Local view for "http://purl.org/linkedpolitics/eu/plenary/2008-03-26-Speech-3-040"

PredicateValue (sorted: none)
lpv:spokenAs
lpv:spokenAs
lpv:spokenAs
lpv:spokenAs
lpv:spokenAs
lpv:spokenAs
lpv:spokenAs
lpv:translated text
"Köszönöm szépen, elnök úr! Én két témáról szeretnék beszélni: a klímaváltozásról, illetve a kutatás-fejlesztésről. Barroso elnök úr azzal kezdte, hogy a tavaszi csúcs az igazság pillanata volt. Javaslom, hogy folytassuk ebben a hangnemben. Az EU intézményei által létrehozott célok, útitervek és különböző politikák, azok szerintem jók és elégségesek e területen, a célok kellőképpen ambiciózusak. A probléma inkább a végrehajtás területén látható. A tagállamok végrehajtási hajlandósága vegyes, sok esetben kiábrándítóan alacsony. Szeretném felhívni a figyelmet az Európai Környezetvédelmi Ügynökség legutóbb megjelent jelentésére, amely leszögezi, hogy 2000 óta Európában nemhogy csökkent volna, hanem növekedett a szén-dioxid-kibocsátás. Legyünk őszinték, javaslom. A tagországok hozzáállása és viselkedése távol áll az egységestől és a kívánatostól is, sajnos. Európa keleti fele nem tesz gyakorlatilag semmit. Abból él, hogy ipara 1990 után összeomlott, így jelenős tartalékai vannak még mindig. Európa nyugati fele nemhogy csökkentette volna a kibocsátást, de növelte, szemben azzal, amint azt Kiotóban ígérte. Csak néhány ország: Németország, az Egyesült Királyság, Svédország teljesítette a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésével kapcsolatos kiotói vállalásait. Itt meg kell jegyeznünk, hogy a rugalmasság, az nem lehet egyenlő a semmittevéssel. Ugyancsak az Európai Környezetvédelmi Ügynökség jelentése alapján láthatjuk, hogy 2,9 milliárd eurót kell fizetni majd az európai tagországoknak a tiszta fejlesztési mechanizmusnak – a kiotói eszköznek – a használatáért az idei évtől kezdődően. Kutatás-fejlesztésben is egyre inkább lemarad Európa. A 3%-os GDP-arányos célkitűzés már csak egy álom. Az Egyesült Államok és Japán elhúz, és több tagország, és közte az én tagországom is, még az 1%-ot sem éri el. Ébresztő! Az ambiciózus tervek már léteznek, most az ambiciózus végrehajtás kell."@ro18
lpv:unclassifiedMetadata
lpv:translated text
"Tänan teid väga, härra president. Tahaksin kõnelda kahel teemal: kliimamuutus ning teadus- ja arendustegevus. Härra Barroso alustas, öeldes, et kevadine ülemkogu oli tõe hetk. Soovin, et jätkaksime samas vaimus. Ma usun, et Euroopa Liidu institutsioonide poolt selles suhtes püstitatud esmatähtsad eesmärgid, kavad ja mitmesugune poliitika on head ja asjakohased ning et sihtmärgid on just nii ambitsioonikad, nagu need peavadki olema. Probleem, mida ma ette näen, on tõenäoliselt rohkem seotud nende rakendamisega. Tahtmine neid sihtmärke rakendada on liikmesriigiti erinev ning paljudel juhtudel on selles suhtes pettumust valmistavalt vähe ette võtta. Tahaksin juhtida teie tähelepanu Euroopa Keskkonnaagentuuri hiljutisele aruandele, milles sedastatakse, et süsinikdioksiidi heide ei ole Euroopas alates 2000. aastast vähenenud, vaid hoopis kasvanud. Tahan, et oleksime selles osas ausad. Kahjuks on liikmesriikide hoiak ja käitumine kaugel ühtsusest, veel vähem soovitavast. Praktilises mõttes ei tee Euroopa idaosa mitte midagi. See tegutseb alusel, et tööstus kukkus seal kokku pärast 1990. aastaid ning et ikka veel leidub märkimisväärseid reserve. Euroopa lääneosa, selle asemel, et heidet piirata, on neid oma Kyoto lubadustele vaatamata suurendanud. Ainult üksikud riigid – Saksamaa, Ühendkuningriik ja Rootsi – on oma Kyoto kohustused täitnud, mis puutub süsinikdioksiidi heite vähendamisse. Me peame arvestama, et paindlik olemine pole sünonüüm mittemidagitegemisele. Samuti näitab Euroopa Keskkonnaagentuuri aruanne, et Euroopa Liidu liikmesriigid peavad maksma 2,9 miljardit eurot selleks, et puhta arengu mehhanism – üks Kyoto protokolli instrument – juba käesoleval aastal tööle hakkaks. Euroopa jääb ka teadus- ja arendustegevuses aina rohkem maha. Eesmärk suunata 3% SKTst teadus- ja arendustegevusse pole enam midagi muud kui fantaasia. Ameerika Ühendriigid ja Jaapan rühivad edasi, samas kui paljud liikmesriigid, mu oma kodumaa sealhulgas, suudavad anda kõigest 1% SKTst. Ärgake üles! Edasipüüdlikud plaanid on paigas: nüüd on meil tarvis nende edasipüüdlikku elluviimist."@et5
lpv:translated text
"Najlepša hvala, gospod predsednik. Želim govoriti o dveh temah: podnebne spremembe ter raziskave in razvoj. Gospod Barroso je na začetku dejal, da je bilo spomladansko zasedanje Evropskega sveta trenutek resnice. Predlagam, da nadaljujemo v tej smeri. Menim, da so cilji, časovni načrti in različne politike, ki so jih v zvezi s tem določile institucije Evropske unije, dobri in ustrezni, ter da so cilji primerno ambiciozni. Težava, ki jo predvidevam, bo bolj verjetno nastala pri njihovem izvajanju. Pripravljenost držav članic izvajati te cilje je različna in v veliko primerih je te pripravljenosti na žalost zelo malo. Opozarjam vas na nedavno poročilo Evropske agencije za okolje, ki navaja, da se emisije ogljikovega dioksida v Evropi od leta 2000 niso zmanjšale, ampak narasle. Predlagam, da smo v zvezi s tem pošteni. Na žalost odnos in vedenje držav članic še zdaleč nista enotna, kaj šele zaželena. V praktičnem smislu vzhodna polovica Evrope ne počne ničesar. Deluje na temelju propada svoje industrije po letu 1990 in tako ima še vedno velike rezerve. Zahodna polovica Evrope je kljub svojim kjotskim obljubam namesto zmanjšanja emisij te še povečala. Le nekaj držav – Nemčija, Združeno kraljestvo in Švedska – je izpolnilo svoje kjotske zaveze v zvezi z zmanjšanjem emisij ogljikovega dioksida. Upoštevati moramo naslednje: stanje prožnosti ni enako nedejavnosti. Poleg tega poročilo Evropske agencije za okolje kaže, da bodo morale države članice Evropske unije plačati 2,9 milijarde EUR za uporabo mehanizma čistega razvoja, ki je instrument kjotskega protokola in se začenja letos. Evropa tudi vedno bolj zaostaja z raziskavami in razvojem. Cilj dodelitve 3 % deleža BDP raziskavam in razvoju ni več veliko več kot le fantazija. Združene države in Japonska napredujejo, medtem ko veliko držav članic, vključno z mojo državo, komaj dosegajo 1 % BDP. Zbudite se. Ambiciozni načrti so na mestu; zdaj jih moramo še ambiciozno izvesti."@sl20
