa needs for its stability and prosperity, which, as you all know, is also in Europe’s direct interests. As the European Council requested, our proposal will remain within the limits of the current financial perspective. Our approach consists of allocating the savings that the rise in international prices allows Europe to generate as part of its agricultural support policy to those who are hit hardest by this increase. There are emergency and disaster situations all around the world. If you could have heard what the President of the World Bank said, if you could have heard some of the leaders of African countries and other countries represented in enlarged meetings talk about the hunger and starvation that now represent a real threat to so many people in the world, you would understand to what extent European aid is necessary and indispensable."@en4 ". Señor Presidente, Presidente en ejercicio del Consejo, Señorías, me complace estar aquí con ustedes hoy en el Parlamento Europeo con motivo de la presentación del semestre de la Presidencia francesa del Consejo de la Unión Europea. Pienso que va a ser una Presidencia llena de empuje y determinación, y rica en resultados concretos en favor de los cuales todos hemos de trabajar. Usted ha querido que Francia retornara a Europa, Presidente en ejercicio del Consejo, y eso es indudablemente una excelente noticia para todos nosotros. Ésa es la razón por la que creo que, una vez más, podemos dar un ejemplo válido de solidaridad entre agricultores europeos y africanos, ilustrando el hecho de que la Política Agrícola Común (PAC) y la política de desarrollo pueden y deben trabajar al unísono, ya que, como acaba de decir el Presidente Sarkozy, la seguridad alimentaria es un asunto global y necesitamos resolverlo juntos. No solos, sino juntos. Por tanto, es cierto que existen problemas, pero es igualmente cierto que, más que en ningún otro momento, la Unión Europea desempeña un papel central en su resolución. En lugar de recrearnos en lo que yo a veces denomino «crisiofilia» —se habla incluso del fenómeno de decadencia en Europa—, resaltemos el valor de la acción concreta y positiva de la UE. En cualquier caso, ésta es la mejor forma de resolver los asuntos internacionales planteados por la no ratificación irlandesa del Tratado de Lisboa. Hemos de resolver esto porque el Tratado de Lisboa podría obligarnos a trabajar de forma más eficaz, más democrática, aunque no debemos utilizarlo como excusa para dejar de responder inmediatamente a las necesidades de nuestros ciudadanos. Los ciudadanos europeos están esperando respuestas de nosotros. La mejor respuesta que podemos proporcionarles es hablarles con franqueza y demostrar que tenemos coraje político. La Presidencia francesa posee ambas cualidades en abundancia. En una Europa puesta a prueba, hemos de dar muestras de que Europa funciona. Hemos de centrarnos en políticas que acerquen a Europa a sus ciudadanos y modifiquen sus vidas cotidianas. Ahora más que nunca, estamos trazando un camino para una Europa basada en resultados. Personalmente, tengo confianza. Las prioridades de su Presidencia van a permitir a Europa cubrir los principales retos con que se enfrenta, al tiempo que se prepara para los asuntos del futuro. Acojo con satisfacción la prioridad concedida por la Presidencia francesa a la implantación de una política integrada para energía y cambio climático. Como usted ha dicho, señor Presidente en ejercicio del Consejo, ésta es la máxima prioridad de su Presidencia, y sabemos lo decidido que está a concluir este acuerdo estratégico a finales de año, lo que colocaría a la UE en una posición válida para embarcarse en las negociaciones de Copenhague dentro de un año. La Comisión va a prestar todo su apoyo para que podamos alcanzar un acuerdo ambicioso y equilibrado con el Parlamento Europeo y los Estados miembros. Lo he convertido en una prioridad para mi institución, y me gustaría dar las gracias al Presidente en ejercicio una vez más por su incansable apoyo al paquete energético y climático desvelado por la Comisión Europea. Además debemos avanzar hacia una política de inmigración controlada en Europa. Primero tenemos que resolver la inmigración, necesaria para una Europa que va envejeciendo, en determinados sectores económicos clave, y que tiene que ir acompañada de una adecuada integración, a fin de que podamos sentirnos orgullosos en nuestra Europa humanista de la integración que ofrecemos a quienes sinceramente desean venir aquí a trabajar. La adopción de una «tarjeta azul» bajo la Presidencia francesa constituiría un paso importante en esta dirección. Sin embargo, también necesitamos solucionar la inmigración ilegal y la explotación que a menudo surge de ella, sobre todo impulsando la propuesta de penalizar a quienes empleen a trabajadores ilegales. Es aquí donde efectivamente debemos realizar el mayor esfuerzo; no debemos amenazar a los trabajadores pobres que sólo desean trabajar en Europa, sino sancionar a quienes pretender explotarlos. Esta práctica constituye una ignominia para Europa. No nos engañemos: hemos de ser realistas a la hora de resolver el asunto de la inmigración. Estoy firmemente convencido, Señorías, de que nuestra incapacidad para solucionar este asunto de manera seria y responsable constituye una de las mayores amenazas para Europa. No vamos a resolver el asunto de la inmigración mostrándonos permisivos en todos los frentes. Ésa sería la mejor excusa para las fuerzas extremistas, para las fuerzas xenófobas. Tenemos que ser tajantes con la inmigración ilegal, y al mismo tiempo demostrar que somos generosos y estamos unidos en cuanto a la integración de las comunidades inmigrantes que desean contribuir al crecimiento y al desarrollo de Europa. Creo que tenemos que tener esto muy claro; necesitamos ser duros con el crimen, al tiempo que continuamos mostrando respeto por los derechos humanos, que son el distintivo de la civilización europea y de nuestros proyectos para la integración europea. Naturalmente se trata de asuntos delicados, que son presa fácil de la polémica y los malos entendidos. Por eso, la Comisión ha querido presentar una propuesta equilibrada y ha plasmado 10 principios clave, a fin de que podamos progresar juntos. Me ha encantado ver a la Presidencia francesa y a los Ministros de Justicia e Interior franceses respaldar este enfoque integrado durante la reunión informal de esta semana en Cannes. Los ciudadanos europeos y el Parlamento Europeo reunidos aquí hoy esperan muchas cosas de la Presidencia francesa. Como dije durante nuestra reunión en París el 1 de julio, la Comisión va a apoyar a la Presidencia francesa, ofreciéndole su pleno apoyo para garantizar el éxito de la Unión Europea durante este semestre. Desafíos no van a faltar. Me compete señalar, Señorías, que en Europa, en el espacio Schengen, donde la libertad de circulación es una realidad, resulta absurdo continuar con 27 políticas de inmigración diferentes. Lo que necesitamos es una política de inmigración europea. También se halla en trámite nuestra agenda social. No puede existir un modelo económico dinámico y competitivo sin una auténtica inversión social para evitar los riesgos de la pobreza, la exclusión y la marginación. Francia ha convertido la nueva agenda social, desvelada por la Comisión Europea hace unas fechas, en una de sus prioridades. Eso me congratula. A fin de preparar a los europeos para el futuro, hemos de ofrecerles oportunidades, acceso a servicios de calidad, educación, atención sanitaria y solidaridad continuada. Nadie debe quedar marginado en Europa. Europa es un proyecto de oportunidades y de solidaridad. Señorías, a lo largo de los próximos seis meses se van a poner en marcha otros muchos proyectos. No puedo describirlos todos aquí, pero si me permiten exponer brevemente dos de ellos, me gustaría resaltar los proyectos de la defensa europea y la Unión del Mediterráneo, que serán presentados el próximo sábado en París. Considero que se trata de dos oportunidades para que Europa afiance su papel en el mundo. En este caso, también, nos corresponde a nosotros traducir esta ambición en acción concreta. Deseo toda clase de éxitos a la Presidencia francesa del Consejo, garantizando el pleno respaldo de la Comisión a lo largo de los próximos seis meses, que prometen ser apasionantes. La primera obligación de los políticos es hacer frente a los desafíos y redoblar los esfuerzos para superarlos de manera satisfactoria. Juntos podemos hacer grandes cosas. Quiero reconocer públicamente aquí los esfuerzos realizados a lo largo de los pasados meses por el Gobierno francés al más alto nivel para trabajar conjuntamente con las instituciones europeas. Las instituciones, la Presidencia y los Estados miembros tiene que trabajar juntos, de la mano. Esa es la clave para el éxito conjunto que debemos a los ciudadanos de Europa, y quiero expresar mi reconocimiento por el compromiso manifestado de nuevo hoy aquí por el Presidente en ejercicio del Consejo para que juntos, el Consejo, el Parlamento y la Comisión puedan encontrar soluciones concretas a los problemas concretos con los que nuestros ciudadanos han de enfrentarse todos los días. La globalización ya es algo permanente y la competencia internacional cada vez es más fiera. El mundo se enfrenta a nuevos retos, como la escasez de combustibles fósiles y el cambio climático. Tenemos que actuar ahora para encontrar soluciones comunes a estos desafíos. Todos estos factores significan que Europa necesita reformar sus economías para hacerse más competitiva, modernizar sus modelos sociales e invertir en educación, investigación e innovación. Europa tiene muchos ases en la manga, sobre todo porque es una de las principales potencias comerciales del mundo. Sin embargo, tiene que tener el valor para adaptarse. Si queremos ofrecer protección, tenemos que adaptarnos. Ésa es la clave. No tiene sentido negar que Europa esté atravesando un período difícil: el voto negativo irlandés y el clima económico global, los vertiginosos precios de crudo y de las materias primas, el fuerte incremento de los precios de los alimentos y las presiones inflacionistas, que son los mayores enemigos del poder adquisitivo. La inflación también es el principal enemigo de la justicia social ya que, cuando se produce una inflación muy marcada, quienes más sufren son las personas con salarios bajos o que viven de una pensión. Todos estos factores están ensombreciendo sobre nuestras economías y obligando a nuestros políticos, tanto a escala europea como nacional, a tomar decisiones difíciles. Hemos de hacer frente a estas realidades y abordarlas con realismo y determinación. Acabamos de volver de la Cumbre del G8 en Japón, donde he podido constatar claramente que la influencia que ejerce la Unión Europea, así como las expectativas y el respeto que despierta en todo el mundo, se hallan en marcado contraste con el pesimismo que a menudo existe dentro de la UE. Puedo decirles ahora que, más que en ningún otro momento, la Unión Europea es percibida fuera de Europa como un interlocutor positivo y decisivo, un interlocutor con enorme influencia en la escena mundial. Fijémonos en dos temas concretos que han sido objeto de atención central en la Cumbre G8: el cambio climático y el desarrollo, dos asuntos en los que Europa ha tomado la iniciativa a nivel global. Los Estados Unidos se han unido ahora a nosotros en la lucha contra el cambio climático, adhiriéndose en gran medida a nuestros planteamientos. El año pasado en Heiligendamm, recuerdo que tuvimos grandes dificultades —el Presidente Sarkozy estaba allí— para convencer a los norteamericanos y a los rusos para que aceptaran el principio de objetivos obligatorios para 2050. Ahora lo hemos logrado. Ha sido posible gracias a nuestro papel como dirigente europeo; me siento orgulloso de ello como Presidente de una institución europea. Se trata de un éxito que, una vez más, debemos a la unidad europea. El segundo ejemplo es el desarrollo, y en especial los disparados precios alimentarios, que ponen en peligro todos los Objetivos de Desarrollo del Milenio (ODM). También hemos podido actuar de catalizador en este ámbito, gracias a las conclusiones del Consejo Europeo del mes pasado, que, cito, acoge «con satisfacción la intención del Consejo de presentar una propuesta sobre la creación de un nuevo fondo de apoyo a la agricultura en los países en desarrollo». La Comisión Europea aprobará esta propuesta la semana que viene. Cuento con el pleno apoyo de los dos brazos de la autoridad presupuestaria, a fin de que Europa pueda facilitar rápidamente la ayuda necesaria a los agricultores, sobre todo a los de África, en estrecha cooperación con las competentes organizaciones multilaterales. Este apoyo es esencial para garantizar «la revolución verde» que África necesita para su estabilidad y prosperidad, que, como todos ustedes saben, también redunda en beneficio directo de Europa. Tal como ha solicitado el Consejo Europeo, nuestra propuesta va a mantenerse dentro de los límites de las actuales perspectivas financieras. Nuestro planteamiento consiste en asignar el ahorro que el aumento de los precios internacionales le permite generar a Europa como parte de su política de apoyo agrícola para quienes más afectados se ven por este aumento. Existen situaciones de emergencia y catástrofe en todo el mundo. Si ustedes hubieran podido escuchar lo que dijo el Presidente del Banco Mundial, si hubieran podido escuchar a algunos de los dirigentes de países africanos y de otros países representados en las reuniones ampliadas al hablar del hambre y la inanición que ahora representan una amenaza real para tanta gente en el mundo, entenderían hasta qué punto resulta necesaria e indispensable la ayuda europea."@es21 ". Austatud juhataja, nõukogu eesistuja, daamid ja härrad, ma olen rõõmus, et saan siin täna teiega olla Euroopa Parlamendis, kus tutvustatakse Prantsusmaa kuuekuulist eesistumisaega Euroopa Liidu Nõukogus. Ma usun, et see on eesistumisaeg täis hoogu ja otsusekindlust ja rikas konkreetsete tulemuste poolest, mille suunas me kõik täna töötame. Te tahtsite, et Prantsusmaa tuleks tagasi Euroopasse, eesistuja, ja see on kaheldamatult suurepärane uudis meie kõigi jaoks. Seepärast usun ma, et, veelkord – me saame luua hea näite solidaarsusest Euroopa ja Aafrika talunike vahel, illustreerides fakti, et ühine põllumajanduspoliitika ja arengupoliitika võivad töötada ja peavad töötama koostöös, kuna, nagu president Sarkozy just ütles, toiduga kindlustatus on ülemaailmne teema ja me peame selle koos käsile võtma. Mitte üksi, vaid koos. Seetõttu on tõsi, et on muresid, aga on ka tõsi, et rohkem kui kunagi varem on Euroopa Liidul keskne roll nende lahendamisel. Selle asemel, et vajuda „kriisilembusse”, nagu ma seda mõnikord nimetan – räägitakse isegi erilisest deklinismi fenomenist Euroopas – rõhutagem kindla ja positiivse tegutsemise väärtusi Euroopa Liidus. Igal juhul on see parim viis rahvusvaheliste küsimuste lahendamiseks, mis tõusid Iirimaa Lissaboni lepingu mitteratifitseerimisest. Me peame sellega tegelema, kuna Lissaboni leping võiks panna meid tööle efektiivsemalt, demokraatlikumalt, kuigi me ei tohi kasutada seda ebaõnnestumise vabandamiseks, et me ei suuda otsekohe vastata oma kodanike vajadustele. Euroopa kodanikud ootavad meilt vastuseid. Parim vastus, mis me saame anda, on rääkida nendega ausalt ja näidata, et meil on poliitilist julgust. Eesistujariik Prantsusmaal on mõlemaid omadusi ohtrasti. Euroopas, mis on proovile pandud, peame me pakkuma tõendeid, et Euroopa töötab. Me peame keskenduma poliitikale, mis toovad Euroopa lähemale oma kodanikele ja muudavad nende igapäevaelu. Rohkem kui eales varem seame me Euroopale kurssi, mis põhineb tulemustel. Mina isiklikult olen rahul. Teie prioriteedid eesistujariigina lubavad Euroopal tulla toime tähtsate väljakutsetega, millega ta silmitsi seisab, kui valmistab ette tulevikuküsimusi. Ma tervitan seda, et eesistujariik Prantsusmaa andis prioriteedi integreeritud energia- ja kliimamuutuse poliitika tutvustamisele. Nagu te ütlesite, eesistuja, on see teie eesistumise tipp-prioriteet ja me teame, kui kindlameelne te olete selle strateegilise lepingu väljatöötamiseks aasta lõpuks, mis seab ELi heale positsioonile läbirääkimistel Kopenhaagenis aasta pärast. Komisjon toetab seda täielikult, nii et me jõuaksime koos Euroopa Parlamendi ja liikmesriikidega ambitsioonika ja tasakaalustatud lepinguni. Ma olen teinud sellest prioriteedi oma institutsioonile ja ma tahaksin veel kord tänada eesistujat tema väsimatu toetuse eest Euroopa Komisjoni esitatud energia- ja kliimapaketile. Me peame ka liikuma kontrollitud sisserände suunas Euroopas. Me peame kõigepealt tegelema sisserändega, mida vananev Euroopa vajab teatud olulistes majandussektorites ja millega peab kaasnema nõuetekohane integratsioon, nii et me võime oma humanistlikus Euroopas olla uhked integratsiooni üle, mida me pakume neile, kes tõepoolest tahavad siia tööle tulla. „Sinise kaardi” vastuvõtmine Prantsuse eesistumisel oleks tähtis samm selles suunas. Siiski peame võitlema ka illegaalse immigratsiooni ja ekspluateerimisega, mis sageli on sellest põhjustatud, eriti edendades ettepanekut karistada neid, kes võtavad tööle illegaalseid töötajaid. Selles osas peame tegema suurimaid jõupingutusi – me ei pea ähvardama vaeseid töötajaid, kes tahavad vaid Euroopas töötada, vaid karistama neid, kes neid ekspluateerivad. See tegevus on Euroopale häbiks. Et siin ei oleks eksitust: me peame olema realistlikud sisserändeküsimustega tegelemisel. Ma olen kindlalt veendunud, daamid ja härrad, et meie suutmatus tegeleda selle küsimusega tõsiselt ja vastutustundlikult, on üks suuremaid ohtusid Euroopale. Me ei lahenda sisserändeküsimust liigse sallivusega igal rindel. See oleks parim vabandus ekstremistlikele jõududele, ksenofoobsetele jõududele. Me peame olema karmid illegaalse immigratsiooni vastu, ja samal ajal näitama, et me oleme suuremeelsed ja ühinenud nende sisserändajate kogukondade suhtes, kes tahavad anda oma panuse Euroopa majanduskasvu ja arengusse. Ma usun, et peame selles selged olema; me peame olema karmid kuritegude suhtes, samal ajal jätkates inimõiguste austamist, mis on Euroopa tsivilisatsiooni ja meie Euroopa integratsiooniga seotud plaanide kaubamärk. Loomulikult on need tundlikud küsimused, mis on kerge saak poleemikale ja vääritimõistmisele. Sellepärast tahtiski komisjon esitada tasakaalustatud ettepaneku ja visandas 10 olulist põhimõtet, nii et me saame koos edasi minna. Mul oli hea meel näha Prantsuse presidentuuri ja prantsuse justiitsministrit ning siseministrit heaks kiitmas seda integreeritud lähenemist mitteametliku kohtumise ajal Cannes’is sel nädalal. Euroopa kodanikud ja Euroopa Parlament, kes täna siia on kogunenud, ootavad Prantsusmaalt kui eesistujariigilt väga palju. Nagu ma ütlesin meie kohtumisel Pariisis 1. juulil, aitab komisjon eesistujariik Prantsusmaad, pakkudes oma täielikku toetust, et tagada Euroopa Liidu edu nende kuue kuu jooksul. Väljakutsetest puudust ei ole. Ma olen väga huvitatud tähelepanu juhtimisest sellele, daamid ja härrad, et Euroopas, Schengeni alal, kus liikumisvabadus on tõelisus, on absurdne jätkata 27 erineva sisserändepoliitikaga. Me vajame Euroopa sisserändepoliitikat. Tulekul on ka meie sotsiaalmeetmete kava. Ei saa olla dünaamilist, konkurentsivõimelist majandusmudelit ilma tegelike investeeringuteta sotsiaalvaldkonda, et ennetada vaesuse, tõrjutuse ja kõrvalejäetuse riski. Prantsusmaa seadis komisjoni mõned päevad tagasi esitatud uue sotsiaalmeetmete kava üheks oma prioriteediks. Ma tervitan seda. Et valmistada eurooplasi tulevikuks ette, peame me neile pakkuma võimalusi, juurdepääsu kvaliteetsetele teenustele, haridusele, tervishoiule ja jätkuvat solidaarsust. Mitte kedagi ei tohi Euroopas jätta tee äärde. Euroopa tähendab võimalusi ja solidaarsust. Daamid ja härrad, palju teisi projekte käivitatakse tuleva kuue kuu jooksul. Ma ei saa neid kõiki siin kirjeldada, aga ma võin lühidalt osutada kahele, ma tahaks mainida Euroopa kaitseprojekti ja Vahemere Liidu projekti, mis esitatakse järgmisel pühapäeval Pariisis. Ma näen neid kui kahte võimalust Euroopa jaoks tõendamaks oma rolli maailmas. Ka siin sõltub selle ambitsiooni tegelik realiseerimine meist. Ma soovin Prantsuse presidentuurile nõukogus palju edu, garanteerides komisjoni täieliku toetuse järgmise kuue kuu kestel, mis tõotavad tulla põnevad. Poliitikute esmane kohustus on kindlalt vastu astuda väljakutsetele ja mitmekordistada jõupingutusi, et nendega edukalt toime tulla. Me võime koos suuri tegusid teha. Ma tahaksin kiitust avaldada jõupingutustele, mida Prantsuse valitsus on teinud mõne viimase kuu jooksul kõrgeimal tasemel, et teha tihedat koostööd Euroopa institutsioonidega. Institutsioonid, eesistuja ja liikmesriigid peavad kõik käsikäes tegutsema. See on võti ühisele edule, mille me võlgneme Euroopa kodanikele ja ma tahaksin kiitust avaldada eesistuja siin täna taaskord väljendatud lubadustele, nii et nõukogu, parlament ja komisjon saavad koos leida konkreetsed lahendused konkreetsetele probleemidele, millega meie kodanikud iga päev silmitsi seisavad. Globaliseerumine jätkub ja rahvusvaheline konkurents muutub järjest tugevamaks. Maailma ees on uued väljakutsed nagu fossiilkütuste puudus ja kliimamuutus. Me peame tegutsema kohe, et leida ühised lahendused neile väljakutsetele. Kõik need faktorid tähendavad, et Euroopa peab oma majanduse ümber korraldama, et olla konkurentsivõimelisem, kaasajastama oma sotsiaalmudeleid ja investeerima haridusse, uuringutesse ja uuendustesse. Euroopal on varuks palju trumpe, eriti ühena maailma juhtivatest kaubandusjõududest. Siiski peab tal olema julgust kohaneda. Kui me tahame pakkuda kaitset, peame me kohanema. See on võti. Pole mõtet eitada, et Euroopa läbib rasket perioodi: iirlaste vastuhääletus ja ülemaailmne majanduskliima, äkiliselt tõusvad nafta ja tarbekaupade hinnad, terav tõus toiduainete hindades ja inflatsioonisurve, mis on ostujõu suurim vaenlane. Inflatsioon on ka sotsiaalse õigluse suurim vaenlane, kuna kui inflatsioon on väga kõrge, siis kannatavad kõige rohkem need, kes saavad madalat palka või elavad pensionist. Kõik need faktorid heidavad varju meie majandusele ja sunnivad meie poliitikuid, nii Euroopa Liidu kui liikmesriikide tasandil, tegema raskeid valikuid. Me peame nende reaalsustega silmitsi seisma püstipäi ja tegelema nendega realistlikult ja otsusekindlalt. Me tulime just tagasi G8 tippkohtumiselt Jaapanist, kus ma võisin selgelt näha, et Euroopa Liidu nauditud mõju, nagu ka ootused ja austus, et see on esile kutsutud kogu maailmas, on märkimisväärses vastuolus süngusega, mida sageli väljendatakse ELi sees. Ma võin teile nüüd öelda, nüüd rohkem kui kunagi, et Euroopa Liit paistab väljastpoolt Euroopat positiivse ja otsustava mängijana, mängijana, kellel on maailmalaval tohutu mõju. Võtkem kaks konkreetset kõneainet, mis olid G8 tippkohtumise keskmes: kliimamuutus ja areng – kaks teemat, milles Euroopa on võtnud initsiatiivi ülemaailmsel tasemel. Ameerika Ühendriigid on nüüd ühinenud meiega võitluses kliimamuutuse vastu, toetades suures osas meie seisukohti. Eelmisel aastal Heiligendammis, mäletan ma, oli meil suuri raskusi – president Sarkozy oli seal – ameeriklaste ja venelaste veenmisega, et nad kiidaksid heaks 2050. aastani kohustuslike eesmärkide põhimõtte. Nüüd oleme selle saavutanud. See oli võimalik tänu meie Euroopa juhtrollile – ma olen selle üle uhke Euroopa institutsiooni presidendina. See on edu, mille me nüüd taas võlgneme Euroopa ühtsusele. Teine näide on areng ja eriti toiduainete hinnatõus, mis ähvardab kõiki aastatuhande arengueesmärke. Me võisime tegutseda ka katalüsaatorina selles valdkonnas tänu eelmise kuu Euroopa Ülemkogu järeldustele, mis, ma tsiteerin, tervitasid „komisjoni kavatsust liikuda edasi ettepanekuga luua uus fond põllumajanduse toetamiseks arengumaades.” Euroopa Komisjon võtab selle ettepaneku järgmisel nädalal vastu. Ma arvestan mõlema eelarvepädeva institutsiooni täieliku toetusega, nii et Euroopa saaks kiiresti anda vajalikku abi talunikele, eriti Aafrikas, tihedas koostöös pädevate mitmepoolsete organisatsioonidega. See abi on olulise tähtsusega, et tagada „roheline revolutsioon”, mida Aafrika vajab oma stabiilsuse ja heaolu jaoks, mis, nagu te kõik teate, on ka Euroopa otsesed huvid. Nagu Euroopa Ülemkogu nõudis, püsib meie ettepanek praeguse finantsperspektiivi piirides. Meie pakutav lahendus seisneb säästude paigutamises, et hindade tõus rahvusvahelisel turul võimaldaks Euroopal suunata osa oma põllumajandustoetustest neile, keda hinnakasv kõige valusamalt puudutab. Kogu maailmas on hädaolukorrad ja katastroofiolukorrad. Kui te oleks kuulnud, mida ütles Maailmapanga president, kui te oleksite kuulnud Aafrika riikide ja teiste riikide, mis olid esindatud laiendatud kohtumistel mõnda juhti rääkimas näljast ja nälgasuremisest, mis nüüd kujutab reaalset ohtu nii paljudele inimestele maailmas, saaksite te aru, millises ulatuses on Euroopa abi vajalik ja asendamatu."