Local view for "http://purl.org/linkedpolitics/eu/plenary/2007-12-12-Speech-3-231"

Predicate	Value (sorted: default)
rdf:type	lpv_eu:Speech⁶
dcterms:Date	"2007-12-12"^^xsd:date⁶
dcterms:Is Part Of	lp_eu:Summitul UE/China - Dialog privind drepturile omului UE/China (dezbatere)⁶
dcterms:Language	"fr"^^xsd:language⁶
lpv:document identification number	"en.20071212.27.3-231"⁶
lpv:hasSubsequent	lp_eu:2007-12-12-Speech-3-232⁶
lpv:speaker	lp:Hélène Flautre⁶
lpv:spoken text	"Madame la Présidente, nous discutons aujourd'hui avec Mme Ferrero-Waldner, et je m'en félicite. Cela dit, lors du 10e sommet UE-Chine, qui s'est tenu à Pékin le 28 novembre, l'Union européenne était représentée par son Président, par le commissaire chargé du commerce extérieur et par le commissaire chargé des affaires économiques et monétaires. Alors, il est vrai que depuis 2000, les échanges commerciaux entre l'Union européenne et la Chine ont augmenté de 150% et qu'il est, malheureusement, beaucoup moins aisé de produire des statistiques sur l'aggravation de la situation des droits de l'homme en Chine. Il n'y a rien de tabou à discuter des questions liées aux droits de l'homme en même temps que de celles liées au commerce. Chacun voit bien le lien qu'il y a entre ces dernières et, par exemple, la liberté syndicale, la capacité pour les travailleurs en Chine de se mobiliser, de revendiquer de meilleures conditions de travail. Cette attitude générale est déplorable, d'autant qu'elle est en train de nous faire manquer le coche, alors que la décision de 2001 promettait l'ouverture de la Chine et des progrès dans le domaine des droits de l'homme et de la démocratie. La réalisation de cette promesse, la population chinoise l'attend et elle nous interpelle. Son aspiration à l'ouverture au travers de l'organisation des Jeux est désavouée et voilà qui laisse un profond goût d'amertume. Non seulement les Jeux n'ont été, pour l'instant, que l'occasion de renforcer une politique de répression qui s'intensifie, mais pire encore, l'organisation des Jeux elle-même comporte des effets pervers et est prétexte à de graves violations. Je pense aux expropriations forcées ou à l'exploitation de la main-d'œuvre des migrants. Cela n'a rien d'étonnant quand on apprend, par la voie du dissident Hu Jia, que le chef du Bureau de la sécurité de Pékin est aussi celui qui est chargé de l'organisation des Jeux olympiques à Pékin. On trouvera peut-être enfin le moyen de s'en étonner et de le dénoncer quand les mesures d'intimidation et de répression viseront encore plus drastiquement les journalistes étrangers, ce qui a déjà commencé, car on les empêche déjà de travailler. L'arrestation, par exemple, de deux journalistes de l'Agence France-Presse, le 12 septembre, montre que la réglementation introduite en janvier 2007 n'est appliquée qu'occasionnellement, et seulement dans la mesure où les sujets traités ne sont pas gênants pour le régime. Les engagements pris par la Chine restent lettre morte et ses efforts pour y manquer vont jusqu'à l'établissement de listes noires. Il existe aujourd'hui une liste noire recensant 42 catégories de personnes considérées comme pendant les Jeux olympiques, du Dalaï Lama au Falun Gong, en passant par les dissidents du régime. Cette année, en janvier, a été entamée la négociation d'un nouvel accord-cadre UE-Chine. On s'en félicite, puisqu'un nouvel accord, ça veut dire aussi une nouvelle clause "droits de l'homme et démocratie". Cela veut dire un nouvel espace d'échanges sur les droits de l'homme avec les autorités chinoises. Cela dit, 2007 a également été l'année qui a vu l'annulation du séminaire juridique qui prépare le dialogue "droits de l'homme" parce que les autorités chinoises refusaient la participation de deux ONG dont celle, bien connue, de Mme Sharon Hom, militante des droits de l'homme. La fermeté de l'Union à ce moment-là était tout à fait salutaire. En même temps, évidemment, elle pose la question de la poursuite de ce type de séminaires. Notre position est qu'il faut faire l'un et l'autre. Il est très important de poursuivre l'organisation de séminaires juridiques. Dans le même temps, nous ne pouvons accepter les des autorités chinoises sur la participation à ces séminaires."@fr⁸
lpv:spokenAs	unknown; Les Verts-Europe-Ecologie (2004-07-20--2009-07-13)²³ member; Conference of Committee Chairs (2007-01-31--2009-07-13)²³ substitute; ITRE (2007-01-31--2009-07-13)²³ member; Delegation for relations with the Mashreq countries (2007-03-15--2009-07-13)²³ member; G/EFA (2004-07-20--2009-07-13)²³ member; AFET (2007-01-31--2009-07-13)²³ chair; DROI (2007-01-31--2009-07-13)²³ member; Delegation to the Euro-Mediterranean Parliamentary Assembly (2004-09-15--2009-07-13)²³
lpv:translated text	"Paní předsedající, hovoříme dnes s paní komisařkou Ferrerovou-Waldnerovou a z toho mám velkou radost. Na 10. summitu EU/Čína, který se konal 28. listopadu v Pekingu, však Evropskou unii zastupoval její předseda, komisař pro zahraniční obchod a komisař pro hospodářské a měnové záležitosti. Je pravda, že od roku 2000 vzrostl obchod mezi Evropskou unií a Čínou o 150 %; je také pravda, že sestavit statistiky o zhoršování situace lidských práv v Číně je nyní mnohem obtížnější. Neexistuje žádné tabu, proč by se otázky spojené s lidskými právy neměly diskutovat současně s obchodními otázkami. Každý jasně vidí, že existuje vztah mezi obchodními otázkami a například svobodou vstupovat do odborů a schopností čínských pracujících se zmobilizovat a požadovat lepší pracovní podmínky. Obecný postoj, se kterým se setkáváme, je žalostný, o to víc, že s ním jen ztrácíme čas: podle rozhodnutí z roku 2000 se měla Čína otevřít a mělo být dosaženo pokroku v oblasti lidských práv a demokracie; čínský lid čeká na splnění tohoto slibu a dívá se na nás. Byli zklamáni ve své naději, že k otevření dojde díky tomu, že bude Čína hostit Olympijské hry, a toto zklamání má hořkou pachuť. Nejen že olympiáda byla doteď jen příležitostí k posílení represivní politiky, ale, a to je ještě horší, samotná organizace olympijských her měla nepředvídatelné účinky a byla použita jako záminka k závažnému porušování lidských práv. Mám zde na mysli případy vynuceného vyvlastnění a zneužívání pracovní síly přistěhovalců. Na tom není nic překvapivého, když se od disidenta Chu Ťia dozvídáme, že organizací olympijských her v Pekingu je pověřen šéf pekingských bezpečnostních složek. Možná že nás konečně udiví a vyděsí, jaký je stav věcí, až zasáhnou zastrašovací a represivní opatření drastičtěji zahraniční novináře, což už začalo, neboť se jim už brání v práci. Například zatčení dvou novinářů z agentury France-Presse, ke kterému došlo 12. září, ukazuje, že pravidla zavedená v lednu 2007 se dodržují jen příležitostně a jen když příslušné osoby režimu nepřekáží. Závazky, které Čína přijala, jsou jen prázdná slova a její úsilí, jak jim nedostát, vedou až k sepisování černých listin. Dnes existuje černá listina se 42 kategoriemi lidi, kteří jsou pro olympijské hry považovány za od dalajlamy přes disidenty po stoupence hnutí Falun Gong. Letos v létě byla zahájena jednání o nové rámcové dohodě mezi EU a Čínou. Vítáme to, neboť nová dohoda znamená i novou doložku o lidských právech a demokracii. To znamená nový prostor pro diskuse s čínskými orgány o lidských právech. Rok 2007 však byl i rokem, kdy byl zrušen právní seminář, připravující dialog o lidských právech, protože čínské úřady odmítly účast dvou nevládních organizací, z nichž jedna je velice známá a vede ji bojovnice za lidská práva paní Sharon Homová. Důsledný postoj Unie byl tentokrát velice prospěšný. Současně jsme si pochopitelně kladli otázku, zda bude možné podobné semináře dál pořádat. Náš postoj je, že je nutné dělat obojí. Je velmi důležité dál právní semináře organizovat. Rovněž však nemůžeme čínským orgánům dovolit, aby nám diktovali, kdo se jich může zúčastnit."@cs¹ "Fru formand! Vi taler i dag til kommissær Ferrero-Waldner, og det er fint. Men på det tiende EU-Kina-topmøde i Beijing den 28. november var EU repræsenteret ved sin formand, ved handelskommissæren samt ved kommissæren med ansvar for økonomiske og monetære anliggender. Det er sandt, at handelen mellem EU og Kina er steget med 150 % siden 2000. Det er også sandt, at det er blevet meget vanskeligere at udarbejde statistikker om den stadig dårligere situation for menneskerettigheder i Kina. Det er ikke tabu at drøfte menneskerettighedsspørgsmål samtidig med handelsspørgsmål. Der er en klar forbindelse mellem de to emner, f.eks. i forbindelse med retten til at melde sig ind i en fagforening og de kinesiske arbejderes mulighed for at rejse sig og kræve bedre arbejdsbetingelser. Den generelle holdning, vi møder, er meget beklagelig, ikke mindst fordi virkningen deraf bliver, at vi spilder vores tid. Den beslutning, der blev truffet i 2001, lovede mere åbenhed i Kina og fremgang for menneskerettigheder og demokrati. Det kinesiske folk venter på, at dette løfte bliver holdt, og de stoler på os. De er blevet skuffet i deres håb om, at tildelingen af De Olympiske Lege ville skabe mere åbenhed, og det har skabt stor bitterhed. Ikke blot har optakten til legene indtil videre medført hårdere undertrykkelse, men - hvilket er endnu mere beklageligt - organiseringen af legene har i sig selv haft uforudsete konsekvenser og er blevet brugt som påskud for alvorlige krænkelser af menneskerettigheder. Jeg tænker her på tilfældene med tvungen ekspropriation og udnyttelse af migrantarbejdere. Alt dette kommer muligvis ikke som en overraskelse, eftersom systemkritikeren Hu Jia fortæller, at chefen for sikkerhedstjenesten i Beijing også er ansvarlig for organiseringen af De Olympiske Lege i byen. Måske skal vi begynde at udtrykke overraskelse eller endog forfærdelse over disse tilstande, når truslerne mod og undertrykkelsen af udenlandske journalister - som allerede er begyndt - bliver endnu mere drastisk, for de bliver allerede forhindret i at udføre deres arbejde. F.eks. viser arrestationen af to journalister fra Agence France-Presse den 12. september, at de bestemmelser, der blev indført i januar 2007, kun anvendes spredt og kun, når de involverede ikke skaber problemer for styret. De løfter, Kina har givet, er kun tomme ord, faktisk er de så langt fra at opfylde deres forpligtelser, at de har tyet til at udarbejde sortlister. På nuværende tidspunkt er 42 personkategorier blevet sortlistet og erklæret for “persona non grata” under De Olympiske Lege, lige fra Dalai Lama til tilhængere af Falun Gong samt systemkritikere. I januar i år begyndte forhandlinger om en ny rammeaftale mellem EU og Kina. Den hilses velkommen, fordi en ny aftale også betyder en ny menneskerettigheds- og demokratiklausul. Det giver nye muligheder for at drøfte menneskerettighedsanliggender med de kinesiske myndigheder. 