lpv:translated text
"Köszönöm szépen, elnök úr! Én két témáról szeretnék beszélni: a klímaváltozásról, illetve a kutatás-fejlesztésről. Barroso elnök úr azzal kezdte, hogy a tavaszi csúcs az igazság pillanata volt. Javaslom, hogy folytassuk ebben a hangnemben. Az EU intézményei által létrehozott célok, útitervek és különböző politikák, azok szerintem jók és elégségesek e területen, a célok kellőképpen ambiciózusak. A probléma inkább a végrehajtás területén látható. A tagállamok végrehajtási hajlandósága vegyes, sok esetben kiábrándítóan alacsony. Szeretném felhívni a figyelmet az Európai Környezetvédelmi Ügynökség legutóbb megjelent jelentésére, amely leszögezi, hogy 2000 óta Európában nemhogy csökkent volna, hanem növekedett a szén-dioxid-kibocsátás. Legyünk őszinték, javaslom. A tagországok hozzáállása és viselkedése távol áll az egységestől és a kívánatostól is, sajnos. Európa keleti fele nem tesz gyakorlatilag semmit. Abból él, hogy ipara 1990 után összeomlott, így jelenős tartalékai vannak még mindig. Európa nyugati fele nemhogy csökkentette volna a kibocsátást, de növelte, szemben azzal, amint azt Kiotóban ígérte. Csak néhány ország: Németország, az Egyesült Királyság, Svédország teljesítette a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésével kapcsolatos kiotói vállalásait. Itt meg kell jegyeznünk, hogy a rugalmasság, az nem lehet egyenlő a semmittevéssel. Ugyancsak az Európai Környezetvédelmi Ügynökség jelentése alapján láthatjuk, hogy 2,9 milliárd eurót kell fizetni majd az európai tagországoknak a tiszta fejlesztési mechanizmusnak – a kiotói eszköznek – a használatáért az idei évtől kezdődően. Kutatás-fejlesztésben is egyre inkább lemarad Európa. A 3%-os GDP-arányos célkitűzés már csak egy álom. Az Egyesült Államok és Japán elhúz, és több tagország, és közte az én tagországom is, még az 1%-ot sem éri el. Ébresztő! Az ambiciózus tervek már léteznek, most az ambiciózus végrehajtás kell."@mt15
lpv:unclassifiedMetadata
lpv:translated text
"Velice vám děkuji, pane předsedající. Dovolte mi, abych pohovořil o dvou tématech: o změně klimatu a výzkumu a vývoji. Pan Barroso na začátku prohlásil, že jarní zasedání Rady bylo chvílí pravdy. Navrhuji, abychom v tomto duchu pokračovali. Dílčí cíle, cestovní plán a různé politiky stanovené v tomto smyslu orgány Evropské unie jsou podle mého názoru dobré a přiměřené, dlouhodobé cíle jsou dostatečně ambiciózní. Problém, který se rýsuje, je spojen spíše s jejich prosazováním. Vůle naplňovat tyto dlouhodobé cíle se u jednotlivých členských států liší a je zklamáním, že v mnoha případech k tomu nedostává vůle. Rád bych vás upozornil na nedávnou zprávu Evropské agentury pro životní prostředí, kde se uvádí, že emise oxidu uhličitého v Evropě od roku 2000 neklesly, naopak stouply. Navrhuji, buďme v tomto upřímní. Bohužel postoje a chování členských států mají k jednotě daleko, natož aby byly žádoucí. Východní polovina Evropy nedělá prakticky nic. Funguje na základě toho, že její průmysl se po roce 1990 zhroutil, takže má stále značné rezervy. V západní polovině Evropy spíše než ke snížení emisí, došlo k jejich zvýšení, a to navzdory slibům z Kjóta. Pouze několik zemí – Německo, Spojené království a Švédsko – své závazky plní, pokud jde o snižování emisí oxidu uhličitého. Musíme si uvědomit, že být flexibilní není totéž jako nedělat nic. Zpráva Evropské agentury pro životní prostředí taktéž uvádí, že členské státy Evropské unie budou muset zaplatit 2,9 miliard EUR, aby mohly využít mechanismus čistého rozvoje – nástroje Kjótského protokolu – počínaje letošním rokem. Evropa také stále více zaostává v oblasti výzkumu a vývoje. Dlouhodobý cíl uvolnit na výzkum a vývoj 3 % z HDP už je jen pouhou fantazií. Spojené státy a Japonsko jdou kupředu, zatímco členské státy, včetně mé vlastní země, disponují pouhým 1 % HDP. Tak vstávat, vstávat! Ambiciózní plány už máme; teď je musíme ambiciózně prosadit."@cs1
lpv:translated text
"Ďakujem veľmi pekne, vážený pán predseda. Chcel by som hovoriť o dvoch témach. O zmene klímy a výskume a vývoji. Pán Barroso začal svoj príspevok vyhlásením, že jarné zasadnutie Rady bolo okamihom pravdy. Navrhujem, aby sme na tejto ceste zotrvali. Ciele, časové plány a rôzne série politík, ktoré boli v tejto súvislosti prijaté inštitúciami Európskej únie sú, ako sa domnievam, dobré a primerané a ciele sú presne také ambiciózne, ako musia byť. Problém, ktorý tu vidím, súvisí skôr s ich realizáciou. Vôľa realizovať tieto ciele na strane členských štátov sa rôzni a v mnohých prípadoch, bohužiaľ, existuje len málo vôle realizovať ich. Chcel by som vás upozorniť na nedávnu správu Európskej agentúry pre životné prostredie, v ktorej sa uvádza, že objem emisií oxidu uhličitého v Európe sa od roku 2000 neznížil, ale naopak zvýšil. Navrhujem, aby sme v tejto otázke boli úprimní. Žiaľ postoj a správanie členských štátov nie sú vôbec zjednotené a už vonkoncom nie žiaduce. Z praktického hľadiska východná polovica Európy nič nerobí. Funguje na základe, že jej priemysel po roku 1990 skolaboval, a teda disponuje stále významnými rezervami. Západná polovica Európy namiesto znižovania objemu emisií tento objem zvyšuje, a to napriek záväzkom prijatým v Kjóte. Len niekoľko krajín ako Nemecko, Spojené kráľovstvo a Švédsko splnili svoje záväzky z Kjóta, pokiaľ ide o znižovanie objemu emisií oxidu uhličitého. Musíme si uvedomiť, že flexibilnosť nie je synonymom ničnerobenia. Podobne správa Európskej agentúry pre životné prostredie dokazuje, že členské štáty Európskej únie budú musieť zaplatiť 2,9 miliardy EUR za využívanie mechanizmu čistého rozvoja, nástroja Kjótskeho protokolu, počínajúc týmto rokom. Európa stále viac a viac zaostáva aj v oblasti výskumu a vývoja. Cieľ vyčleňovania 3 % podielu z HDP na výskum a vývoj je už dávno len zbožným želaním. Spojené štáty a Japonsko napredujú, zatiaľ čo členské štáty vrátane mojej vlastnej krajiny s ťažkosťami zvládajú vyčleňovať na výskum a vývoj 1 % z HDP. Zobuďme sa! Ambiciózne plány sú stanovené, teraz potrebujeme ich ambicióznu realizáciu."@sk19