@et5 "Arvoisa puhemies, Eurooppa-neuvoston puheenjohtaja, hyvät naiset ja herrat, olen iloinen voidessani olla kanssanne tänään Euroopan parlamentissa Eurooppa-neuvoston puheenjohtajavaltion Ranskan kuusikuukautisen puheenjohtajakauden esittelyssä. Uskon, että tämä puheenjohtajakausi on täynnä energiaa, päättäväisyyttä ja konkreettisia tuloksia, jotka saavuttaaksemme me kaikki työskentelemme. Halusitte Ranskan palaavan takaisin Eurooppaan, arvoisa puheenjohtaja, ja se on epäilemättä erinomainen uutinen meille kaikille. Sen vuoksi uskon, että jälleen kerran voimme antaa hyvän esimerkin eurooppalaisten ja afrikkalaisten maanviljelijöiden välisestä solidaarisuudesta havainnollistaen sitä, että yhteinen maatalouspolitiikka ja kehityspolitiikka voivat ja niiden pitää toimia samanaikaisesti, sillä, kuten presidentti Sarkozy juuri sanoi, elintarviketurvallisuus on maailmanlaajuinen asia, ja meidän pitää ratkaista se yhdessä. Ei yksin, vaan yhdessä. On siksi totta, että on olemassa huolenaiheita, mutta on myös enemmän kuin koskaan aikaisemmin totta, että Euroopan unionilla on keskeinen rooli niiden ratkaisemisessa. Sen sijaan, että rypisimme siinä, mitä itse joskus kutsun ”kriisifiliaksi” – on jopa puhetta torjumisilmiöstä Euroopassa – tehostakaamme Euroopan unionin konkreettisten ja positiivisten toimenpiteiden arvoa. Joka tapauksessa tämä on paras tapa ratkaista kansainväliset kysymykset, jotka Irlannin päätös Lissabonin sopimuksen ratifioinnitta jättämisestä on nostanut esille. Meidän täytyy tarttua tähän aiheeseen, sillä Lissabonin sopimus voisi saada meidät toimimaan tehokkaammin, demokraattisemmin, vaikka me emme saa käyttää sitä tekosyynä sille, että emme vastaa välittömästi omien kansalaistemme tarpeisiin. Euroopan kansalaiset odottavat meiltä vastauksia. Paras vastaus, jonka voimme heille antaa, on puhua heille avoimesti ja näyttää, että meillä on poliittista rohkeutta. Puheenjohtajavaltiolla Ranskalla on molempia ominaisuuksia runsaasti. Kun Eurooppa kohtaa koettelemuksia, meidän täytyy todistaa, että Eurooppa toimii. Meidän täytyy keskittyä toimintatapoihin, jotka tuovat Euroopan lähemmäs kansalaisiaan ja muuttavat heidän arkipäiväänsä. Enemmän kuin koskaan aikaisemmin me kartoitamme Euroopalle kurssia, joka perustuu tuloksiin. Henkilökohtaisesti minä olen luottavainen. Puheenjohtajakautenne painopistealat antavat Euroopalle mahdollisuuden suoriutua niistä suurista haasteista, joita se kohtaa samalla, kun se valmistautuu tulevaisuuden kysymyksiin. Kannatan puheenjohtajavaltio Ranskan asettamaa painopistealaa, joka koskee yhteistä energia- ja ilmastonmuutospolitiikkaa. Kuten sanoitte, arvoisa puheenjohtaja, tämä on puheenjohtajakautenne tärkein asia, ja tiedämme kuinka päättäväisiä olette siinä, että strateginen sopimus viimeistellään vuoden loppuun mennessä, mikä saattaisi Euroopan unionin hyvään asemaan aloittaa Kööpenhaminan neuvottelut vuoden sisällä. Komissio antaa täyden tukensa, jotta pääsemme kunnianhimoiseen ja tasapainoiseen sopimukseen Euroopan parlamentin ja jäsenvaltioiden kanssa. Olen tehnyt tästä tärkeimmän asian toimielimelleni ja haluaisin jälleen kerran kiittää puheenjohtajaa hänen väsymättömästä tuestaan energia- ja ilmastopaketissa, jonka Euroopan komissio julkisti. Meidän täytyy myös siirtyä kohti hallitun maahanmuuton politiikkaa Euroopassa. Meidän täytyy ensin keskittyä maahanmuuttoon, jota vanhentuva Eurooppa tarvitsee tietyillä keskeisillä talouden aloilla ja jota pitää täydentää asianmukaisella integraatiolla, jota tarjoamme niille, jotka aidosti haluavat tulla tänne töihin. ”Sinisen kortin” hyväksyminen Ranskan puheenjohtajakauden aikana olisi tärkeä askel tähän suuntaan. Meidän täytyy kuitenkin ratkaista myös laiton siirtolaisuus ja siihen usein liittyvä hyväksikäyttö, erityisesti edistämällä ehdotusta rankaista niitä, jotka työllistävät laittomia työläisiä. Tässä asiassa meidän täytyy tehokkaasti ponnistella eniten; meidän ei pidä uhkailla työläisparkoja, jotka haluavat vain työskennellä Euroopassa, vaan rangaista niitä, jotka käyttävät heitä hyväkseen. Kyseinen käytäntö on häpeällistä Euroopalle. Sanottakoon se erittäin selvästi: meidän täytyy olla realistisia käsitellessämme maahanmuuttoa. Olen vakuuttunut siitä, hyvät naiset ja herrat, että meidän kyvyttömyytemme käsitellä tätä asiaa vakavasti ja vastuullisesti on yksi suurimmista uhista Euroopalle. Me emme ratkaise maahanmuuttoa olemalla hölläkätisiä jokaisella rintamalla. Se olisi paras tekosyy äärimmäisille, ankarille voimakeinoille. Meidän täytyy olla ankaria laitonta siirtolaisuutta kohtaan ja samaan aikaan näyttää, että me olemme ystävällisiä ja yksimielisiä sellaisten siirtolaisyhteisöjen integroinnissa, jotka haluavat kantaa kortensa kekoon Euroopan kasvun ja kehityksen puolesta. Uskon, että meidän täytyy olla tässä asiassa selkeitä; meidän täytyy suhtautua tiukasti rikoksiin samalla, kun osoitamme kunnioitusta ihmisoikeuksia kohtaan, sillä ne ovat merkkinä Euroopan sivistyksestä ja integraatiosuunnitelmistamme. Nämä ovat tietenkin vaikeita asioita, jotka voidaan helposti ymmärtää väärin ja joilla voidaan aiheuttaa polemiikkia. Sen vuoksi komissio halusi esittää puolueettoman ehdotuksen ja korosti kymmentä keskeistä periaatetta, jotta voimme jatkaa yhdessä. Olin iloinen huomatessani, että puheenjohtajavaltio Ranska ja Ranskan oikeus- ja sisäministerit kannattivat integroitua menettelytapaa epävirallisen tapaamisensa aikana Cannesissa tällä viikolla. Euroopan kansalaiset ja Euroopan parlamentti kokoontuivat yhteen tänne tänään odottaakseen monia hienoja asioita Ranskan puheenjohtajakaudelta. Kuten sanoin tapaamisessamme Pariisissa 1. heinäkuuta, komissio seisoo puheenjohtajavaltio Ranskan rinnalla tarjoten täyden tukensa varmistaakseen Euroopan unionin menestyksen näiden kuuden kuukauden aikana. Haasteita ei ole pulaa. Hyvät naiset ja herrat, haluan korostaa, että Euroopassa, Schengen-alueella, jossa liikkumisvapaus on todellista, on järjetöntä jatkaa 27 erilaisella maahanmuuttopolitiikalla. Me tarvitsemme eurooppalaisen maahanmuuttopolitiikan. Tekeillä on myös meidän sosiaalinen ohjelmamme. Ei voi olla olemassa dynaamista, kilpailukykyistä taloudellista mallia ilman aitoa sosiaalista investointia niiden ongelmien ehkäisyyn, jotka liittyvät köyhyyteen, poissulkemiseen ja marginalisoitumiseen. Ranska on maininnut Euroopan komission julkaiseman uuden sosiaalisen agendan yhdeksi tärkeimmistä kohdistaan muutama päivä sitten. Olen siitä iloinen. Jotta voisimme valmentaa eurooppalaisia tulevaisuutta varten, meidän täytyy tarjota heille mahdollisuuksia, tarjota heille laadukkaita palveluja, koulutusta, terveydenhuoltoa ja jatkuvaa solidaarisuutta. Ketään Euroopassa ei saa jättää tien varteen. Euroopassa on kyse mahdollisuuksista ja yhteenkuuluvuudesta. Hyvät naiset ja herrat, monia muita hankkeita aloitetaan seuraavan kuuden kuukauden aikana. En voi kuvailla niitä kaikkia täällä, mutta jos voin lyhyesti hahmotella niistä kahta, haluaisin kommentoida Euroopan puolustukseen ja Välimeren alueen unioniin liittyviä hankkeita, jotka julkistetaan ensi sunnuntaina Pariisissa. Katson, että nämä kaksi antavat Euroopalle mahdollisuuden vahvistaa asemaansa maailmassa. Myös näissä hankkeissa on meidän tehtävänämme muuttaa päämääräämme konkreettiseksi toiminnaksi. Toivotan neuvoston puheenjohtajavaltiolle Ranskalle kaikkea menestystä ja takaan komission täyden tuen seuraavalle kuudelle kuukaudelle, jotka ovat varmasti jännittäviä. Poliitikkojen ensimmäisenä tehtävänä on kohdata haasteet ja lisätä ponnistuksiaan niiden saavuttamiseksi menestyksekkäästi. Voimme saavuttaa paljon yhdessä. Haluaisin ylistää tässä yhteydessä Ranskan hallituksen kovaa työtä, jota he ovat tehneet muutamien viime kuukausien aikana korkeimmalla tasolla työskennelläkseen tiiviisti yhdessä Euroopan toimielinten kanssa. Toimielinten, puheenjohtajavaltion ja jäsenvaltioiden täytyy kaikkien tehdä työtä rinta rinnan. Se on avain yhteiseen menestykseen, jonka olemme velkaa Euroopan kansalaisille. Haluaisin tässä yhteydessä ylistää myös puheenjohtajan ilmaisemaa sitoumusta täällä taas tänään, jotta sekä hän, neuvosto, parlamentti ja komissio löytävät konkreettisia ratkaisuja konkreettisiin ongelmiin, joita kansalaisemme kohtaavat joka päivä. Globalisaatio on tullut jäädäkseen, ja kansainvälinen kilpailu on muuttumassa uskomattoman tiukaksi. Maailma kohtaa uusia haasteita, kuten fossiilisten polttoaineiden vähyyden ja ilmastonmuutoksen. Meidän täytyy toimia nyt löytääksemme yhteinen ratkaisu näille haasteille. Kaikki nämä tekijät tarkoittavat, että Euroopan täytyy uudistaa talouksiaan tullakseen kilpailukykyisemmäksi, modernisoida sosiaalisia mallejaan ja investoida koulutukseen, tutkimukseen ja innovaatioihin. Euroopalla on monia ässiä hihassaan, erityisesti ollessaan yksi maailman johtavista kaupankäyntimahdeista. Sillä täytyy kuitenkin olla rohkeutta mukautua. Jos haluamme tarjota suojelua, meidän täytyy mukautua. Se on avain. Ei ole mitään syytä kieltää sitä, etteikö Eurooppa kävisi nyt vaikeita aikoja läpi: Irlannin kielteinen äänestystulos ja globaali taloudellinen ilmapiiri, kohonneet öljyn ja kulutushyödykkeiden hinnat, jyrkkä ruuan hinnannousu ja inflatoriset paineet, jotka ovat ostovoiman suurimmat viholliset. Inflaatio on myös sosiaalisen oikeudenmukaisuuden pahin vihollinen, sillä siellä, missä on korkea inflaatio, siitä kärsivät eniten matalapalkkaiset tai eläkeläiset. Kaikki nämä tekijät heittävät varjon taloutemme päälle ja pakottavat poliitikkomme sekä eurooppalaisella että kansallisella tasolla tekemään vaikeita valintoja. Meidän täytyy kohdata realiteetit pää pystyssä ja kohdata ne realistisesti ja päättäväisesti. Olemme juuri palanneet Japanista G8-valtioiden kokouksesta, jossa saatoin selvästi nähdä, että Euroopan unionin nauttima arvovalta, samoin kuin ne odotukset ja kunnioitus, joita se synnyttää kaikkialla maailmassa, ovat selvä vastakohta sille synkkyydelle, jota tuodaan paljon julki Euroopan unionin sisällä. Voin kertoa teille, että nyt, enemmän kuin koskaan, Euroopan unioni nähdään Euroopan ulkopuolella positiivisena ja päättäväisenä tekijänä, jolla on valtavasti vaikutusvaltaa maailmannäyttämöllä. Tarkastelkaamme kahta konkreettista aihetta, jotka olivat G8-valtioiden kokouksen keskiössä: ilmastonmuutos ja kehitys – kaksi aihetta, joissa Eurooppa on tehnyt aloitteen globaalilla tasolla. Yhdysvallat on nyt ryhtynyt taistelemaan rinnallamme ilmastonmuutosta vastaan yhtymällä pitkälti näkemykseemme. Viime vuonna Heiligendammissa muistan, että meillä oli suuria vaikeuksia – presidentti Sarkozy oli siellä – vakuuttaa amerikkalaiset ja venäläiset hyväksymään vuoden 2050 pakollisten tavoitteiden periaatteet. Me olemme nyt onnistuneet siinä. Se oli mahdollista kiitos roolimme Euroopan johtajana; olen ylpeä siitä eurooppalaisen toimielimen puheenjohtajana. Menestyksestämme olemme jälleen kerran velkaa Euroopan yhtenäisyydelle. Toinen esimerkki on kehitys, erityisesti jyrkästi nouseva ruuan hinta, joka uhkaa kaikkia vuosituhannen kehitystavoitteita. Me saatoimme myös toimia katalysaattorina sillä alueella kiitos Euroopan neuvoston viime kuukauden päätösten, jotka, lainaan suoraan, ottivat ilolla vastaan ”komission aikomuksen esittää ehdotus uudesta rahastosta, joka tukee maataloutta kehittyvissä maissa”. Euroopan komissio hyväksyy ehdotuksen virallisesti ensi viikolla. Luotan talousarviota valvovien virkamiesten täyteen tukeen, jotta Eurooppa voi ripeästi toimittaa tarvittavan avun erityisesti Afrikan maanviljelijöille läheisessä yhteistyössä asiantuntevien monenvälisten organisaatioiden kanssa. Kyseinen tuki on ensiarvoisen tärkeää ”vihreän vallankumouksen” takaamiseksi, sillä Afrikka tarvitsee sitä vakautta ja vaurauttaan varten. Kuten tiedätte, ne ovat myös suoraan Euroopan etujen mukaisia. Kuten Eurooppa-neuvosto pyysi, ehdotuksemme pysyy tämänhetkisen taloudellisen näkökulman rajoissa. Lähestymistapamme koostuu niiden säästöjen jakamisesta, jotka Euroopalla on kansainvälisten hintojen nousun ansiosta, osana maataloustukipolitiikkaansa niille, joita hintojen nousu vahingoitti eniten. Kaikkialla maailmassa on hätä- ja katastrofitilanteita. Jos olisitte kuulleet, mitä maailmanpankin pääjohtaja sanoi, jos olisitte kuulleet, mitä joidenkin Afrikan maiden ja muiden edustettujen maiden johtajat puhuivat laajennetuissa keskusteluissa nälänhädästä, joka on nyt todellinen uhka hyvin monelle ihmiselle tässä maailmassa, ymmärtäisitte, miten tarpeellista ja korvaamatonta eurooppalainen apu on."@fi7 "a Bizottság elnöke. Elnök úr, a Tanács hivatalban lévő elnöke, hölgyeim és uraim! Örülök, hogy itt lehetek ma Önökkel, az Európai Unió Tanácsa féléves francia elnökségének bemutatkozásakor! Meggyőződésem, hogy ez az elnökség gazdag lesz energiában, eltökéltségben, és konkrét sikerekben is, amelyet mindannyian igyekszünk előmozdítani. Ön vissza akarja hozni Franciaországot Európába, hivatalban lévő elnök úr, és ez feltétlenül kitűnő hír számunkra. Ezért is hiszem azt, hogy ismét jó példával járhatunk elöl az európai és afrikai gazdák közötti szolidaritás terén, illusztrálva azon tényt, hogy a közös agrárpolitika (KAP) és a fejlesztési politika képes tandemben érvényesülni, amint erre szükség is van. Mert, amint azt Sarkozy elnök úr az imént kifejtette, az élelmiszer-biztonság globális kérdés, és azt együtt kell megoldanunk. Nem egyedül, hanem együtt. Tény, hogy vannak gondok, amint tény az is, hogy az Európai Unió, sokkalta inkább, mint bármikor korábban, központi szerephez jut azok megoldásában. Ahelyett, hogy elmerülnénk abban, amit én néha „válságofiliának” hívok, illetve az európai hanyatlás jelenségéről szóló polémiákban, hangsúlyozzuk inkább az Unió konkrét és pozitív lépéseinek értékeit. Feltétlenül ez a legjobb módja annak, hogy foglalkozzunk a Lisszaboni Szerződés ratifikálásának írek általi elutasítását követően jelentkező nemzetközi kérdésekkel. Foglalkoznunk kell ezzel, mert a Lisszaboni Szerződés hatékonyabbá, demokratikusabbá tehetné munkánkat. Mindez azonban nem szolgálhat mentségül ahhoz, hogy ne reagáljunk azonnal polgáraink igényeire. Az európai polgárok válaszokat várnak tőlünk. Az általunk adható legjobb válasz az, ha őszintén szólunk hozzájuk, és igazoljuk, hogy szorult belénk elég politikai bátorság. A francia elnökségre mindkét vonás egyértelműen jellemző. A próbaidőszakot átélő Európának tanúsítania kell, hogy Európa működik. Olyan politikákra kell összpontosítanunk, amelyek Európát közelebb hozzák polgáraihoz, módosítják mindennapi életüket. Jobban, mint bármikor korábban, olyan irányt kell vennünk, amely a sikerre épülő Európához vezet. Magam, személyesen, bizakodó vagyok. A francia elnökség prioritásai felkészítik Európát, hogy megfeleljen a legfőbb kihívásoknak, és egyben felkészítse azt a jövőre is. Üdvözlöm azt, hogy a francia elnökség prioritásként kezeli az energia- és éghajlat-változási politika integrált formában történő elővezetését. Hivatalban lévő elnök úr, Ön megemlítette, hogy ez elnökségük prioritása, és ismerjük az Ön elszántságát, hogy az év végére lezárja az e stratégiai megállapodással kapcsolatos munkálatokat, és ezzel kedvező helyzetbe hozza az Unót az egy év múlva esedékes koppenhágai tárgyalások tekintetében. A Bizottság teljes mértékben támogatást nyújt ahhoz, hogy nagyra törő, de kiegyensúlyozott megállapodás születhessen az Európai Parlament és a tagállamok közreműködésével. Ezt prioritássá tettem saját intézményemben is, és szeretném ismét megköszönni a hivatalban lévő elnöknek az Európai Bizottság által benyújtott energia- és éghajlat-változási csomaghoz nyújtott, fáradhatatlan támogatását. Előre kell lépnünk egy ellenőrzött európai bevándorlási politika irányában is. Elsőként foglalkoznunk kell a bevándorlással, amelyre a mind korosabbá váló Európának bizonyos kulcságazatokban szüksége van, és amelyet ki kell egészítenünk a társadalmi beillesztés gyakorlatával, hogy humanista Európánkban büszkék lehessünk arra, hogy képesek vagyunk beilleszteni társadalmunkba azokat, akik valóban dolgozni szeretnének nálunk. A „kék kártya” elfogadása a francia elnökség alatt, fontos lépés lenne ebben az irányban. Kezelnünk kell azonban az illegális bevándorlás, valamint a gyakran azzal összekapcsolható kizsákmányolás kérdését is. Különös tekintettel azok megbüntetésére, akik illegális munkásokat foglalkoztatnak. Ez az a terület, ahol talán a leghatékonyabb fellépésre van szükség, de ne fenyegessük azokat a szegény munkásokat, akik mindössze dolgozni jöttek Európába. Büntessük azokat, akik kihasználják őket! A mostani gyakorlat Európa szégyene. Ne essünk tévedésbe: realistának kell maradnunk a bevándorlási kérdés kezelése során. Hölgyeim és uraim, mély meggyőződésem, hogy a problémával való komoly és felelősségteljes foglalkozás képtelensége az egyik legnagyobb fenyegetést jelenti Európa számára. Nem oldhatjuk meg a bevándorlás kérdését, ha minden tekintetben elnézőek vagyunk. Ez kiváló ürügyül szolgál a szélsőséges, idegengyűlölő erőknek. Határozottnak kell lennünk az illegális bevándorlás kérdéseiben, de ugyanakkor jeleznünk kell nagylelkűségünket és egységünket abban, hogy befogadjuk azon migráns közösségeket, amelyek hozzá kívánnak járulni Európa növekedéséhez és fejlődéséhez. Úgy vélem, egyértelműnek kell mutatkoznunk e kérdésben, határozottnak kell lennünk a bűnnel szemben, de tiszteletben kell tartanunk az európai civilizáció védjegyét jelentő emberi jogokat, és európai integrációs terveinket. Természetesen ezek érzékeny témák, amelyek könnyen adnak lehetőséget polémiákra és félreértésekre. Ezért is kívánt a Bizottság egy kiegyensúlyozott javaslatot előterjeszteni, és ez magyarázza, miért is körvonalazott tíz kulcselemet a közös előrelépés előmozdítása keretében. Nagy örömmel láttam, hogy a francia elnökség és a francia igazságügyi és belügyminiszterek – múlt heti, Cannes-i informális találkozójukon – magukévá tették ezt az integrált megközelítést. Az európai polgárok és a ma itt ülésező Európai Parlament nagy elvárásokkal viseltetik a francia elnökség iránt. Amint azt július 1-én, párizsi találkozónkon kifejtettem, a Bizottság a francia elnökség mellett áll, azt teljes támogatásáról biztosítja annak érdekében, hogy az Európai Unió az elkövetkező hat hónapban is sikeres legyen. Nem lesz ugyanis hiány a kihívásokban. Hölgyeim és uraim, feltétlenül szeretnék rámutatni arra, hogy Európában, a schengeni övezeten belül, ahol a mozgás szabadsága a mindennapok valósága, abszurd dolog, hogy 27 különböző bevándorlási politika érvényesüljön. Szükségünk van egy európai bevándorlási politikára. Napirenden szerepel szociálpolitikánk is. Nem születhet dinamikus, versenyképes gazdasági modell, valódi, a szegénység, a társadalmi kirekesztés, a marginalizáció kockázatát kizáró szociális befektetések nélkül. Franciaország az Európai Bizottság által pár nappal ezelőtt előterjesztett Szociális Napirendet prioritásként kezeli. Üdvözlöm ezt. Ahhoz, hogy az európaiakat felkészítsük a jövőre, lehetőségeket, a minőségi szolgáltatásokhoz való hozzáférést, az oktatást, az egészségügyi gondoskodást, a szolidaritás fenntartását kell számukra biztosítanunk. Európában senkit sem szabad magára hagynunk. Európa nem másról szól, mint a lehetőségekről és a szolidaritásról. Hölgyeim és uraim, számos más projekt is beindul az elkövetkező hat hónap folyamán. Nincs módom mindegyiket felvázolni, de ha kettőt körvonalazhatok, akkor az európai védelmet és a jövő vasárnap, Párizsban bejelentett Mediterrán Uniót ajánlanám figyelmükre. Ezeket két olyan lehetőségnek ítélem, amelyek révén Európa megerősítheti szerepét a világban. Itt, szintén, rajtunk áll, hogy miként tudjuk elképzelésünket konkrét formákba önteni. Az elkövetkező, izgalmasnak ígérkező féléves időszakra a Bizottság teljes támogatását garantálva kívánok a Tanács francia elnökségének teljes sikert. A politikusok elsődleges kötelessége, hogy szembenézzenek a kihívásokkal, és erőfeszítéseik megkettőzésével sikeresen helytálljanak. Nagyon sok mindent elérhetünk együtt. Szeretném elismerni azokat az erőfeszítéseket, amelyeket az elmúlt hónapokban a francia kormány – a legmagasabb szintet is beleértve – tett azért, hogy szorosan együttműködjék az európai intézményekkel! Az intézményeknek, az elnökségnek, és a tagállamoknak szorosan együtt kell dolgozniuk. Ez az európai polgárok felé kötelezettségként jelentkező közös siker záloga. S szeretném ismét elismerésemet kifejezni a ma is, a hivatalban lévő elnök által megerősített elkötelezettségért, minek révén a Tanács, a Parlament és a Bizottság konkrét megoldásokat találhat a polgáraink számára naponta jelentkező konkrét problémákra. Nyakunkon a globalizáció, a verseny mind keményebb lesz. A világ olyan új kihívásokkal kerül szembe, mint a szénhidrogének hiánya és az éghajlatváltozás. Most kell lépnünk, hogy e kihívásokra közös megoldást találjunk. Mindezen tényezők arra utalnak, hogy Európának versenyképességének növelése érdekében meg kell reformálnia gazdaságait, korszerűsítenie kell szociális modelljeit, az oktatásba, kutatásba, innovációba forrásokat kell befektetnie. Európa, a világ egyik vezető kereskedelmi hatalmaként, erős kártyalapokkal rendelkezik. Az igazodáshoz azonban bátorságra van szüksége. Ha partnereknek védelmet kínálunk fel, akkor igazodnunk kell. Ez a kulcskérdés. Nincs