Local view for "http://purl.org/linkedpolitics/eu/plenary/2007-04-23-Speech-1-179"

PredicateValue (sorted: default)
rdf:type
dcterms:Date
dcterms:Is Part Of
dcterms:Language
lpv:document identification number
"en.20070423.19.1-179"6
lpv:hasSubsequent
lpv:speaker
lpv:spoken text
"Tisztelt Képviselőtársak! Kiemelkedő jelentőségűnek tartom, hogy az Európai Parlament a kohéziós politika szempontjából foglalkozik a jövőbeli bővítések hatásaival, így új, költségvetési nézőpontok és állásfoglalások is bevonhatók a bővítésről szóló vitába. A jelentés háttértanulmánya megállapította, hogy egy harmincnégy tagú Európai Unióban a jelenlegi szabályok szerint Horvátország a kohéziós politika megnövelt támogatásainak mindössze 7%-át kapná, míg Törökország a többletfinanszírozás 63%-át. Véleményem szerint tehát tanulságként levonható, hogy a tagjelölt országokat nem kezelhetjük egy szinten semmilyen szempontból. Hangsúlyozni szeretném, hogy Horvátország csatlakozása népességéből és gazdasági fejlettségéből fakadóan nem járna számottevő többletteherrel az EU költségvetésének. A jelentés által vizsgált lehetséges tagok közül egyedül Horvátország csatlakozása nem vonna maga után regionális és nemzeti szinten statisztikai hatást a támogatható területekre nézve, azaz egyetlen jelenleg támogatott régió sem veszítené el jogosultságát az uniós pénzügyi alapokra. Javasolom tehát, hogy minden tagjelölt felvétele előtt vegyük figyelembe, hogy az Európai Unió mennyire képes az adott állam integrálására, részletesen elemezzük, hogy mennyire vagyunk felkészültek egy átfogó pénzügyi reformra a további bővítések érdekében. Véleményem szerint akkor van értelme az átfogó reformnak, ha jelenlegi céljainkat már elértük a kohéziós politika területén."@hu11
lpv:spokenAs
lpv:translated text
"Tisztelt Képviselőtársak! Kiemelkedő jelentőségűnek tartom, hogy az Európai Parlament a kohéziós politika szempontjából foglalkozik a jövőbeli bővítések hatásaival, így új, költségvetési nézőpontok és állásfoglalások is bevonhatók a bővítésről szóló vitába. A jelentés háttértanulmánya megállapította, hogy egy harmincnégy tagú Európai Unióban a jelenlegi szabályok szerint Horvátország a kohéziós politika megnövelt támogatásainak mindössze 7%-át kapná, míg Törökország a többletfinanszírozás 63%-át. Véleményem szerint tehát tanulságként levonható, hogy a tagjelölt országokat nem kezelhetjük egy szinten semmilyen szempontból. Hangsúlyozni szeretném, hogy Horvátország csatlakozása népességéből és gazdasági fejlettségéből fakadóan nem járna számottevő többletteherrel az EU költségvetésének. A jelentés által vizsgált lehetséges tagok közül egyedül Horvátország csatlakozása nem vonna maga után regionális és nemzeti szinten statisztikai hatást a támogatható területekre nézve, azaz egyetlen jelenleg támogatott régió sem veszítené el jogosultságát az uniós pénzügyi alapokra. Javasolom tehát, hogy minden tagjelölt felvétele előtt vegyük figyelembe, hogy az Európai Unió mennyire képes az adott állam integrálására, részletesen elemezzük, hogy mennyire vagyunk felkészültek egy átfogó pénzügyi reformra a további bővítések érdekében. Véleményem szerint akkor van értelme az átfogó reformnak, ha jelenlegi céljainkat már elértük a kohéziós politika területén."@cs1
"Hr. formand, mine damer og herrer! Jeg finder det yderst vigtigt, at Europa-Parlamentet undersøger indvirkningerne af fremtidige udvidelser set ud fra samhørighedspolitikken, og derfor kan nye, budgetmæssige overvejelser og holdninger også medtages i debatten om udvidelserne. Baggrundsundersøgelsen for betænkningen fastslår, at i et EU med 34 medlemmer ville Kroatien ud fra de nuværende regler kun stå for 7 % af de ekstra midler under samhørighedspolitikken, mens Tyrkiet ville modtage 63 % af de ekstra midler. Efter min mening kan vi lære af dette, at vi på ingen måde kan behandle alle tiltrædelseslandene på samme niveau. Jeg vil gerne understrege, at Kroatien på grund af sin befolkning og sit økonomiske udviklingsniveau ikke ville være nogen nævneværdig byrde for EU's budget. Af de potentielle kandidatlande, som undersøges i betænkningen, er det kun Kroatiens tiltrædelse, som ikke ville afføde nogen statistisk effekt med hensyn til de berettigede områder på regionalt og nationalt niveau - der er altså ikke et eneste af de områder, der modtager støtte i dag, der ville miste deres ret til EU-støtte. Jeg foreslår derfor, at vi før godkendelsen af hvert enkelt kandidatland tager højde for, hvordan EU er i stand til at integrere den pågældende stat, og at vi gennemfører en detaljeret analyse af, hvor forberedte vi er på en omfattende finansiel reform til gavn for fremtidige udvidelser. Efter min mening giver omfattende reformer først mening, når vi har nået vores nuværende mål med hensyn til samhørighedspolitikken."@da2