lpv:translated text
"Norėčiau kalbėti dviem temomis: klimato kaita bei tyrimai ir vystymas. J. M. Barroso pradėjo sakydamas, kad Tarybos pavasario susitikimas buvo tiesos momentas. Aš siūlau tęsti šia kryptimi. Tikslai, gairės ir įvairūs politikos veiksmai, kuriuos šiuo atžvilgiu išdėstė Europos Sąjungos institucijos, yra geri ir tinkami, ir manau, kad tikslai taip pat yra ambicingi, kadangi jie turi tokie būti. Bet numatau problemą dėl jų įvykdymo. Valstybių narių norai įgyvendinti šiuos tikslus yra nevienodi, ir daugeliu atvejų tų norų yra apgailėtinai mažai. Norėčiau atkreipti jūsų dėmesį į neseniai paskelbtą Europos aplinkos agentūros pranešimą, kuriame teigiama, kad anglies dioksido emisijos Europoje nuo 2000 m. ne mažėjo, bet didėjo. Manau, kad turime būti sąžiningi šiuo klausimu. Deja, valstybių narių požiūris ir elgesys yra visiškai nevienodas, jau nekalbant apie pageidaujamą. Kalbant praktiškai, rytinė Europos pusė nedaro nieko. Ji veikia 1990 m. žlugusios pramonės pagrindu, ir vis dar turi didelių rezervų. Europos vakarų pusė, užuot sumažinusi emisijas, jas padidino, nepaisydama savo Kioto pažadų. Tiktai kelios šalys – Vokietija, Jungtinė Karalystė ir Švedija – įvykdė savo Kioto įsipareigojimus dėl anglies dioksido emisijų sumažinimo. Mes turime įsidėmėti: lankstumas nereiškia nieko neveikimo. Europos aplinkos agentūros pranešimas taip pat rodo, kad Europos Sąjungos valstybės narės turės sumokėti 2,9 mlrd. EUR, kad panaudotų švaraus vystymosi mechanizmą – Kioto protokolo priemonę, pradedančią veikti šiais metais. Europa taip pat vis labiau atsilieka tyrimų ir vystymo srityse. Tikslas suteikti 3 % BVP tyrimams ir vystymui dabar tėra tik fantazija. Jungtinės Valstijos ir Japonija išsiveržia į priekį, o tuo metu daug valstybių narių, įskaitant mano paties šalį, teskiria vos 1 % BVP. Pabuskite! Ambicingi planai paruošti; dabar mums reikia ambicingai juos įvykdyti."@lt14
lpv:translated text
"Dziękuję, panie przewodniczący. Chciałbym odnieść się do dwóch zagadnień: zmian klimatu oraz badań i rozwoju. Na początku swojego wystąpienia pan Barroso stwierdził, że wiosenny szczyt był chwilą prawdy. Sugeruję, abyśmy kontynuowali z tym nastawieniem. Cele, mapy drogowe i różne polityki wypracowane w tej sprawie przez instytucje Unii Europejskiej są, jak uważam, dobre i właściwe, a cele są odpowiednio ambitne. Przewidywany przeze mnie problem będzie raczej dotyczył ich realizacji. Wola realizacji tych celów jest w części państw członkowskich zmienna, a w wielu przypadkach jest żałośnie niewielka. Chciałbym zwrócić państwa uwagę na niedawne sprawozdanie Europejskiej Agencji Ochrony Środowiska mówiące, że emisje dwutlenku węgla w Europie od 2000 roku nie spadły, lecz zwiększyły się. Sugeruję, abyśmy byli szczerzy w tej sprawie. Niestety, nastawienie i zachowanie państw członkowskich jest dalekie od jednogłośnego, a tym bardziej pożądanego. Praktycznie rzecz biorąc wschodnia połowa Europy nic nie robi. Funkcjonuje ona na tej podstawie, że jej przemysł upadł po 1990 roku, dzięki czemu ma ona wciąż znaczne rezerwy. Zachodnia połowa Europy zwiększyła emisje zamiast je redukować, mimo obietnic złożonych w Kioto. Tylko nieliczne kraje - Niemcy, Wielka Brytania i Szwecja - spełniły swoje zobowiązania z Kioto odnoszące się do redukcji emisji dwutlenku węgla. Musimy zauważyć: bycie elastycznym nie oznacza nie robienia niczego. Sprawozdanie Europejskiej Agencji Ochrony Środowiska pokazuje ponadto, że począwszy od tego roku państwa członkowskie Unii Europejskiej będą zmuszone zapłacić 2,9 miliarda euro za wykorzystanie mechanizmu czystego rozwoju - instrumentu protokołu z Kioto. Europa pozostaje coraz bardziej w tyle również w dziedzinie badań i rozwoju. Cel wydatkowania 3% PKB na badania i rozwój nie jest już niczym innym, niż czczą fantazją. Stany Zjednoczone i Japonia posuwają się naprzód, podczas gdy wielu państwom członkowskim, w tym również mojemu krajowi, ledwie udaje się wydatkować 1% PKB. Pobudka! Ambitne plany już istnieją; teraz potrzebujemy ich ambitnej realizacji."@pl16
lpv:spoken text
"Köszönöm szépen, elnök úr! Én két témáról szeretnék beszélni: a klímaváltozásról, illetve a kutatás-fejlesztésről. Barroso elnök úr azzal kezdte, hogy a tavaszi csúcs az igazság pillanata volt. Javaslom, hogy folytassuk ebben a hangnemben. Az EU intézményei által létrehozott célok, útitervek és különböző politikák, azok szerintem jók és elégségesek e területen, a célok kellőképpen ambiciózusak. A probléma inkább a végrehajtás területén látható. A tagállamok végrehajtási hajlandósága vegyes, sok esetben kiábrándítóan alacsony. Szeretném felhívni a figyelmet az Európai Környezetvédelmi Ügynökség legutóbb megjelent jelentésére, amely leszögezi, hogy 2000 óta Európában nemhogy csökkent volna, hanem növekedett a széndioxid-kibocsátás. Legyünk őszinték, javaslom. A tagországok hozzáállása és viselkedése távol áll az egységestől és a kívánatostól is, sajnos. Európa keleti fele nem tesz gyakorlatilag semmit. Abból él, hogy ipara 1990 után összeomlott, így jelentős tartalékai vannak még mindig. Európa nyugati fele nemhogy csökkentette volna a kibocsátást, de növelte, szemben azzal, amint azt Kiotóban ígérte. Csak néhány ország: Németország, az Egyesült Királyság, Svédország teljesítette a széndioxid-kibocsátás csökkentésével kapcsolatos kiotói vállalásait. Itt meg kell jegyeznünk, hogy a rugalmasság, az nem lehet egyenlő a semmittevéssel. Ugyancsak az Európai Környezetvédelmi Ügynökség jelentése alapján láthatjuk, hogy 2,9 milliárd eurót kell fizetni majd az európai tagországoknak a tiszta fejlesztési mechanizmusnak – a kiotói eszköznek – a használatáért az idei évtől kezdődően. Kutatás-fejlesztésben is egyre inkább lemarad Európa. A 3%-os GDP-arányos célkitűzés már csak egy álom. Az Egyesült Államok és Japán elhúz, és több tagország, és közte az én tagországom is, még az 1%-ot sem éri el. Ébresztő! Az ambiciózus tervek már léteznek, most az ambiciózus végrehajtás kell."@hu11