értelme tagadni, hogy Európa nehéz időszakot él meg. Gondoljunk az ír nemleges szavazásra, a globális gazdaság légkörére, az emelkedő olaj és nyersanyagárakra, az élelmiszerárak drasztikus emelkedésére, és a vásárlóerő legnagyobb ellenségét jelentő inflációs nyomásokra. Az infláció egyben a társadalmi igazságosságnak is legfőbb ellensége, hiszen magas infláció mellett az alacsony fizetéssel rendelkezők és a nyugdíjból élők szenvednek a legtöbbet. Mindezen tényezők árnyat vetnek gazdaságainkra, és– mind európai, mind nemzeti szinten – nehéz választások elé állítják politikusainkat. Fel kell vállalnunk, hogy szembenézünk a realitásokkal, és realistán és eltökéltséggel alkalmazkodunk azokhoz. Most érkeztünk vissza Japánból, a G-8-ak csúcsértekezletéről, ahol megtapasztaltam az Európai Unió befolyását, de azokat az elvárásokat és azt a tiszteletet is, amelyet az Unió a világban kelt. Mindez éles ellentétben áll azzal a borúlátással, amellyel gyakran az EU-n belül találkozhatunk. Elmondhatom Önöknek, hogy – sokkalta erőteljesebben, mint bármikor korábban – az Európai Unióra pozitív és meghatározó szereplőként, a világszínpad rendkívüli befolyással rendelkező játékosaként tekintenek. Vegyük a G-8-ak csúcsértekezletének figyelmének középpontjában álló két konkrét témát: az éghajlatváltozást és a fejlődést. Két olyan kérdést, amelyet illetően Európa tette meg globális szinten a kezdeményező lépéseket. Az Egyesült Államok most csatlakozott hozzánk az éghajlatváltozás elleni küzdelemben, jelentős mértékben átvéve a mi elgondolásainkat. A múlt évben, Heiligendammban – emlékszem, de Sarkozy elnök úr is ott volt – nagy nehézségekbe ütközött meggyőzni az amerikaiakat és az oroszokat, hogy elfogadják a 2050-re nézve kötelező célkitűzések elvét. Mostanra elértük ezt. Köszönhető volt ez Európa vezető szerepének. Az egyik európai intézmény elnökeként büszkeséggel gondolok erre. Ez megint egy olyan siker, amelyet európai egységünknek tulajdoníthatunk. A második példa, a fejlődéshez, de különösen a gyorsan emelkedő, a millenniumi fejlesztési célkitűzések (MFC) teljesítését fenyegető élelmiszerárakhoz kapcsolódik. A múlt havi Európai Tanács következtetéseinek köszönhetően, ezen a téren is a katalizátor szerepét tölthetjük be. Az Európai Tanács – idézem – üdvözölte „a Bizottság törekvését olyan új pénzügyi alapra vonatkozó javaslat kidolgozására, amely a fejlődő országok mezőgazdaságának nyújtana támogatást”. Az Európai Bizottság a jövő héten fogadja el ezt a javaslatot. A költségvetés elfogadásában szerephez jutó mindkét hatóság teljes támogatására számítok, hogy Európa gyorsan – az érintett nemzetközi szervezetekkel szoros együttműködésben – támogatásban részesíthesse a mezőgazdasági vállalkozókat, különösen Afrikában. Ez a támogatás elengedhetetlen az Afrika stabilitásához és fejlődéséhez szükséges „zöld forradalom” végrehajtásához. S mint tudják, Afrika stabilitása és fejlődése Európának is közvetlen érdeke. Az Európai Tanács kérésének megfelelően, javaslatunk a most érvényes pénzügyi kereteken belül marad. Megközelítésünk arra épül, hogy a nemzetközi élelmiszerárak emelkedéséből fakadóan az európai agrár támogatáspolitika keretében keletkező megtakarításokat átirányítjuk az áremelkedés által leginkább sújtottakhoz. A világ minden részében találkozhatunk rendkívüli és katasztrófahelyzetekkel. Ha hallották volna azt, amiként a Világbank elnöke, néhány afrikai és más ország vezetői – szélesebb körű találkozókon – az éhínséget és éhezést a világ oly nagyszámú emberét veszélyeztető valós fenyegetésként írták le, megértenék, hogy mennyire is szükséges és elengedhetetlen az európai segítségnyújtás."@hu11 ". Signor Presidente, signor Presidente in carica del Consiglio, onorevoli deputati, sono felice di essere presente oggi al Parlamento europeo per l’illustrazione del programma dei sei mesi di Presidenza francese del Consiglio dell’Unione europea. Ritengo che sarà una Presidenza piena di forza e determinazione nonché ricca di risultati concreti ai quali tutti contribuiremo. Desideravate che la Francia tornasse in Europa, signor Presidente in carica del Consiglio, e questa è senza dubbio una notizia eccellente per tutti noi. Questo è il motivo per cui ritengo che, ripeto, possiamo essere un esempio positivo di solidarietà tra agricoltori europei e africani, dimostrando che la politica agricola comune (PAC) e la politica di sviluppo possono e devono funzionare in parallelo, poiché, come ha appena affermato il Presidente Sarkozy, la sicurezza alimentare è una questione globale e dobbiamo affrontarla insieme. Non soli, ma insieme. Pertanto, è vero che esistono preoccupazioni, ma è altrettanto vero che, ora più che mai, l’Unione europea ha un ruolo centrale nel risolverle. Anziché sguazzare in quella che a volte chiamo “crisofilia” (si parla persino del fenomeno del declinismo in Europa) sottolineiamo il valore dell’azione concreta e positiva dell’Unione europea. In ogni caso, questo è il modo migliore di risolvere le questioni internazionali sollevate dalla mancata ratifica da parte dell’Irlanda del Trattato di Lisbona. Dobbiamo occuparcene poiché il Trattato di Lisbona potrebbe farci lavorare in modo più efficace e democratico, anche se non dobbiamo impiegare questa quale scusa per non rispondere immediatamente alle necessità dei nostri cittadini. I cittadini europei ci chiedono risposte. La migliore che possiamo fornire è parlare loro in modo sincero e dimostrare che abbiamo coraggio politico. La Presidenza francese ha in abbondanza entrambe queste qualità. In un’Europa in un periodo di prova, dobbiamo dimostrare che funziona. Occorre concentrarci sulle politiche che avvicinino l’Europa ai suoi cittadini e cambino le loro vite quotidiane. Ora più che mai, stiamo tracciando un percorso per un’Europa basata sui risultati. Personalmente, sono fiducioso. Le priorità della vostra Presidenza consentiranno all’Europa di affrontare le importanti sfide davanti a lei, mentre si prepara per i problemi futuri. Accolgo con favore la priorità conferita dalla Presidenza francese all’introduzione di una politica integrata in materia di energia e cambiamento climatico. Come lei ha dichiarato, signor Presidente in carica del Consiglio, questa è la priorità fondamentale della sua Presidenza, e noi conosciamo la sua determinazione nel concludere questo accordo strategico entro la fine dell’anno, il che porrebbe l’Unione europea in una valida posizione per intraprendere i negoziati di Copenaghen entro un anno. La Commissione offrirà il suo totale sostegno affinché possiamo raggiungere un accordo ambizioso ed equilibrato con il Parlamento europeo e gli Stati membri. Ne ho fatto una priorità per la mia istituzione, e desidero ringraziare ancora una volta il Presidente in carica del Consiglio per il suo inesauribile appoggio al pacchetto in materia di energia e clima presentato dalla Commissione europea. Dobbiamo inoltre dirigerci verso una politica di immigrazione controllata in Europa. Dobbiamo in primo luogo occuparci dell’immigrazione, di cui un’Europa invecchiata ha bisogno, in alcuni settori economici chiave, e che deve essere accompagnata da un’adeguata integrazione affinché possiamo essere orgogliosi nella nostra Europa umanista dell’integrazione che offriamo a coloro che desiderano realmente venire qui per lavorare. L’adozione della “ ” nel corso della Presidenza francese sarebbe un passo importante in questa direzione. Tuttavia, abbiamo bisogno anche di occuparci dell’immigrazione clandestina e dello sfruttamento che spesso ne deriva, in particolare incoraggiando la proposta di penalizzare coloro che impiegano lavoratori clandestini. E’ in quest’ambito che dobbiamo compiere effettivamente lo sforzo maggiore; non dobbiamo minacciare i poveri lavoratori che desiderano solo lavorare in Europa, ma penalizzare coloro che vogliono sfruttarli. Questa pratica è una disgrazia per l’Europa. Non devono esserci errori: dobbiamo essere realistici nell’affrontare la questione dell’immigrazione. Sono fermamente convinto, onorevoli deputati, che la nostra incapacità di occuparci del problema in modo serio e responsabile è uno dei maggiori pericoli per l’Europa. Non risolveremo la questione immigrazione essendo permissivi su tutti i fronti. Questa sarebbe la scusa migliore per le forze estremiste, le forze xenofobe. Occorre essere rigidi sull’immigrazione clandestina, e al contempo dimostrare che siamo generosi e uniti nell’integrazione delle comunità di migranti che desiderano contribuire alla crescita e allo sviluppo dell’Europa. Ritengo che dobbiamo essere chiari su questo; dobbiamo essere severi sulla criminalità continuando al contempo a mostrare rispetto per i diritti umani, che sono il marchio di fabbrica della civilizzazione europea e i dei nostri programmi per l’integrazione europea. Naturalmente queste sono questioni sensibili, che sono preda facile per la polemica e l’incomprensione. Questo è il motivo per cui la Commissione ha voluto presentare una proposta equilibrata e ha sottolineato 10 principi fondamentali perché noi potessimo proseguire insieme. Sono stato soddisfatto nel vedere che la Presidenza francese e i ministri francesi della Giustizia e dell’Interno adottano questo approccio integrato nel corso del loro vertice informale di questa settimana a Cannes. I cittadini europei e il Parlamento europeo qui riunito oggi si aspettano molte grandi cose dalla Presidenza francese. Come ho affermato nel corso della nostra riunione a Parigi il 1° luglio, la Commissione sarà al fianco della Presidenza francese, offrendo il suo pieno sostegno al fine di garantire il successo dell’Unione europea in questi sei mesi. Le sfide non mancheranno. Sono lieto di sottolineare, onorevoli deputati, che in Europa, nello spazio Schengen, in cui la libertà di circolazione è una realtà, è assurdo continuare con 27 politiche diverse in materia di immigrazione. Abbiamo bisogno di una politica europea di immigrazione. Anche la nostra agenda sociale è in fase di attuazione. Non può esistere un modello economico dinamico e competitivo in assenza di un autentico investimento sociale inteso a prevenire i rischi di povertà, esclusione ed emarginazione. La Francia ha reso una priorità la nuova agenda sociale presentata dalla Commissione europea qualche giorno fa, cosa che accolgo positivamente. Al fine di preparare gli europei al futuro, dobbiamo offrire loro opportunità, accesso a servizi di qualità, istruzione, assistenza sanitaria e solidarietà permanente. Nessuno in Europa deve essere lasciato da parte. L’Europa è fatta di opportunità e solidarietà. Onorevoli deputati, verranno lanciati molti altri progetti nei prossimi sei mesi. Non posso descriverli tutti qui, ma se ne posso sottolineare brevemente due, vi raccomando i progetti per la difesa europea e l’Unione del Mediterraneo, che verranno presentati domenica prossima a Parigi. Li considero due opportunità per l’Europa di affermare il suo ruolo nel mondo. Anche in quest’Aula, è nostro compito tradurre quest’ambizione in azione concreta. Auguro alla Presidenza francese del Consiglio ogni successo, garantendo il pieno sostegno della Commissione nei prossimi sei mesi, che si prospettano emozionanti. Il primo dovere dei politici è affrontare le sfide e raddoppiare gli sforzi al fine di affrontarle con successo. Possiamo fare molto insieme. Vorrei congratularmi in questa occasione per gli sforzi compiuti negli ultimi mesi dal governo francese al livello più elevato al fine di collaborare a stretto contatto con le istituzioni europee. Queste ultime, la Presidenza e gli Stati membri devono tutti collaborare di pari passo. Questa è la soluzione per il successo comune che dobbiamo ai cittadini europei, e vorrei congratularmi per l’impegno espresso nuovamente in quest’Aula oggi dal signor Presidente in carica del Consiglio perché insieme, il Consiglio, il Parlamento e la Commissione possano trovare soluzioni concrete ai problemi concreti cui i nostri cittadini devono far fronte quotidianamente. La globalizzazione durerà a lungo e la concorrenza internazionale sta diventando sempre più dura. Il mondo si trova dinanzi a nuove sfide quali la carenza di combustibili fossili e il cambiamento climatico. Dobbiamo agire adesso al fine di trovare soluzioni comuni a tali sfide. Tutti questi fattori significano che l’Europa deve riformare le sue economie per diventare maggiormente competitiva, modernizzare i suoi modelli sociali e investire in istruzione, ricerca e innovazione. L’Europa ha molti assi nella manica, in particolare quale una delle potenze commerciali nel mondo. Tuttavia, deve avere il coraggio di adattarsi. Se intendiamo offrire protezione, ci dobbiamo adattare. Questa è la soluzione. Non vi è motivo di negare che l’Europa sta per attraversare un periodo difficile: il “no” irlandese e il clima economico globale, l’aumento dei prezzi del petrolio e dei beni di prima necessità, l’impennata dei prezzi dei generi alimentari nonché le pressioni inflazionistiche, che sono il più grande nemico del potere d’acquisto. L’inflazione è inoltre il più grande nemico della giustizia sociale poiché, quando l’inflazione è molto alta, chi ne soffre di più sono coloro con le più basse retribuzioni o che vivono con una pensione. Tutti questi fattori gettano ombra sulle nostre economie e costringono i nostri politici, sia a livello europeo che nazionale, a compiere scelte complesse. Dobbiamo guardare in faccia queste realtà e concentrarci su di esse con realismo e determinazione. Siamo appena tornati dal Vertice del G8 in Giappone, in cui ho potuto osservare chiaramente che l’influenza di cui gode l’Unione europea, nonché le aspettative e il rispetto che suscita nel mondo, sono in netto contrasto con la negatività spesso espressa all’interno dell’Unione europea. Adesso posso dirvi che, ora più che mai, l’Unione europea viene considerata al di fuori dell’Europa un attore positivo e decisivo, un attore con un’influenza enorme sulla scena mondiale. Consideriamo due questioni concrete al centro del Vertice del G8: il cambiamento climatico e lo sviluppo, questioni sulle quali l’Europa ha adottato iniziative a livello globale. Gli Stati Uniti si sono adesso uniti a noi nella lotta al cambiamento climatico condividendo ampiamente le nostre opinioni. L’anno scorso a Heiligendamm, ricordo che abbiamo incontrato una grande difficoltà, era presente il Presidente Sarkozy, nel convincere gli americani e i russi ad accettare il principio degli obiettivi obbligatori per il 2050. Adesso ci siamo riusciti. Ciò è stato possibile grazie al nostro ruolo di europeo; sono orgoglioso di questo in qualità di Presidente di un’istituzione europea. E’ un successo il cui merito è nuovamente dell’unità europea. Il secondo esempio è lo sviluppo, e nello specifico l’aumento dei prezzi alimentari, che minacciano tutti gli Obiettivi di sviluppo del Millennio (OSM). Siamo stati in grado anche di agire quale catalizzatore in quest’ambito grazie alle conclusioni del Consiglio europeo del mese scorso, che, cito, ha accolto con favore “l’intenzione della Commissione di presentare una proposta relativa ad un nuovo fondo di sostegno all’agricoltura nei paesi in via di sviluppo”. La Commissione europea adotterà questa proposta la prossima settimana. Conto sul pieno sostegno di entrambi i rami dell’autorità di bilancio affinché l’Europa possa agevolmente fornire l’aiuto necessario agli agricoltori, in particolare quelli africani, in stretta cooperazione con le organizzazioni multilaterali competenti. Tale sostegno è essenziale al fine di garantire “la rivoluzione verde” di cui l’Africa ha bisogno per la sua stabilità e prosperità che, come tutti voi sapete, è anche nel diretto interesse europeo. Come richiesto dal Consiglio europeo, la nostra proposta resterà nei limiti dell’attuale prospettiva finanziaria. Il nostro approccio consiste nella distribuzione delle riserve che l’aumento internazionale dei prezzi consente all’Europa di generare quale parte della sua politica di sostegno agricolo per coloro che sono più duramente colpiti da tale aumento. Ci sono situazioni di emergenza e disastri nel mondo. Se avete avuto la possibilità di ascoltare la dichiarazione del Presidente della Banca mondiale, o se avete potuto ascoltare alcuni dei dei paesi africani e di altri paesi rappresentati nel corso delle discussioni nelle grandi riunioni circa la fame e i decessi per fame che adesso rappresentano una reale minaccia per molte persone nel mondo, capirete quanto sia necessario e indispensabile l’aiuto europeo."@it12 ". Gerb. pirmininke, Tarybos pirmininke, gerbiamieji Parlamento nariai, aš esu patenkintas šiandien galėdamas dalyvauti su jumis Europos Parlamente pristatant šešių mėnesių Prancūzijos pirmininkavimą Europos Sąjungos Tarybai. Aš manau, kad šis pirmininkavimas bus kupinas veržlumo ir ryžtingumo bei turtingas konkrečių rezultatų, dėl kurių mes visi dirbsime. Jūs norėjote, kad Prancūzija grįžtų į Europą, Tarybos pirmininke, ir tai yra neabejotinai puikios naujienos mums visiems. Todėl aš manau, kad dar kartą galime parodyti gražų Europos ir Afrikos ūkininkų solidarumo pavyzdį, iliustruojantį faktą, kad Bendroji žemės ūkio politika (BŽŪP) ir Plėtros politika ir turi veikti kartu, nes, kaip ką tik pasakė prezidentas Nicolas Sarkozy, maisto tiekimo saugumas yra globali problema ir mums reikia imtis jos kartu. Ne po vieną, o kartu. Tiesa, kad yra nerimą keliančių problemų, tačiau tiesa yra ir tai, kad kaip niekad anksčiau Europos Sąjunga turi imtis svarbiausio vaidmens jas sprendžiant. Užuot mėgavęsi tuo, ką aš kartais vadinu palankumu krizėms – šiuo atveju netgi kalbama apie palankumo smukimui reiškinį Europoje – akcentuokime konkrečių ir pozityvių ES veiksmų vertę. Bet kuriuo atveju tai yra geriausias būdas spręsti tarptautinius klausimus, kuriuos iškėlė Lisabonos sutarties neratifikavimas Airijoje. Mes turime imtis jos, nes Lisabonos sutartis galėtų priversti mus dirbti veiksmingiau ir demokratiškiau, nors mes neturime naudotis ja kaip pasiteisinimu dėl nesugebėjimo skubiai reaguoti į mūsų piliečių poreikius. Europos piliečiai laukia iš mūsų atsakymo. Geriausias atsakymas, kurį mes galime jiems duoti pasikalbėti su jais nuoširdžiai ir pademonstruoti, kad mes turime politinės drąsos. Pirmininkaujanti Prancūzija turi abiejų savybių su kaupu. Europai patiriant išbandymą mes turime įrodyti, kad Europa dirba. Mes turime sutelkti dėmesį į politiką, kuri pritraukia Europą arčiau savo piliečių ir keičia jų kasdieninį gyvenimą. Labiau nei kada nors anksčiau mes nustatome Europos kryptį pagal rezultatus. Aš esu įsitikinęs tuo asmeniškai. Jūsų pirmininkavimo prioritetai leis Europai priimti labai svarbius iššūkius, su kuriais ji susiduria, ir kartu rengtis ateities problemoms. Aš pritariu prioritetui, kurį pirmininkaujanti Prancūzija suteikė integruotos energijos ir klimato kaitos politikos įvedimui. Kaip jūs, Tarybos pirmininke, sakėte, tai yra svarbiausias jūsų pirmininkavimo prioritetas, ir mes žinome, kiek jūs esate pasiryžęs iki metų galo užbaigti šį strateginį susitarimą, kuris suteiktų ES puikią poziciją siekiant imtis Kopenhagos derybų. Komisija suteiks savo visapusišką paramą, kad mes galėtume pasiekti ambicingą ir subalansuotą susitarimą su Europos Parlamentu ir valstybėmis narėmis. Aš padariau jį savo institucijų prioritetu ir dar kartą norėčiau padėkoti Tarybos pirmininkui už jo nuolatinę paramą Europos Komisijos atskleisto energijos ir klimato kaitos dokumentų paketo klausimu. Be to, mes turime pereiti prie kontroliuojamos imigracijos Europoje politikos. Pirmiausia mes turime atkreipti dėmesį į imigraciją, kuri yra būtina senėjančiai Europai tam tikruose ekonomikos sektoriuose ir kurią turi lydėti tinkama integracija, kad mes galėtume didžiuoti savo humanistine integracijos Europa, kurią siūlome tiems, kurie iš tikrųjų nori atvykti čia dirbti. Mėlynosios kortelės priėmimas pirmininkaujant Prancūzijai būtų svarbus žingsnis šia kryptimi. Tačiau mums taip pat reikia užsiimti nelegalia imigracija ir išnaudojimu, kuris dažnai išplaukia iš to ypač palaikant pasiūlymą bausti tuos, kurie įdarbina nelegalius darbuotojus. Būtent šiuo atveju mes turime veiksmingai dėti daugiausia pastangų – mes turime ne grasinti vargšams darbuotojams, kurie tik nori dirbti Europoje, bet bausti tuos, kurie juos išnaudoja. Tokia praktika nedaro garbės Europai. Šiuo atveju nesuklyskime: mes turime būti praktiški imdamiesi imigracijos klausimo. Aš esu tvirtai įsitikinęs, gerbiamieji Parlamento nariai, kad mūsų nesugebėjimas imtis šio klausimo rimtai ir atsakingai yra vienas iš didžiausių grėsmių Europai. Mes neišspręsime imigracijos problemos būdami atlaidūs visose srityse. Tai būtų geriausias pasiteisinimas ekstremistinėms ir ksenofobinėms jėgoms. Mums reikia būti griežtiems neteisėtos imigracijos atžvilgiu ir tuo pačiu demonstruoti, kad mes esame kilniaširdžiai ir vieningi integruodami migrantų bendruomenes, kurios nori prisidėti prie Europos augimo ir plėtros. Aš manau, kad mums reikia būti atviriems šiuo klausimu – mums reikia būti griežtiems nusikaltimų atžvilgiu ir toliau demonstruoti pagarbą žmogaus teisėms, kurios yra Europos civilizacijos ir mūsų Europos integracijos planų prekinis ženklas. Savaime suprantama – tai jautrūs klausimai, kurie lengvai tampa ginčių ir nesutarimų priežastimi. Todėl Komisija norėjo pateikti subalansuotą pasiūlymą ir nusakė 10 pagrindinių principų, kad mes galėtume judėti į priekį kartu. Man buvo džiugu pamatyti, kaip pirmininkaujanti Prancūzija ir Prancūzijos teisingumo ir vidaus reikalų ministrai patvirtino integruotą metodą praėjusią savaitę Kanuose vykusio neformalaus susitikimo metu. Europos piliečiai ir šiandien čia susirinkęs Europos Parlamentas tikisi iš pirmininkaujančios Prancūzijos labai daug dalykų. Kaip aš sakiau liepos 1 d. Paryžiuje vykusio mūsų susitikimo metu, Komisija bus šalia pirmininkaujančios Prancūzijos, siūlydama visą paramą užtikrinti Europos Sąjungos sėkmę per šiuos šešis mėnesius. Šiuo atveju netrūks iššūkių. Aš labai noriu atkreipti dėmesį, gerbiamieji Parlamento nariai, kad Europoje, t. y. Šengeno erdvėje, kurioje judėjimo laisvė yra tikrovė, absurdiška toliau turėti 27 skirtingas imigracijos politikas. Mums reikia Europos imigracijos politikos. Be to, ruošiama mūsų socialinė darbotvarkė. Negali būti dinamiško ir konkurencingo ekonominio modelio be tikro socialinio investavimo siekiant apsisaugoti nuo skurdo, atskirties ir išstūmimo iš visuomenės pavojaus. Prancūzija vienu iš savo prioritetų padarė naują socialinę darbotvarkę, kurią prie kelias dienas atskleidė Europos Komisija. Aš tam pritariu. Norėdami paruošti europiečius ateičiai mes turime pasiūlyti jiems galimybes, suteikti teisę į kokybiškas paslaugas, švietimą, sveikatos priežiūrą ir ilgalaikį solidarumą. Niekas Europoje neturėtų likti šalikelėje. Europa atsidavusi galimybėms ir solidarumui. Gerbiamieji Parlamento nariai, per ateinančius šešis mėnesius bus pradėta įgyvendinti daug naujų projektų. Šiuo metu aš negaliu apibūdinti jų visų, tačiau galiu trumpai nusakyti du – aš norėčiau gerai įvertinti Europos gynybos ir Viduržemio jūros regiono sąjungos projektus, kurie bus atskleisti kitą sekmadienį Paryžiuje. Aš juos