2007 var imidlertid også året, hvor en juridisk konference som forberedelse til menneskerettighedsdialogen blev aflyst, fordi de kinesiske myndigheder nægtede to bestemte ngo’er at deltage - en af dem var en velkendt organisation, som blev repræsenteret ved menneskeretsforkæmper Sharon Hom. Det var sandelig godt at se, at EU klart tog stilling ved den lejlighed. Samtidig må vi selvfølgelig spørge, om sådanne konferencer kan fortsætte. Vores holdning er, at de to ting ikke bør udelukke hinanden. Det er meget vigtigt at forsætte med at afholde juridiske konferencer. Imidlertid kan vi heller ikke tillade, at de kinesiske myndigheder bestemmer, hvem der skal deltage i disse konferencer."@da² "Frau Präsidentin! Wir sprechen heute mit Kommissarin Ferrero-Waldner, und das ist erfreulich. Auf dem 10. EU-China-Gipfel am 28. November in Peking wurde die Europäische Union durch ihren Präsidenten, durch den Kommissar für Handel und durch den Kommissar für Wirtschafts- und Währungsangelegenheiten vertreten. Es stimmt, dass der Handel zwischen der Europäischen Union und China seit dem Jahr 2000 um 150 % zugenommen hat; es stimmt jedoch auch, dass es viel schwieriger geworden ist, Statistiken über die Verschlechterung der Menschenrechtssituation in China zu führen. Es besteht kein Tabu dafür, Menschenrechtsfragen zur gleichen Zeit wie Handelsfragen zu diskutieren. Zwischen beiden gibt es eine offensichtliche Verbindung, beispielsweise in Bezug auf die gewerkschaftliche Freiheit, die Möglichkeit der chinesischen Arbeitnehmer, sich zu mobilisieren und bessere Arbeitsbedingungen zu fordern. Die allgemeine Haltung, die wir vorfinden, ist umso bedauernswerter, als wir damit Zeit vergeuden: Der Beschluss von 2001 versprach die Öffnung Chinas und Fortschritte bei den Menschenrechten und der Demokratie; die Chinesen warten darauf, dass dieses Versprechen eingehalten wird, und sie schauen auf uns. Ihre Hoffnung, dass die Ausrichtung der Olympischen Spiele durch China die Öffnung bewirkt, ist enttäuscht worden, und das Gefühl der Enttäuschung ist bitter. Die Vorbereitung der Spiele hat insoweit nicht nur zu einer stärkeren Repression geführt, sondern – was noch bedauerlicher ist – die Organisation der Spiele selbst hat negative Auswirkungen und dient als Vorwand für schwerwiegende Menschenrechtsverletzungen. Ich denke hier an die Fälle von Zwangsenteignungen und an die Ausbeutung von Gastarbeitern. All das ist nicht verwunderlich, da der Dissident Hu Jia uns mitteilt, dass der Sicherheitschef in Peking auch für die Organisation der dort stattfindenden Olympischen Spiele verantwortlich ist. Vielleicht werden wir es endlich schaffen, Überraschung oder sogar unsere Verurteilung gegenüber dieser Sachlage zum Ausdruck zu bringen, wenn die Einschüchterung und die Repression ausländischer Journalisten – die bereits begonnen haben, indem man sie am Arbeiten hindert – noch drastischer werden. Beispielsweise zeigt die Verhaftung von zwei Journalisten von Agence France-Presse am 12. September, dass die im Januar 2007 eingeführten Vorschriften nur gelegentlich und nur sofern die betreffenden Personen das Regime nicht in Verlegenheit bringen, angewandt werden. Die von China übernommenen Verpflichtungen sind leere Worte, und es geht in der Nichteinhaltung seiner Verpflichtungen so weit, dass schwarze Listen geführt werden. Es gibt gegenwärtig eine schwarze Liste von 42 Kategorien von Personen, die während der Olympischen Spiele als angesehen werden, vom Dalai Lama über verschiedene Dissidenten bis zu Falun Gong. Im Januar dieses Jahres begannen Verhandlungen zu einem neuen Rahmenabkommen zwischen der EU und China. Das ist erfreulich, weil ein neues Abkommen auch eine Klausel „Menschenrechte und Demokratie“ enthält. Es schafft neuen Raum für den Meinungsaustausch über Menschenrechte mit den chinesischen Behörden. Allerdings war 2007 auch das Jahr, in dem ein Rechtsseminar abgesagt wurde, das den Menschenrechtsdialog vorbereiten sollte, da die chinesischen Behörden sich weigerten, die Teilnahme von zwei bestimmten NGO zu genehmigen – darunter die von der Menschenrechtsaktivistin Sharon Hom vertretene bekannte Organisation. Die Haltung der Union aus diesem Anlass war begrüßenswert. Gleichzeitig müssen wir natürlich fragen, ob Seminare wie dieses weiter stattfinden können. Unsere Position ist, dass sich beide Dinge nicht gegenseitig ausschließen dürfen. Es ist sehr wichtig, weiter Rechtsseminare zu veranstalten. Wir können es jedoch nicht akzeptieren, dass die chinesischen Behörden diktieren, wer an ihnen teilnehmen darf."@de⁹ ". Κυρία Πρόεδρε, μιλάμε σήμερα στην Επίτροπο Ferrero-Waldner, και αυτό είναι ευχάριστο. Ωστόσο, στην 10η Διάσκεψη Κορυφής ΕΕ-Κίνας στις 28 Νοεμβρίου στο Πεκίνο, η Ευρωπαϊκή Ένωση εκπροσωπήθηκε από τον Πρόεδρό της, από τον Επίτροπο Εμπορίου και από τον Επίτροπο Οικονομικών και Νομισματικών Θεμάτων. Είναι αλήθεια ότι, από το 2000, το εμπόριο μεταξύ Ευρωπαϊκής Ένωσης και Κίνας έχει αυξηθεί κατά 150%· είναι επίσης αλήθεια ότι έχει γίνει πολύ πιο δύσκολο να παρουσιαστούν στατιστικά στοιχεία για την επιδείνωση της κατάστασης των ανθρωπίνων δικαιωμάτων στην Κίνα. Δεν είναι καθόλου ταμπού να συζητάμε τα θέματα των ανθρωπίνων δικαιωμάτων παράλληλα με τα εμπορικά θέματα. Υπάρχει μια προφανής σύνδεση ανάμεσά τους, για παράδειγμα σε σχέση με την ελευθερία ένταξης σ’ ένα συνδικάτο και την ικανότητα των εργαζομένων στην Κίνα να κινητοποιηθούν και να απαιτήσουν καλύτερες συνθήκες εργασίας. Η γενική στάση που αντιμετωπίζουμε είναι λυπηρή, πολύ περισσότερο επειδή το αποτέλεσμά της είναι να μας κάνει να χάσουμε χρόνο: η απόφαση που ελήφθη το 2001 υποσχέθηκε ένα νέο άνοιγμα στην Κίνα και πρόοδο στα ανθρώπινα δικαιώματα και τη δημοκρατία· ο λαός της Κίνας περιμένει να τηρηθεί αυτή η υπόσχεση και προσβλέπει σ’ εμάς. Έχει διαψευστεί η ελπίδα του ότι το άνοιγμα θα ήταν αποτέλεσμα της διοργάνωσης των Ολυμπιακών Αγώνων από την Κίνα και η αίσθηση της απογοήτευσης είναι πικρή. Η πορεία προετοιμασίας προς τους Αγώνες μέχρι στιγμής δεν έχει επιφέρει μόνο πιο σκληρή καταστολή αλλά –πράγμα που είναι ακόμη πιο λυπηρό– η ίδια η διοργάνωση των Αγώνων είχε απρόβλεπτες επιπτώσεις και έχει χρησιμοποιηθεί ως πρόσχημα για σοβαρές παραβιάσεις των ανθρωπίνων δικαιωμάτων. Αναφέρομαι σε περιπτώσεις καταναγκαστικών απαλλοτριώσεων και εκμετάλλευσης μεταναστευτικού εργατικού δυναμικού. Όλα αυτά μπορεί να μην αποτελούν έκπληξη, διότι ο αντιφρονών Hu Jia μας πληροφορεί ότι ο επικεφαλής της ασφάλειας στο Πεκίνο είναι επίσης το άτομο που είναι υπεύθυνο για τη διοργάνωση των Ολυμπιακών Αγώνων εκεί. Ίσως καταφέρουμε να εκφράσουμε έκπληξη ή ακόμη και αποστροφή γι’ αυτή την κατάσταση όταν ο εκφοβισμός και η καταστολή των ξένων δημοσιογράφων –που έχει ήδη αρχίσει– γίνουν ακόμη πιο δραστικά, διότι παρεμποδίζεται ήδη το έργο τους. Η σύλληψη δύο δημοσιογράφων της Agence France-Presse στις 12 Σεπτεμβρίου, για παράδειγμα, δείχνει ότι οι κανόνες που θεσπίστηκαν τον Ιανουάριο του 2007 εφαρμόζονται μόνο αποσπασματικά και μόνο στο βαθμό που τα εν λόγω άτομα δεν φέρνουν σε δύσκολη θέση το καθεστώς. Οι δεσμεύσεις που έχει αναλάβει η Κίνα είναι νεκρό γράμμα· πράγματι, υστερεί τόσο πολύ σε σχέση με τις δεσμεύσεις της που έχει καταφύγει στη δημιουργία μαύρων λιστών. Υπάρχει αυτή τη στιγμή μια μαύρη λίστα 42 κατηγοριών ανθρώπων που θεωρούνται κατά τη διάρκεια των Ολυμπιακών Αγώνων, από τον Δαλάι Λάμα ως τους οπαδούς του Falun Gong και αντιφρονούντες. Τον Ιανουάριο του τρέχοντος έτους, ξεκίνησαν διαπραγματεύσεις για μια νέα συμφωνία-πλαίσιο ΕΕ-Κίνας. Αυτή είναι καλοδεχούμενη διότι μια νέα συμφωνία σημαίνει επίσης μια νέα ρήτρα «για τα ανθρώπινα δικαιώματα και τη δημοκρατία». Δημιουργεί νέο πεδίο για τη συζήτηση των ανησυχιών για τα ανθρώπινα δικαιώματα με τις κινεζικές αρχές. Ωστόσο, το 2007 ήταν επίσης το έτος που είδαμε την ακύρωση ενός νομικού σεμιναρίου για την προετοιμασία του διαλόγου για τα ανθρώπινα δικαιώματα διότι οι κινεζικές αρχές αρνήθηκαν να επιτρέψουν σε δύο συγκεκριμένες ΜΚΟ να συμμετάσχουν – η μία εξ αυτών είναι η γνωστή οργάνωση που εκπροσωπείται από την υπέρμαχο των ανθρωπίνων δικαιωμάτων Sharon Hom. Ήταν σίγουρα ευχάριστη η διαπίστωση ότι η Ένωση υιοθέτησε μια σθεναρή θέση σε αυτή την περίπτωση. Ταυτόχρονα, φυσικά, πρέπει να διερωτηθούμε αν σεμινάρια σαν αυτό μπορούν να συνεχιστούν. Η θέση μας είναι ότι τα δύο πράγματα δεν πρέπει να αποκλείουν το ένα το άλλο. Είναι πολύ σημαντικό να συνεχιστεί η διεξαγωγή νομικών σεμιναρίων. Παρομοίως, ωστόσο, δεν μπορούμε να επιτρέπουμε στις κινεζικές αρχές να ορίζουν ποιοι μπορούν να συμμετέχουν σε αυτά."