lpv:translated text
"Mange tak, hr. formand! Jeg vil gerne tale om to emner: klimaforandringer samt forskning og udvikling. Hr. Barroso lagde ud med at sige, at Rådets forårsmøde var et sandhedens øjeblik. Jeg foreslår, at vi fortsætter i samme retning. Målsætningerne, køreplanerne og de forskellige politikker, der er fastlagt af EU's institutioner i denne henseende, er efter min opfattelse positive og hensigtsmæssige, og målene er nøjagtig så ambitiøse, som de skal være. Det problem, jeg forudser, kommer sandsynligvis snarere til at handle om gennemførelsen af disse. Viljen hos medlemsstaterne til at gennemføre disse mål er svingende og i mange tilfælde skuffende lille. Jeg vil gerne gøre opmærksom på Det Europæiske Miljøagenturs nye rapport, der siger, at CO emissionerne i Europa ikke er faldet siden 2000, men derimod steget. Lad os være ærlige omkring dette. Sørgeligt nok er medlemsstaternes holdning og adfærd langt fra fælles, og endnu mindre ønskelig. Rent praktisk foretager den østlige halvdel af Europa sig ingenting. Her opererer man på det grundlag, at industrien kollapsede efter 1990, og at man derfor stadig har betydelige reserver. Europas vestlige halvdel har øget emissionerne i stedet for at nedbringe dem, til trods for løfterne i Kyoto. Kun nogle få lande - Tyskland, Det Forenede Kongerige og Sverige - har indfriet sine Kyotoforpligtelser, hvad angår reduktion af CO emissioner. Vi må mærke os: At være fleksibel er ikke synonymt med at gøre ingenting. Ligeledes viser rapporten fra Det Europæiske Miljøagentur, at EU's medlemsstater vil skulle betale 2,9 milliarder euro for at anvende mekanismen for bæredygtig udvikling - Kyotoprotokollens instrument - fra og med i år. Europa halter desuden længere og længere bagud med hensyn til forskning og udvikling. Målet om at tildele 3 % af bruttonationalproduktet til forskning og udvikling er ikke længere meget andet end et fantasibillede. USA og Japan styrter fremad, mens mange medlemsstater, herunder mit eget land, knap nok kommer op på 1 % af bruttonationalproduktet. Vågn op! De ambitiøse planer er på plads - nu har vi brug for en ambitiøs gennemførelse."@da2
lpv:unclassifiedMetadata
lpv:translated text
"Kiitos oikein paljon, arvoisa puhemies. Haluan puhua kahdesta aiheesta: ilmastonmuutoksesta sekä tutkimuksesta ja kehityksestä. José Manuel Barroso aloitti sanomalla, että kevään huippukokous oli totuuden hetki. Ehdotan, että jatkamme tällä asenteella. Tavoitteet, tiekartat ja eri politiikanalat, joita Euroopan unioni on tähän liittyen luonut, ovat mielestäni hyviä ja asianmukaisia, ja tavoitteet ovat juuri niin kunnianhimoisia kuin pitääkin. Ennustan, että ongelmia tulee ennemminkin niiden täytäntöönpanossa. Halu toteuttaa kyseiset tavoitteet vaihtelee jäsenvaltioiden välillä, ja monessa tapauksessa halu tehdä näin on masentavan vähäistä. Haluaisin kiinnittää huomionne Euroopan ympäristökeskuksen hiljattain julkaisemaan raporttiin, jonka mukaan Euroopan hiilidioksidipäästöt eivät ole vähentyneet vaan kasvaneet vuoden 2000 jälkeen. kasvaneet. Ehdotan, että olemme tässä asiassa rehellisiä. Valitettavasti jäsenvaltioiden asenteet ja käyttäytyminen eivät ole läheskään yhtenäisiä, eivätkä varsinkaan toivottavia. Euroopan itäinen puolisko ei käytännössä tee mitään. Se toimii sillä periaatteella, että koska sen teollisuus romahti vuoden 1990 jälkeen, sillä on vielä merkittävät varannot käytössä. Euroopan läntinen puolisko on puolestaan lisännyt päästöjä niiden leikkaamisen sijasta Kiotossa antamistaan lupauksista huolimatta. Vain muutamat maat – Saksa, Yhdistynyt kuningaskunta ja Ruotsi – ovat täyttäneet Kiotossa tekemänsä lupaukset hiilidioksidipäästöjen vähentämisestä. Meidän on huomattava, että joustavuus ei tarkoita samaa kuin toimettomuus. Euroopan ympäristökeskuksen raportissa osoitetaan lisäksi, että Euroopan unionin jäsenvaltioiden täytyy maksaa 2,9 miljardia euroa puhtaan kehityksen mekanismin – Kioton pöytäkirjaan sisältyvän välineen – hyödyntämiseksi tästä vuodesta alkaen. Eurooppa jää yhä enemmän jälkeen myös tutkimuksen ja kehityksen alalla. Tavoite, jonka mukaan BKT:stä osoitettaisiin kolme prosenttia tutkimukseen ja kehitykseen, ei ole enää juuri muuta kuin haave. Yhdysvallat ja Japani menevät edelle, kun monissa jäsenvaltioissa, oma maani mukaan luettuna, osuus on hädin tuskin yksi prosentti BKT:stä. Herätys! Kunnianhimoiset suunnitelmat on tehty, ja nyt tarvitsemme kunnianhimoa niiden toteuttamiseen."@fi7
lpv:translated text