vertinu kaip dvi galimybes Europai įtvirtinti savo vaidmenį pasaulyje. Šiuo atveju taip pat priklauso nuo mūsų, ar paversti šią ambiciją konkrečiais veiksmais. Aš linkiu Tarybai pirmininkaujančiai Prancūzijai visokeriopos sėkmės, garantuodamas visišką Komisijos paramą ateinančių šešių mėnesių laikotarpiu, kuris žada būti jaudinantis. Pirmoji politikų pareiga – pasirengti sutikti iššūkius ir padvigubinti pastangas siekiant sėkmingai juos priimti. Kartu mes galime padaryti puikų darbą. Šiuo atveju aš norėčiau atiduoti pagarbą pastangoms, kurias pastaruosius kelis mėnesius rodė Prancūzijos vyriausybė, siekdama glaudžiai dirbti su Europos institucijomis. Institucijos, pirmininkaujanti valstybė ir valstybės narės turi dirbti išvien. Tai yra raktas į bendrą sėkmę, kurią mes esame skolingi Europos piliečiams, ir aš norėčiau pagerbti pasižadėjimą, kurį čia dar kartą davė Tarybos pirmininkas, kad kartu su Taryba, Parlamentu ir Komisija galėtume rasti konkrečius sprendimus konkrečioms problemoms, su kuriomis mūsų piliečiai susiduria kasdien. Globalizacija ir tarptautinė konkurencija tampa vis didesnė. Pasaulio laukia nauji iššūkiai, pavyzdžiui, iškastinio kuro stoka ir klimato kaita. Mes privalome veikti dabar, kad surastume bendrus sprendimus šiems iššūkiams. Visi šie veiksniai reiškia, kad Europai reikia reformuoti savo ekonomiką, kad taptų konkurencingesnė, modernizuoti savo socialinius modelius ir investuoti į švietimą, mokslinius tyrimus ir naujoves. Europa turi daug siurprizų ypač kaip viena iš pasaulio vadovaujančiųjų prekybos jėgų. Tačiau ji turi turėti drąsos prisitaikyti. Jeigu mes norime siūlyti apsaugą – turime prisitaikyti. Tai yra raktas. Nėra prasmės prieštarauti, kad Europa išgyvena sunkų laikotarpį: Airijos balsavimas prieš ir pasaulinės ekonomikos klimatas, pakilusios naftos ir prekių kainos, staigus maisto produktų kainų šuolis ir infliacijos našta yra didžiausias perkamosios galios priešas. Be to, infliacija yra didžiausias socialinio teisingumo priešas, nes, kai yra didelė informacija, tais, kurie kenčia daugiausia, yra tie, kurių mažiausi atlyginimai, arba tie, kurie gyvena iš pensijos. Visi šie veiksniai meta šešėlį ant mūsų ekonomikų ir verčia mūsų politikus tiek Europos, tiek ir nacionaliniu lygmeniu, rinktis. Mes turime pasipriešinti šiai tikrovei priešingu kursu ir imtis jos su realizmu ir pasiryžimu. Mes ką tik sugrįžome iš Japonijoje vykusio G8 viršūnių susitikimo, kuriame aš galėjau aiškiai pastebėti, kad Europos Sąjungos turima įtaka, taip pat lūkesčiai ir pagarba, kurios priežastimi ji yra, yra žymus kontrastas nusiminimui, kuris dažnai pasireiškia ES. Aš galiu pasakyti dabar – kaip niekada dabar – kad Europos Sąjunga matoma Europoje kaip pozityvi ir ryžtinga veikėja veikėja, turinti milžinišką įtaką pasaulio arenoje. Paimkime du konkrečius klausimus, kurie buvo G8 viršūnių susitikimo dėmesio centre: klimato kaita ir plėtra – du klausimus, kuriais Europa ėmėsi iniciatyvos pasaulio lygmeniu. Dabar Jungtinės Valstijos prisijungė prie mūsų kovos su klimato kaita didžia dalimi pritardama mūsų požiūriams. Praėję metai aš prisimenu, kad mes turėjome didelių sunkumų – prezidentas Nicolas Sarkozy buvo ten – įtikinėjant amerikiečius ir rusus sutikti su privalomais 2050 m. tikslais. Dabar mes to pasiekėme. Tai padaryti buvo įmanoma dėl mūsų kaip Europos lyderio vaidmens. Aš didžiuojuosi tuo kaip Europos institucijos pirmininkas. Tai yra sėkmė, už kurią mes dar kartą turime būti dėkingi Europos vienybei. Kitas pavyzdys yra plėtra ir ypač aukštos maisto produktų kainos, kurios kelia grėsmę visiems Tūkstantmečio plėtros tikslams (TPT). Be to, šioje srityje mes sugebėjome veikti kaip katalizatorius dėl praėjusio mėnesio Europos Tarybos išvadų, kuriose, cituoju, palankiai įvertintas „Komisijos ketinimas pateikti pasiūlymą sukurti ... žemės ūkiui besivystančiose šalyse remti skirtą naują fondą.“ Europos Komisija priims šį pasiūlymą kitą savaitę. Aš tikiuosi visiškos abiejų biudžetą priimančių institucijų paramos, kad Europa galėtų skubiai suteikti būtiną pagalbą ūkininkams – ypač Afrikoje gyvenantiems ūkininkams glaudžiai bendradarbiaujant kompetentingoms daugiašalėms organizacijoms. Ši parama yra būtina sukelti „žaliąją revoliuciją“, kurios Afrikai reikia dėl stabilumo ir klestėjimo, o jis, kaip jūs visi žinote, taip pat atitinka tiesioginius Europos interesus. Kaip pageidavo Europos Taryba, mūsų pasiūlymas neviršys dabartinės finansinės perspektyvos ribų. Mūsų metodo esmė – sutaupytos lėšos, kurias tarptautinių kainų kilimas leidžia Europai suformuoti kaip dalį jos žemės ūkio paramos politikos, skiriamos tiems, kuriuos šis didėjimas paliečia labiausiai. Yra kritiškų ir katastrofiškų padėčių visame pasaulyje. Jeigu jūs būtumėte galėję pasiklausyti, ką sakė Pasaulio banko prezidentas, jeigu jūs būtumėte galėję pasiklausyti kai kurių Afrikos šalių ir kitų šalių, atstovaujamų išplėstų susitikimų kalbose apie alkį ir badą, kuris dabar kelia realią grėsmę tokiam dideliam žmonių skaičiui pasaulyje, lyderių, jūs suprastumėte, kokiu mastu Europos pagalba yra būtina ir nepakeičiama."@lt14 "Priekšsēdētāja kungs, Padomes priekšsēdētāja kungs, dāmas un kungi! Man ir prieks šodien būt šeit, Eiropas Parlamentā, kad Francija Eiropas Savienības Padomes prezidējošā valsts iepazīstina ar savu pusgada programmu. Manuprāt, šai prezidentūrai netrūks spara un apņēmības un tā sasniegs daudzus konkrētus rezultātus, kuru labā strādāsim mēs visi. Jūs vēlējāties, lai Francija atgriežas Eiropā, Padomes priekšsēdētāja kungs, un tas neapšaubāmi mums visiem nāks ļoti par labu. Tāpēc es ticu, ka mēs vēlreiz varēsim rādīt labu Eiropas un Āfrikas lauksaimnieku solidaritātes piemēru, apliecinot faktu, ka kopējā lauksaimniecības politika (KLP) un attīstības politika ir cieši saistītas un tām jābūt cieši saistītām, jo, kā tikko teica prezidents pārtikas nodrošinātība ir globāla mēroga jautājums un tas mums jārisina kopā. Nevis atsevišķi, bet kopā. Protams, ir tiesa, ka pastāv bažas, taču ir tiesa arī tas, ka to novēršanā Eiropas Savienības loma šobrīd ir svarīgāka nekā jebkad. Tā vietā, lai slīgtu tajā, ko es reizēm saucu par „krīzofīliju” Eiropā pat dzird runājam par deklinisma jeb norieta apoloģētikas fenomenu labāk pievērsīsimies konkrēto un pozitīvo ES darbību vērtībai. Jebkurā gadījumā tas ir labākais veids, kā risināt starptautiskos jautājumus, ko izraisījusi Īrijas atteikšanās ratificēt Lisabonas līgumu. Šis jautājums ir jārisina, jo Lisabonas līgums ļautu mums darboties efektīvāk un demokrātiskāk, tomēr mēs nedrīkstam to izmantot par attaisnojumu savai nespējai nekavējoties reaģēt uz mūsu pilsoņu vajadzībām. Eiropas pilsoņi gaida no mums atbildes. Labākā atbilde, ko varam sniegt, ir runāt vaļsirdīgi un pierādīt mūsu politisko drosmi. Abu šo īpašību Francijas prezidentūrai netrūkst. Ir runa par Eiropas uzticamību, un mums tā ir jāpierāda. Visvairāk mums ir jāstrādā pie tiem politikas virzieniem, kas tuvina Eiropu tās pilsoņiem un pozitīvi ietekmē viņu ikdienas dzīvi. Vairāk nekā jebkad mums ir vajadzīga tāda Eiropa, kas pamatota uz rezultātiem. Es personīgi esmu drošs. Jūsu prezidentūras prioritātes ļaus Eiropai stāties pretī vislielākajiem pārbaudījumiem, vienlaikus gatavojoties risināt arī nākotnes uzdevumus. Es atzinīgi vērtēju Francijas prezidentūras prioritāti, kas saistīta ar integrētas enerģētikas un klimata pārmaiņu politikas ieviešanu. Jūs, Padomes priekšsēdētāja kungs, teicāt, ka šī būs jūsu prezidentūras galvenā prioritāte, un mēs zinām par jūsu apņēmību līdz gada beigām panākt šo stratēģisko nolīgumu, kas Eiropas Savienībai būtu labs pamats Kopenhāgenas sarunu sākšanai tuvākā gada laikā. Komisija jūs pilnā mērā atbalstīs, lai mēs varētu panākt vērienīgu un līdzsvarotu vienošanos ar Eiropas Parlamentu un dalībvalstīm. Esmu to noteicis par manis vadītās iestādes prioritāti un vēlos vēlreiz pateikties Padomes priekšsēdētājam par nenogurstošo atbalstu Eiropas Komisijas ierosinātajai enerģētikas un klimata paketei. Mums ir jāstrādā arī pie kontrolētas Eiropas imigrācijas politikas izveides. Imigrācijas jautājums ir jārisina, jo Eiropa noveco un atsevišķās svarīgās ekonomikas nozarēs imigrācija tai ir vajadzīga, taču tai ir jābūt saistītai ar veiksmīgu integrācijas politiku, lai mēs Eiropā varētu lepoties ar humānistisku integrāciju, ko nodrošinām cilvēkiem, kuri patiesi vēlas šeit strādāt. Šajā ziņā ļoti svarīgs solis būtu „zilās kartes” sistēmas ieviešana Francijas prezidentūras vadībā. Taču ir jārisina arī nelegālās imigrācijas jautājums un ar to bieži saistītā ekspluatācija; šajā kontekstā mums galvenokārt jāvirza priekšlikums sodīt tos, kas izmanto nelegālo darbaspēku. Tieši šajā jomā mums ir efektīvi jāiegulda vislielākais darbs mums nav jādraud nabadzīgajiem darba ņēmējiem, kas vēlas tikai strādāt Eiropā, bet gan jāsoda tie, kas grib viņus ekspluatēt. Šāda prakse ir apkaunojums Eiropai. Šeit nedrīkst būt nekādu pārpratumu; imigrācijas jautājuma risināšanā ir vajadzīga reālistiska pieeja. Dāmas un kungi! Esmu cieši pārliecināts, ka mūsu nespēja nopietni un atbildīgi risināt šo jautājumu ir viens no lielākajiem draudiem Eiropai. Imigrācijas jautājumu mēs neatrisināsim ar vispārējiem aizliegumiem. Tas būtu gardākais kumoss ekstrēmistiskajiem spēkiem, gardākais kumoss ksenofobiem. Ir stingri jāvēršas pret nelegālo imigrāciju, bet vienlaikus jāizrāda dāsnums un solidaritāte, integrējot tās migrantu kopienas, kas vēlas dot ieguldījumu Eiropas izaugsmē un attīstībā. Manuprāt, šajā ziņā ir vajadzīga skaidrība mums jābūt neiecietīgiem pret noziedzību, taču jāturpina darbs pie Eiropas integrācijas un arī turpmāk jāievēro cilvēktiesības, jo tās ir Eiropas civilizācijas zīmols. Protams, šie ir jutīgi jautājumi un labs iegansts polemikai un pārpratumiem. Tieši tāpēc Komisija vēlējās izvirzīt līdzsvarotu priekšlikumu un tāpēc tā ir izstrādājusi 10 galvenos kopīgā darba principus. Esmu gandarīts, ka šonedēļ Kannās notikušajā neformālajā sanāksmē Francijas prezidentūra kopīgi ar Francijas tieslietu ministru un iekšlietu ministru atbalstīja šo integrēto pieeju. Eiropas pilsoņi un Eiropas Parlaments, kas šodien šeit sapulcējies, liek ļoti lielas cerības uz Francijas prezidentūru. Kā jau teicu mūsu tikšanās laikā 1. jūlijā Parīzē, Komisija strādās plecu pie pleca ar Francijas prezidentūru un pilnībā to atbalstīs, lai šajā pusgadā nodrošinātu Eiropas Savienības panākumus. Pārbaudījumu netrūks. Es ļoti vēlētos uzsvērt, dāmas un kungi, ka Eiropā un Šengenas zonā, kur valda reāla pārvietošanās brīvība, ir absurds saglabāt 27 dažādas imigrācijas politikas. Ir vajadzīga Eiropas imigrācijas politika. Vēl viens darbalauks ir mūsu sociālā programma. Nav iespējams dinamisks, konkurētspējīgs ekonomikas modelis bez reāliem sociāliem ieguldījumiem, kas novērstu nabadzības, atstumtības un norobežošanās risku. Jaunā sociālā programma, ko Eiropas Komisija izstrādāja pirms dažām dienām, ir iekļauta Francijas prioritāšu sarakstā. Es to vērtēju atzinīgi. Lai sagatavotu eiropiešus nākotnei, mums viņiem jāpiedāvā iespējas un nepārtraukta solidaritāte, kā arī piekļuve kvalitatīviem pakalpojumiem, izglītībai un veselības aprūpei. Eiropa nevienu nedrīkst pamest ceļmalā. Iespējas un solidaritāte tā ir Eiropas būtība. Godātie deputāti! Turpmākajos sešos mēnešos tiks sākti arī daudzi citi projekti. Par visiem es šeit nevarēšu pastāstīt, taču, ja drīkstu īsumā raksturot divus, tad es vēlētos izcelt Eiropas aizsardzības un Vidusjūras reģiona valstu savienības projektus, par kuriem nākamsvētdien paziņos Parīzē. Manā skatījumā tās ir divas iespējas apliecināt Eiropas lomu pasaulē. Arī šeit mūsu pienākums būs pārvērst šo ieceri konkrētā darbībā. Es vēlu Padomes prezidējošajai valstij Francijai vislielākos panākumus un apliecinu, ka šajā aizraujošajā pusgadā Komisija tai sniegs visaptverošu atbalstu. Politiķu pirmais pienākums ir stāties pretī pārbaudījumiem un divkāršot pūles to veiksmīgai pārvarēšanai. Kopā mēs varam izdarīt daudz. Es vēlētos izteikt atzinību Francijas valdības vadītāju centieniem dažu pagājušo mēnešu laikā cieši sadarboties ar Eiropas iestādēm. Gan iestādēm, gan prezidentūrai, gan dalībvalstīm ir jāstrādā plecu pie pleca. Tā ir kopējo panākumu atslēga, un šos panākumus no mums gaida Eiropas pilsoņi, tāpēc atļaujiet man vēlreiz izteikt atzinību tai apņēmībai, ko šodien pauda Padomes priekšsēdētājs ka Padome, Parlaments un Komisija kopīgi spēs rast konkrētus risinājumus konkrētām problēmām, ar ko mūsu pilsoņi saskaras diendienā. Globalizācija ir neizbēgama, un starptautiskā konkurence kļūst aizvien sīvāka. Pasaule saskaras ar jauniem pārbaudījumiem fosilā kurināmā nepietiekamību un klimata pārmaiņām. Ir nekavējoties kopīgi jārīkojas, lai rastu risinājumu šīm problēmām. Visi šie faktori nozīmē, ka konkurētspējas palielināšanas labad Eiropai vajadzīgas ekonomikas reformas, sociālo modeļu modernizēšana un ieguldījumi izglītībā, pētniecībā un jauninājumos. Eiropas rīcībā ir daudz trumpju, jo tā ir viena no lielākajām pasaules tirdzniecības dalībniecēm. Tomēr ir vajadzīga drosme, lai pielāgotos. Ja mēs vēlamies aizsargāt, mums ir jāpielāgojas. Tas ir pats galvenais. Nav noliedzams, ka Eiropa pārdzīvo grūtu periodu; Īrijas noraidošais balsojums un pasaules ekonomiskais klimats, strauji augošās naftas un patēriņa preču cenas, pārtikas cenu lēciens un inflācijas spiediens šie faktori ir lielākie pirktspējas ienaidnieki. Lielākais sociālā taisnīguma ienaidnieks ir arī inflācija, jo ļoti augstas inflācijas apstākļos visvairāk cieš tie, kuru algas ir zemas vai kuri pārtiek no pensijas. Visi šie faktori met ēnu uz mūsu ekonomiku un spiež gan Eiropas, gan dalībvalstu politiķus izdarīt sarežģītu izvēli. Mums ir drosmīgi jāskatās acīs šai realitātei un jārīkojas reālistiski un apņēmīgi. Mēs nupat esam atgriezušies no G8 sanāksmes Japānā, kur bija skaidri redzams, ka Eiropas Savienības ietekme, tāpat kā cerības un cieņa, ko tā raisa visā pasaulē, ļoti kontrastē ar to grūtsirdību, ko bieži dzird paužam šeit, Eiropas Savienībā. Varu jums apliecināt, ka tagad vairāk nekā jebkad iepriekš Eiropas Savienību ārpus Eiropas uztver kā pozitīvu un nopietnu dalībnieci, kurai ir milzīga ietekme pasaulē. Aplūkosim divus konkrētus tematus, kas bija G8 sanāksmes uzmanības centrā klimata pārmaiņas un attīstība divi jautājumi, kuros Eiropai pieder iniciatīva pasaules līmenī. Amerikas Savienotās Valstis tagad ir mums pievienojušās cīņā pret klimata pārmaiņām un lielā mērā atbalsta mūsu viedokli. Es atceros, cik grūti mums bija pagājušajā gadā Hailigendammā prezidents toreiz bija klāt pārliecināt Ameriku un Krieviju atbalstīt obligātos mērķus 2050. gadam. Tagad mēs to esam panākuši. Tas bija iespējams, pateicoties Eiropas vadošajai lomai; kā Eiropas iestādes priekšsēdētājs es ar to lepojos. Par šo panākumu mums kārtējo reizi jāpateicas Eiropas vienotībai. Otrs piemērs ir attīstība un it īpaši augošās pārtikas cenas, kas apdraud visu Tūkstošgades attīstības mērķu (TAM) sasniegšanu. Arī šajā jomā mēs spējām kalpot par katalizatoru, pateicoties pagājušā mēneša Eiropadomes secinājumiem, kuros atzinīgi vērtēts, citēju, „Komisijas nodoms sagatavot priekšlikumu jaunam jaunattīstības valstu lauksaimniecības atbalsta fondam”. Šo priekšlikumu Eiropas Komisija pieņems nākamnedēļ. Es paļaujos uz abu budžeta lēmējiestāžu pilnīgu atbalstu, lai Eiropa ciešā sadarbībā ar kompetentajām daudzpusējām organizācijām varētu steidzami sniegt palīdzību, kas sevišķi vajadzīga Āfrikas lauksaimniekiem. Šis atbalsts ir nepieciešams, lai panāktu „zaļo revolūciju”, kas vajadzīga Āfrikas stabilitātes un uzplaukuma nodrošināšanai, un tajā, kā zināms, tieši ieinteresēta ir arī Eiropa. Atbilstīgi Eiropadomes prasībai mūsu priekšlikums nepārsniegs pašreizējā finanšu plāna robežas. Mūsu pieejas pamatā ir princips, ka ietaupījumi, ko starptautisko cenu pieaugums ļauj veidot saistībā ar Eiropas lauksaimniecības atbalsta politiku, tiek piešķirti tiem, kurus šis pieaugums skar vissmagāk. Visā pasaulē ir vērojamas katastrofālas ārkārtas situācijas. Ja jūs būtu varējuši dzirdēt Pasaules Bankas prezidenta teikto, ja jūs būtu varējuši dzirdēt to, ko teica vairāki Āfrikas valstu un citu valstu vadītāji, kas paplašinātajās sanāksmēs runāja par badu un izsalkumu, kas šobrīd draud neskaitāmiem cilvēkiem visā pasaulē, jūs saprastu, cik ļoti nepieciešama un neaizstājama ir Eiropas palīdzība."@lv13 "Monsieur le Président du Parlement européen, Monsieur le Président du Conseil européen, Mesdames et Messieurs les députés, chers amis, je suis heureux de participer avec vous, au Parlement européen, à la présentation du semestre de présidence française du Conseil de l'Union. Je crois que ce sera une présidence pleine de dynamisme et de volontarisme et riche de résultats concrets, auxquels nous allons tous travailler. Le retour de la France en Europe que vous avez souhaité, Monsieur le Président, est incontestablement une très bonne nouvelle pour nous tous. C'est pourquoi je crois que, là encore, nous pourrons ériger un bel exemple de solidarité entre agriculteurs européens et africains, une bonne illustration de ce que la PAC et la politique de développement peuvent et doivent aller de pair, car comme vient de le dire le Président Sarkozy, nous avons des problèmes de sécurité alimentaire dans le monde et il faut y faire face de façon solidaire, pas de façon solitaire, mais de façon solidaire. Il y a donc des préoccupations, c'est vrai, mais il est tout aussi vrai que, plus que jamais, l'Union européenne est indispensable pour y remédier. Plutôt que de baigner dans ce que j'appelle souvent la "crisophilie" – on parle même d'une industrie du déclinisme de l'Europe – valorisons donc l'action concrète et positive de l'Union européenne! C'est la meilleure façon, d'ailleurs, de résoudre les questions institutionnelles posées par la non-ratification par l'Irlande du traité de Lisbonne. Nous devons y travailler car le traité de Lisbonne pourra nous faire travailler de façon plus efficace, plus démocratique, mais nous ne devons pas trouver là une excuse pour ne pas répondre immédiatement aux besoins de nos citoyens. Les citoyens européens se tournent vers nous pour obtenir des réponses. La meilleure réponse à leur apporter, c'est à la fois de leur parler le langage de la vérité et de faire preuve de courage politique. Deux qualités qui ne manquent pas à la Présidence française! Dans une Europe mise à l'épreuve, nous devons faire l'Europe par la preuve. Nous devons nous concentrer sur les politiques qui rapprochent l'Europe des citoyens et changent positivement leur vie quotidienne. Plus que jamais, notre cap reste donc l'Europe des résultats. Pour ma part, je reste confiant. Car les priorités de votre présidence vont permettre à l'Europe de relever les défis majeurs auxquels elle est confrontée, tout en se préparant aux enjeux de demain. Ainsi, je me félicite de la priorité qu'accorde la Présidence française à la mise en place d'une politique intégrée de l'énergie et de lutte contre le changement climatique. Vous l'avez dit, Monsieur le Président, c'est la priorité absolue de votre présidence, et nous connaissons votre détermination à conclure cet accord stratégique d'ici la fin de l'année, ce qui placerait l'Union en bonne position pour aborder les négociations de Copenhague dans un an. La Commission apportera tout son appui pour que nous parvenions à un accord ambitieux et équilibré avec le Parlement européen et les États membres. J'en ai fait une priorité pour mon institution, et je tiens à remercier encore une fois le Président Sarkozy pour le soutien sans faille qu'il a apporté au paquet climat/énergie présenté par la Commission européenne. Il faut aussi progresser vers une politique d'immigration maîtrisée en Europe. Il faut d'abord traiter l'immigration dont a besoin une Europe vieillissante, dans certains secteurs économiques clés, et qui doit s'accompagner de conditions d'intégration dignes afin que nous puissions être fiers dans notre Europe humaniste de l'intégration que nous offrons à ceux qui veulent honnêtement travailler ici. L'adoption de la "carte bleue" sous la présidence française serait un pas très important dans ce sens. Mais il faut aussi traiter l'immigration clandestine et l'exploitation qui en découle souvent, notamment en faisant avancer la proposition de pénaliser les employeurs de travailleurs clandestins. C'est là qu'on doit consentir effectivement l'essentiel des efforts; il ne faut pas menacer les pauvres travailleurs qui veulent travailler dignement en Europe, mais pénaliser ceux qui veulent exploiter le travail clandestin. Leur pratique n'est pas digne de notre Europe. Alors, disons-le clairement, il n'y a pas de contradiction. Il nous faut envisager cette question de l'immigration de façon très réaliste. Je suis fermement convaincu, Mesdames, Messieurs les députés, que notre incapacité à traiter cette question de façon sérieuse et responsable est une des plus grandes menaces pour l'Europe. Ce n'est pas une politique de permissivité absolue qui nous permettra de résoudre le problème. Ce serait le meilleur prétexte pour les forces extrémistes, pour les forces xénophobes. Il nous faut être fermes, absolument fermes contre l'immigration clandestine, et, en même temps, nous montrer généreux et solidaires dans l'intégration des communautés de migrants qui veulent apporter, eux aussi, leur contribution au développement et à la croissance de notre Europe. Je crois qu'il faut être clair là-dessus; il faut être ferme contre la criminalité, mais toujours dans le respect des droits de l'homme qui sont la marque même de notre civilisation européenne et de notre projet de construction européenne. Ce sont bien entendu des sujets sensibles, qui sont des proies faciles pour la polémique et les malentendus. C'est pourquoi la Commission a voulu proposer une base équilibrée et présenté dix grands principes pour avancer ensemble. Je suis heureux de l'accueil favorable que la Présidence française et les ministres de la justice et de l'intérieur ont réservé à cette approche intégrée lors de leur rencontre informelle à Cannes cette semaine. La présidence française suscite de nombreuses attentes en Europe, auprès des citoyens, et certainement auprès du Parlement européen, ici réuni. Comme je l'ai dit lors de notre rencontre à Paris, le 1er juillet, la Commission se tiendra aux côtés de votre Présidence pour lui apporter tout son soutien et assurer la réussite de l'Union européenne durant ce semestre. Car les défis ne manquent pas! Je tiens à vous dire, Mesdames et Messieurs les députés, que, dans une Europe, dans l'espace de Schengen, où la liberté de circulation est une réalité, il est absurde, j'insiste, il est absurde de continuer avec 27 politiques d'immigration différentes; il nous faut une politique européenne d'immigration. Autre chantier d'avenir, notre Agenda social. Il ne peut pas y avoir de modèle économique dynamique et compétitif sans une vraie démarche d'investissement social pour prévenir les risques de pauvreté, d'exclusion et de marginalisation. La France a fait du nouvel Agenda social présenté par la Commission européenne, il y a quelques jours, une de ses priorités. Je m'en félicite. Pour préparer l'avenir des Européens, nous devons