"Herr Präsident! Meine Damen und Herren! Ich erachte es als überaus wichtig, dass das Europäische Parlament die Auswirkungen zukünftiger Erweiterungen aus der Sicht der Kohäsionspolitik untersucht und dass daher auch neue, haushaltspolitische Erwägungen und Standpunkte in die Debatte über die Erweiterung Eingang finden. Die Hintergrundstudie zum Bericht hat ergeben, dass in einer Europäischen Union mit 34 Mitgliedern nach den geltenden Regeln auf Kroatien im Rahmen der Kohäsionspolitik lediglich 7 % des zusätzlichen Finanzvolumens entfallen würden, während die Türkei 63 % der zusätzlichen Mittel erhalten würde. Daraus sollten wir meiner Meinung nach die Lehre ziehen, dass wir keinesfalls alle Bewerberländer gleich behandeln können. Ich möchte betonen, dass Kroatiens Beitritt angesichts der Bevölkerungszahl und des wirtschaftlichen Entwicklungsstandes dieses Landes keine erhebliche zusätzliche Belastung des EU-Haushalts bedeuten würde. Von den im Bericht genannten potenziellen Bewerberländern würde lediglich der Beitritt Kroatiens nicht zu einem statistischen Effekt bei förderfähigen Gebieten auf regionaler und nationaler Ebene führen, das heißt, keine einzige Region, die gegenwärtig Unterstützung erhält, würde ihren Anspruch auf EU-Finanzhilfe verlieren. Daher schlage ich vor, dass wir vor der Aufnahme eines neuen Bewerberlandes abklären, inwieweit die Europäische Union in der Lage ist, den betreffenden Staat zu integrieren. Ferner sollten wir gründlich untersuchen, wie bereit wir für eine umfassende Finanzreform im Interesse zukünftiger Erweiterungen sind. Meines Erachtens sind umfassende Reformen nur dann sinnvoll, wenn wir die derzeitigen Ziele bei unserer Kohäsionspolitik schon verwirklicht haben."@de9
"Κύριε Πρόεδρε, κυρίες και κύριοι, θεωρώ πρωταρχικής σημασίας ότι το Ευρωπαϊκό Κοινοβούλιο εξετάζει τον αντίκτυπο των μελλοντικών διευρύνσεων από την άποψη της πολιτικής συνοχής και ότι, ως εκ τούτου, νέες, δημοσιονομικές εκτιμήσεις και θέσεις μπορούν επίσης να συμπεριληφθούν στη συζήτηση για τη διεύρυνση. Η μελέτη καταγραφής της κατάστασης της έκθεσης έκρινε ότι σε μία Ευρωπαϊκή Ένωση 34 μελών, σύμφωνα με τους ισχύοντες κανόνες, η Κροατία θα αντιστοιχεί μόνον στο 7% της πρόσθετης χρηματοδότησης στο πλαίσιο της πολιτικής συνοχής, ενώ η Τουρκία θα λαμβάνει το 63% των πρόσθετων κονδυλίων. Συνεπώς, κατά τη γνώμη μου, το δίδαγμα που μπορούμε να αντλήσουμε είναι ότι δεν υπάρχει τρόπος να μπορέσουμε να αντιμετωπίσουμε τα υπό ένταξη κράτη επί ίσοις όροις. Θα ήθελα να υπογραμμίσω ότι, δεδομένου του πληθυσμού της και του επιπέδου οικονομικής ανάπτυξης, η ένταξη της Κροατίας δεν θα επιφέρει σημαντική πρόσθετη επιβάρυνση στον κοινοτικό προϋπολογισμό. Από τις δυνάμει υποψήφιες χώρες που εξετάζονται στην έκθεση, μόνο η ένταξη της Κροατίας δεν θα προξενούσε στατιστικό αποτέλεσμα σε σχέση με τις επιλέξιμες περιοχές σε περιφερειακό και εθνικό επίπεδο, δηλαδή ούτε μία περιφέρεια που λαμβάνει επί του παρόντος στήριξη δεν θα έχανε το δικαίωμα της για κοινοτική χρηματοδοτική βοήθεια. Προτείνω, συνεπώς, πριν από την εισδοχή της εκάστοτε υποψήφιας χώρας, να λαμβάνουμε υπόψη εάν η Ευρωπαϊκή Ένωση είναι σε θέση να αφομοιώσει το εν λόγω κράτος, και να αναλύουμε λεπτομερώς τον βαθμό ετοιμότητάς μας για μία ολοκληρωμένη δημοσιονομική μεταρρύθμιση προς όφελος των μελλοντικών διευρύνσεων. Κατά τη γνώμη μου, η ολοκληρωμένη μεταρρύθμιση έχει νόημα μόνο εάν έχουμε ήδη επιτύχει τους τρέχοντες στόχους μας σε σχέση με την πολιτική συνοχής."@el10,10