"Dank u wel, mijnheer de Voorzitter. Ik wil graag ingaan op twee onderwerpen: klimaatverandering en onderzoek en ontwikkeling. De heer Barroso begon met te zeggen dat de Voorjaarstop een moment van de waarheid was. Ik stel voor dat we op die voet verder gaan. De doelstellingen, de routekaarten en de verschillende beleidsmaatregelen die in dit opzicht door de Europese instellingen zijn uitgezet zijn goed en adequaat, vind ik, en de doelstellingen zijn ambitieus genoeg. Het probleem dat ik voorzie ligt eerder op het gebied van de implementatie ervan. Niet alle lidstaten hebben een even grote bereidheid om deze doelstellingen te implementeren en in veel gevallen is die bereidheid bedroevend klein. Ik wil u erop wijzen dat het Europees Milieuagentschap onlangs een rapport heeft uitgebracht waarin gesteld wordt dat de uitstoot van kooldioxide in Europa sinds 2000 niet is afgenomen maar toegenomen. Ik stel voor dat we daar eerlijk over zijn. Helaas vertoont de opstelling en het gedrag van de lidstaten op dit punt geen enkele eenheid, vaak zijn deze opstelling en dit gedrag zelfs zeer onwenselijk. Om concreet te zijn: de oostelijke helft van Europa doet niets. Men handelt daar vanuit het uitgangspunt dat hun industrie na 1990 is ingestort en dat ze dus een grote reserve hebben. De westelijke helft van Europa heeft de uitstoot niet verminderd, maar opgevoerd, ondanks de beloften van Kyoto. Slechts een paar landen – Duitsland, het Verenigd Koninkrijk en Zweden – zijn hun Kyoto-verplichtingen nagekomen wat betreft het terugdringen van kooldioxide-emissies. We moeten opletten: flexibel zijn is niet hetzelfde als niets doen. Het rapport van het Europees Milieuagentschap laat ook zien dat de lidstaten van de Europese Unie 2,9 miljard euro zullen moeten betalen voor het gebruik van het CDM (Clean Development Mechanism) – het instrument van het Kyoto-protocol - te beginnen dit jaar. Europa loopt ook steeds verder achter op het gebied van onderzoek en ontwikkeling. De doelstelling om 3 procent van het BNP aan O&O te besteden is slechts nog fantasie. De Verenigde Staten en Japan lopen voorop, terwijl veel lidstaten, waaronder mijn land, amper 1 procent van het BNP halen. Wakker worden! De ambitieuze plannen zijn er. Nu hebben we een ambitieuze implementatie nodig."@nl3
lpv:translated text
"Σας ευχαριστώ πολύ, κύριε Πρόεδρε. Θέλω να αναφερθώ σε δύο θέματα: στην αλλαγή του κλίματος, και στην έρευνα και ανάπτυξη. Ο κ. Barroso άρχισε την ομιλία του λέγοντας ότι το εαρινό Συμβούλιο αποτέλεσε λυδία λίθο. Προτείνω να συνεχίσουμε στο ίδιο πνεύμα. Οι στόχοι, οι οδικοί χάρτες και οι διάφορες πολιτικές που καθορίζονται σε αυτό το πλαίσιο από τα θεσμικά όργανα της Ευρωπαϊκής Ένωσης είναι θετικές και ικανοποιητικές, κατά τη γνώμη μου, ενώ οι επιδιώξεις είναι φιλόδοξες στον μέγιστο δυνατό βαθμό. Το πρόβλημα που προβλέπω ότι θα εμφανιστεί αφορά πιθανότατα την υλοποίησή τους. Η βούληση των κρατών μελών για την υλοποίηση αυτών των στόχων ποικίλλει, ενώ σε πολλές περιπτώσεις η βούληση αυτή είναι απογοητευτικά ελάχιστη. Θέλω να επιστήσω την προσοχή σας στην πρόσφατη έκθεση του Ευρωπαϊκού Οργανισμού Περιβάλλοντος στην οποία αναφέρεται ότι οι εκπομπές διοξειδίου του άνθρακα στην Ευρώπη δεν έχουν μειωθεί μετά το 2000· απεναντίας, έχουν αυξηθεί. Συνιστώ να είμαστε ειλικρινείς ως προς αυτό. Δυστυχώς, η στάση και η συμπεριφορά των κρατών μελών απέχει πολύ από το να είναι ενιαία, πόσο μάλλον επιθυμητή. Πρακτικά, το ανατολικό τμήμα της Ευρώπης δεν κάνει τίποτε. Λειτουργεί με βάση το σκεπτικό ότι η βιομηχανία του κατέρρευσε μετά το 1990, οπότε συνεχίζει να διαθέτει σημαντικά αποθέματα. Το δυτικό τμήμα της Ευρώπης, αντί να μειώνει τις εκπομπές, τις έχει αυξήσει, παρά τις υποσχέσεις που έδωσε στο Κυότο. Ελάχιστες μόνο χώρες –η Γερμανία, το Ηνωμένο Βασίλειο και η Σουηδία– έχουν εκπληρώσει τις δεσμεύσεις τους στο πλαίσιο του Κυότο όσον αφορά τη μείωση των εκπομπών διοξειδίου του άνθρακα. Πρέπει να προσέξουμε: το να είναι κανείς ευέλικτος δεν ισοδυναμεί με το να παραμένει αδρανής. Ομοίως, η έκθεση του Ευρωπαϊκού Οργανισμού Περιβάλλοντος καταδεικνύει ότι τα κράτη μέλη της Ευρωπαϊκής Ένωσης θα χρειαστεί να καταβάλουν 2,9 δισ. ευρώ για τη χρήση του μηχανισμού καθαρής ανάπτυξης –του μέσου του Πρωτοκόλλου του Κυότο– αρχής γενομένης από το τρέχον έτος. Η Ευρώπη παρουσιάζει επίσης ολοένα και μεγαλύτερη υστέρηση όσον αφορά την έρευνα και την ανάπτυξη. Ο στόχος να διατεθεί ποσοστό 3% του ΑΕγχΠ για την Ε&Α δεν αποτελεί σήμερα παρά αποκύημα της φαντασίας. Οι Ηνωμένες Πολιτείες και η Ιαπωνία προχωρούν δυναμικά, ενώ πολλά κράτη μέλη, περιλαμβανομένης της χώρας μου, μετά βίας καταφέρνουν να διαθέσουν το 1% του ΑΕγχΠ τους. Ξυπνήστε! Τα φιλόδοξα σχέδια βρίσκονται ήδη σε ισχύ· απομένει τώρα η φιλόδοξη υλοποίησή τους."@el10
lpv:translated text
"Liels jum paldies, priekšsēdētāja kungs! Es gribētu runāt par diviem tematiem: klimata pārmaiņas, kā arī pētniecība un attīstība. sāka, sakot, ka pavasara Padomes laikā mēs noticējām saviem spēkiem. Es ierosinu turpināt tādā pašā garā. Es uzskatu, ka uzdevumi, rīcības plāni un dažādās politikas, ko Eiropas Savienības iestādes noteikušas šajā sakarā, ir labas un atbilstīgas un mērķi ir pietiekami ambiciozi. Manis paredzētā problēma visdrīzāk ir saistīta ar to īstenošanu. Atšķiras dalībvalstu vēlēšanās īstenot šos mērķus, un daudzos gadījumos šī vēlme ir neapmierinoša. Es gribētu vērst jūsu uzmanību uz Eiropas Vides aģentūras pēdējo ziņojumu, kurā minēts, ka oglekļa dioksīda emisijas Eiropā kopš 2000. gada nav samazinājušās, bet gan palielinājušās. Es ierosinu būt atklātiem šajā sakarā. Diemžēl dalībvalstu attieksme un rīcība nebūt nav vienota, nemaz nerunājot par to, ka tā būtu apmierinoša. Praktiski Eiropas austrumu daļa nedara neko. Tā darbojas, pamatojoties uz to, ka tās rūpniecība sabruka pēc 1990. gada un ka tādējādi tai joprojām ir ievērojamas rezerves. Eiropas rietumu daļa tā vietā, lai samazinātu emisijas, tās ir palielinājusi par spīti Kioto saistībām. Tikai dažas valstis – Vācija, Apvienotā Karaliste un Zviedrija – ir izpildījušas savas Kioto saistības attiecībā uz oglekļa dioksīda emisiju samazināšanu. Mums ir jāņem vērā: elastīgums nav sinonīms bezdarbībai. Tāpat arī Eiropas Vides aģentūras ziņojumā minēts, ka Eiropas Savienības dalībvalstīm no šī gada būs jāmaksā EUR 2,9 miljardi, lai izmantotu tīrās attīstības mehānismu, kas ir Kioto protokola instruments. Eiropa arvien vairāk atpaliek arī attiecībā uz pētniecību un attīstību. Mērķis tērēt 3 % no IKP pētniecībai un attīstībai vairs nav nekas vairāk kā fantāzija. ASV un Japāna neatlaidīgi virzās uz priekšu, kamēr daudzas dalībvalstis, tostarp manis pārstāvētā valsts, tērēt tikko 1 % no IKP. Laiks mosties! Ambiciozie plāni ir ieviesti; tagad mums tie ir ambiciozi jāīsteno."@lv13