leur offrir des opportunités, l'accès à des services de qualité, à l'éducation, aux soins de santé, et toujours de la solidarité. Personne en Europe ne doit être laissé sur le bord du chemin. L'Europe est un projet d'ouverture et un projet de solidarité. Mesdames et Messieurs les députés, beaucoup d'autres chantiers seront ouverts durant ce semestre, je ne peux pas les évoquer tous, mais si je peux brièvement en souligner deux, je voudrais saluer ceux de la défense européenne et de l'Union pour la Méditerranée, qui sera lancée dimanche à Paris. Je vois là deux occasions pour l'Europe d'affirmer son rôle dans le monde. Là aussi, à nous de transformer cette volonté en actions concrètes. Je souhaite le plus grand succès à la Présidence française du Conseil, en vous assurant du soutien total de la Commission tout au long de ce semestre qui s'annonce passionnant. Car le premier devoir des responsables politiques n'est-il pas là: savoir faire face aux défis lorsqu'ils se présentent, et redoubler de détermination pour y répondre avec succès? Nous pourrons faire beaucoup si nous avançons ensemble. Je tiens à saluer ici les efforts entrepris depuis plusieurs mois par les autorités françaises, au plus haut niveau, pour travailler étroitement avec les institutions européennes. Institutions, Présidence, États membres: nous devons travailler main dans la main. C'est la clé de la réussite commune que nous devons aux citoyens européens et je tiens à saluer la volonté exprimé encore une fois aujourd'hui par le Président Sarkozy pour qu'on puisse ensemble, Conseil, Parlement européen, Commission, trouver des solutions concrètes aux problèmes concrets auxquels nos citoyens doivent face chaque jour. La mondialisation est là et la concurrence internationale est de plus en plus vive. De nouveaux défis se posent à l'échelle mondiale, comme la raréfaction des énergies fossiles et le changement climatique, auxquels nous devons trouver des solutions communes sans attendre. Tous ces paramètres placent l'Europe devant la nécessité de réformer ses économies pour augmenter sa compétitivité, de moderniser ses modèles sociaux et d'investir dans l'éducation, la recherche et l'innovation. L'Europe a beaucoup d'atouts pour réussir, notamment sa place de première puissance commerciale du monde. Mais elle doit avoir le courage de s'adapter; si nous voulons protéger, nous devons nous adapter. Voilà l'enjeu. Il se trouve que l'Europe traverse une période délicate, inutile de le nier: le "non" irlandais et la conjoncture économique mondiale, l'envolée des cours du pétrole et des matières premières, la forte hausse des prix des produits alimentaires, la poussée inflationniste, qui est le premier ennemi du pouvoir d'achat. L'inflation est le premier ennemi de la justice sociale car, lorsqu'il y a une inflation très forte, ceux qui souffrent en premier, ce sont ceux qui ont des bas salaires ou qui vivent seulement de leur pension; tous ces éléments jettent en ce moment une ombre sur nos économies et placent les responsables politiques, que ce soit au niveau européen ou au niveau national devant des choix difficiles. Il faut regarder ces réalités en face et nous y attaquer avec réalisme et détermination. Nous revenons du sommet du G8 au Japon et mon constat est clair: l'influence dont jouit l'Union européenne, mais aussi les attentes et le respect qu'elle suscite dans le monde contrastent très nettement avec le sentiment de pessimisme qui, très souvent, s'exprime à l'intérieur de l'Union. Je peux vous dire aujourd'hui que l'Union européenne est plus que jamais perçue en dehors de l'Europe comme un acteur positif et décisif. Un acteur qui a une grande influence sur la scène mondiale. Prenons deux sujets concrets qui étaient au centre des débats du G8: le changement climatique et les questions de développement, deux dossiers dans lesquels l'Europe a pris l'initiative sur le plan mondial. Les États-Unis se sont désormais joints à la lutte contre le changement climatique en souscrivant très largement à nos positions. L'année passée, à Heiligendamm, je me rappelle très bien que nous avons eu beaucoup de peine – le Président Sarkozy était déjà là – à convaincre les Américains et les Russes d'accepter le principe d'un objectif obligatoire pour 2050. Et voilà, c'est fait! C'est fait, et cela a été possible grâce à notre rôle de leadership européen; j'en suis fier en tant que Président d'une institution européenne. C'est une réussite que nous devons, encore une fois, à l'unité européenne. Deuxième exemple: le développement et, plus particulièrement, la flambée des prix alimentaires qui compromet la réalisation de tous les objectifs du Millénaire pour le développement (OMD). Nous avons aussi pu jouer un rôle de catalyseur dans ce dossier, grâce aux conclusions du Conseil européen du mois dernier qui, je cite, s'était félicité "de la volonté de la Commission de présenter une proposition visant à instaurer un nouveau fonds de soutien à l'agriculture dans les pays en développement". La Commission européenne adoptera cette proposition la semaine prochaine. Je compte sur le plein soutien des deux branches de l'autorité budgétaire pour que l'Europe puisse fournir rapidement l'aide visée aux agriculteurs, notamment aux agriculteurs d'Afrique, en étroite coopération avec les organisations multilatérales compétentes. Ce soutien est essentiel pour assurer "la révolution verte" dont l'Afrique a besoin pour sa stabilité et sa prospérité qui, nous le savons tous, relèvent aussi de l'intérêt direct de l'Europe. Comme le Conseil européen l'a demandé, notre proposition se situera dans les limites des perspectives financières actuelles. La logique de notre démarche consiste à attribuer les économies que la hausse des prix internationaux permet à l'Europe de réaliser dans le cadre de sa politique interne de soutien agricole à ceux qui souffrent maintenant le plus de cette augmentation. Il y a des situations de tragédie extrêmement urgentes dans le monde. Si vous aviez pu entendre directement ce que j'ai entendu de la part du Président de la Banque mondiale, si vous aviez pu entendre de la bouche de certains leaders de ces pays africains et d'autres pays qui étaient aussi représentés dans les réunions élargies, le drame, la faim qui constituent maintenant est une véritable menace pour tellement de citoyens de notre monde, vous comprendriez à quel point l'aide de l'Europe est nécessaire et indispensable."@mt15 ". Mijnheer de Voorzitter, fungerend voorzitter van de Raad, dames en heren, ik ben blij dat ik hier samen met u aanwezig ben bij de voorstelling van het Franse voorzitterschap van zes maanden van de Raad en de Europese Unie. Ik dat dit een voorzitterschap met veel elan en een grote vastbeslotenheid zal zijn, en rijk aan concrete resultaten waar we allemaal naar toe zullen werken. Fungerend voorzitter, u wilde dat Frankrijk terug zou komen in Europa en dit is zonder twijfel uitstekend nieuws voor ons allemaal. Daarom ben ik van mening dat we wederom een goed voorbeeld kunnen stellen als het gaat om de solidariteit tussen Europese en Afrikaanse boeren. Dit ter illustratie van het feit dat het gemeenschappelijk landbouwbeleid (GLB) en het ontwikkelingsbeleid samen kunnen en moeten worden toegepast omdat voedselzekerheid, zoals president Sarkozy zojuist al heeft gezegd, een wereldwijd probleem is dat we gezamenlijk aan moeten pakken. Niet alleen, maar samen. Het klopt dat er zorgen zijn maar, nu meer dan ooit, klopt het ook dat de Europese Unie een centrale rol speelt bij het wegnemen van deze zorgen. In plaats van alleen maar te doemdenken – sommigen hebben het zelfs over een mogelijk onomkeerbare achteruitgang in Europa – kunnen we beter de waarde van het concrete en positieve optreden van de EU benadrukken. Dit is in ieder geval de beste manier om een oplossing te vinden voor de internationale kwesties, die aan de orde zijn doordat Ierland het Verdrag van Lissabon niet heeft geratificeerd. Hier moeten we een oplossing voor vinden omdat het Verdrag van Lissabon ons effectiever en democratischer kan laten werken, hoewel we dit Verdrag niet mogen gebruiken als excuus om niet onmiddellijk te reageren op de behoeften van onze burgers. Europese burgers kijken naar ons voor antwoorden. Het beste antwoord dat we ze kunnen geven is door openhartig met ze in gesprek te gaan en ze te laten zien dat we politieke moed hebben. Het Franse voorzitterschap heeft deze eigenschappen beide in overvloed. In een Europa dat terechtstaat, moeten we het bewijs leveren dat Europa werkt. We moeten ons concentreren op beleid dat Europa dichter bij zijn burgers brengt en hun dagelijks leven verandert. Meer dan ooit stippelen we nu voor Europa een koers gebaseerd op resultaten uit. Persoonlijk heb ik er vertrouwen in. Door de prioriteiten van uw voorzitterschap kan Europa de belangrijkste uitdagingen onder ogen zien en zich tegelijkertijd voorbereiden op toekomstige kwesties. Ik ben ingenomen met de prioriteit die het Franse voorzitterschap geeft aan de invoering van een geïntegreerd beleid inzake energie en klimaatverandering. Fungerend voorzitter, u zei al dat dit de belangrijkste prioriteit van uw voorzitterschap is en we weten hoe vastbesloten u bent om deze strategische overeenkomst voor het einde van het jaar af te ronden. Dit zou de EU over een jaar een goede uitgangspositie geven bij de onderhandelingen in Kopenhagen. De Commissie zal hieraan haar volledige steun geven, zodat we een ambitieuze en evenwichtige overeenkomst met het Europees Parlement en de lidstaten kunnen bereiken. Ik heb dit als prioriteit voor mijn instelling gesteld, en ik wil de fungerend voorzitter nogmaals bedanken voor zijn onvermoeibare steun voor het pakket maatregelen inzake energie en klimaat dat door de Europese Commissie is bekendgemaakt. We moeten ook stappen nemen in de richting van een beleid voor een gecontroleerde immigratie naar Europa. Er is eerst een aanpak voor immigratie nodig. In bepaalde belangrijke economische sectoren heeft een vergrijzend Europa immigratie nodig. Dit moet samengaan met een goede integratie, zodat we in ons humanistisch Europa trots kunnen zijn op de integratie die we bieden aan degenen die hier echt willen komen om te werken. De aanname van de “blauwe kaart” onder het Franse voorzitterschap zou een belangrijke stap in deze richting zijn. We moeten echter ook de illegale immigratie aanpakken evenals de uitbuiting die hier vaak uit voortvloeit, met name door vooruitgang te boeken met het voorstel om een straf in te stellen voor degenen die illegale arbeiders in dienst hebben. Op dit gebied moeten we effectief de meeste inspanningen verrichten. We moeten geen dreigementen uiten aan het adres van de arme arbeiders die alleen maar in Europa willen werken, maar straffen uitdelen aan degenen die hen willen uitbuiten. Deze praktijk is een schande voor Europa. Laat dit duidelijk zijn: we moeten realistisch zijn bij het aanpakken van het probleem van immigratie. Dames en heren, ik ben er heilig van overtuigd dat ons onvermogen om deze kwestie goed en verantwoordelijk aan te pakken een van de grootste bedreigingen voor Europa vormt. Het immigratieprobleem zal niet worden opgelost door op alle vlakken toegeeflijk te zijn. Dit zou het beste excuus voor extremistische en xenofobische krachten zijn. We moeten illegale immigratie hard aanpakken en tegelijkertijd laten zien dat we grootmoedig en verenigd zijn als het gaat om de integratie van migrantengemeenschappen die willen bijdragen aan de groei en ontwikkeling van Europa. Ik ben van mening dat we hier duidelijk over moeten zijn. We moeten criminaliteit hard aanpakken en tegelijkertijd respect tonen voor de mensenrechten, die een handelsmerk zijn van de Europese beschaving en onze plannen voor Europese integratie. Dit zijn natuurlijk gevoelige kwesties, die gemakkelijk ten prooi kunnen vallen aan polemiek en misverstanden. Daarom wilde Commissie met een evenwichtig voorstel komen en heeft zij tien grondbeginselen vastgelegd, zodat we samen vooruitgang kunnen boeken. Ik ben zeer ingenomen met het feit dat het Franse voorzitterschap en de Franse ministers van Justitie en Binnenlandse zaken deze geïntegreerde benadering hebben onderschreven tijdens hun informele vergadering in Cannes deze week. De Europese burgers en het Europees Parlement, dat hier vandaag vergadert, verwachten heel veel van het Franse voorzitterschap. Zoals ik op 1 juli tijdens onze vergadering in Parijs al heb gezegd, zal de Commissie het Franse voorzitterschap bijstaan en het haar volledige steun geven om het succes van de Europese Unie tijdens deze zes maanden te waarborgen. Er zal geen gebrek aan uitdagingen zijn. Dames en heren, ik wil u er graag op attenderen dat in Europa, in het Schengen-gebied, waar vrijheid van verkeer een realiteit is, het absurd is om zevenentwintig verschillende soorten immigratiebeleid te blijven voeren. We hebben een Europees immigratiebeleid nodig. Onze sociale agenda zit eveneens in de pijpleiding. Er kan geen dynamisch, concurrerend economisch model zijn zonder een daadwerkelijke sociale investering om de risico’s van armoede, uitsluiting en marginalisatie te voorkomen. Een van de prioriteiten van Frankrijk is de nieuwe sociale agenda die een aantal dagen geleden door de Europese Commissie is bekendgemaakt. Hier ben ik blij mee. Om Europeanen voor te bereiden op de toekomst moeten we ze kansen geven, toegang tot hoogwaarde diensten, onderwijs en gezondheidszorg, en een voortdurende solidariteit. Niemand in Europa mag tussen wal en schip vallen. Europa wordt gekenmerkt door kansen en solidariteit. Dames en heren, de komende zes maanden zullen er veel andere projecten worden gestart. Ik kan ze hier niet allemaal beschrijven maar ik wil graag twee projecten speciaal noemen en dat zijn de projecten voor een Europese defensie en voor de Unie voor het Middellandse Zeegebied, die aanstaande zondag in Parijs zal worden bekendgemaakt. Ik zie deze projecten als twee mogelijkheden voor Europa om zijn rol in de wereld te bekrachtigen. Ook in deze gevallen is het aan ons om deze ambitie te vertalen naar concrete actie. Ik wens het Franse voorzitterschap van de Raad veel succes. Ze kunnen gedurende de komende zes maanden, die erg spannend beloven te worden, rekenen op de volledige steun van de Commissie. De eerste taak van politici is om uitdagingen onder ogen te zien en hun inspanningen te verdubbelen om deze uitdagingen succesvol het hoofd te bieden. We kunnen samen heel veel doen. Ik wil vanaf deze plek mijn respect betonen aan de Franse regering voor de inspanningen die zij de afgelopen maanden heeft geleverd door op het hoogste niveau nauw samen te werken met de Europese instellingen. De instellingen, het voorzitterschap en de lidstaten moeten allemaal nauw samenwerken. Dit is de sleutel tot het gezamenlijke succes dat we de burgers van Europa verschuldigd zijn. Ik wil mijn respect betonen aan de toewijding die de fungerend voorzitter hier vandaag opnieuw heeft laten zien om ervoor te zorgen dat de Raad, het Parlement en de Commissie samen concrete oplossingen kunnen vinden voor de concrete problemen waar onze burgers vandaag de dag mee te maken hebben. De globalisatie is blijvend en de internationale concurrentie wordt steeds moeilijker. De wereld heeft te maken met nieuwe uitdagingen zoals het gebrek aan fossiele brandstoffen en de klimaatverandering. We moeten nu optreden om gemeenschappelijke oplossingen voor deze uitdagingen te vinden. Al deze factoren betekenen dat Europa zijn economieën moet hervormen, zodat het concurrentievermogen wordt vergroot. Ook moeten sociale modellen worden gemoderniseerd en moet er worden geïnvesteerd in onderwijs, onderzoek en innovatie. Europa heeft veel troeven achter de hand, met name als een van de toonaangevende handelsgrootmachten in de wereld. Europa moet echter de moed hebben om zich aan te passen. Als we bescherming willen bieden, moeten we ons aanpassen. Dat is de sleutel. Het heeft geen zin om te ontkennen dat Europa door een moeilijke fase gaat. Het Ierse “nee”, het wereldwijde economische klimaat, olie- en grondstofprijzen die de pan uit rijzen, de sterke stijging van de voedselprijzen, en dan is er nog de inflatiedruk, die de grootste vijand van de koopkracht is. Inflatie is ook de grootste vijand van sociale rechtvaardigheid, omdat mensen met een laag loon of mensen die van een pensioen moeten rondkomen, het meeste te lijden hebben van een hoge inflatie. Al deze factoren werpen een schaduw over onze economieën en dwingen onze politici, zowel op Europees als op nationaal niveau, om moeilijke keuzes te maken. We moeten deze werkelijkheid recht in de ogen kijken en er met realisme en vastberadenheid mee omgaan. We zijn zojuist teruggekeerd van de G8-top in Japan. Hier kon ik duidelijk zien dat de invloed die de Europese Unie heeft, evenals de verwachtingen en de eerbied die we overal ter wereld oproepen, in scherp contrast staan met de somberheid die vaak binnen de EU zelf wordt uitgedrukt. Ik kan u vertellen dat de Europese Unie, nu meer dan ooit, buiten Europa wordt gezien als een positieve en doorslaggevende speler, die een enorme invloed op het wereldtoneel heeft. Laten we kijken naar twee concrete onderwerpen die bij de G8-top centraal stonden, namelijk klimaatverandering en ontwikkeling. Dit zijn twee kwesties waarbij Europa op wereldwijd niveau het voortouw heeft genomen. De Verenigde Staten hebben zich nu aangesloten bij onze strijd tegen klimaatverandering door onze mening grotendeels te onderschrijven. Ik herinner me dat we vorig jaar in Heiligendamm – president Sarkozy was er toen ook – grote moeite hadden om de Amerikanen en de Russen ervan te overtuigen het beginsel van verplichte doelstellingen voor 2050 te accepteren. Dit hebben we nu bereikt. Dit was mogelijk dankzij onze rol als Europees leider. Als voorzitter van een Europese instelling ben ik hier trots op. Het is een succes dat we wederom te danken hebben aan Europese eenheid. Het tweede voorbeeld is ontwikkeling, en met name de voedselprijzen die een hoge vlucht hebben genomen. Dit is een bedreiging voor alle millenniumdoelstellingen voor ontwikkeling. Ook op dit gebied hebben we als een katalysator op kunnen treden dankzij de conclusies van de Europese Raad. Deze was, en ik citeer, “ingenomen met het voornemen van de Commissie om een voorstel in te dienen voor een nieuw fonds ter ondersteuning van de landbouw in de ontwikkelingslanden”. De Europese Commissie zal dit voorstel volgende week aannemen. Ik reken op de volledige steun van beide takken van de begrotingsautoriteit, zodat Europa in nauwe samenwerking met de bevoegde multilaterale organisaties, snel de benodigde hulp kan bieden aan boeren, met name in Afrika. Deze steun is essentieel voor het waarborgen van de “groene revolutie” die Afrika nodig heeft voor zijn stabiliteit en welvarendheid. Zoals u allen weet, is dit ook in het rechtstreekse belang van Europa. Zoals de Europese Raad heeft verzocht, zal ons voorstel binnen de perken van het huidige financiële perspectief blijven. Onze benadering bestaat uit het toewijzen van de spaargelden die Europa genereert als gevolg van de stijging van de internationale voedselprijzen. Dit gebeurt in het kader van het landbouwsteunbeleid voor degenen die het hardst door deze stijging zijn getroffen. Overal ter wereld zijn er nood- en rampsituaties. Als u had kunnen horen wat de voorzitter van de Wereldbank heeft gezegd, als u sommige leiders van Afrikaanse landen en andere landen die waren vertegenwoordigd tijdens de uitgebreide vergadering, had kunnen horen praten over de honger en hongerdood die nu een wezenlijke bedreiging vormen voor een groot aantal mensen in deze wereld, dan zou u begrijpen in hoeverre Europese hulp nodig en onmisbaar is."