@el¹⁰ ". Madam President, we are talking today to Commissioner Ferrero-Waldner, and that is welcome. However, at the 10th EU-China summit in Beijing on 28 November, the European Union was represented by its President, by the Trade Commissioner and by the Economic and Monetary Affairs Commissioner. It is true that, since 2000, trade between the European Union and China has increased by 150%; it is also true that it has become much harder to produce statistics on the deteriorating human rights situation in China. There is nothing taboo about discussing human rights issues at the same time as trade issues. There is an obvious link between them, for example in relation to the freedom to join a trade union, and the ability of workers in China to mobilise and demand better working conditions. The general attitude we encounter is deplorable, all the more so because its effect is to make us waste time: the decision taken in 2001 promised a new openness in China and progress on human rights and democracy; the Chinese people are waiting for that promise to be kept and they are looking to us. They have been disappointed in their hope that openness would result from China’s staging the Olympic Games, and the sense of disappointment is bitter. Not only has the run-up to the Games so far brought harsher repression but – even more regrettably – the organisation of the Games has itself had unforeseen effects and has been used as a pretext for serious human rights violations. I am thinking here of the cases of forced expropriation and of the exploitation of migrant labour. All this may not be surprising, for the dissident Hu Jia informs us that the head of security in Beijing is also the person in charge of organising the Olympic Games there. Perhaps we shall get round to expressing surprise or even dismay about that state of affairs when the intimidation and repression of foreign journalists – which has already begun – becomes even more drastic, for they are already being prevented from working. The arrest of two Agence France-Presse journalists on 12 September, for example, shows that the rules introduced in January 2007 are being applied only patchily and only insofar as the persons concerned cause no embarrassment to the regime. The undertakings given by China are a dead letter; indeed, it is falling so far short of its commitments that it has resorted to compiling blacklists. There is currently a blacklist of 42 categories of people regarded as during the Olympic Games, ranging from the Dalaï Lama to followers of Falun Gong and including dissidents. In January this year, negotiations began on a new EU-China framework agreement. That is welcome because a new agreement also means a new ‘human rights and democracy’ clause. It creates fresh scope for discussing human rights concerns with the Chinese authorities. However, 2007 was also the year that saw the cancellation of a legal seminar to prepare for the human rights dialogue because the Chinese authorities refused to allow two particular NGOs to participate – one of them the well-known organisation represented by human rights campaigner Sharon Hom. It was certainly salutary to find the Union taking a firm stand on that occasion. At the same time, of course, we have to ask whether seminars like this can continue. Our position is that the two things must not be mutually exclusive. It is very important to go on holding legal seminars. Equally, however, we cannot permit the Chinese authorities to dictate who may take part in them."@en⁴ "Señora Presidenta, debatimos hoy con la señora Ferrero-Waldner, y lo celebro. Dicho esto, en la 10ª Cumbre UE-China, que se celebró en Beijing el 28 de noviembre, la Unión Europea estuvo representada por su Presidente, por el Comisario de Comercio Exterior y por el Comisario de Asuntos Económicos y Monetarios. Es cierto que, desde el año 2000, los intercambios comerciales entre la Unión Europea y China han aumentado un 150 % y que, por desgracia, es mucho menos fácil elaborar estadísticas sobre el empeoramiento de la situación de los derechos humanos en China. No es ningún tabú hablar de temas relacionados con los derechos humanos al mismo tiempo que del comercio. Cualquiera puede ver claramente la relación que existe entre éste y, por ejemplo, la libertad sindical, la capacidad de movilización de los trabajadores en China, de reivindicación de unas condiciones de trabajo mejores. Esta actitud general es deplorable, desde el momento en que nos está haciendo perder una oportunidad, pues la decisión de 2001 prometía la apertura de China y progresos en el ámbito de los derechos humanos y la democracia. La población china espera que se realice esta promesa, y nos lo pide. Sus esperanzas de apertura con motivo de la organización de los Juegos se han visto frustradas, y la frustración deja un profundo sabor amargo. Hasta el momento, los Juegos sólo han servido de ocasión de intensificar la política de represión y, lo que es peor aún, su propia organización conlleva efectos perversos y da pretexto para graves violaciones. Pienso en las expropiaciones forzosas o en la explotación de la mano de obra inmigrante. No debe sorprendernos si recordamos, como ha señalado el disidente Hu Jia, que el jefe de la Oficina de Seguridad de Beijing es también el encargado de la organización de los Juegos Olímpicos en esa ciudad. Quizás encontremos por fin el modo de extrañarnos y denunciarlo cuando las medidas de intimidación y represión apunten aún más claramente a los periodistas extranjeros, algo que ha empezado ya, en cuanto que se les impide trabajar. Por ejemplo, la detención de dos periodistas de la Agencia el 12 de septiembre demuestra que la normativa adoptada en enero de 2007 sólo se aplica ocasionalmente, y sólo en la medida en que los temas tratados no sean molestos para el régimen. Los compromisos contraídos por China se han quedado en letra muerta y su incumplimiento llega hasta la creación de listas negras. Hoy existe una lista negra que recoge 42 categorías de personas consideradas durante los Juegos Olímpicos, desde el Dalai Lama hasta Falun Gong, pasando por los disidentes del régimen. Este año, en enero, se inició la negociación de un nuevo Acuerdo marco UE-China. Lo celebramos, puesto que un nuevo acuerdo quiere decir también una nueva cláusula de «derechos humanos y democracia». Quiere decir un nuevo espacio de intercambio sobre los derechos humanos con las autoridades chinas. Dicho esto, 2007 fue también el año de la cancelación del seminario jurídico preparatorio del diálogo «derechos humanos», porque las autoridades chinas denegaron la participación de dos ONG, entre ellas la muy conocida de la señora Sharon Hom, militante de los derechos humanos. La firmeza de la Unión en ese momento fue absolutamente saludable. Al mismo tiempo se plantea, obviamente, la cuestión de la continuación de este tipo de seminarios. Nuestra posición es que hay que hacer una cosa y la otra. Es muy importante seguir organizando seminarios jurídicos. Pero no podemos aceptar los de las autoridades chinas sobre la participación en ellos."@es²¹ ". Proua juhataja, me räägime täna volinik Ferrero-Waldneriga, ning see on teretulnud. Siiski esindasid 28. novembril toimunud kümnendal ELi-Hiina tippkohtumisel Bejingis Euroopa Liitu selle president, kaubandusvolinik ning rahandusvolinik. On tõsi, et alates 2000. aastast on kaubandus Euroopa Liidu ja Hiina vahel kasvanud 150%; samuti on tõsi, et märksa raskemaks on muutunud Hiina inimõiguste olukorra halvenemise alase statistika koostamine. Inimõigusalaste teemade arutamises ühes kaubandusteemadega pole midagi tabu. Nende vahel on selge side, näiteks seoses ametiühinguga liitumise vabaduse ja Hiina tööliste võimalusega mobiliseeruda ning nõuda paremaid töötingimusi. Üldine suhtumine, mida kohtame, on kahetsusväärne, veel rohkem seetõttu, et selle eesmärk on meid aega raiskama panna: 2001. aastal vastu võetud otsus lubas Hiinas uut vabadust ning inimõiguste ja demokraatia arengut; Hiina rahvas ootab selle lubaduse täitmist ning nad pöörduvad meie poole. Neile on valmistatud pettumus seoses lootusega, et olümpiamängude korraldamisega Hiinas võib kaasneda avatus, ning pettumustunne on kibe. Mitte ainult pole mängudeks valmistumine seni põhjustanud isegi karmimaid repressioone, vaid veelgi kahetsusväärsemalt on mängude organiseerimisel endal olnud ettenägematud mõjud ning seda on kasutatud ettekäändena tõsiseks inimõigusrikkumiseks. Ma pean silmas sunniviisilise vara konfiskeerimise ning hooajatöö ekspluateerimise juhtumeid. Kõik see ei pruugi olla üllatav, kuna dissident Hu Jia teatas meile, et Bejingi julgeolekuülem juhib ka sealsete olümpiamängude organiseerimist. Võibolla alustame lõpuks asjade seisu kohta üllatuse või isegi kohkumuse väljanäitamist, kui välismaiste ajakirjanike peletamine ja represseerimine, mis on juba alanud, veelgi drastilisemaks muutub, kuna nende tööd juba takistatakse. Näiteks näitab kahe Agence France-Presse ajakirjaniku arreteerimine 12. septembril, et jaanuaris 2007 kehtestatud reegleid järgitakse ainult valikuliselt ning ainult juhul, kui asjasse puutuvad isikud kuidagi režiimi ei häbista. Hiina antud lubadused on alusetud; tõepoolest, lubadustest kinni pidamine on juba nii vähene, et riik on langenud mustade nimekirjade koostamiseni. Praegu on olemas 42 kategooriaga must nimekiri inimestest, keda olümpiamängudel ’ks peetakse, alates dalai-laamast kuni Falun Gongi järgijate ja muude teisitimõtlejateni. Selle aasta jaanuaris algasid läbirääkimised uue ELi-Hiina raamlepingu kohta. See on teretulnud, kuna uus leping tähendab ka uut „inimõiguste ja demokraatia” klauslit. See loob värske võimaluse inimõigusalaste probleemide arutamiseks Hiina juhtkonnaga. Siiski, 2007 oli ka aasta, mil jäeti ära inimõigusalase dialoogi ettevalmistamiseks peetud õiguslik seminar, kuna Hiina juhtkond keeldus lubamast kahel kindlal MTÜ-l osa võtta, üks nendest hästituntud organisatsioon, mida esindas inimõiguskampaaniatest osavõtja Sharon Hom. Oli kindlasti kasulik, et liit sel puhul vankumatu seisukoha võttis. Samal ajal peame muidugi küsima, kas sellised seminarid võivad jätkuda. Meie seisukoht on, et need kaks asja ei tohiks olla üksteist välistavad. On väga tähtis, et õigusseminaride pidamine jätkuks. Võrdselt tähtis on aga ka mitte lasta Hiina juhtkonnal dikteerida, kes neist osa võivad võtta."