lpv:translated text
"Tack så mycket, herr talman. Jag vill ta tala om två ämnen, nämligen klimatförändringen och forskning och utveckling. José Manuel Barroso inledde med att säga att Europeiska rådets vårmöte var sanningens minut. Jag föreslår att vi fortsätter på den linjen. De mål, färdplaner och olika politiska åtgärder som fastställts inom detta område av EU:s institutioner anser jag är bra och lämpliga, och målsättningarna är precis så ambitiösa som de måste vara. Det problem jag förutser handlar snarare om hur de ska uppnås. Medlemsstaternas vilja att nå dessa mål är skiftande och i många fall är deras vilja beklämmande liten. Jag vill fästa er uppmärksamhet på Europeiska miljöbyråns senaste rapport, där det anges att koldioxidutsläppen inte har minskat i Europa sedan 2000, utan tvärtom ökat. Jag tycker att vi ska vara ärliga om den saken. Tyvärr är medlemsstaternas attityd och beteende långt ifrån samstämmigt och verkligen inte önskvärt. I praktiken gör företrädare för Europas östra del ingenting alls. De agerar på grundval av att deras industri kollapsade efter 1990. I Östeuropa finns därför fortfarande betydande reserver. Europas västra del har i stället för att minska utsläppen ökat dem, trots löftena från Kyoto. Det är bara ett fåtal länder – Tyskland, Storbritannien och Sverige – som har fullgjort sina åtaganden från Kyoto när det gäller att minska koldioxidutsläppen. Vi måste inse att flexibel inte betyder att man inte gör någonting alls. Av Europeiska miljöbyråns rapport framgår också att EU:s medlemsstater kommer att behöva betala 2,9 miljarder euro för att använda mekanismen för ren utveckling – Kyotoprotokollets instrument – från och med i år. Europa halkar allt mer efter också inom forskning och utveckling. Målet att satsa 3 procent av BNP på forskning och utveckling är nu inte mycket mer än en fantasi. Förenta staterna och Japan kämpar sig förbi, samtidigt som många medlemsstater, däribland mitt eget land, knappt lyckas nå upp till 1 procent av BNP. Det är dags att vakna! De ambitiösa planerna finns där, nu behöver vi bara genomföra dem lika ambitiöst."@sv22
lpv:translated text
"Muito obrigado Senhor Presidente. Gostaria de falar sobre dois tópicos: alterações climáticas e investigação e desenvolvimento. O Senhor Presidente Barroso começou por dizer que o Conselho da Primavera foi um momento de verdade. Sugiro que continuemos nessa linha. Os objectivos, os mapas de estradas e as várias políticas estabelecidas neste contexto pelas instituições da União Europeia são, quanto a mim, bons e adequados, e as metas são tão ambiciosas quanto necessário. O problema que prevejo tem maior probabilidade de estar relacionado com a sua execução. A vontade dos Estados-Membros de executar estas metas é variável e, em muitos casos, há uma desapontante falta de vontade de o fazer. Gostaria de chamar a vossa atenção para o recente relatório da Agência Europeia do Ambiente, que refere que as emissões de dióxido de carbono na Europa não diminuíram desde 2000, pelo contrário. Sugiro que sejamos honestos sobre isso. Infelizmente, a atitude e o comportamento dos Estados-Membros estão longe de ser consensuais, quanto mais desejáveis. Em termos práticos, a metade oriental da Europa não está a fazer nada. Está a agir com base no facto de a sua indústria ter entrado em colapso depois de 1990 e, por essa razão, ainda ter reservas consideráveis. A metade ocidental da Europa, em vez de reduzir as emissões, aumentou-as, apesar das promessas de Quioto. Apenas alguns países – Alemanha, Reino Unido e Suécia – honraram os compromissos assumidos em Quioto no que se refere à redução de emissões de dióxido de carbono. Devemos ter em atenção que ser flexível não é sinónimo de não fazer nada. Do mesmo modo, o relatório da Agência Europeia do Ambiente revela que os Estados-Membros da União Europeia terão de pagar 2,9 mil milhões de euros para usar o mecanismo de desenvolvimento limpo – o instrumento do Protocolo de Quioto – a partir deste ano. A Europa está também a ficar cada vez mais atrasada em termos de investigação e desenvolvimento. O objectivo de afectar 3% do PIB a I&D pouco mais é do que uma mera fantasia. Os Estados Unidos e o Japão estão a avançar rapidamente, enquanto muitos Estados-Membros, incluindo o meu próprio país, têm dificuldade em conseguir 1% do PIB. Toca a acordar! Os planos ambiciosos estão criados; agora precisamos de uma execução ambiciosa."@pt17
lpv:translated text
"Thank you very much, Mr President. I would like to speak on two topics: climate change, and research and development. Mr Barroso began by saying that the Spring Council was a moment of truth. I suggest we continue in this vein. The objectives, the road maps and the various policies set out in this regard by the European Union institutions are good and adequate, I believe, and the goals are as ambitious as they need to be. The problem that I foresee is more likely to relate to their implementation. The will to implement these goals on the part of the Member States is variable, and in many cases there is disappointingly little will to do so. I would like to call to your attention the European Environment Agency’s recent report stating that carbon dioxide emissions in Europe have not decreased since 2000, but have increased. I suggest we should be honest about this. Sadly, the attitude and behaviour of Member States is far from united, let alone desirable. In practical terms, the eastern half of Europe is doing nothing. It is operating on the basis that its industry collapsed after 1990, and so it still has considerable reserves. Europe’s western half, rather than cutting emissions, has increased them, despite its Kyoto promises. Only a few countries – Germany, the United Kingdom and Sweden – have met their Kyoto commitments as regards reducing carbon dioxide emissions. We must take note: being flexible is not synonymous with doing nothing. Similarly, the European Environment Agency report shows that the Member States of the European Union will have to pay EUR 2.9 billion to use the clean development mechanism – the instrument of the Kyoto Protocol – starting this year. Europe is increasingly lagging behind as regards research and development too. The goal of according a 3% share of GDP to R&D is no longer much more than fantasy. The United States and Japan are forging ahead, while many Member States, my own country included, barely manage 1% of GDP. Wakey-wakey! The ambitious plans are in place; now we need ambitious implementation of them."@en4