@nl3 "Panie przewodniczący, panie urzędujący przewodniczący Rady, panie i panowie! Cieszę się, że jestem tu dziś z państwem w Parlamencie Europejskim podczas przedstawienia okresu sześciu miesięcy prezydencji francuskiej Rady Unii Europejskiej. Uważam, że będzie to prezydencja pełna zapału i determinacji oraz bogata w konkretne rezultaty, które wszyscy będziemy się starali osiągnąć. Panie urzędujący przewodniczący! Chciał pan, aby Francja wróciła do Europy. To bez wątpienia dla nas wszystkich świetna wiadomość. Dlatego właśnie znów podkreślam, że możemy stanowić dobry przykład solidarności między rolnikami europejskimi i afrykańskimi, podkreślając fakt, że wspólna polityka rolna (WPR) oraz polityka rozwoju mogą i muszą funkcjonować razem, gdyż, jak powiedział przed chwilą pan prezydent Sarkozy, bezpieczeństwo żywnościowe to kwestia istotna dla całego świata i musimy się nią zająć razem. Nie samotnie, ale razem. W związku z tym to prawda, że istnieją pewne obawy, jednak prawdą jest również to, że pierwszy raz Unia Europejska odgrywa tak centralną rolę w rozwiewaniu tych obaw. Zamiast pogrążać się w czymś, co czasem nazywam „kryzysofilią” – w Europie mówi się nawet o zjawisku deklinizmu – podkreślajmy znaczenie konkretnych i pozytywnych działań UE. W każdym razie jest to najlepszy sposób na rozwiązanie kwestii międzynarodowych, które pojawiły się w związku z odmową Irlandii ratyfikacji traktatu lizbońskiego. Musimy się zająć tym problemem, gdyż traktat lizboński mógłby się przyczynić do naszej skuteczniejszej pracy, pracy bardziej demokratycznej, choć nie możemy tego faktu wykorzystywać jako usprawiedliwienia braku natychmiastowej reakcji na potrzeby naszych obywateli. Mieszkańcy Europy zwracają się do nas po odpowiedzi. Najlepszą odpowiedzią, jakiej możemy im udzielić, jest uczciwa rozmowa oraz pokazanie, że kieruje nami odwaga polityczna. Prezydencja francuska posiada w bród obu tych elementów. Kiedy Europa znajduje się w okresie próbnym, musimy przedstawić dowód jej pracy. Musimy skupić się na politykach, które przybliżają Europę do jej obywateli i zmieniają ich codzienne życie. Po raz pierwszy tak istotnie określamy kurs dla Europy oparty na wynikach. Ja osobiście patrzę na to z ufnością. Priorytety waszej prezydencji umożliwią Europie sprostanie głównym wyzwaniom, które przed nią stoją, jednocześnie przygotowując ją na przyszłość. Z zadowoleniem odnoszę się do priorytetowego potraktowania przez prezydencję francuską wprowadzenia zintegrowanej polityki i polityki dotyczącej zmiany klimatu. Panie urzędujący przewodniczący! Zgodnie z pana słowami jest to główny priorytet pańskiej prezydencji i wiemy, jak stanowczo pragnie pan sfinalizować to strategiczne porozumienie przed końcem roku, dzięki czemu Europa miałaby możliwość rozpocząć w ciągu roku negocjacje kopenhaskie. Komisja zapewni pełne wsparcie, abyśmy mogli osiągnąć ambitne i zrównoważone porozumienie z Parlamentem Europejskim i państwami członkowskimi. Jest to priorytet mojej instytucji. Jeszcze raz chciałbym podziękować urzędującemu przewodniczącemu za jego bezustanne popieranie pakietu energetycznego i klimatycznego, przedstawionego przez Komisję Europejską. Musimy także starać się wypracować w Europie politykę kontrolowanej imigracji. Najpierw musimy się zająć imigracją, czego potrzebuje starzejąca się Europa w niektórych, kluczowych sektorach gospodarki i czemu musi towarzyszyć właściwa integracja, abyśmy byli w naszej humanistycznej Europie dumni z integracji oferowanej tym, którzy rzeczywiście pragną przyjechać tu do pracy. Przyjęcie „niebieskiej karty” w ramach prezydencji francuskiej byłoby istotnym krokiem w tym kierunku. Niemniej jednak musimy się także zająć nielegalną imigracją oraz wyzyskiem, który często z niej wynika, zwłaszcza poprzez złożenie wniosku w sprawie kar dla tych, którzy zatrudniają nielegalnych pracowników. Właśnie w tej kwestii musimy podjąć największe, skuteczne starania. Nie możemy grozić biednym pracownikom, którzy chcą tylko pracować w Europie, lecz musimy karać tych, którzy chcą ich wyzyskiwać. Praktyka ta to hańba dla Europy. Nie możemy sobie pozwolić na błędy: musimy patrzeć na sprawę imigracji realistycznie. Panie i panowie! Jestem przekonany, że nasza niezdolność do poważnego i odpowiedzialnego zajęcia się tym problemem stanowi jedno z największych zagrożeń dla Europy. Nie uda nam się rozwiązać kwestii imigracji, zajmując liberalne stanowisko na wszystkich frontach. Byłaby to najlepsza wymówka dla sił ekstremistycznych, sił ksenofobicznych. Musimy być nieustępliwi w kwestii nielegalnej imigracji, jednocześnie pokazując, że jesteśmy hojni i zjednoczeni w kwestii integracji społeczności migrujących, które chcą się przyczynić do wzrostu i rozwoju Europy. Uważam, że musimy zająć w tej sprawie wyraźne stanowisko. Musimy być bezwzględni w stosunku do przestępstw, jednocześnie nadal okazując poszanowanie dla praw człowieka, które stanowią znak firmowy cywilizacji europejskiej oraz naszych planów na rzecz integracji europejskiej. Rzecz jasna są to kwestie delikatne, które łatwo stają się ofiarą polemik i nieporozumień. Dlatego właśnie Komisja chciała przedstawić zrównoważony wniosek i dlatego określiła 10 kluczowych zasad, abyśmy mogli dalej iść razem. Z zadowoleniem odnotowałem, że prezydencja francuska oraz francuskie ministerstwo sprawiedliwości i spraw wewnętrznych lansują to zintegrowane podejście podczas ich nieoficjalnego posiedzenia w Cannes w tym tygodniu. Mieszkańcy Europy oraz zgromadzony tu dzisiaj Parlament Europejski oczekują od prezydencji francuskiej wielu rzeczy. Jak powiedziałem na naszym spotkaniu w Paryżu 1 lipca, Komisja poprze prezydencję francuską, oferując pełne wsparcie w celu zapewnienia sukcesu Unii Europejskiej w ciągu tych sześciu miesięcy. Wyzwań będzie wiele. Panie i panowie! Z przyjemnością podkreślę, że w Europie, w strefie Schengen, gdzie swoboda przemieszczania się to rzeczywistość, utrzymywanie 27 różnych polityk imigracyjnych jest absurdalne. Potrzebna jest nam europejska polityka imigracyjna. W przygotowaniu znajduje się również nasza agenda społeczna. Nie można wprowadzić dynamicznego, konkurencyjnego modelu gospodarczego bez rzeczywistych inwestycji społecznych w celu zapobieżenia ryzyku ubóstwa, wykluczenia i marginalizacji. Przedstawioną przez Komisję Europejską agendę społeczną Francja uczyniła kilka dni temu jednym ze swoich priorytetów. Przyjąłem ten fakt z zadowoleniem. Aby przygotować Europejczyków na przyszłość, musimy zaoferować im możliwości, dostęp do wysokiej jakości usług, edukacji, opieki zdrowotnej i nieprzerwanej solidarności. Nikogo w Europie nie możemy pozostawić na skraju drogi. W Europie chodzi o możliwości i solidarność. Panie i panowie! W ciągu najbliższych sześciu miesięcy uruchomionych zostanie wiele innych projektów. Nie mogę ich wszystkich w tym miejscu opisać, lecz gdybym mógł opisać krótko dwa z nich, chciałbym polecić projekty na rzecz obronności Europy i dotyczące Unii Śródziemnomorskiej, które zostaną przedstawione w Paryżu w najbliższą sobotę. Są to moim zdaniem dla Europy dwie okazje do potwierdzenia jej roli na świecie. Również w tym miejscu możemy sami zadecydować o obróceniu ambicji w czyn. Życzę francuskiej prezydencji Rady samych sukcesów, gwarantując pełne wsparcie Komisji w ciągu najbliższych sześciu miesięcy, które roztaczają ekscytującą perspektywę. Pierwszym obowiązkiem polityków jest stawienie czoła wyzwaniom oraz podwojenie wysiłków na rzecz skuteczności tych starań. Razem możemy osiągnąć wiele. Chciałbym w tym miejscu złożyć wyrazy uznania dla starań podjętych w ciągu kilku ostatnich miesięcy przez rząd francuski na najwyższym poziomie na rzecz ścisłej współpracy z instytucjami europejskimi. Instytucje te muszą pracować razem z prezydencją i państwami członkowskimi. Oto klucz do wspólnego sukcesu, który jesteśmy winni obywatelom Europy. Chciałbym złożyć wyrazy uznania za oddanie, wyrażone dziś ponownie przez urzędującego przewodniczącego, dzięki czemu Rada, Parlament i Komisja mogą wspólnie poszukiwać konkretnych rozwiązań konkretnych problemów, którym nasi obywatele codziennie muszą stawiać czoła. Globalizacja przetrwa, a konkurencja międzynarodowa robi się coraz cięższa. Świat stoi przed nowymi wyzwaniami, dotyczącymi np. niedoboru paliw kopalnych oraz zmiany klimatu. Musimy działać teraz, aby znaleźć wspólne rozwiązania tych wyzwań. Wszystkie te czynniki oznaczają, że Europa musi zreformować swoje gospodarki, aby odznaczać się większą konkurencyjnością, zmodernizować swoje modele społeczne oraz zainwestować w edukację, badania i innowację. Europa posiada wiele asów w rękawie, w szczególności jako jedna ze światowych potęg handlowych. Niemniej jednak musi zdobyć się na odwagę, aby się przystosować. Jeśli chcemy zaoferować ochronę, musimy się przystosować. To jest najistotniejsze. Nie ma sensu zaprzeczać, że Europa przechodzi trudny okres: głosowanie Irlandii „przeciwko” oraz światowy klimat gospodarczy, szybujące w górę ceny ropy i towarów, gwałtowny wzrost cen żywności oraz naciski inflacyjne, które są największym wrogiem siły nabywczej. Inflacja to również największy wróg sprawiedliwości społecznej, gdyż tam, gdzie mamy do czynienia z silną inflacją, najbardziej cierpią osoby o najniższych płacach lub emeryci. Wszystkie te czynniki kładą się cieniem na naszych gospodarkach i zmuszają naszych polityków na szczeblu europejskim i krajowym do podejmowania trudnych decyzji. Musimy stawić czoła rzeczywistości i odnieść się do niej z realizmem i determinacją. Właśnie wróciliśmy ze szczytu G8 w Japonii, gdzie wyraźnie dostrzegłem, że wpływ Unii Europejskiej oraz oczekiwania i respekt, jaki Unia budzi na świecie, kontrastują wyraźnie z przygnębieniem, jakie często panuje w UE. Mogę teraz silniej niż zwykle podkreślić, że Unia Europejska jest poza Europą postrzegana jako pozytywny i zdecydowany podmiot, który posiada ogromny wpływ na arenie międzynarodowej. Pozwolę sobie zwrócić uwagę na dwa konkretne, główne tematy szczytu G8: zmianę klimatu i rozwój – dwie kwestie, w sprawie których Europa podjęła inicjatywę na szczeblu światowym. Stany Zjednoczone Ameryki przyłączyły się do nas w walce przeciwko zmianie klimatu, znacznie przychylając się do naszych poglądów. Pamiętam, że w ubiegłym roku w Heiligendamm bardzo trudno było mi i prezydentowi Sarkozy’emu przekonać Amerykanów i Rosjan do zaakceptowania zasady obowiązkowych celów na rok 2050. Teraz udało nam się to osiągnąć. Było to możliwe dzięki naszej roli przywódcy europejskiego. Jestem z tego faktu dumny jako przewodniczący instytucji europejskiej. Jest to sukces, który znów należy przypisać jedności Europy. Drugim przykładem jest rozwój, a konkretnie szybujące w górę ceny żywności, które zagrażają Milenijnym Celom Rozwoju. Również w tej dziedzinie udało nam się przyjąć rolę katalizatora dzięki konkluzjom ubiegłomiesięcznej Rady Europejskiej, które, cytuję, z radością przyjęły „zamierzenie Komisji związane z przedstawieniem wniosku dotyczącego nowego funduszu na rzecz wsparcia rolnictwa w krajach rozwijających się.” Komisja Europejska przyjmie ten wniosek w przyszłym tygodniu. Liczę na pełne wsparcie obu organów władzy budżetowej, dzięki czemu Europa będzie mogła szybko zapewnić konieczną pomoc rolnikom, zwłaszcza rolnikom w Afryce, w ścisłej współpracy z właściwymi organizacjami wielostronnymi. Wsparcie to jest niezbędne w celu zagwarantowania „zielonej rewolucji”, której Afryka potrzebuje, by zyskać stabilizację i dobrobyt, co, jak wszyscy państwo wiedzą, leży również w bezpośrednim interesie Europy. Zgodnie z żądaniem Rady Europejskiej nasz wniosek zamknie się w ramach obecnej perspektywy finansowej. Nasze podejście obejmuje przydzielenie oszczędności, których poczynienie umożliwia Europie wzrost cen międzynarodowych w ramach jej polityki wsparcia dla rolnictwa na rzecz tych, których wzrost ten dotknął w największym stopniu. Na całym świecie dochodzi do wyjątkowych sytuacji i klęsk. Jeśli słyszeli państwo, co powiedział przewodniczący Banku Światowego, jeśli słyszeli państwo, w jaki sposób niektórzy przywódcy państw afrykańskich i innych państw reprezentowanych na rozszerzonych posiedzeniach mówią o głodzie i śmierci głodowej, które obecnie stanowią faktyczne zagrożenie dla tak wielu osób na świecie, rozumieliby państwo, w jakim stopniu pomoc Europy jest potrzebna i niezastąpiona."@pl16 ". Senhor Presidente, Senhor Presidente em exercício do Conselho, Senhoras e Senhores, tenho muito gosto em estar aqui hoje convosco no Parlamento Europeu para assistir à apresentação do semestre da Presidência francesa do Conselho da União Europeia. Penso que será uma Presidência repleta de iniciativa e de determinação e que será rica em resultados concretos para os quais todos trabalharemos. Senhor Presidente em exercício, era seu desejo que a França regressasse à Europa e tal facto constitui inquestionavelmente excelentes notícias para todos nós. É por esta razão que acredito que, mais uma vez, podemos dar um bom exemplo de solidariedade entre os agricultores europeus e africanos, ilustrando o facto de que a política agrícola comum (PAC) e a política de desenvolvimento podem e devem ser aplicadas conjuntamente porque, como afirmou há pouco o senhor Presidente Sarkozy, a segurança alimentar é um problema global que temos de combater juntos. Não sozinhos, mas juntos. Por conseguinte, é verdade que existem preocupações, mas também é verdade que, agora mais do que nunca, a União Europeia desempenha um papel central na sua resolução. Em vez de mergulharmos naquilo em que por vezes chamo "crisofilia" – chega mesmo a falar-se de um declínio na Europa –, sublinhemos o valor das acções concretas e positivas da UE. Seja como for, esta é a melhor maneira de resolvermos os problemas internacionais criados pela não ratificação irlandesa do Tratado de Lisboa. Temos de abordar este assunto porque o Tratado de Lisboa poderia permitir-nos trabalhar com mais eficácia e mais democracia, apesar de não podermos utilizar o "não" irlandês como desculpa para não respondermos de imediato às necessidades dos nossos cidadãos. Os cidadãos europeus esperam respostas de nós. A melhor resposta que lhes podemos dar é falar-lhes com franqueza e mostrarmos que temos coragem política. A Presidência francesa dispõe destas duas qualidades em abundância. Numa Europa posta à prova, temos de provar que a Europa funciona. Temos de centrar-nos em políticas que aproximem a Europa dos seus cidadãos e que alterem as suas vidas quotidianas. Mais do que nunca, estamos a traçar um mapa para uma Europa baseada em resultados. Pessoalmente, estou confiante. As prioridades da vossa Presidência permitirão à Europa enfrentar os maiores desafios actuais enquanto se prepara para os problemas do futuro. Saúdo a prioridade atribuída pela Presidência francesa à introdução de uma política integrada relativa à energia e às alterações climáticas. Senhor Presidente em exercício, tal como disse, esta é a prioridade da sua Presidência e nós sabemos quão determinado está em alcançar este acordo estratégico até ao final do ano, o que colocaria a UE numa posição favorável para encetar as negociações de Copenhaga daqui a um ano. A Comissão apoiará incondicionalmente a Presidência francesa para que possamos alcançar um acordo ambicioso e equilibrado com o Parlamento Europeu e os Estados-Membros. Fiz desta matéria uma prioridade da minha instituição e gostaria de agradecer novamente ao senhor Presidente em exercício o seu apoio incansável ao Pacote sobre Energias Renováveis e Alterações Climáticas apresentado pela Comissão Europeia. Temos igualmente de avançar no sentido de uma política de imigração controlada na Europa. Em primeiro lugar, temos de abordar a imigração, necessária a uma Europa envelhecida, em determinados sectores económicos cruciais; esta abordagem deverá ser acompanhada por uma integração adequada para que nos possamos orgulhar na nossa Europa humanista da integração que oferecemos àqueles que querem verdadeiramente trabalhar na UE. A adopção do "cartão azul" sob a Presidência francesa constituiria um importante passo nesta direcção. Porém, necessitamos igualmente de combater a imigração ilegal e a exploração muitas vezes daí resultante, em particular através do desenvolvimento da proposta de penalização dos empregadores de trabalhadores ilegais. É aqui que temos de aplicar os nossos esforços; não podemos ameaçar os pobres trabalhadores que apenas desejam trabalhar na Europa, mas sim penalizar aqueles que querem explorá-los. Esta prática é uma vergonha para a Europa. Que não haja mal-entendidos: temos de ser realistas na abordagem à questão da imigração. Senhoras e Senhores, estou firmemente convicto de que a nossa incapacidade de abordar séria e responsavelmente esta questão é uma das maiores ameaças à Europa. Não resolveremos a questão da imigração sendo permissivos em todas as frentes. Esta seria a melhor desculpa para forças extremistas, para forças xenófobas. Temos de ser firmes relativamente à imigração ilegal e, em simultâneo, mostrar que somos generosos e que estamos unidos na integração das comunidades de migrantes que querem contribuir para o crescimento e para o desenvolvimento da Europa. Acredito que temos de ser claros nesta matéria; temos de ser firmes relativamente ao crime, respeitando ao mesmo tempo os direitos humanos que constituem a imagem de marca da civilização europeia e dos nossos planos para a integração europeia. Naturalmente, estas questões são delicadas e podem facilmente dar origem a polémicas e a mal-entendidos. Foi por esta razão que a Comissão quis apresentar uma proposta equilibrada e que definiu 10 princípios-chave para podermos avançar em conjunto. Foi com enorme satisfação que vi a Presidência francesa e os Ministros da Justiça e do Interior franceses apoiar esta abordagem integrada durante a sua reunião informal em Cannes, esta semana. Os cidadãos europeus e o Parlamento Europeu hoje aqui reunido têm muitas expectativas relativamente à Presidência francesa. Como afirmei no nosso encontro em 1 de Julho, em Paris, a Comissão apoiará a Presidência francesa e oferecer-lhe-á o seu apoio incondicional para assegurar o sucesso da União Europeia ao longo destes seis meses. Não faltarão desafios. Senhoras e Senhores, permitam-me realçar que na Europa, no espaço Schengen, onde a liberdade de circulação é uma realidade, é absurdo continuarmos com 27 políticas de imigração diferentes. Aquilo de que precisamos é de uma política de imigração europeia. Em fase de preparação está também a nossa agenda social. Não pode existir um modelo económico dinâmico e competitivo sem investimento social genuíno para evitar os problemas de pobreza, de exclusão e de marginalização. A França tornou a nova agenda social apresentada há alguns dias pela Comissão Europeia numa das suas prioridades. Saúdo este facto. Para prepararmos os europeus para o futuro, temos de oferecer-lhes oportunidades, acesso a serviços de qualidade, à educação, aos cuidados de saúde e solidariedade continuada. Ninguém na Europa pode ser deixado para trás. A essência da Europa está nas oportunidades e na solidariedade. Senhoras e Senhores, serão lançados muitos outros projectos ao longo dos próximos seis meses. Não posso descrevê-los a todos aqui, mas se me permitirem mencionar brevemente dois, gostaria de louvar o projecto para a defesa europeia e a União para o Mediterrâneo que será apresentada no próximo domingo, em Paris. Vejo nestes projectos duas oportunidades para a Europa reforçar o seu papel no mundo. Também nestes domínios, é a nós que cabe traduzir esta ambição em acções concretas. Desejo os maiores sucessos à Presidência francesa do Conselho e garanto o apoio incondicional da Comissão ao longo dos próximos seis meses que prometem ser empolgantes. O principal dever dos políticos é enfrentar os desafios e redobrar esforços para superá-los. Juntos podemos alcançar muita coisa. Gostaria de homenagear os esforços envidados ao longo dos últimos meses pelo Governo francês ao mais alto nível no sentido de trabalhar em estreita colaboração com as instituições europeias. As instituições, a Presidência e os Estados-Membros têm todos de trabalhar em conjunto. É esta a chave do sucesso conjunto que devemos aos cidadãos da Europa; gostaria de homenagear o empenho reiterado aqui hoje pelo Presidente em exercício em que, juntos, o Conselho, o Parlamento e a Comissão possam encontrar soluções concretas para os problemas concretos que os nossos cidadãos enfrentam diariamente. A globalização veio para ficar e a concorrência internacional está a tornar-se progressivamente mais forte. O mundo enfrenta novos desafios, como a escassez de combustíveis fósseis e as alterações climáticas. Temos de agir de imediato para encontrarmos soluções conjuntas para estes desafios. Todos estes factores implicam uma reforma das economias europeias para que a Europa se torne mais competitiva, modernize os seus modelos sociais e invista na educação, na investigação e na inovação. A Europa tem muitos ases na manga, em particular enquanto uma das principais potências comerciais do mundo. Porém, tem de ter a coragem de se adaptar. Se queremos oferecer protecção, temos de adaptar-nos. É essa a chave. Não vale a pena negar que a Europa está a atravessar um período difícil: o "não" irlandês e o clima económico global, a subida dos preços do petróleo e das mercadorias, a escalada dos preços dos produtos alimentares e as pressões inflacionistas que são o maior inimigo do poder de compra. A inflação é também o maior inimigo da justiça social uma vez que, quando se verifica uma inflação muito acentuada, aqueles que mais sofrem são os indivíduos que vivem com baixos salários ou que dependem de uma pensão. Todos estes factores estão a ensombrar as nossas economias e a obrigar os nossos políticos, ao nível europeu e nacional, a fazer escolhas difíceis. Temos de confrontar estas realidades de cabeça erguida e abordá-las com realismo e determinação. Regressámos há pouco da Cimeira do G8, no Japão, onde pude claramente constatar que a influência da União Europeia, assim como as expectativas e o respeito que suscita em todo o mundo, contrasta fortemente com a desesperança muitas vezes manifestada no seio da UE. Posso dizer-vos que, agora mais do que nunca, a União Europeia é vista fora da Europa como um actor positivo e decisivo, um actor com enorme influência no palco mundial. Consideremos dois assuntos concretos que estiveram no centro da Cimeira do G8: as alterações climáticas e o desenvolvimento – dois domínios em que a Europa tomou a iniciativa ao nível global. Os Estados Unidos acompanham-nos agora na luta contra as alterações climáticas ao subscreverem amplamente as nossas opiniões. Lembro-me de que no ano passado, em Heiligendamm, tivemos grandes dificuldades – o senhor Presidente Sarkozy estava presente – em convencer os americanos e os russos a aceitarem o princípio das metas vinculativas para 2050. Agora, concretizámos este objectivo. Tal foi possível graças ao nosso papel de líder europeu; enquanto presidente de uma instituição europeia, orgulho-me deste feito. É mais um sucesso que devemos à unidade da Europa. O segundo exemplo é o desenvolvimento e, especificamente, a subida acentuada dos preços dos produtos alimentares que ameaça todos os Objectivos de Desenvolvimento do Milénio (ODM). Foi-nos igualmente possível actuar como agente catalisador neste domínio graças às conclusões do Conselho Europeu do mês passado que, e cito, acolheu favoravelmente "a intenção da Comissão de apresentar uma proposta para um novo fundo de apoio à agricultura nos países em desenvolvimento". A Comissão Europeia irá adoptar esta proposta na próxima semana. Estou a contar com o apoio incondicional da autoridade orçamental para que a Europa possa fornecer rapidamente a ajuda necessária aos agricultores, em particular aos de África, em estreita cooperação com as organizações multilaterais competentes. Esta ajuda é essencial para garantir "a revolução verde" de que África precisa para a sua estabilidade e para a sua prosperidade, que, como todos sabem, é também no interesse directo da Europa. Como solicitado pelo Conselho Europeu, a nossa proposta respeitará os limites da perspectiva financeira actual. A nossa abordagem, no contexto da política de apoio à agricultura, consiste na atribuição das poupanças geradas pela Europa àqueles foram mais duramente atingidos pelo aumento dos preços internacionais. Em todo o mundo existem situações de emergência e de catástrofe. Se tivessem ouvido as declarações do Presidente do Banco Mundial, se tivessem ouvido alguns dos líderes de países africanos e de outros países representados em reuniões alargadas falar sobre a fome, que representa uma ameaça real para tantas pessoas no mundo, compreenderiam em que medida a ajuda europeia é necessária e indispensável."