@et⁵ ". Arvoisa puhemies, keskustelemme tänään komission jäsenen Benita Ferrero-Waldnerin kanssa, mikä on hyvin myönteinen asia. Pekingissä 28. marraskuuta pidetyssä kymmenennessä EU:n ja Kiinan välisessä huippukokouksessa Euroopan unionia edusti kuitenkin komission puheenjohtaja, kauppapolitiikasta vastaava komission jäsen sekä talous- ja raha-asioista vastaava komission jäsen. On totta, että Euroopan unionin ja Kiinan välinen kauppa on kasvanut vuoden 2000 jälkeen 150 prosenttia. Totta on kuitenkin myös se, että Kiinan pahenevasta ihmisoikeustilanteesta on yhä vaikeampi saada tietoja. Ei ole kiellettyä puhua ihmisoikeuskysymyksistä yhdessä kauppa-asioiden kanssa. Niiden välillä on selvä yhteys esimerkiksi suhteessa oikeuteen kuulua ammattiliittoon ja Kiinan työntekijöiden mahdollisuuteen vaatia parempia työoloja. Yleinen asenneilmasto on valitettava varsinkin siksi, että se vie turhaa aikaa: vuonna 2001 tehty päätös lupaili Kiinan avautumista sekä ihmisoikeustilanteen ja demokratian parantumista, mutta Kiinan kansa odottaa yhä tuon lupauksen täyttämistä ja tähyää siksi meihin. Kiinan kansa on katkerasti pettynyt toiveissaan siitä, että olympialaisten järjestäminen johtaisi kaivattuun avautumiseen. Kisavalmistelut ovat johtaneet entistä tiukempiin tukahduttamistoimiin, mutta valitettavasti myös itse kisojen järjestämisellä on ollut kielteisiä vaikutuksia, kun sen varjolla on tapahtunut vakavia ihmisoikeusrikkomuksia. Viittaan tässä pakkolunastuksiin ja siirtolaisten työvoiman hyväksikäyttöön. Tämä ei kenties tullut yllätyksenä, kun muistetaan, että toisinajattelija Hu Jia on kertonut, että Pekingin turvajärjestely-yksikön johtaja on sama henkilö kuin kisojen järjestelyvastaava. Saamme kenties vihdoin syyn ihmettelyyn ja kritisointiin, kun ulkomaisten toimittajien pelottelu ja painostus – joka on jo alkanut – saavat entistäkin tiukemman sävyn, sillä heitä on jo estetty tekemästä työtään. Ranskan tietotoimiston France-Pressen kahden toimittajan pidättäminen 12. syyskuuta on esimerkki siitä, että tammikuussa 2007 laadittuja sääntöjä on noudatettu vain satunnaisesti ja jos käsitellyt asiat eivät ole kiusallisia hallitukselle. Kiinan lupaukset ovat jääneet kuolleeksi kirjaimeksi, ja Kiina on jopa laatinut mustia listoja. Musta lista on laadittu 42 ihmisryhmästä, jotka on luokiteltu ”ei-toivotuiksi” olympiakisojen aikana. Näiden joukossa ovat muun muassa Dalai Lama, Falun Gongin jäsenet ja tietyt toisinajattelijat. Neuvottelut EU:n ja Kiinan uudesta puitesopimuksesta käynnistyivät tämän vuoden tammikuussa. Tämä on myönteinen asia, koska uusi sopimus merkitsee myös uutta ihmisoikeus- ja demokratialauseketta. Näin voimme keskustella puhtaalta pöydältä ihmisoikeusasioista Kiinan viranomaisten kanssa. Vuonna 2007 Kiina kuitenkin jätti osallistumatta ihmisoikeusvuoropuhelun valmisteluseminaariin, koska Kiinan viranomaiset eivät hyväksyneet kahden kansalaisjärjestön osallistumista tuohon täysin lainmukaiseen seminaariin. Toinen niistä on tunnettu järjestö, jota edustaa ihmisoikeusaktivisti Sharon Hom. Oli ilahduttavaa, että unioni otti tässä asiassa tiukasti kantaa. Samaan aikaan on kuitenkin syytä kysyä, voidaanko vastaavanlaisia seminaareja järjestää tulevaisuudessa. Meidän mielestämme nämä kaksi asiaa eivät ole toisiaan poissulkevia, sillä on hyvin tärkeää, että näitä lainmukaisia seminaareja voidaan pitää vastedeskin. Emme kuitenkaan voi sallia, että Kiinan viranomaiset sanelevat seminaarien osanottajat."@fi⁷ ". Tisztelt Elnök asszony! Ma Ferrero-Waldner biztos asszonyhoz szólunk és ez üdvözlendő. A november 28-i, Pekingben megtartott 10. EU-Kína csúcstalálkozón azonban az Európai Uniót az elnöke, a kereskedelmi biztosa, valamint a gazdasági és monetáris ügyek biztosa képviselte. Való igaz, hogy 2000 óta 15%-kal növekedett az Európai Unió és Kína között kereskedelem; de az is igaz, hogy sokkal nehezebbé vált a Kínában egyre romló emberi jogi helyzetről szóló statisztikák készítése. Nem jelent szentségtörést, ha a kereskedelmi kérdésekkel egyidejűleg vitatjuk meg az emberi jogi kérdéseket. Világos kapcsolat van a kettő között, például a szakszervezetekhez való csatlakozás szabadsága és a kínai munkavállalók mozgósítása és a jobb munkakörülmények követelésének képessége között. Szánalmasnak mondható az az általánosan hozzáállás amit tapasztalunk, annál is inkább, mivel azt eredményezi, hogy elpazaroljuk az időnket: a 2001-ben hozott határozat ígéretet tett egy új nyitottság és az emberi jogok és a demokrácia fejlődésére Kínában és Kína népe várja ennek az ígéretnek a betartását és felénk tekint. Nem vált valóra az a reményük, hogy a Kínában tartandó olimpiai játékok nyitottságot eredményeznek, és a csalódottság érzése keserű. Nem elég, hogy az olimpiai játékokra való felkészülés ezidáig még keményebb elnyomáshoz vezetett, de – ami még sajnálatosabb – maguknak az olimpiai játékoknak a szervezése előre nem látott következményekkel járt és ürügyként használták fel az emberi jogok súlyos megsértésére. Itt, a kényszer kisajátítások és a migráns munkaerő kizsákmányolásának eseteire gondolok. Mindez nem lehet meglepő a disszidens Hu Jia információja alapján, miszerint a pekingi biztonságért felelős vezető egyben az olimpiai játékok megszervezéséért is felelős. Lehet, hogy akkor majd végre megfogalmazzuk a helyzettel kapcsolatos meglepődésünket vagy akár aggodalmunkat, ha majd még drasztikusabbá válik a külföldi újságírók megfélemlítése és elnyomása, mivel már most is akadályozzák őket munkájuk elvégzésében. Az Agence France-Presse két újságírójának szeptember 12-én történt letartóztatása például megmutatja, hogy a 2007. januárjában bevezetett szabályokat csak esetenként és olyan mértékben alkalmazzák, hogy az érintett személyek ne hozhassák a rendszert kínos helyzetbe. A Kína által vállalt kötelezettségek csak papíron léteznek, oly annyira nem teljesíti kötelezettségeit, hogy feketelisták összeállításához folyamodott. Jelenleg, 42 csoportban létezik feketelista olyan emberekről, akiket az olimpiai játékok során nak tekintenek, kezdve a dalai lámától, a Falun-Gong-gyakorlókig, beleértve disszidenseket is. Idén januárban, elkezdődtek az EU-Kína keretprogram megállapodásra vonatkozó tárgyalások. Ezt üdvözöljük, mivel egy új megállapodás egy új, az „emberi jogokra és demokráciára” vonatkozó záradékot is jelent. Új lehetőséget teremt arra, hogy a kínai hatóságokkal megvitassuk az emberi jogokkal kapcsolatos aggályokat. 2007 volt azonban annak éve is, amikor az emberi jogi párbeszédet előkészítő jogi szemináriumot törölték, mivel a kínai hatóságok megtagadták két konkrét nem kormányzati szervezet részvételét – az egyikük, az emberi jogi aktivista, Sharon Hom által képviselt, jól ismert szervezet volt. Igazán üdvözlésre méltó volt látni, hogy ez alkalommal milyen határozott álláspontot képviselt az Unió. Ugyanakkor, fel kell tennünk természetesen azt a kérdést, hogy lehet-e folytatni az ilyen szemináriumokat. A mi álláspontunk szerint a két dolog nem zárja ki egymást. Nagyon fontos, hogy továbbra is megtartsuk a jogi szemináriumokat. Ugyanakkor nem engedhetjük meg, hogy a kínai hatóságok határozzák meg, hogy kik vehessenek részt rajta."