lpv:translated text
"Muchas gracias, Señor Presidente. Me gustaría hablar de dos cuestiones: el cambio climático y la investigación y el desarrollo. El señor Barroso comenzó diciendo que el Consejo de primavera fue un momento de la verdad. Creo que debemos seguir en esta línea. Los objetivos, los programas de trabajo y las diversas políticas establecidas a este respecto por las instituciones de la Unión Europea son buenas y adecuadas y opino que los objetivos son todo lo ambiciosos que deben ser. Preveo que será más probable que el problema se dé en la aplicación. La voluntad de materializar dichos objetivos por parte de los Estados miembros es variable y, en muchos casos, hay muy poca voluntad de hacerlo. Me gustaría llamar su atención sobre el reciente informe de la Agencia Europea de Medio Ambiente en el que se declara que las emisiones de dióxido de carbono en Europa no han disminuido desde el año 2000, sino que han aumentado. Sugiero que seamos honestos al respecto. Es triste que la actitud y el comportamiento de los Estados miembros disten de ser unitarios y que se alejen tanto de lo que sería deseable. En términos prácticos, la mitad oriental de Europa no está haciendo nada al respecto. En Europa oriental se sigue funcionando con la asunción de que la industria se hundió después de 1990 y, por consiguiente, estos países siguen siendo muy reacios. La mitad occidental de Europa, más que reducir sus emisiones, las ha incrementado, a pesar de los compromisos que adquirió en Kyoto. Sólo unos pocos países —Alemania, el Reino Unido y Suecia— han cumplido los compromisos que adquirieron en Kyoto en lo que respecta a la reducción de las emisiones de dióxido de carbono. Debemos tomar nota de esto: ser flexible no quiere decir no hacer nada. Igualmente, en el informe de la Agencia Europea de Medio Ambiente se señala que los Estados miembros de la Unión Europea deberán pagar 2 900 millones de euros para poder utilizar el mecanismo de desarrollo limpio —el instrumento del Protocolo de Kyoto— que comenzará este año. Asimismo, Europa se está quedando cada vez más atrás en lo que respecta a la investigación y el desarrollo. El objetivo de asignar un 3 % del PIB a I+D ya no es mucho más que una fantasía. Los Estados Unidos y Japón están avanzando con rapidez, mientras que muchos Estados miembros, el mío incluido, no llegan a asignar ni un 1 % de su PIB. ¡Abramos los ojos! Los ambiciosos planes ya existen, ahora debemos aplicarlos con ambición."@es21
lpv:translated text
"Vielen Dank, Herr Präsident! Ich möchte zu zwei Themen sprechen: Klimawandel und Forschung und Entwicklung. Herr Barroso hat eingangs festgestellt, dass die Frühjahrstagung ein Moment der Wahrheit war. Ich schlage vor, wir setzen die Debatte in diesem Sinne fort. Die diesbezüglichen Zielsetzungen, Fahrpläne und politischen Entscheidungen der Institutionen der Europäischen Union sind meines Erachten gut und ausreichend, und die Zielvorgaben wurden mit dem erforderlichen Ehrgeiz formuliert. Das Problem sehe ich eher in der Umsetzung. Der Wille zur Zielerreichung ist in den Mitgliedstaaten unterschiedlich stark ausgeprägt und in vielen Fällen bedauerlicherweise kaum zu spüren. Ich möchte Sie auf den jüngsten Bericht der Europäischen Umweltagentur aufmerksam machen, in dem festgestellt wird, dass die Kohlendioxidemissionen in Europa seit 2000 nicht zurückgegangen, sondern im Gegenteil gestiegen sind. Ich meine, wir sollten in dieser Beziehung ehrlich zueinander sein. Leider sind die Einstellungen und Verhaltensweisen der Mitgliedstaaten bei weitem nicht einheitlich und schon gar nicht erstrebenswert. Praktisch gesehen unternimmt die östliche Hälfte Europas gar nichts. Diese Länder gehen davon aus, dass ihre Industrie nach 1990 einen Zusammenbruch erlitten hat und somit noch beträchtliche Reserven vorhanden sind. Die westliche Hälfte Europas hat trotz ihrer Kyoto-Zusagen die Emissionen nicht reduziert, sondern sogar erhöht. Nur einige Länder – Deutschland, das Vereinigte Königreich und Schweden – haben ihre Kyoto-Verpflichtungen bezüglich der Kohlendioxidemissionen eingehalten. Eines müssen wir beachten: flexibel sein ist nicht gleichbedeutend mit Nichtstun. Außerdem geht aus dem Bericht der Europäischen Umweltagentur hervor, dass die Mitgliedstaaten der Europäischen Union ab diesem Jahr 2,9 Milliarden Euro für die Nutzung des Mechanismus für umweltverträgliche Entwicklung – ein Instrument des Kyoto-Protokolls – aufwenden müssen. Auch im Bereich Forschung und Entwicklung bleibt Europa immer weiter zurück. Das Ziel, 3 % des BIP für Forschung und Entwicklung aufzuwenden, ist eher zur Wunschvorstellung geworden. Während die USA und Japan auf Erfolgskurs sind, bringen es viele Mitgliedstaaten der EU, darunter auch mein Heimatland, kaum auf 1 % des BIP. Es ist Zeit zum Aufwachen! Ehrgeizige Pläne sind vorhanden, jetzt kommt es auf eine ehrgeizige Umsetzung an."@de9
lpv:translated text