@pt17 "Monsieur le Président du Parlement européen, Monsieur le Président du Conseil européen, Mesdames et Messieurs les députés, chers amis, je suis heureux de participer avec vous, au Parlement européen, à la présentation du semestre de présidence française du Conseil de l'Union. Je crois que ce sera une présidence pleine de dynamisme et de volontarisme et riche de résultats concrets, auxquels nous allons tous travailler. Le retour de la France en Europe que vous avez souhaité, Monsieur le Président, est incontestablement une très bonne nouvelle pour nous tous. C'est pourquoi je crois que, là encore, nous pourrons ériger un bel exemple de solidarité entre agriculteurs européens et africains, une bonne illustration de ce que la PAC et la politique de développement peuvent et doivent aller de pair, car comme vient de le dire le Président Sarkozy, nous avons des problèmes de sécurité alimentaire dans le monde et il faut y faire face de façon solidaire, pas de façon solitaire, mais de façon solidaire. Il y a donc des préoccupations, c'est vrai, mais il est tout aussi vrai que, plus que jamais, l'Union européenne est indispensable pour y remédier. Plutôt que de baigner dans ce que j'appelle souvent la "crisophilie" – on parle même d'une industrie du déclinisme de l'Europe – valorisons donc l'action concrète et positive de l'Union européenne! C'est la meilleure façon, d'ailleurs, de résoudre les questions institutionnelles posées par la non-ratification par l'Irlande du traité de Lisbonne. Nous devons y travailler car le traité de Lisbonne pourra nous faire travailler de façon plus efficace, plus démocratique, mais nous ne devons pas trouver là une excuse pour ne pas répondre immédiatement aux besoins de nos citoyens. Les citoyens européens se tournent vers nous pour obtenir des réponses. La meilleure réponse à leur apporter, c'est à la fois de leur parler le langage de la vérité et de faire preuve de courage politique. Deux qualités qui ne manquent pas à la Présidence française! Dans une Europe mise à l'épreuve, nous devons faire l'Europe par la preuve. Nous devons nous concentrer sur les politiques qui rapprochent l'Europe des citoyens et changent positivement leur vie quotidienne. Plus que jamais, notre cap reste donc l'Europe des résultats. Pour ma part, je reste confiant. Car les priorités de votre présidence vont permettre à l'Europe de relever les défis majeurs auxquels elle est confrontée, tout en se préparant aux enjeux de demain. Ainsi, je me félicite de la priorité qu'accorde la Présidence française à la mise en place d'une politique intégrée de l'énergie et de lutte contre le changement climatique. Vous l'avez dit, Monsieur le Président, c'est la priorité absolue de votre présidence, et nous connaissons votre détermination à conclure cet accord stratégique d'ici la fin de l'année, ce qui placerait l'Union en bonne position pour aborder les négociations de Copenhague dans un an. La Commission apportera tout son appui pour que nous parvenions à un accord ambitieux et équilibré avec le Parlement européen et les États membres. J'en ai fait une priorité pour mon institution, et je tiens à remercier encore une fois le Président Sarkozy pour le soutien sans faille qu'il a apporté au paquet climat/énergie présenté par la Commission européenne. Il faut aussi progresser vers une politique d'immigration maîtrisée en Europe. Il faut d'abord traiter l'immigration dont a besoin une Europe vieillissante, dans certains secteurs économiques clés, et qui doit s'accompagner de conditions d'intégration dignes afin que nous puissions être fiers dans notre Europe humaniste de l'intégration que nous offrons à ceux qui veulent honnêtement travailler ici. L'adoption de la "carte bleue" sous la présidence française serait un pas très important dans ce sens. Mais il faut aussi traiter l'immigration clandestine et l'exploitation qui en découle souvent, notamment en faisant avancer la proposition de pénaliser les employeurs de travailleurs clandestins. C'est là qu'on doit consentir effectivement l'essentiel des efforts; il ne faut pas menacer les pauvres travailleurs qui veulent travailler dignement en Europe, mais pénaliser ceux qui veulent exploiter le travail clandestin. Leur pratique n'est pas digne de notre Europe. Alors, disons-le clairement, il n'y a pas de contradiction. Il nous faut envisager cette question de l'immigration de façon très réaliste. Je suis fermement convaincu, Mesdames, Messieurs les députés, que notre incapacité à traiter cette question de façon sérieuse et responsable est une des plus grandes menaces pour l'Europe. Ce n'est pas une politique de permissivité absolue qui nous permettra de résoudre le problème. Ce serait le meilleur prétexte pour les forces extrémistes, pour les forces xénophobes. Il nous faut être fermes, absolument fermes contre l'immigration clandestine, et, en même temps, nous montrer généreux et solidaires dans l'intégration des communautés de migrants qui veulent apporter, eux aussi, leur contribution au développement et à la croissance de notre Europe. Je crois qu'il faut être clair là-dessus; il faut être ferme contre la criminalité, mais toujours dans le respect des droits de l'homme qui sont la marque même de notre civilisation européenne et de notre projet de construction européenne. Ce sont bien entendu des sujets sensibles, qui sont des proies faciles pour la polémique et les malentendus. C'est pourquoi la Commission a voulu proposer une base équilibrée et présenté dix grands principes pour avancer ensemble. Je suis heureux de l'accueil favorable que la Présidence française et les ministres de la justice et de l'intérieur ont réservé à cette approche intégrée lors de leur rencontre informelle à Cannes cette semaine. La présidence française suscite de nombreuses attentes en Europe, auprès des citoyens, et certainement auprès du Parlement européen, ici réuni. Comme je l'ai dit lors de notre rencontre à Paris, le 1er juillet, la Commission se tiendra aux côtés de votre Présidence pour lui apporter tout son soutien et assurer la réussite de l'Union européenne durant ce semestre. Car les défis ne manquent pas! Je tiens à vous dire, Mesdames et Messieurs les députés, que, dans une Europe, dans l'espace de Schengen, où la liberté de circulation est une réalité, il est absurde, j'insiste, il est absurde de continuer avec 27 politiques d'immigration différentes; il nous faut une politique européenne d'immigration. Autre chantier d'avenir, notre Agenda social. Il ne peut pas y avoir de modèle économique dynamique et compétitif sans une vraie démarche d'investissement social pour prévenir les risques de pauvreté, d'exclusion et de marginalisation. La France a fait du nouvel Agenda social présenté par la Commission européenne, il y a quelques jours, une de ses priorités. Je m'en félicite. Pour préparer l'avenir des Européens, nous devons leur offrir des opportunités, l'accès à des services de qualité, à l'éducation, aux soins de santé, et toujours de la solidarité. Personne en Europe ne doit être laissé sur le bord du chemin. L'Europe est un projet d'ouverture et un projet de solidarité. Mesdames et Messieurs les députés, beaucoup d'autres chantiers seront ouverts durant ce semestre, je ne peux pas les évoquer tous, mais si je peux brièvement en souligner deux, je voudrais saluer ceux de la défense européenne et de l'Union pour la Méditerranée, qui sera lancée dimanche à Paris. Je vois là deux occasions pour l'Europe d'affirmer son rôle dans le monde. Là aussi, à nous de transformer cette volonté en actions concrètes. Je souhaite le plus grand succès à la Présidence française du Conseil, en vous assurant du soutien total de la Commission tout au long de ce semestre qui s'annonce passionnant. Car le premier devoir des responsables politiques n'est-il pas là: savoir faire face aux défis lorsqu'ils se présentent, et redoubler de détermination pour y répondre avec succès? Nous pourrons faire beaucoup si nous avançons ensemble. Je tiens à saluer ici les efforts entrepris depuis plusieurs mois par les autorités françaises, au plus haut niveau, pour travailler étroitement avec les institutions européennes. Institutions, Présidence, États membres: nous devons travailler main dans la main. C'est la clé de la réussite commune que nous devons aux citoyens européens et je tiens à saluer la volonté exprimé encore une fois aujourd'hui par le Président Sarkozy pour qu'on puisse ensemble, Conseil, Parlement européen, Commission, trouver des solutions concrètes aux problèmes concrets auxquels nos citoyens doivent face chaque jour. La mondialisation est là et la concurrence internationale est de plus en plus vive. De nouveaux défis se posent à l'échelle mondiale, comme la raréfaction des énergies fossiles et le changement climatique, auxquels nous devons trouver des solutions communes sans attendre. Tous ces paramètres placent l'Europe devant la nécessité de réformer ses économies pour augmenter sa compétitivité, de moderniser ses modèles sociaux et d'investir dans l'éducation, la recherche et l'innovation. L'Europe a beaucoup d'atouts pour réussir, notamment sa place de première puissance commerciale du monde. Mais elle doit avoir le courage de s'adapter; si nous voulons protéger, nous devons nous adapter. Voilà l'enjeu. Il se trouve que l'Europe traverse une période délicate, inutile de le nier: le "non" irlandais et la conjoncture économique mondiale, l'envolée des cours du pétrole et des matières premières, la forte hausse des prix des produits alimentaires, la poussée inflationniste, qui est le premier ennemi du pouvoir d'achat. L'inflation est le premier ennemi de la justice sociale car, lorsqu'il y a une inflation très forte, ceux qui souffrent en premier, ce sont ceux qui ont des bas salaires ou qui vivent seulement de leur pension; tous ces éléments jettent en ce moment une ombre sur nos économies et placent les responsables politiques, que ce soit au niveau européen ou au niveau national devant des choix difficiles. Il faut regarder ces réalités en face et nous y attaquer avec réalisme et détermination. Nous revenons du sommet du G8 au Japon et mon constat est clair: l'influence dont jouit l'Union européenne, mais aussi les attentes et le respect qu'elle suscite dans le monde contrastent très nettement avec le sentiment de pessimisme qui, très souvent, s'exprime à l'intérieur de l'Union. Je peux vous dire aujourd'hui que l'Union européenne est plus que jamais perçue en dehors de l'Europe comme un acteur positif et décisif. Un acteur qui a une grande influence sur la scène mondiale. Prenons deux sujets concrets qui étaient au centre des débats du G8: le changement climatique et les questions de développement, deux dossiers dans lesquels l'Europe a pris l'initiative sur le plan mondial. Les États-Unis se sont désormais joints à la lutte contre le changement climatique en souscrivant très largement à nos positions. L'année passée, à Heiligendamm, je me rappelle très bien que nous avons eu beaucoup de peine – le Président Sarkozy était déjà là – à convaincre les Américains et les Russes d'accepter le principe d'un objectif obligatoire pour 2050. Et voilà, c'est fait! C'est fait, et cela a été possible grâce à notre rôle de leadership européen; j'en suis fier en tant que Président d'une institution européenne. C'est une réussite que nous devons, encore une fois, à l'unité européenne. Deuxième exemple: le développement et, plus particulièrement, la flambée des prix alimentaires qui compromet la réalisation de tous les objectifs du Millénaire pour le développement (OMD). Nous avons aussi pu jouer un rôle de catalyseur dans ce dossier, grâce aux conclusions du Conseil européen du mois dernier qui, je cite, s'était félicité "de la volonté de la Commission de présenter une proposition visant à instaurer un nouveau fonds de soutien à l'agriculture dans les pays en développement". La Commission européenne adoptera cette proposition la semaine prochaine. Je compte sur le plein soutien des deux branches de l'autorité budgétaire pour que l'Europe puisse fournir rapidement l'aide visée aux agriculteurs, notamment aux agriculteurs d'Afrique, en étroite coopération avec les organisations multilatérales compétentes. Ce soutien est essentiel pour assurer "la révolution verte" dont l'Afrique a besoin pour sa stabilité et sa prospérité qui, nous le savons tous, relèvent aussi de l'intérêt direct de l'Europe. Comme le Conseil européen l'a demandé, notre proposition se situera dans les limites des perspectives financières actuelles. La logique de notre démarche consiste à attribuer les économies que la hausse des prix internationaux permet à l'Europe de réaliser dans le cadre de sa politique interne de soutien agricole à ceux qui souffrent maintenant le plus de cette augmentation. Il y a des situations de tragédie extrêmement urgentes dans le monde. Si vous aviez pu entendre directement ce que j'ai entendu de la part du Président de la Banque mondiale, si vous aviez pu entendre de la bouche de certains leaders de ces pays africains et d'autres pays qui étaient aussi représentés dans les réunions élargies, le drame, la faim qui constituent maintenant est une véritable menace pour tellement de citoyens de notre monde, vous comprendriez à quel point l'aide de l'Europe est nécessaire et indispensable."@ro18 "Vážený pán predseda, úradujúci predseda Rady, dámy a páni, som rád, že tu v Európskom parlamente môžem dnes byť s vami na predstavení programu šesťmesačného francúzskeho predsedníctva Rady Európskej únie. Myslím si, že toto bude predsedníctvo plné nadšenia a odhodlania, bohaté na konkrétne výsledky, na ktorých budeme všetci spolupracovať. Chceli ste, aby sa Francúzsko vrátilo späť k Európe, pán úradujúci predseda, a to je nepochybne skvelá správa pre všetkých nás. Preto verím, že opäť môžeme dať dobrý príklad solidarity medzi európskymi a africkými poľnohospodármi, ktorý dokazuje, že spoločná poľnohospodárska politika (SPP) a rozvojová politika musí spolupracovať, pretože, ako práve povedal pán prezident Sarkozy, potravinová bezpečnosť je svetovou problematikou a potrebujeme ju vyriešiť spolu. Nie sami, ale spolu. Je preto pravdou, že existujú obavy, ale takisto aj to, že Európska únia má teraz viac ako kedykoľvek predtým centrálnu úlohu tieto problémy vyriešiť. Radšej ako utápať sa v tom, čo niekedy volám „krízofília“ – dokonca sa hovorí o fenoméne úpadku v Európe – dovoľte mi podčiarknuť hodnotu konkrétnej a pozitívnej činnosti EÚ. V každom prípade, toto je ten najlepší spôsob, ako vyriešiť medzinárodné problematiky vyvolané neratifikovaním Lisabonskej zmluvy v Írsku. Musíme tomu čeliť, pretože Lisabonská zmluva by nám umožnila pracovať efektívnejšie, demokratickejšie, hoci to nemôžeme použiť ako ospravedlnenie za zlyhanie okamžite odpovedať na potreby našich občanov. Európski občania od nás čakajú odpovede. Najlepšou odpoveďou, ktorú im môžeme dať, je hovoriť s nimi na rovinu a dokáže, že máme politickú odvahu. Francúzske predsedníctvo má hojnosť oboch kvalít. V Európe na skúšku musíme poskytnúť dôkaz, že Európa funguje. Musíme sa zamerať na politiky, ktoré zbližujú Európu s jej občanmi a majú vplyv na ich každodenné životy. Teraz viac ako kedykoľvek predtým určujeme smer pre Európu založenú na výsledkoch. Osobne som o tom presvedčený. Priority vášho predsedníctva umožnia Európe vyjsť v ústrety hlavným výzvam, ktorým čelí, kým sa pripravuje na problematiky budúcnosti. Vítam prioritu francúzskeho predsedníctva zaviesť integrovanú energetickú politiku a politiku zmeny klímy. Ako ste povedali, úradujúci predseda Rady, toto je hlavnou prioritou vášho predsedníctva a vieme, ako veľmi ste odhodlaní uzavrieť túto strategickú dohodu ku koncu roka, čo by EÚ postavilo do dobrej pozície, aby sme sa takto o rok pustili do rokovaní v Kodani. Komisia jej poskytne plnú podporu, aby sme mohli dosiahnuť ambicióznu a vyrovnanú dohodu s Európskym parlamentom a členskými štátmi. Z tohto som urobil prioritu pre moju inštitúciu, a rád by som znova poďakoval úradujúcemu predsedovi Rady za jeho vytrvalú podporu energetickému a klimatickému balíku, ktorý uviedla Európska komisia. Musíme sa takisto pohnúť smerom k riadenej prisťahovaleckej politike v Európe. V prvom rade musíme riešiť imigráciu, ktorú starnúca Európa potrebuje, v určitých kľúčových sektoroch, a ktorú musí sprevádzať náležitá imigrácia, aby sme mohli byť v našej humanistickej Európe hrdí na integráciu, ktorú ponúkame tým, ktorí úprimne túžia prísť sem pracovať. Prijatie „modrej karty“ počas francúzskeho predsedníctva bude dôležitým krokom v tomto smere. Avšak takisto potrebujeme riešiť nelegálne prisťahovalectvo a vykorisťovanie, ktoré z toho častokrát vyplýva, najmä presadením návrhu na potrestanie tých, ktorí zamestnávajú nelegálnych pracovníkov. Práve tu sa musíme najviac snažiť; nesmieme sa vyhrážať chudobným pracovníkom, ktorí len chcú v Európe pracovať, ale trestať tých, ktorí ich chcú využívať. Takáto praktika je hanbou pre Európu. Aby bolo úplne jasné: Musíme byť realistický pri riešení problematiky prisťahovalectva. Som pevne presvedčený, dámy a páni, že naša neschopnosť riešiť túto problematiku vážne a zodpovedne je jednou z najväčších hrozieb pre Európu. Nevyriešime túto otázku prisťahovalectva, ak budeme na všetkých frontoch zhovievaví. To by bolo najlepšou výhovorkou pre extrémistické či xenofóbne sily. Potrebujeme byť tvrdí, pokiaľ ide o nelegálne prisťahovalectvo a zároveň dokázať, že sme šľachetní a zjednotení pri integrovaní prisťahovaleckých spoločenstiev, ktoré chcú prispievať k rastu a rozvoju Európy. Verím, že v tom potrebujeme mať jasno; potrebujeme byť tvrdí, pokiaľ ide o zločinnosť a zároveň pokračovať v dokazovaní rešpektovania ľudských práv, ktoré sú typickou črtou európskej civilizácie a našich plánov európskej integrácie. Prirodzene sú to citlivé otázky, ktoré sú veľmi ľahkou korisťou na polemiku a nedorozumenia. Preto Komisia chcela predložiť vyvážený návrh a vypracovala 10 kľúčových zásad, aby sme sa mohli spolu pohnúť ďalej. Potešilo ma, že francúzske predsedníctvo a francúzski ministri spravodlivosti a vnútra podporili tento integrovaný prístup počas neformálneho stretnutia v Cannes tento týždeň. Európski občania a dnes tu zhromaždený Európsky parlament očakávajú od francúzskeho predsedníctva veľa vecí. Ako som povedal na našom stretnutí 1. júla v Paríži, Komisia bude stáť za francúzskym predsedníctvom, ponúka mu plnú podporu, aby sa počas týchto šiestich mesiacov zabezpečili úspechy Európskej únie. O výzvy nebude núdza. Som rád, že môžem poukázať na to, dámy a páni, že v Európe, v schengenskom priestore, kde sa sloboda pohybu stala skutočnosťou, je absurdné pokračovať v 27 rozdielnych politikách prisťahovalectva. Potrebujeme európsku politiku prisťahovalectva. A ďalšou dôležitou otázkou je náš sociálny program. Žiadny dynamický, konkurenčný hospodársky model neexistuje bez skutočných sociálnych investícií s cieľom zabrániť riziko chudoby, vylúčenia a vytlačovania. Francúzsko z nového sociálneho programu, ktorý pred niekoľkými dňami predložila Komisia, urobilo jednu zo svojich priorít. Vítam to. Aby sme Európanov pripravili na budúcnosť, musíme im poskytnúť príležitosti, prístup ku kvalitným službám, vzdelávaniu, zdravotnej starostlivosti a neustálej solidarite. Nikto v Európe nesmie byť odsunutý na vedľajšiu koľaj. Európa je práve o príležitostiach a solidarite. Dámy a páni, počas nasledujúcich šiestich mesiacov sa vznikne ešte veľa iných projektov. Nemôžem ich tu všetky opísať, ale ak môžem v krátkosti spomenúť dva, rád by som odporučil projekt Európskej obrany a Stredomorskej únie, ktoré sa v Paríži predložia budúcu nedeľu. Vnímam ich ako dve príležitosti pre Európu s cieľom potvrdiť svoju úlohu vo svete. A tu tiež je na nás, aby sme premenili túto ambíciu do konkrétnych skutkov. Želám francúzskemu predsedníctvu Rady veľa úspechov a zaručujem mu plnú podporu Komisie počas nasledujúcich šiestich mesiacov, ktoré budú určite vzrušujúce. Prvou povinnosťou politikov je čeliť problémom a zdvojnásobovať snahu na ich úspešné riešenie. Spolu môžeme urobiť veľmi veľa. Rád by som vzdal úctu všetkým snahám, ktoré za posledných pár mesiacov vynaložila francúzska vláda na najvyššej úrovni, aby úzko spolupracovala s európskymi inštitúciami. Inštitúcie, predsedníctvo a členské štáty musia spolupracovať. Toto je kľúčom spoločného úspechu, ktorý dlžíme občanom Európy, a rád by som vzdal aj úctu zanieteniu, ktoré tu dnes opäť vyjadril pán úradujúci predseda Rady, aby sme spolu, Rada, Parlament a Komisia mohli nájsť konkrétne riešenia konkrétnych problémov, ktorým musia každý deň čeliť naši občania. Globalizácia pretrváva a medzinárodná konkurencia sa stáva čím ďalej, tým viac silnejšou. Svet čelí novým výzvam, ako sú napríklad nedostatočné fosílne palivá a zmena klímy. Musíme teraz konať, aby sme na tieto výzvy našli spoločné riešenia. Všetky tieto faktory znamenajú, že Európa potrebuje zreformovať svoje hospodárstva, aby sa stala konkurencieschopnejšou, modernizovať svoje sociálne modely a investovať do vzdelávania, výskumu a inovácií. Európa má veľa tromfov v rukáve, obzvlášť ako jedna z popredných svetových obchodných mocností. Avšak musí mať odvahu sa prispôsobovať. Ak chceme ponúkať ochranu, potom sa musíme prispôsobiť. To je cesta k úspechu. Nemôžeme poprieť, že sa Európa nachádza v zložitom období: írske hlasovanie proti, globálne hospodárske prostredie, stúpajúce ceny ropy a komodít, prudký rast cien potravín a inflačné tlaky, ktoré sú najväčším nepriateľom kúpnej sily. Inflácia je takisto najväčším nepriateľom sociálnej spravodlivosti, keďže v prípade veľmi silnej inflácie, tí, ktorí trpia najviac sú tí, ktorí majú nízke mzdy alebo žijú z dôchodkov. Všetky tieto faktory teraz vrhajú tieň na hospodárstva a nútia našich politikov, aby robili zložité rozhodnutia ako na európskej, tak aj vnútroštátnej úrovni. Musíme čeliť týmto skutočnostiam so vztýčenou hlavou a prispôsobiť sa im so zmyslom pre skutočnosť a s odhodlaním. Práve sme sa vrátili zo samitu G8 z Japonska, kde som mohol jasne vidieť, že vplyv, ktorému sa teší Európska únia, takisto ako aj očakávania a rešpekt, ktorý vyvoláva vo svete, je v jasnom kontraste s pochmúrnou náladou, ktorá sa častokrát v EÚ prejavuje. Môžem vám povedať, že dnes viac ako kedykoľvek predtým sa Európska únia vníma mimo Európy ako presvedčivý a rozhodujúci hráč, hráč s obrovským vplyvom na svetovej scéne. Zoberme si dva konkrétne príklady, ktoré boli v centre samitu G8: zmena klímy a rozvoj – dve problematiky, ktoré na svetovej úrovni Európa uviedla do pohybu. Spojené štáty sa k nám teraz pridali v boji proti zmene klímy podporou našich názorov. Minulý rok v Heiligendamm – pán prezident Sarkozy tam bol – si spomínam, že sme mali veľký problém presvedčiť Američanov a Rusov, aby prijali zásadu povinných cieľov pre rok 2050. Teraz sme to dosiahli. Bolo to možné vďaka našej úlohe európskeho vodcu; na čo som ako predseda európskej inštitúcie hrdý. Bol to opäť úspech, za ktorý vďačíme európskemu zjednoteniu. Druhým príkladom je rozvoj a mimoriadne rýchlo rastúce ceny potravín, ktoré ohrozujú rozvojové ciele milénia. Aj v tejto oblasti sme boli schopní konať ako katalyzátor vďaka záverom Európskej rady z minulého mesiaca, ktorými sa, citujem, privítal „zámer Komisie predložiť návrh na vytvorenie fondu na podporu poľnohospodárstva v rozvojových krajinách.“ Európska komisia prijme tento návrh na budúci týždeň. Počítam s plnou podporou oboch krídel rozpočtového orgánu, aby tak Európa mohla pružne poskytovať potrebnú pomoc poľnohospodárom, najmä tým v Afrike, pri blízkej spolupráci s príslušnými multilaterálnymi organizáciami. Táto podpora je nevyhnutá na zabezpečenie „zelenej revolúcie“, ktorú Afrika potrebuje pre svoju stabilitu a prosperitu, ktorá, ako všetci viete, patrí takisto k priamym záujmom Európy. Ako nariadila Európska rada, náš návrh zostáva v platnosti v rámci obmedzení súčasného finančného výhľadu. Náš prístup pozostáva z prerozdelenia úspor, ktorým sa kvôli nárastu medzinárodných cien Európe umožní vyprodukovať ako súčasti politiky na podporu poľnohospodárstva pre tých, ktorých sú najviac zasiahnutí týmto nárastom. Všade na svete dochádza k núdzovým a katastrofickým situáciám. Keby ste mohli počuť slová predsedu Svetovej banky, keby ste mohli počuť niektorých vodcov afrických krajín a ďalších krajín, ktoré sa zišli na tomto rozšírenom stretnutí, o hlade a hladovaní, ktoré teraz predstavujú skutočnú hrozbu toľkým ľuďom na svete, pochopili by ste, do akej miery je európska pomoc potrebná a nevyhnutná."