@hu¹¹ ". Signora Presidente, oggi il nostro interlocutore è il Commissario Ferrero-Waldner, e ne sono lieta. Tuttavia, al decimo vertice UE/Cinatenutosi a Pechino il 28 novembre, l’Unione europeaera rappresentatadal suo Presidente, dal Commissario per il commercioe dal Commissario per gli affari economici e monetari. Se è vero che, a partire dal 2000, il commercio fra l’Unione europeae la Cinaè aumentato del 150 per cento,è anche veroche è diventato molto più difficileelaborare statistichesull’aggravarsi della situazione dei diritti umani in Cina. Le questioni in materia di diritti umani non rappresentano un tabùche non può essere discusso insieme alle questioni commerciali. Anzi, c’è un evidente legame fra di loro, ad esempio in relazione alla libertà di iscriversi a un sindacato, alla possibilità dei lavoratori cinesi di mobilitarsie chiedere migliori condizioni di lavoro. L’atteggiamento generaleche si ravvisa è deplorevole, tanto piùin quanto ha come effetto di farci perdere tempo prezioso: la decisionedel 2001 prometteva l’apertura della Cinae progressinel campo dei diritti umani e della democrazia; il popolo cinese aspetta che quella promessa sia mantenutae ce ne chiede conto. C’era già nella popolazione l’aspettativa che l’apertura sarebbe scaturita dall’organizzazione dei giochi olimpici in Cina, ed è andata delusa, lasciando una profonda amarezza. Nonsolo la preparazione delle Olimpiadiha finoravisto una repressione ancora più durama (aspetto ancora più spiacevole)la stessa organizzazione dei giochi ha avuto conseguenze imprevedibilied è stata usata come pretesto per gravi violazioni dei diritti umani; alludo quiai casidi espropriazione forzatae di sfruttamento di manodopera immigrata. Tutto questo non dovrebbe sorprendere, dato che il dissidente Hu Jia ci informache il capo della sicurezzadi Pechinoè anche la personaresponsabile per l’organizzazione dei giochi olimpici nella stessa città. Forse eluderemo il problema esprimendo sorpresa e finanche sgomentoquando le misure d’intimidazionee di repressionenei confronti dei giornalisti stranieri, che sono già cominciate,diventeranno anche più radicali, visto che già ora si impedisce loro di lavorare. L’arrestodi due giornalistidell’agenzia il 12 settembre, ad esempio, mostra come le regole introdottenel gennaio 2007 sono applicate solo sporadicamentee solo fintantochéle personeinteressatenon causino imbarazzo al regime. Gli impegni presi dallaCina restano lettera morta; anzi, a tal punto essi non vengono rispettatiche si è arrivati all’elaborazione di liste nere: ne esiste attualmente unadi 42 categoriedi persone considerate in occasione dei giochi olimpici, le quali vanno dal ai seguaci della Falun Gong, comprendendo altresì vari dissidenti. Nel gennaio di quest’anno, sono cominciati i negoziatiper un nuovo accordo quadro UE/Cina. Questo è positivo, in quanto un nuovo accordo significa ancheuna nuova clausolain materia di “diritti umani e democrazia”, e crea nuovi spaziper la discussionesui diritti umanicon le autorità cinesi. Tuttavia, il 2007 è stato anche l’anno che ha visto la cancellazionedi un seminario giuridicopreparatorio al dialogoin materia di diritti umania causa del rifiuto cinesedi permettere la partecipazione di due determinateONG, fra cuiquella ben conosciuta che è rappresentatada Sharon Hom, militante per i diritti umani. Certamente la fermezza mostrata dall’Unione in quell’occasione è stata salutare, ma allo stesso tempo, naturalmente, bisogna chiedersi se seminaridi questo tipo possano continuare a tenersi. Secondo il nostro parere, le due cose non si devono escludere a vicenda. E’ molto importantecontinuare a organizzare seminari giuridici, ma, allo stesso tempo, non possiamo permettere alle autorità cinesidi dettare legge su chi possa partecipare a essi."@it¹² ". Gerb. pirmininke, sveikintina, kad šiandien kalbamės su Komisijos nare B. Ferrero-Waldner. Lapkričio 28 d. 10-ajame ES ir Kinijos aukščiausio lygio susitikime Europos Sąjungai atstovavo jos Pirmininkas, už prekybą bei už ekonomiką ir piniginius reikalus atsakingi Komisijos nariai. Tiesa, kad nuo 2000 m. prekyba tarp Europos Sąjungos ir Kinijos suaktyvėjo 150 proc. Tiesa ir tai, kad vis sunkiau apskaičiuoti blogėjančios žmogaus teisių padėties Kinijoje statistiką. Diskutuojant apie žmogaus teisių problemas neturėtų būti jokios cenzūros, kaip ir diskutuojant prekybos klausimais. Tarp šių sričių yra ryšys, pavyzdžiui, laisvė stoti į profesinę sąjungą, Kinijos darbininkų galimybė susitelkti ir reikalauti geresnių darbo sąlygų. Mes susiduriame su apgailėtinu požiūriu, nes jo pasekmės verčia mus švaistyti laiką: 2001 m. priimtas sprendimas žadėjo Kinijos atvirumą ir pažangą žmogaus teisių bei demokratijos srityse. Kinijos žmonės laukia, kada bus įvykdytas pažadas – jie laukia mūsų veiksmų. Jie karčiai nusivylė, tikėdamiesi, kad rengdama olimpines žaidynes Kinija taps atviresnė. Iki šiol pasirengimas žaidynėms paveikė dar didesnes represijas, o žaidynių organizavimas buvo panaudotas kaip rimtų žmogaus teisių pažeidimų dingstis. Kalbu apie priverstinį nusavinimą ir migrantų išnaudojimą darbe. Tai nestebina, nes disidentas Hu Jia mus informavo, kad Pekino saugumo viršininkas yra atsakingas už olimpinių žaidynių organizavimą. Stebina ir neramina prasidėjęs užsienio žurnalistų bauginimas ir represijos – jiems jau dabar uždrausta dirbti. Dviejų „Agence France-Presse“ suėmimas rugsėjo 12 d. parodo, kad 2007 m. sausio mėn. priimtos taisyklės taikomos tik tada, kai žmonės nekelia nepatogumų režimui. Kinija nesilaiko įsipareigojimų. Ji netgi ėmė sudarinėti juoduosius sąrašus. Šiuo metu sudarytas 42 kategorijų juodasis sąrašas, kuriame įtraukti žmonės įvardijami olimpinių žaidynių metu, pradedant Dalaï Lama ir baigiant Falun Gong sekėjais bei disidentais. Šių metų sausio mėn. prasidėjo derybos dėl naujo ES ir Kinijos susitarimo projekto. Tai sveikintinas žingsnis, reiškiantis naują „žmogaus teisių ir demokratijos“ straipsnį. Tai suteikia naują galimybę su Kinijos valdžios institucijomis aptarti žmogaus teisių problemas. Tačiau 2007 m. ruošiantis dialogui apie žmogaus teises buvo nutrauktas teisinis seminaras, nes Kinijos valdžios institucijos dviem NVO uždraudė jame dalyvauti. Viena iš minėtų NVO yra žinoma organizacija, kuriai atstovauja žmogaus teisių kovotoja Sharon Hom. Džiugu, kad Sąjunga tuo metu parodė aiškią poziciją. Tuo pačiu metu verta užduoti klausimą, ar tokie seminarai gali tęstis. Mūsų manymu, šie du dalykai neturėtų vienas kito pakeisti. Labai svarbu organizuoti teisinius seminarus. Lygiai taip pat svarbu neleisti Kinijos valdžios institucijoms spręsti, kas juose dalyvaus."@lt¹⁴ ". Priekšsēdētājas kundze, šodien mēs runājam ar komisāri . un tas ir vērtējams atzinīgi. Tomēr desmitajā ES un Ķīnas augstākā līmeņa sanāksmē Pekinā 28. novembrī Eiropas Savienību pārstāvēja tās prezidents, komisārs tirdzniecības jautājumos un komisārs ekonomikas un monetāro lietu jautājumos. Taisnība ir tāda, ka kopš 2000. gada tirdzniecība starp Eiropas Savienību un Ķīnu ir palielinājusies par 150 %. Taisnība ir arī tāda, ka ir kļuvis daudz grūtāk noteikt statistiskos datus par slikto cilvēktiesību situāciju Ķīnā. Nav nekāds tabu apspriest cilvēktiesību jautājumus vienlaicīgi ar tirdzniecības jautājumiem. Starp tiem ir acīmredzama saistība, piemēram, attiecībā uz brīvību iestāties arodbiedrībā un Ķīnas strādnieku iespējām mobilizēties un pieprasīt labākus darba apstākļus. Mūsu kopējā attieksme ir nožēlojama, jo vairāk tādēļ, ka tās ietekmē mēs izniekojam laiku – 2001. gadā pieņemtais lēmums solīja jaunu atklātību Ķīnā un progresu cilvēktiesību un demokrātijas jomā. Ķīnas iedzīvotāji gaida šo solījumu pildīšanu, un viņi vēro mūs. Viņi ir vīlušies savās cerībās, ka atklātība radīsies no olimpisko spēļu rīkošanas Ķīnā, un vilšanās sajūta ir rūgta. Spēļu tuvošanās izraisīja ne tikai bargākas represijas, bet arī, kas ir vēl nožēlojamāk, spēļu organizēšanai bija neparedzēta ietekme, un tās tikai izmantotas kā iegansts nopietniem cilvēktiesību pārkāpumiem. Ar šo es domāju piespiedu atsavināšanas gadījumus un ieceļotāju ekspluatāciju. Tas viss nav nekāds pārsteigums, jo disidents informēja mūs, ka Pekinas atbildīgā persona par drošību atbild arī par Olimpisko spēļu organizēšanu. Droši vien mēs izteiksim pārsteigumu vai pat izbailes par notikumu gaitu, kad ārvalstu žurnālistu iebaidīšana un represijas, kas jau ir sākušās, kļūs vēl bargākas, jo viņu darbs jau ir traucēts. Piemēram, divu žurnālistu arests 12. septembrī parāda, ka 2007. gada janvārī ieviestos noteikumus piemēro vienīgi daļēji un vienīgi tikmēr, kamēr aplūkojamās personas nerada sarežģījumus režīmam. Ķīnas apņemšanās ir tukši vārdi, patiešām, tā tik ļoti neievēro savus solījumus, ka ir ķērusies pie melno sarakstu sastādīšanas. Šobrīd ir izveidots saraksts ar 42 kategorijām ļaužu, kurus uzskata par Olimpisko spēļu laikā, sākot no līdz sekotājiem un disidentiem. Šī gada janvārī sākās sarunas par jaunu ES un Ķīnas pamatnolīgumu. Tas ir apsveicami, jo jauns nolīgums nozīmē arī jaunu pantu par „cilvēktiesībām un demokrātiju”. Tas rada jaunu iespēju apspriest bažas izraisošos cilvēktiesību jautājumus ar Ķīnas iestādēm. Tomēr 2007. gads bija gads, kad tika atcelts tiesību seminārs cilvēktiesību dialoga sagatavošanai, jo Ķīnas iestādes atteica tajā līdzdalību divām īpašām NVO – viena no tām ir labi pazīstama organizācija, ko pārstāv cilvēktiesību aktīviste . Apsveicami, ka šajā gadījumā ES ieņēma stingru nostāju. Protams, vienlaicīgi mums ir jājautā, vai šādi semināri var turpināties. Mūsu nostāja ir, ka divas lietas nedrīkst savstarpēji izslēgt viena otru. Ļoti svarīgi ir turpināt tiesību semināru organizēšanu. Tomēr vienlīdz svarīgi ir tas, ka mēs nevaram Ķīnas iestādēm ļaut diktēt, kas tajos drīkst piedalīties."