"Merci beaucoup, Monsieur le Président. J’aimerais aborder deux sujets: le changement climatique, et la recherche et le développement. M. Barroso a commencé par dire que le Conseil de printemps avait été un moment de vérité. Je suggère que nous continuions dans cet esprit. Les objectifs, les feuilles de route et les diverses politiques établies en la matière par les institutions de l’Union européenne sont justes et appropriés, je crois, et les buts sont aussi ambitieux que cela est nécessaire. Le problème que je prévois se rapporte plutôt à leur mise en œuvre. La volonté des États membres de mettre ces objectifs en application est variable, et dans de nombreux cas elle est faible et décevante. J’aimerais porter à votre attention le récent rapport de l’Agence européenne pour l’environnement qui dit que les émissions de dioxyde de carbone en Europe n’ont pas diminué depuis 2000, mais ont augmenté. Je crois que nous devrions être honnêtes sur ce sujet. Malheureusement, l’attitude et le comportement des États membres sont loin d’être unis, ils restent de l’ordre du souhait. En termes pratiques, la moitié Est de l’Europe ne fait rien. Elle agit en se basant sur le fait que son industrie s’est effondrée après 1990, et qu’elle a donc toujours des réserves considérables. La moitié Ouest de l’Europe, au lieu de réduire ses émissions, les a augmenté, malgré les promesses faites à Kyoto. Seul un petit nombre de pays (l’Allemagne, le Royaume-Uni et la Suède) ont respecté leurs engagements de Kyoto concernant la réduction des émissions de dioxyde de carbone. Souvenons-nous de ceci: être flexibles ne signifie pas ne rien faire. De plus, le rapport de l’Agence européenne pour l’environnement montre que les États membres de l’Union européenne vont devoir payer 2,9 milliards EUR pour utiliser le mécanisme de développement propre (l’instrument du Protocole de Kyoto) qui débute cette année. L’Europe est de plus en plus à la traîne également en ce qui concerne la recherche et le développement. L’objectif de consacrer une fraction de 3 % du PIB à la R&D n’est aujourd’hui rien de plus que de la science-fiction. Les États-Unis et le Japon avancent, alors que de nombreux États membres, y compris mon propre pays, arrivent à peine à 1 % du PIB. Réveillons-nous! Les programmes ambitieux sont en place, nous avons maintenant besoin d’une mise en œuvre ambitieuse."@fr8
lpv:translated text
"Molte grazie, signor Presidente. Desidero intervenire su due temi: cambiamento climatico e ricerca e sviluppo. Il Presidente Barroso ha esordito affermando che il Consiglio di primavera è stato un momento di verità. Suggerisco di continuare su questa linea. Gli obiettivi, le tabelle di marcia e le varie politiche definite al riguardo dalle istituzioni dell’Unione europea sono positive e adeguate, credo, e i risultati da conseguire hanno la necessaria dose di ambizione. il problema che intravedo è più probabilmente legato alla loro realizzazione. Gli Stati membri non sono tutti mossi dalla stessa volontà di attuare questi obiettivi, e in molti casi tale volontà è purtroppo estremamente esigua. Vorrei richiamare la vostra attenzione sulla recente relazione dell’Agenzia europea per l’ambiente secondo la quale dal 2000in Europa le emissioni di biossido di carbonio non sono diminuite, bensì aumentate. Suggerisco di essere onesti su questo punto. Purtroppo, l’atteggiamento e il comportamento degli Stati membri è ben lungi dall’essere unito, tanto meno auspicabile. In termini pratici, la metà orientale dell’Europa non sta facendo nulla. Parte dal presupposto che la sua industria è crollata dopo il 1990, e quindi ci sono ancora notevoli riserve. La metà occidentale dell’Europa, anziché ridurre le emissioni le ha aumentate, nonostante le promesse di Kyoto. Solo alcuni paesi – Germania, Regno Unito e Svezia – hanno rispettato gli impegni assunti a Kyoto in merito al taglio delle emissioni di biossido di carbonio. Dobbiamo annotarcelo: essere flessibili non è sinonimo di inazione. Analogamente, la relazione dell’Agenzia europea per l’ambiente evidenzia che gli Stati membri dell’Unione europea dovranno sborsare 2,9 miliardi di euro per usa il meccanismo di sviluppo pulito – lo strumento del protocollo di Kyoto – che inizia quest’anno. L’Europa è sempre più in ritardo anche sul versante della ricerca e sviluppo. L’obiettivo di destinare una quota pari al 3% del PIL alla R&S non è più molto altro se non fantasia. Gli Stati Uniti e il Giappone avanzano a spron battuto, mentre molti Stati membri, compreso il mio paese, si limitano all’1% del PIL. Sveglia! I piani ambiziosi ci sono; adesso abbiamo bisogno di una loro attuazione ambiziosa."@it12
rdf:type
dcterms:Date
dcterms:Is Part Of
dcterms:Language
lpv:document identification number
"en.20080326.4.3-040"6
lpv:hasSubsequent
lpv:speaker

Named graphs describing this resource:

1http://purl.org/linkedpolitics/rdf/Czech.ttl.gz
2http://purl.org/linkedpolitics/rdf/Danish.ttl.gz
3http://purl.org/linkedpolitics/rdf/Dutch.ttl.gz
4http://purl.org/linkedpolitics/rdf/English.ttl.gz
5http://purl.org/linkedpolitics/rdf/Estonian.ttl.gz
6http://purl.org/linkedpolitics/rdf/Events_and_structure.ttl.gz
7http://purl.org/linkedpolitics/rdf/Finnish.ttl.gz
8http://purl.org/linkedpolitics/rdf/French.ttl.gz
9http://purl.org/linkedpolitics/rdf/German.ttl.gz
10http://purl.org/linkedpolitics/rdf/Greek.ttl.gz
11http://purl.org/linkedpolitics/rdf/Hungarian.ttl.gz
12http://purl.org/linkedpolitics/rdf/Italian.ttl.gz
13http://purl.org/linkedpolitics/rdf/Latvian.ttl.gz
14http://purl.org/linkedpolitics/rdf/Lithuanian.ttl.gz
15http://purl.org/linkedpolitics/rdf/Maltese.ttl.gz
16http://purl.org/linkedpolitics/rdf/Polish.ttl.gz
17http://purl.org/linkedpolitics/rdf/Portuguese.ttl.gz
18http://purl.org/linkedpolitics/rdf/Romanian.ttl.gz
19http://purl.org/linkedpolitics/rdf/Slovak.ttl.gz
20http://purl.org/linkedpolitics/rdf/Slovenian.ttl.gz
21http://purl.org/linkedpolitics/rdf/Spanish.ttl.gz
22http://purl.org/linkedpolitics/rdf/Swedish.ttl.gz
23http://purl.org/linkedpolitics/rdf/spokenAs.ttl.gz

The resource appears as object in 2 triples

Context graph