@sk19 "Gospod predsednik, gospod predsedujoči Svetu, gospe in gospodje, veseli me, da sem lahko danes ob predstavitvi šestmesečnega francoskega predsedovanja Svetu Evropske unije z vami v Parlamentu. Menim, da bo to predsedstvo polno zagona in odločnosti ter bo zagotovilo konkretne rezultate, za katere si vsi prizadevamo. Gospod predsedujoči Svetu, želeli ste, da se Francija vrne v Evropo in to je nedvomno odlična novica za vse nas. Zato menim, da smo lahko ponovno dober primer solidarnosti med evropskimi in afriškimi kmeti, pri čemer morata delovati združeno skupna kmetijska politika ter razvojna politika, ker je, kot je ravnokar omenil gospod predsednik Sarkozy, varnost oskrbe s hrano svetovno vprašanje in ga moramo rešiti skupaj. Ne posamezno, ampak skupaj. Zato je res, da obstaja določena mera zaskrbljenosti, vendar je prav tako res, da ima Evropska unija bolj kot kadar koli prej ključno vlogo pri reševanju teh vprašanj. Namesto da se utapljamo v „krizofiliji,“ kot jo včasih sam imenujem, pri čemer se v Evropi govori tudi o pojavu propadanja sistema, raje poudarimo vrednost konkretnih in pozitivnih ukrepov EU. V vsakem primeru je to najboljši način reševanja mednarodnih vprašanj, ki jih je spodbudila Irska, ko ni ratificirala lizbonske pogodbe. To moramo obravnavati, ker bi nam lizbonska pogodba omogočila učinkovitejše delovanje, ki bi bilo bolj demokratično, čeprav tega ne smemo uporabiti kot izgovor za neuspešno odzivanje na potrebe naših državljanov. Evropski državljani od nas pričakujejo odgovore. Najboljši odziv, ki jim ga lahko zagotovimo, je odkrit pogovor z njimi, pri čemer jim moramo pokazati, da imamo političen pogum. Francosko predsedstvo to lahko zagotovi. Ker je Evropa na preizkušnji, moramo zagotoviti dokaze, da Evropa deluje. Osredotočiti se moramo na politike, ki bodo približale Evropo njenim državljanom in spremenile njihova vsakdanja življenja. Bolj kot kadar koli prej načrtujemo Evropo, ki temelji na rezultatih. V to osebno verjamem. Prednostne naloge vašega predsedstva bodo omogočile Evropi, da se sooči z glavnimi izzivi, medtem ko se pripravlja na vprašanja prihodnosti. Podpiram prednost, ki jo francosko predsedstvo namenja uvedbi celostne energetske politike in politike o podnebnih spremembah. Gospod predsedujoči Svetu, kot ste povedali, je to prednostna naloga vašega predsedstva, pri čemer se zavedamo, kako odločni ste do konca leta skleniti ta strateški sporazum, ki bi zagotovil dober položaj EU za začetek pogajanj v Københavnu čez eno leto. Komisija vas bo v celoti podprla, da lahko dosežemo ambiciozen in uravnotežen sporazum z Evropskim parlamentom ter državami članicami. To je postala tudi prednostna naloga moje institucije, pri čemer se želim ponovno zahvaliti gospodu predsedujočemu Svetu za njegovo neumorno podporo energetsko-podnebnemu svežnju, ki ga je predložila Evropska komisija. Prav tako se moramo usmeriti k politiki nadziranega priseljevanja v Evropi. Najprej moramo obravnavati priseljevanje v določenih ključnih gospodarskih sektorjih, ki ga starajoča se Evropa potrebuje, pri čemer mora tako priseljevanje spremljati ustrezno vključevanje, da bomo lahko ponosni na našo humanistično Evropo vključevanja, ki jo ponujamo vsem tistim, ki si resnično želijo zaposlitve tukaj. Sprejetje „modre karte“ v okviru francoskega predsedstva bi pomenilo pomemben napredek v zvezi s tem. Vendar moramo rešiti tudi vprašanje nezakonitega priseljevanja in izkoriščanja, ki je pogosto posledica slednjega, zlasti s spodbujanjem predloga za kaznovanje tistih, ki zaposlujejo nezakonite delavce. V zvezi s tem si moramo učinkovito prizadevati, pri čemer ne smemo ogroziti revnih delavcev, ki si želijo le zaposlitve v Evropi, ampak kaznovati tiste, ki jih želijo izkoristiti. Ta praksa je sramota za Evropo. Jasno poudarjam: pri obravnavanju vprašanja priseljevanja moramo ostati realni. Gospe in gospodje, trdno sem prepričan, da je naša nezmožnost resno in odgovorno obravnavati to vprašanje ena od največjih groženj Evropi. Vprašanja priseljevanja ne bomo rešili s tem, da bomo na vseh področjih neobvezujoči. To bi omogočilo najugodnejše razmere za ekstremistične sile, za ksenofobične sile. V zvezi z nezakonitim priseljevanjem moramo biti strogi in hkrati pokazati, da smo radodarni ter enotni glede priseljevanja skupnosti priseljencev, ki želijo prispevati k rasti in razvoju Evrope. Menim, da moramo biti glede tega jasni; do kaznivih dejanj moramo biti strogi, medtem ko še naprej spoštujemo človekove pravice, ki so zaščitni znak evropske civilizacije in naših načrtov za evropsko vključevanje. Običajno so to občutljiva vprašanja, ki lahko spodbudijo polemike in napačno razumevanje. Zato je želela predložiti Komisija uravnotežen predlog in opredelila 10 ključnih načel, da lahko skupaj dosežemo napredek. Veseli me, da francosko predsedstvo in francoska ministra za pravosodje in notranje zadeve med neuradnim srečanjem v Cannesu ta teden podpirajo ta celosten pristop. Evropski državljani in Evropski parlament, ki so danes zbrani tukaj, pričakujejo od francoskega predsedstva veliko stvari. Kot sem povedal med našim srečanjem v Parizu 1. julija, bo Komisija v celoti podprla francosko predsedstvo, da se zagotovi uspeh Evropske unije med temi šestimi meseci. Izzivov nam ne bo primanjkovalo. Gospe in gospodje, izpostaviti želim, da ni smiselno nadaljevati v Evropi, na schengenskem območju, na katerem je svoboda gibanja dejstvo, z 27 različnimi politikami priseljevanja. Potrebujemo evropsko politiko priseljevanja. Prav tako pripravljamo našo socialno agendo. Brez prave socialne investicije, ki bo preprečila tveganja za revščino, izključenost in marginalizacijo ne moremo zagotoviti dinamičnega ter konkurenčnega gospodarskega modela. Francija se je pred nekaj dnevi odločila, da je treba novo socialno agendo Evropske komisije obravnavati prednostno. S tem se strinjam. Da bi Evropejce pripravili na prihodnost, jim moramo ponuditi priložnosti, dostop do kakovostnih storitev, izobraževanje, zdravstveno varstvo in stalno solidarnost. V Evropi ne smemo nikogar pustiti ob strani. Evropa zagotavlja priložnosti in solidarnost. Gospe in gospodje, v naslednjih šestih mesecih bomo začeli s številnimi projekti. Zdaj jih ne morem vseh opisati, vendar želim na kratko izpostaviti dva, in sicer moram pohvaliti projekta za evropsko obrambo in Unijo za Sredozemlje, ki bosta predstavljena naslednjo nedeljo v Parizu. To sta dve priložnosti za Evropo, da potrdi svojo vlogo v svetu. V zvezi s tem smo odgovorni, da se ta ambicija prenese v dejanske ukrepe. Francoskemu predsedstvu Sveta želim veliko uspeha, pri čemer zagotavljam popolno podporo Komisije v naslednjih šestih mesecih, ki bodo zagotovo razburljivi. Prva naloga politika je, da se sooči z izzivi in podvoji svoje prizadevanje, da je to soočanje lahko uspešno. Skupaj lahko dosežemo veliko. Pri tem se zahvaljujem najvišji ravni francoske vlade, ki si je v zadnjih mesecih prizadevala za tesno sodelovanje z evropskimi institucijami. Institucije, predsedstvo in države članice morajo sodelovati. To je bistveno za skupen uspeh, ki ga dolgujemo državljanom Evrope, pri čemer se želim zahvaliti danes ponovno izraženi zavezi gospoda predsedujočega Svetu, da lahko Svet, Parlament in Komisija poiščejo dejanske rešitve na dejanska vprašanja, s katerimi se vsak dan soočajo naši državljani. Globalizacija ne bo izginila in mednarodna konkurenca postaja vedno bolj ostra. Svet se sooča z novimi izzivi, kot so pomanjkanje fosilnih goriv in podnebne spremembe. Zdaj moramo ukrepati in poiskati skupne rešitve za te izzive. Vsi ti dejavniki pomenijo, da mora Evropa reformirati svoja gospodarstva, da bo bolj konkurenčna, posodobiti svoje socialne modele in vlagati v izobraževanje, raziskave ter inovacije. Evropa ima v rokavu številne ase, zlasti kot ena od vodilnih svetovnih trgovskih sil. Vendar mora zbrati pogum za prilagajanje. Če želimo ponuditi varstvo, se moramo prilagoditi. To je ključno. Ne zdi se smiselno zanikati, da se Evropa sooča s težavnim obdobjem: irski glas „proti,“ svetovne gospodarske razmere, naraščajoče cene nafte, blaga in hrane ter pritiski inflacije, ki najbolj ogrožajo kupno moč. Prav tako je inflacija največji nasprotnik socialne pravičnosti, ker močna inflacija najbolj ogroža tiste z nizkimi dohodki ali pokojninami. Vsi ti dejavniki negativno vplivajo na naša gospodarstva ter silijo naše politike na evropski in tudi nacionalni ravni k sprejemanju težkih odločitev. S temi dejstvi se moramo soočiti ter jih obravnavati realno in odločno. Ravnokar smo se vrnili z vrha G8 na Japonskem, na katerem sem jasno ugotovil, da so vpliv Evropske unije in tudi pričakovanja ter spoštovanje, ki ga zbuja v svetu v ostrem nasprotju s pesimizmom, ki se pogosto izraža v EU. Zdaj vam lahko povem, da Evropsko unijo izven Evrope bolj kot kadar koli obravnavajo kot pozitivno in odločilno udeleženko, ki ima velik vpliv v svetu. Omenil bom dve osrednji temi vrha G8: podnebne spremembe in razvoj – dve vprašanji, v zvezi s katerima je prevzela Evropa pobudo na svetovni ravni. Združene države so se nam zdaj pridružile v boju proti podnebnim razmeram, pri čemer se večinoma strinjajo z našimi stališči. Spomnim se, da smo lani v Heiligendammu, pri čemer je bil tam tudi gospod predsednik Sarkozy, le s težavo prepričali Američane in Ruse, da so sprejeli načela obveznih ciljev za leto 2050. Zdaj smo dosegli tole. To smo lahko storili zaradi naše vloge evropske voditeljice; kot predsednik evropske institucije sem na to ponosen. To je uspeh, ki ga je ponovno omogočila evropska enotnost. Drugi primer je razvoj in zlasti naraščajoče cene hrane, ki ogrožajo vse razvojne cilje tisočletja. Zaradi sklepov, doseženih v Evropskem Svetu prejšnji mesec, smo lahko delovali kot katalizator na tem področju, pri čemer je Evropski svet, citiram, podprl „namero Komisije, da pripravi predlog novega instrumenta za podporo kmetijstvu v državah v razvoju.“ Evropska komisija bo sprejela ta predlog naslednji teden. Zanašam se na popolno podporo obeh vej proračunskega organa, da lahko hitro zagotovi Evropa v sodelovanju s pristojnimi večstranskimi organizacijami potrebno pomoč za kmete, zlasti tiste v Afriki. Ta podpora je ključna za zagotovitev „zelene revolucije,“ ki jo potrebuje Afrika za svojo stabilnost in blaginjo, kar je tudi v neposrednem interesu Evrope, kot se zavedate. Kot je zahteval Evropski svet, bo naš predlog ostal v okviru sedanje finančne perspektive. Naš pristop je sestavljen iz dodelitve prihrankov, ki jih Evropi omogoča višanje mednarodnih cen kot del njene kmetijske podporne politike tistim, ki jih najbolj ogrožajo ta povišanja. V vsem svetu imamo nujne in katastrofalne razmere. Če bi lahko slišali predsednika Svetovne banke in nekatere voditelje afriških držav ter ostalih držav, ki so predstavljane v razširjenih srečanjih, ko so govorili o lakoti in stradanju, ki zdaj resno ogrožata številne ljudi v svetu, potem bi razumeli, v kakšni meri je nujna ter nepogrešljiva evropska pomoč."@sl20 ". Herr talman, herr rådsordförande, mina damer och herrar! Jag är glad över att vara här med er i Europaparlamentet i dag för presentationen av Frankrikes sex månader långa ordförandeskap för Europeiska unionen. Jag tror att det kommer att bli ett ordförandeskap fullt av drivkraft och beslutsamhet och rikt på konkreta resultat som vi alla kommer att bidra till. Ni ville att Frankrike skulle återvända till Europa, herr rådsordförande, och detta är utan tvekan fantastiska nyheter för oss alla. Det är därför jag tror att vi återigen kan föregå med gott exempel när det gäller solidaritet mellan europeiska och afrikanska jordbrukare, och illustrera det faktum att den gemensamma jordbrukspolitiken (GJP) och utvecklingspolitiken kan och måste fungera sida vid sida eftersom livsmedelstrygghet, precis som president Nicolas Sarkozy just sa, är en global fråga som vi behöver ta itu med gemensamt. Inte var för sig utan tillsammans. Därför är det sant att det finns orosmoment, men det är också sant att Europeiska unionen mer än någonsin tidigare har en central roll när det gäller att ta itu med dem. Låt oss i stället för att vältra oss i vad jag ibland kallar ”kriskultur” – det förekommer till och med tal om en permanent tillbakagång i Europa – framhäva värdet av EU:s konkreta och positiva åtgärder. Hur som helst är detta det bästa sättet att lösa de internationella problem som orsakats av att Irland inte ratificerat Lissabonfördraget. Vi måste ta itu med detta eftersom Lissabonfördraget skulle kunna göra det möjligt för oss att arbeta mer effektivt, mer demokratiskt, men vi får inte använda det som en ursäkt för att underlåta att omedelbart svara på våra medborgares behov. De europeiska medborgarna förväntar sig svar av oss. Det bästa svaret vi kan ge dem är att tala uppriktigt med dem och visa att vi har politiskt mod. Det franska ordförandeskapet har båda dessa kvaliteter i överflöd. I ett hårt prövat EU måste vi bevisa att unionen fungerar. Vi måste fokusera på politik som för EU närmare medborgarna och förändrar deras vardag. Mer än någonsin tidigare planerar vi för ett EU baserat på resultat. Personligen känner jag tillförsikt. Genom ert ordförandeskaps prioriteringar blir det möjligt för Europa att möta de stora utmaningar det står inför, och samtidigt förbereda sig inför kommande problem. Jag välkomnar det franska ordförandeskapets prioritering när det gäller en integrerad politik för energi och klimatförändringar. Som ni sa, herr rådsordförande, är detta den viktigaste prioriteringen för ert ordförandeskap, och vi vet hur bestämd ni är när det gäller att slutföra detta strategiska avtal före årsskiftet, så att EU får en bra utgångspunkt för att inleda Köpenhamnsförhandlingarna om ett år. Kommissionen kommer helhjärtat att stödja detta så att vi kan nå ett ambitiöst och balanserat avtal med Europaparlamentet och medlemsstaterna. Jag har gjort detta till en prioritering för min institution, och jag vill återigen tacka rådsordföranden för hans outtröttliga stöd för det energi- och klimatpaket som presenterats av Europeiska kommissionen. Vi måste också röra oss mot en politik för kontrollerad invandring i Europa. Vi måste först hantera den invandring som ett åldrande Europa behöver i vissa viktiga ekonomiska sektorer och som måste vara förenad med en riktig integration, så att vi i vårt humanistiska Europa kan vara stolta över den integration vi erbjuder dem som verkligen vill komma hit för att arbeta. Införande av blåkortet under det franska ordförandeskapet vore ett viktigt steg i denna riktning. Vi måste emellertid även ta itu med den olagliga invandringen och den exploatering som den ofta ger upphov till, framför allt genom att stödja förslaget om påföljder för dem som anställer svart arbetskraft. Det är här vi faktiskt måste göra den största insatsen. Vi ska inte hota de stackars arbetstagare som bara vill arbeta i Europa, utan straffa dem som vill exploatera dem. Dessa tvivelaktiga metoder är en skam för Europa. Det får inte råda något tvivel om att vi kommer att hantera invandringsfrågan på ett realistiskt sätt. Jag är övertygad om att vår oförmåga att hantera denna fråga seriöst och ansvarsfullt är ett av de största hoten mot Europa. Vi löser inte invandringsfrågan genom att vara släpphänta på alla fronter. Det vore en perfekt ursäkt för extremistiska och främlingsfientliga krafter. Vi måste vara hårda när det gäller olaglig invandring och samtidigt visa att vi är generösa och enade när det gäller att integrera invandrargrupper som vill bidra till Europas tillväxt och utveckling. Jag anser att vi måste vara tydliga på den här punkten – vi måste vara hårda när det gäller brott och samtidigt fortsätta att respektera de mänskliga rättigheterna, som är kännetecknande för den europeiska civilisationen och våra planer för den europeiska integrationen. Detta är naturligtvis känsliga frågor som kan ge upphov till polemik och missförstånd. Det var därför kommissionen ville lägga fram ett balanserat förslag och skisserade 10 huvudprinciper, så att vi kan röra oss framåt tillsammans. Det gladde mig verkligen att det franska ordförandeskapet och de franska justitie- och inrikesministrarna stödde denna integrerade strategi vid sitt informella möte i Cannes denna vecka. De europeiska medborgarna och Europaparlamentet som samlats här i dag förväntar sig stora saker av det franska ordförandeskapet. Som jag sa vid vårt möte i Paris den 1 juli kommer kommissionen helhjärtat att stödja det franska ordförandeskapet för att se till att Europeiska unionen blir framgångsrik under dessa sex månader. Det kommer inte att saknas utmaningar. Jag vill påpeka att det vore absurt att fortsätta med 27 olika typer av invandringspolitik i Europa och Schengenområdet, där fri rörlighet är en realitet. Det vi behöver är en europeisk invandringspolitik. Vår sociala agenda är också under planering. Utan riktiga sociala investeringar som förhindrar risken för fattigdom, utanförskap och marginalisering kan det inte finnas någon dynamisk och konkurrenskraftig ekonomisk modell. Frankrike har gjort den nya sociala agenda som Europeiska kommissionen presenterade för några dagar sedan till en av sina prioriteringar. Jag välkomnar detta. För att förbereda européerna inför framtiden måste vi erbjuda dem möjligheter, tillgång till kvalitetstjänster, utbildning, hälso- och sjukvård och fortsatt solidaritet. Ingen i Europa får slås ut. Möjligheter och solidaritet är vad EU handlar om. Många andra projekt kommer att dras i gång de kommande sex månaderna. Jag kan inte beskriva dem alla här, men om jag får ge en kortfattad översikt över två av dem skulle jag vilja berömma projekten för europeiskt försvar och unionen för Medelhavsområdet, som kommer att presenteras nästa söndag i Paris. Jag ser dessa projekt som två möjligheter för EU att bekräfta sin roll i världen. Även här är det upp till oss att omvandla denna ambition till konkreta åtgärder. Jag önskar det franska ordförandeskapet all lycka och garanterar kommissionens helhjärtade stöd under de kommande sex månaderna, som ser ut att bli spännande. Politikernas första plikt är att möta utmaningarna och intensifiera insatserna för att kunna ta itu med dem på ett framgångsrikt sätt. Vi kan göra mycket tillsammans. Jag vill hylla de insatser som den franska regeringen genomfört på högsta nivå under de senaste månaderna för att ha ett nära samarbete med de europeiska institutionerna. Institutionerna, ordförandeskapet och medlemsstaterna måste alla arbeta sida vid sida. Detta är avgörande för att nå den gemensamma framgång som vi är skyldiga Europas medborgare, och jag vill hylla det engagemang som rådsordföranden i dag återigen ger uttryck för, för att rådet, parlamentet och kommissionen tillsammans ska kunna hitta konkreta lösningar på de konkreta problem som våra medborgare möter varje dag. Globaliseringen har kommit för att stanna och den internationella konkurrensen blir allt hårdare. Världen står inför nya utmaningar, såsom bristen på fossila bränslen och klimatförändringarna. Vi måste agera nu för att hitta gemensamma lösningar på dessa utmaningar. Alla dessa faktorer innebär att EU måste reformera sin ekonomi för att bli mer konkurrenskraftigt, modernisera sina sociala modeller och investera i utbildning, forskning och innovation. EU har många ess i rockärmen, framför allt som en av världens ledande handelsmakter. Det måste emellertid ha modet att anpassa sig. Om vi vill erbjuda skydd måste vi anpassa oss. Det är avgörande. Det är ingen mening att förneka att EU genomgår en svår period: det irländska folkets nej i folkomröstningen och det globala ekonomiska klimatet, de ständigt ökande priserna på olja och handelsvaror, de kraftigt stigande livsmedelspriserna och inflationstrycket, som är köpkraftens största fiende. Inflationen är även den sociala rättvisans största fiende eftersom de som drabbas mest vid en kraftig inflation är de som har låga löner eller lever på pension. Alla dessa faktorer kastar en skugga över våra ekonomier och tvingar våra politiker på både EU-nivå och nationell nivå att fatta svåra beslut. Vi måste möta denna verklighet utan omsvep och hantera den med realism och beslutsamhet. Vi har precis återkommit från G8-mötet i Japan, där jag tydligt kunde se att det inflytande Europeiska unionen har och de förväntningar och den respekt den framkallar runt om i världen, står i bjärt kontrast till den förstämning som ofta uttrycks inom EU. Jag kan informera er om att Europeiska unionen nu mer än någonsin tidigare av länderna utanför Europa betraktas som en positiv och bestämd aktör, en aktör med ett enormt inflytande på världsscenen. Låt oss ta upp två konkreta ämnen som var centrala på G8-mötet: klimatförändringarna och utvecklingen – två frågor där Europa har tagit initiativet på global nivå. Förenta staterna har nu förenat sig med oss i kampen mot klimatförändringarna genom att till stor del ansluta sig till våra åsikter. Förra året i Heiligendamm – president Sarkozy var där – minns jag att vi hade stora svårigheter när det gällde att övertyga amerikanerna och ryssarna om att acceptera principen om obligatoriska mål för 2050. Nu har vi uppnått detta. Det var möjligt tack vare vår roll som europeisk ledare. Som ordförande för en europeisk institution är jag stolt över detta. Det är en framgång som vi återigen har den europeiska enigheten att tacka för. Det andra exemplet är utvecklingen, och framför allt de stigande livsmedelspriserna, som hotar alla millennieutvecklingsmålen. Vi kunde fungera som katalysator även på detta område tack vare slutsatserna från förra månadens möte med Europeiska rådet som, jag citerar, välkomnade ”kommissionens planer på att lägga fram ett förslag till en ny fond för att stödja jordbruket i utvecklingsländerna”. Europeiska kommissionen kommer att anta detta förslag nästa vecka. Jag räknar med helhjärtat stöd från budgetmyndighetens båda grenar så att Europa snabbt kan förse jordbrukarna, framför allt dem i Afrika, med nödvändigt bistånd, i nära samarbete med behöriga multilaterala organisationer. Detta stöd är nödvändigt för att garantera ”den gröna revolution” som krävs för att Afrika ska uppnå stabilitet och välfärd, vilket som ni alla vet, även ligger i Europas intresse. Som Europeiska rådet efterfrågade kommer vårt förslag att ligga inom gränserna för den aktuella budgetramen. Vår strategi går ut på att låta de besparingar som EU, som ett led i politiken för jordbruksstöd, kunnat genomföra tack vare ökningen av de internationella priserna gå till dem som drabbas hårdast av denna ökning. Det inträffar nöd- och katastrofsituationer över hela världen. Om ni hade hört vad ordföranden för Världsbanken sa, om ni hade hört några av ledarna för afrikanska länder och andra länder som var företrädda vid utökade möten tala om den hunger och svält som nu utgör ett verkligt hot mot så många människor i världen, skulle ni förstå hur nödvändigt och oumbärligt EU:s bistånd är."@sv22
lpv:unclassifiedMetadata	"(Aplaus)"5 "(Aplausi)"13 "(Aplausos)"21,17 "(Applaudissements)"18,15,8 "(Applaus)"3 "(Applause)"4 "(Applausi)"12 "(Applåder)"22 "(Beifall)"9 "(Bifald)"2 "(Oklaski)"16 "(Plojimai)"14 "(Ploskanje.)"20 "(Potlesk)"1 "(Suosionosoituksia)"7 "(Taps)"11 "(potlesk)"19 "(Χειροκροτήματα)"10 "Heiligendamm"14 "José Manuel Barroso,"18,15 "N. Sarkozy"13 "Président de la Commission"18,15 "blue card"12 "er"8 "leader"12

Named graphs describing this resource:

The resource appears as object in 2 triples

Context graph