@lv¹³ "Madame la Présidente, nous discutons aujourd'hui avec Mme Ferrero-Waldner, et je m'en félicite. Cela dit, lors du 10e sommet UE-Chine, qui s'est tenu à Pékin le 28 novembre, l'Union européenne était représentée par son Président, par le commissaire chargé du commerce extérieur et par le commissaire chargé des affaires économiques et monétaires. Alors, il est vrai que depuis 2000, les échanges commerciaux entre l'Union européenne et la Chine ont augmenté de 150% et qu'il est, malheureusement, beaucoup moins aisé de produire des statistiques sur l'aggravation de la situation des droits de l'homme en Chine. Il n'y a rien de tabou à discuter des questions liées aux droits de l'homme en même temps que de celles liées au commerce. Chacun voit bien le lien qu'il y a entre ces dernières et, par exemple, la liberté syndicale, la capacité pour les travailleurs en Chine de se mobiliser, de revendiquer de meilleures conditions de travail. Cette attitude générale est déplorable, d'autant qu'elle est en train de nous faire manquer le coche, alors que la décision de 2001 promettait l'ouverture de la Chine et des progrès dans le domaine des droits de l'homme et de la démocratie. La réalisation de cette promesse, la population chinoise l'attend et elle nous interpelle. Son aspiration à l'ouverture au travers de l'organisation des Jeux est désavouée et voilà qui laisse un profond goût d'amertume. Non seulement les Jeux n'ont été, pour l'instant, que l'occasion de renforcer une politique de répression qui s'intensifie, mais pire encore, l'organisation des Jeux elle-même comporte des effets pervers et est prétexte à de graves violations. Je pense aux expropriations forcées ou à l'exploitation de la main-d'œuvre des migrants. Cela n'a rien d'étonnant quand on apprend, par la voie du dissident Hu Jia, que le chef du Bureau de la sécurité de Pékin est aussi celui qui est chargé de l'organisation des Jeux olympiques à Pékin. On trouvera peut-être enfin le moyen de s'en étonner et de le dénoncer quand les mesures d'intimidation et de répression viseront encore plus drastiquement les journalistes étrangers, ce qui a déjà commencé, car on les empêche déjà de travailler. L'arrestation, par exemple, de deux journalistes de l'Agence France-Presse, le 12 septembre, montre que la réglementation introduite en janvier 2007 n'est appliquée qu'occasionnellement, et seulement dans la mesure où les sujets traités ne sont pas gênants pour le régime. Les engagements pris par la Chine restent lettre morte et ses efforts pour y manquer vont jusqu'à l'établissement de listes noires. Il existe aujourd'hui une liste noire recensant 42 catégories de personnes considérées comme pendant les Jeux olympiques, du Dalaï Lama au Falun Gong, en passant par les dissidents du régime. Cette année, en janvier, a été entamée la négociation d'un nouvel accord-cadre UE-Chine. On s'en félicite, puisqu'un nouvel accord, ça veut dire aussi une nouvelle clause "droits de l'homme et démocratie". Cela veut dire un nouvel espace d'échanges sur les droits de l'homme avec les autorités chinoises. Cela dit, 2007 a également été l'année qui a vu l'annulation du séminaire juridique qui prépare le dialogue "droits de l'homme" parce que les autorités chinoises refusaient la participation de deux ONG dont celle, bien connue, de Mme Sharon Hom, militante des droits de l'homme. La fermeté de l'Union à ce moment-là était tout à fait salutaire. En même temps, évidemment, elle pose la question de la poursuite de ce type de séminaires. Notre position est qu'il faut faire l'un et l'autre. Il est très important de poursuivre l'organisation de séminaires juridiques. Dans le même temps, nous ne pouvons accepter les des autorités chinoises sur la participation à ces séminaires."@mt¹⁵ "Mevrouw de Voorzitter, het is fijn dat we vandaag met mevrouw Ferrero-Waldnerkunnen spreken, maar op de 10e Top EU-China in Peking van 28 november werd de Europese Unie door haar voorzitter, de commissaris voor Handel en de commissaris voor Economische en Monetaire Zaken vertegenwoordigd. Het mag dan zo zijn dat de handel tussen de Europese Unie en China met 150 procent is toegenomen, het is alleen steeds moeilijker geworden om statistieken op te stellen over steeds verder verslechterende mensenrechtensituatie in het land. Het is helemaal niet taboe om tegelijkertijd met handelskwesties ook mensenrechtenkwesties aan te kaarten. Er bestaat ook een duidelijk verband tussen, bijvoorbeeld als het gaat om de vakbondsvrijheid en de mogelijkheid van Chinese werknemers om zich te organiseren en betere arbeidsomstandigheden te eisen. De houding waarmee wij worden geconfronteerd is over het algemeen betreurenswaardig, vooral omdat we zo onnodig tijd verliezen: het besluit van 2001 leek een nieuwe openheid in China en vorderingen op het gebied van de mensenrechten in het vooruitzicht te stellen. De mensen in China wachten erop dat die belofte wordt nagekomen; hun hoop is op ons gericht. Tot dusver is hun hoop dat de organisatie van de Olympische Spelen in China openheid met zich mee zou brengen, niet uitgekomen, en de mensen zijn diep teleurgesteld. Niet alleen is de repressie in de aanloop naar de Spelen toegenomen, maar de organisatie van de Spelen heeft – en dat valt nog meer te betreuren – zelf averechtse effecten gesorteerd en is als voorwendsel gebruikt voor ernstige schendingen van de mensenrechten. Ik denk hier aan gevallen van onteigeningen en de uitbuiting van migrerende werknemers. Dit alles mag ons niet verwonderen, want de dissident Hu Jia heeft ons geïnformeerd dat het hoofd van de veiligheidsdienst in Peking tevens de leiding heeft over de organisatie van de Olympische Spelen in die stad. Misschien lukt het ons op een gegeven moment om hierover onze verbazing of zelfs ons ongenoegen te uiten wanneer de intimidatie en repressie van buitenlandse journalisten – die reeds is begonnen – nog drastischer vormen zal aannemen, want het werken wordt hun nu al onmogelijk gemaakt. De arrestatie van twee journalisten van Agence France-Presse op 12 september toont bijvoorbeeld aan dat de in 2007 ingevoerde regels slechts incidenteel worden toegepast, en uitsluitend voor zover de betrokken personen het regime niet in verlegenheid brengen. China komt de gedane toezeggingen alleen op papier na. Liever stelt het zwarte lijsten op dan aan zijn verplichtingen te voldoen. Momenteel is er een zwarte lijst met 42 categorieën van mensen die tijdens de Olympische Spelen als persona non grata worden beschouwd, van de Dalai Lama tot en met volgelingen van de Falun Gong en dissidenten. In januari van dit jaar zijn de onderhandelingen over een nieuwe kaderovereenkomst tussen de EU en China begonnen. Dit is toe te juichen, omdat een nieuwe overeenkomst ook altijd een nieuwe “mensenrechten- en democratieclausule” betekent. Deze biedt nieuwe aanknopingspunten voor discussies over mensenrechtenkwesties met de Chinese autoriteiten. In 2007 werd echter ook een juridisch seminar ter voorbereiding van de mensenrechtendialoog afgelast, omdat de Chinese autoriteiten zich tegen de deelname van twee NGO’s – waaronder een bekende organisatie, die wordt die door de mensenrechtenactiviste Sharon Hom wordt vertegenwoordigd – hebben uitgesproken. Het was wel verheugend om te zien dat de Unie in dit geval een duidelijk standpunt heeft ingenomen. Tegelijkertijd moeten we ons natuurlijk afvragen of het nog zin heeft om dergelijke seminars te organiseren. Wij zijn echter van mening dat het één het ander niet hoeft uit te sluiten en dat het belangrijk is de seminars voort te zetten. Maar we kunnen niet toelaten dat de Chinese autoriteiten bepalen wie er aan deel mag nemen."@nl³ ". Pani przewodnicząca! Rozmawiamy dziś z komisarz Ferrero-Waldner i bardzo nas to cieszy. Jednak 28 listopada na 10. szczycie UE-Chiny w Pekinie Unię Europejską reprezentował jej przewodniczący, komisarz ds. handlu oraz komisarz ds. gospodarczych i walutowych. Prawdą jest, że od 2000 . handel między Unią Europejską i Chinami wzrósł o 150%, ale jednocześnie dużo trudniejsze stało się tworzenie statystyk dotyczących pogarszającej się sytuacji w kwestii praw człowieka w Chinach. Nie jest zakazane jednoczesne omawianie kwestii praw człowieka i kwestii związanych z handlem. Kwestie te łączy oczywisty związek, na przykład w odniesieniu do swobody w przystąpieniu do związku zawodowego oraz możliwości pracowników w Chinach do zmobilizowania się i domagania się lepszych warunków pracy. Ogólne nastawienie, jakie napotykamy, jest godne ubolewania, tym bardziej, że w efekcie tracimy czas: decyzje podjęte w 2001 r. stanowiły obietnice nowej otwartości w Chinach oraz postępu w kwestiach praw człowieka i demokracji. Ludność chińska czeka na spełnienie tych obietnic i spogląda w naszym kierunku. Rozczarowali się, mając nadzieję, że owartość ta wyniknie z organizacji igrzysk olimpijskich w Chinach, a poczucie rozczarowania jest bolesne. Przygotowania do igrzysk przyniosły do tej pory jeszcze surowsze represje, a - co jeszcze bardziej godne jest pożałowania - nie da się przewidzieć skutków samej organizacji igrzysk, której używa się jako pretekstu do poważnych przypadków łamania praw człowieka. Myślę tu o przypadkach przymusowego wywłaszczania oraz wykorzystywania do pracy migrantów. Wszystko nie musi nas dziwić, gdyż dysydent Hu Jia informuje nas, że osoba odpowiedzialna za bezpieczeństwo w Pekinie jest również odpowiedzialna za zorganizowanie tam igrzysk olimpijskich. Może powinniśmy wyrazić zdziwienie albo nawet przerażenie obrotem spraw, skoro zastraszanie i represjonowanie zagranicznych dziennikarzy - do którego już dochodzi - staje się coraz bardziej drastyczne, ponieważ już uniemożliwia im się pracę. Na przykład aresztowanie dwóch dziennikarzy Agence France Presse 12 września pokazuje, że przepisy wprowadzone w życie w styczniu 2007 r. stosuje się niejednolicie i jedynie wobec osób, które nie są kłopotliwe dla reżimu. Zobowiązania ze strony Chin są próżnymi słowami. Co więcej, Chiny są tak dalekie jest od zrealizowania swoich zobowiązań, że uciekają się do sporządzania czarnych list. Obecnie istnieje czarna lista 42 kategorii osób określanych jako na czas igrzysk olimpijskich, od Dalajlamy po praktykujących Falun Gong, wliczając dysydentów. W styczniu tego roku rozpoczęły się negocjacje na temat nowego porozumienia ramowego na linii UE-Chiny. Jest to przyjmowane z zadowoleniem, ponieważ nowe porozumienie oznacza nową klauzulę „prawa człowieka i demokracja”. Stwarza ono nową możliwość dla omówienia kwestii praw człowieka z władzami chińskimi. Rok 2007 był jednak także rokiem, w którym odwołano seminarium prawnicze przygotowujące do dialogu na temat praw człowieka, ponieważ władze chińskie odmówiły pozwolenia na udział dwóm konkretnym organizacjom pozarządowym - jedna z nich to dobrze znana organizacja, którą reprezentuje obrończyni praw człowieka Sharon Hom. Z pewnością zbawienny był fakt, że Unia zajęła w tej kwestii zdecydowane stanowisko. Oczywiście, jednocześnie musimy zadać pytanie, czy seminaria takie jak to mogą być kontynuowane. W naszej opinii te dwie rzeczy nie mogą się wzajemnie wykluczać. Ważne jest, aby seminaria prawnicze były nadal organizowane. Jednocześnie jednak nie możemy pozwolić władzom chińskim na dyktowanie, kto może w nich brać udział."@pl¹⁶ "Senhora Presidente, estamos hoje a discutir com a Senhora Comissária Ferrero-Waldner, facto com que me congratulo. Dito isto, a União Europeia, na 10.ª Cimeira UE-China, que se realizou em Pequim em 28 de Novembro, estava representada pelo seu Presidente, pelo Comissário responsável pelo comércio externo e pelo Comissário responsável pelos assuntos económicos e monetários. É um facto que, desde 2000, as trocas comerciais entre a União Europeia e a China aumentaram 150% e que, infelizmente, é muito mais difícil elaborar estatísticas sobre o agravamento da situação dos direitos humanos na China. Não existe qualquer tabu em discutir questões ligadas aos direitos humanos em simultâneo com as ligadas ao comércio. É fácil verificar a relação que existe entre estas últimas e, por exemplo, a liberdade sindical, a capacidade de os trabalhadores na China se mobilizarem, de reivindicarem melhores condições de trabalho. Esta atitude global é lamentável, tanto mais que está a fazer-nos perder o comboio, quando a decisão de 2001 prometia a abertura da China e progressos no domínio dos direitos humanos e da democracia. A população chinesa está à espera da concretização dessa promessa, que nos tem pedido insistentemente. A sua aspiração à abertura graças à organização dos Jogos Olímpicos é negada, deixando um profundo amargo de boca. Não só os Jogos não passaram, até agora, de uma ocasião para reforçar uma política de repressão que está a intensificar-se, como, pior ainda, a própria organização dos jogos implica efeitos perversos e é pretexto para graves violações. Estou a pensar nas expropriações forçadas ou na exploração da mão-de-obra dos migrantes. O que não é nada de espantar quando se sabe, pelo dissidente Hu Jia, que é o chefe do Gabinete de Segurança de Pequim quem está encarregue da organização dos Jogos Olímpicos em Pequim. Talvez venhamos a dispor enfim de meios para nos espantarmos e denunciarmos a situação quando as medidas de intimidação e de repressão visarem ainda mais drasticamente os jornalistas estrangeiros, o que já começou, pois já estão a ser impedidos de trabalhar. A detenção, por exemplo, de dois jornalistas da Agência France-Presse, em 12 de Setembro, mostra que a regulamentação criada em Janeiro de 2007 só ocasionalmente é aplicada, e apenas na medida em que os assuntos tratados não são embaraçosos para o regime. Os compromissos assumidos pela China ficaram na gaveta e os seus esforços para os infringir vão até ao estabelecimento de listas negras. Existe neste momento uma lista negra com 42 categorias de pessoas consideradas como durante os Jogos Olímpicos, do Dalaï Lama a Falun Gong, passando pelos dissidentes do regime. Este ano, em Janeiro, foi iniciada a negociação de um novo acordo-quadro UE-China. Congratulamo-nos com o facto, pois um novo acordo significa uma nova cláusula "direitos humanos e democracia" Significa um novo espaço de intercâmbios sobre os direitos humanos com as autoridades chinesas. Dito isto, 2007 foi também o ano que assistiu à anulação do seminário jurídico que prepara o diálogo "direitos humanos", pois as autoridades chinesas recusaram a participação de duas organizações não governamentais como a ONG, bem conhecida, de Sharon Hom, militante pelos direitos humanos. A firmeza da União nessa altura era absolutamente salutar. Ao mesmo tempo, evidentemente, coloca a questão do prosseguimento desse tipo de seminários. A nossa posição é a de que devemos fazer ambos. É importante prosseguir a organização de seminários jurídicos. Simultaneamente, não podemos aceitar as imposições das autoridades chinesas sobre a participação nesses seminários."@pt¹⁷ "Madame la Présidente, nous discutons aujourd'hui avec Mme Ferrero-Waldner, et je m'en félicite. Cela dit, lors du 10e sommet UE-Chine, qui s'est tenu à Pékin le 28 novembre, l'Union européenne était représentée par son Président, par le commissaire chargé du commerce extérieur et par le commissaire chargé des affaires économiques et monétaires. Alors, il est vrai que depuis 2000, les échanges commerciaux entre l'Union européenne et la Chine ont augmenté de 150% et qu'il est, malheureusement, beaucoup moins aisé de produire des statistiques sur l'aggravation de la situation des droits de l'homme en Chine. Il n'y a rien de tabou à discuter des questions liées aux droits de l'homme en même temps que de celles liées au commerce. Chacun voit bien le lien qu'il y a entre ces dernières et, par exemple, la liberté syndicale, la capacité pour les travailleurs en Chine de se mobiliser, de revendiquer de meilleures conditions de travail. Cette attitude générale est déplorable, d'autant qu'elle est en train de nous faire manquer le coche, alors que la décision de 2001 promettait l'ouverture de la Chine et des progrès dans le domaine des droits de l'homme et de la démocratie. La réalisation de cette promesse, la population chinoise l'attend et elle nous interpelle. Son aspiration à l'ouverture au travers de l'organisation des Jeux est désavouée et voilà qui laisse un profond goût d'amertume. Non seulement les Jeux n'ont été, pour l'instant, que l'occasion de renforcer une politique de répression qui s'intensifie, mais pire encore, l'organisation des Jeux elle-même comporte des effets pervers et est prétexte à de graves violations. Je pense aux expropriations forcées ou à l'exploitation de la main-d'œuvre des migrants. Cela n'a rien d'étonnant quand on apprend, par la voie du dissident Hu Jia, que le chef du Bureau de la sécurité de Pékin est aussi celui qui est chargé de l'organisation des Jeux olympiques à Pékin. On trouvera peut-être enfin le moyen de s'en étonner et de le dénoncer quand les mesures d'intimidation et de répression viseront encore plus drastiquement les journalistes étrangers, ce qui a déjà commencé, car on les empêche déjà de travailler. L'arrestation, par exemple, de deux journalistes de l'Agence France-Presse, le 12 septembre, montre que la réglementation introduite en janvier 2007 n'est appliquée qu'occasionnellement, et seulement dans la mesure où les sujets traités ne sont pas gênants pour le régime. Les engagements pris par la Chine restent lettre morte et ses efforts pour y manquer vont jusqu'à l'établissement de listes noires. Il existe aujourd'hui une liste noire recensant 42 catégories de personnes considérées comme pendant les Jeux olympiques, du Dalaï Lama au Falun Gong, en passant par les dissidents du régime. Cette année, en janvier, a été entamée la négociation d'un nouvel accord-cadre UE-Chine. On s'en félicite, puisqu'un nouvel accord, ça veut dire aussi une nouvelle clause "droits de l'homme et démocratie". Cela veut dire un nouvel espace d'échanges sur les droits de l'homme avec les autorités chinoises. Cela dit, 2007 a également été l'année qui a vu l'annulation du séminaire juridique qui prépare le dialogue "droits de l'homme" parce que les autorités chinoises refusaient la participation de deux ONG dont celle, bien connue, de Mme Sharon Hom, militante des droits de l'homme. La fermeté de l'Union à ce moment-là était tout à fait salutaire. En même temps, évidemment, elle pose la question de la poursuite de ce type de séminaires. Notre position est qu'il faut faire l'un et l'autre. Il est très important de poursuivre l'organisation de séminaires juridiques. Dans le même temps, nous ne pouvons accepter les des autorités chinoises sur la participation à ces séminaires."@ro¹⁸ "Vážená pani predsedajúca, dnes sa rozprávame s pani komisárkou Ferrerovou Waldnerovou, a to ma veľmi teší. Na 10. samite EU/Čína, ktorý sa konal 28. novembra v Pekingu, však Európsku úniu zastupovali jej predseda, komisár pre zahraničný obchod a komisár pre hospodárske a menové záležitosti. Je pravda, že od roku 2000 vzrástol obchod medzi Európskou úniou a Čínou o 150 %; je tiež pravda, že zostaviť štatistiky o zhoršujúcej sa situácii v súvislosti s ľudskými právami v Číne je teraz oveľa ťažšie. Neexistuje žiadne tabu, pre ktoré by sa otázky spojené s ľudskými právami nemali diskutovať súčasne s obchodnými otázkami. Každý jasne vidí, že existuje vzťah medzi obchodnými otázkami a napríklad slobodou združovať sa v odboroch a schopnosťou čínskych pracujúcich zmobilizovať sa a požadovať lepšie pracovné podmienky. Všeobecný postoj, s ktorým sa stretávame, je žalostný, čo ešte viac umocňuje skutočnosť, že s ním len strácame čas: podľa rozhodnutí z roku 2000 sa mala Čína otvoriť a mal byť dosiahnutý pokrok v oblasti ľudských práv a demokracie; čínsky ľud na splnenie tohto sľubu ešte stále čaká a upiera svoj zrak na nás. Sklamali sa v nádeji, že k otvoreniu dôjde vďaka tomu, že Čína bude hostiť olympijské hry, a toto sklamanie má horkú pachuť. Nielenže bola olympiáda doteraz iba príležitosťou na posilnenie represívnej politiky, ale, a to je ešte horšie, samotná organizácia olympijských hier mala nepredvídateľné účinky a bola použitá ako zámienka na závažné porušovanie ľudských práv. Mám tu na mysli prípady vynúteného vyvlastnenia a zneužívania pracovnej sily prisťahovalcov. Na tom nie je nič prekvapujúce, keďže, ako sa dozvedáme od disidenta Chu Ťia, bol organizáciou olympijských hier v Pekingu poverený šéf pekinských bezpečnostných zložiek. Možno nás konečne udiví a vydesí, aký je stav vecí, keď zastrašovacie a represívne opatrenia zasiahnu drastickejšie zahraničných novinárov, čo už začalo, pretože sa im už teraz bráni v práci. Napríklad zatknutie dvoch novinárov z agentúry France-Presse, ku ktorému došlo 12. septembra dokazuje, že pravidlá zavedené v januári 2007 sa dodržiavajú len príležitostne a len ak príslušnému predstaviteľovi režimu neprekážajú. Záväzky, ktoré Čína prijala, sú len prázdne slová a jej úsilie, ako ich nedodržať, vedie až k spisovaniu čiernych zoznamov. Dnes už existuje čierny zoznam so 42 kategóriami ľudí, ktorí sú pre olympijské hry považovaní za od dalajlámu cez disidentov až po stúpencov hnutia Falun Gong. V lete tohto roku sa začali rokovania o novej rámcovej dohode medzi EÚ a Čínou. Vítame to, pretože nová dohoda znamená i novú doložku o ľudských právach a demokracii. To znamená nový priestor na diskusie o ľudských právach s čínskymi orgánmi. Rok 2007 však bol aj rokom, keď bol zrušený právny seminár pripravujúci dialóg o ľudských právach, pretože čínske úrady odmietli povoliť účasť dvoch mimovládnych organizácií, z ktorých jedna je veľmi známa a vedie ju bojovníčka za ľudské práva pani Sharon Homová. Bolo veľmi zdravé, že Únia pri tejto príležitosti zaujala rozhodné stanovisko. Zároveň si, prirodzene, musíme klásť otázku, či sa podobné semináre budú v budúcnosti organizovať. Náš postoj je, že je nutné robiť oboje. Je veľmi dôležité ďalej právne semináre organizovať. Zároveň však nemôžeme čínskym orgánom dovoliť, aby nám diktovali, kto sa na nich môže zúčastniť."@sk¹⁹ ". Gospa predsednica, danes se pogovarjamo s komisarko Ferrero-Waldner, kar je dobrodošlo. Vendar so Evropsko unijo na 10. vrhu EU/Kitajska, ki je potekal 28. novembra v Pekingu, predstavljali njen predsednik, komisar za trgovino ter komisar za ekonomske in monetarne zadeve. Res je, da je trgovina med Evropsko unijo in Kitajsko od leta 2000 narasla za 150 %, res je tudi, da je postalo znatno težje pridobiti statistične podatke o poslabšanem položaju človekovih pravic na Kitajskem. Nič ni nenavadnega pri tem, da hkrati razpravljamo o vprašanjih človekovih pravic in trgovinskih vprašanjih. Med njimi obstaja jasna povezava, na primer v zvezi s svobodo pridruževanja sindikatu in zmožnostjo delavcev na Kitajskem, da se organizirajo in zahtevajo boljše delovne pogoje. Splošen odnos do teh vprašanj je obžalovanja vreden, zlasti zato, ker zaradi njega izgubljamo čas: odločitev, ki je bila sprejeta leta 2001, je obljubila novo odprtost na Kitajskem v zvezi s človekovimi pravicami in demokracijo; prebivalci Kitajske čakajo, da se bo ta obljuba izpolnila in se obračajo k nam. Bili so razočarani zaradi upanja, da bo odprtost izvirala iz organizacije olimpijskih iger in občutek razočaranja je grenak. Obdobje pred olimpijskimi igrami je do zdaj prineslo še več nasilja in sama organizacija iger je imela nepredstavljive učinke ter se je uporabljala kot pretveza za resne kršitve človekovih pravic, kar je še večjega obžalovanja vredno. Pri tem se nanašam na primere prisilne razlastitve in izkoriščanja dela priseljencev. Vse to morda ni presenetljivo, saj nas je disident Hu Jia obvestil, da je vodja varnostne službe v Pekingu zadolžen tudi za organizacijo tamkajšnjih olimpijskih iger. Morda bomo presenečeni ali celo osupli nad razmerami, ko bo zastraševanje in zatiranje tujih novinarjev, ki se je že začelo, še bolj drastično, saj se jim že zdaj preprečuje delovanje. Aretacija dveh novinarjev francoske tiskovne agencije AFP 12. septembra na primer kaže, da se pravila, sprejeta januarja 2007, le delno upoštevajo in le do te meje, ko vpletene osebe ne povzročajo sramote režimu. Kitajski ukrepi so le mrtve črke, pri izpolnjevanju svojih obveznosti tako zaostaja, da se nabirajo črni seznami. Zdaj obstaja črni seznam z 42 kategorijami ljudi, ki so obravnavani kot nezaželene osebe med olimpijskimi igrami, vključujejo pa vse od dalajlame do pripadnikov Falun Gonge in podobnih disidentov. ¸Januarja letos so se začela pogajanja o novem okvirnem sporazumu med EU in Kitajsko. To je dobrodošlo, ker novi sporazum pomeni tudi novo klavzulo o človekovih pravicah in demokraciji. Ustvarja novo področje za razprave o človekovih pravicah s kitajskimi oblastmi. Vendar je bilo leto 2007 tudi leto, v katerem je bil odpovedan pravni seminar za pripravo dialoga o človekovih pravicah, ker so kitajske oblasti dvema nevladnima organizacijama odklonile sodelovanje,pri čemer je ena od teh dobro znana organizacija, ki jo predstavlja borka za človekove pravice Sharon Hom. Nedvomno je bilo koristno, da je Unija ob tej priložnosti zavzela odločno stališče. Hkrati se moramo dejansko vprašati, ali se lahko takšni seminarji nadaljujejo. Naše mnenje je, da se ti dve stvari ne smeta medsebojno izključevati. Zelo je pomembno, da še naprej organiziramo pravne seminarje. Hkrati pa ne smemo dovoliti, da kitajske oblasti diktirajo, kdo se jih lahko udeleži."@sl²⁰ ". Fru talman! I dag samtalar vi med kommissionsledamot Benita Ferrero-Waldner, och det är välkommet. Vid det tionde toppmötet mellan EU och Kina i Peking den 28 november företräddes dock EU av kommissionens ordförande, kommissionsledamoten för handel och kommissionsledamoten för ekonomiska och monetära frågor. Det stämmer att handeln mellan EU och Kina har ökat med 150 procent sedan 2000. Det är också samt att det har blivit mycket svårare att få fram statistik om den allt sämre människorättssituationen i Kina. Det finns inget som förbjuder att man tar upp mänskliga rättigheter på samma gång som handelsfrågor. Det finns en självklar koppling mellan dem, till exempel när det gäller fackföreningsfriheten och de kinesiska arbetstagarnas möjligheter att gå samman och kräva bättre arbetsförhållanden. Den generella attityd vi möter är beklaglig, inte minst för att den får oss att slösa bort tiden. År 2001 fattades ett beslut där man lovade en ny öppenhet i Kina och framsteg när det gäller mänskliga rättigheter och demokrati. Det kinesiska folket väntar på att det löftet ska infrias och det är oss de hoppas på. Deras förhoppningar om att öppenheten skulle öka i och med att Kina arrangerar OS har kommit på skam, och nu är de bittert besvikna. OS-förberedelserna har inte bara medfört ett ökat förtryck, utan – och det är ännu mer beklagligt – själva OS-organisationen har fått oförutsedda effekter och har använts som en förevändning för allvarliga kränkningar av de mänskliga rättigheterna. Här tänker jag på de exproprieringar som skett och utnyttjandet av migrerade arbetstagare. Det här kommer kanske inte som någon överraskning, eftersom dissidenten Hu Jia har talat om för oss att Pekings säkerhetschef är samma person som ansvarar för OS-organisationen där. Kanske kommer vi så småningom oss för att uttrycka förvåning eller till och med bestörtning över situationen, när skrämselåtgärderna och förtrycket mot utländska journalister – som redan har inletts – blir ännu mer drastiska. Journalister hindras redan nu från att utföra sitt arbete. Gripandet av två AFP-journalister den 12 september visar till exempel att de bestämmelser som infördes i januari 2007 bara tillämpas ibland och endast om de berörda personerna inte stör regimen. Kinas åtagande är bara tomma ord. Kina har faktiskt kommit så långt ifrån sina åtaganden att man till och med har börjat upprätta svarta listor. För närvarande finns det 42 kategorier av personer som är persona non grata under OS – från Dalai Lama till Falun Gong-anhängare och dissidenter. I januari i år inleddes förhandlingar om ett nytt ramavtal mellan EU och Kina. Det är välkommet eftersom ett nytt avtal också innebär en ny klausul om mänskliga rättigheter och demokrati. Det ger nya möjligheter till samtal med de kinesiska myndigheterna om människorättsproblemen. Men 2007 ställdes också ett juridiskt seminarium in, där man skulle förbereda människorättsdialogen, efter att de kinesiska myndigheterna vägrat att tillåta två specifika icke-statliga organisationer att delta. Den ena är en välkänd organisation som företräddes av människorättsaktivisten Sharon Hom. Det var verkligen skönt att se att EU intog en bestämd hållning den gången. Samtidigt måste vi givetvis fråga oss om den typen av seminarier kan fortsätta. Vår ståndpunkt är att det ena inte måste utesluta det andra. Det är mycket viktigt att fortsätta att anordna juridiska seminarier. På samma sätt kan vi heller inte låta de kinesiska myndigheterna diktera vem som får delta i dem."@sv²²
lpv:unclassifiedMetadata	"Agence France-Presse"¹³ "Dalai Lama"¹² "Dalaï"¹³ "Falun"¹³ "France-Presse"^21,12 "Gong"¹³ "Hom"¹³ "Hu"¹³ "Hélène Flautre,"^18,15,21 "Jia"¹³ "Lama"¹³ "Sharon"¹³ "au nom du groupe Verts/ALE"^18,15 "diktats"^18,15,21,8 "en nombre del Grupo Verts/ALE"²¹ "non gratas"²¹ "persona non grata"^{18,5,15,14,16,11,10,13,4,17,9,8} "personae non grata"^1,19 "personae non gratae"¹²