"Mr President, ladies and gentlemen, I consider it of prime importance that the European Parliament is examining the impact of future enlargements from the perspective of cohesion policy, and that therefore new, budgetary considerations and positions can also be included in the debate about enlargement. The background study to the report has determined that in a 34-member European Union, according to the current rules, Croatia would account for only 7% of the additional funding under the cohesion policy, while Turkey would receive 63% of the additional funds. In my opinion, therefore, the lesson we can learn is that there is no way that we can treat all the accession states on the same level. I would like to emphasise that given its population and level of economic development, Croatia’s accession would not place a significant additional burden on the EU budget. Of the potential candidate countries examined by the report, only Croatia’s accession would not give rise to any statistical effect in relation to the eligible areas at regional and national level, that is, not a single region currently receiving support would lose its entitlement to EU financial aid. I therefore propose that before the admission of every candidate country, we take into account how the European Union is able to integrate the state in question, and that we analyse in detail how prepared we are for a comprehensive financial reform in the interest of future enlargements. In my opinion, comprehensive reform makes sense only once we have already reached our current goals with regard to cohesion policy."@en4
"Señor Presidente, Señorías, me parece sumamente importante que el Parlamento Europeo examine el efecto de futuras ampliaciones desde la perspectiva de la política de cohesión, y que por ello también puedan incluirse en el debate sobre la ampliación nuevas consideraciones y posiciones presupuestarias. El estudio que subyace al informe ha determinado que en una Unión Europea de 34 miembros, según las normas actuales, Croacia representaría únicamente un 7 % de la financiación adicional de acuerdo con la política de cohesión, mientras que Turquía recibiría el 63 % de los fondos adicionales. En mi opinión, por tanto, la lección que podemos aprender es que de ninguna manera podemos tratar del mismo modo a todos los Estados que se adhieren. Quisiera resaltar que, dada su población y su nivel de desarrollo económico, la adhesión de Croacia no significaría una carga adicional significativa para el presupuesto de la UE. De los países candidatos potenciales examinados en el informe, solo la adhesión de Croacia no tendría ningún efecto estadístico en relación con las zonas susceptibles de recibir ayuda a escala regional y nacional, es decir, ninguna región beneficiaria perdería su derecho a la ayuda financiera de la UE. Por consiguiente, propongo que antes de admitir a cualquier país candidato, tengamos en cuenta la capacidad de la Unión Europea de integrar a dicho Estado y que examinemos en detalle hasta qué punto estamos dispuestos a realizar una profunda reforma financiera en interés de ampliaciones futuras. En mi opinión, una reforma profunda solo tiene sentido una vez que hayamos alcanzado nuestros objetivos actuales con respecto a la política de cohesión."@es21
"Tisztelt Képviselőtársak! Kiemelkedő jelentőségűnek tartom, hogy az Európai Parlament a kohéziós politika szempontjából foglalkozik a jövőbeli bővítések hatásaival, így új, költségvetési nézőpontok és állásfoglalások is bevonhatók a bővítésről szóló vitába. A jelentés háttértanulmánya megállapította, hogy egy harmincnégy tagú Európai Unióban a jelenlegi szabályok szerint Horvátország a kohéziós politika megnövelt támogatásainak mindössze 7%-át kapná, míg Törökország a többletfinanszírozás 63%-át. Véleményem szerint tehát tanulságként levonható, hogy a tagjelölt országokat nem kezelhetjük egy szinten semmilyen szempontból. Hangsúlyozni szeretném, hogy Horvátország csatlakozása népességéből és gazdasági fejlettségéből fakadóan nem járna számottevő többletteherrel az EU költségvetésének. A jelentés által vizsgált lehetséges tagok közül egyedül Horvátország csatlakozása nem vonna maga után regionális és nemzeti szinten statisztikai hatást a támogatható területekre nézve, azaz egyetlen jelenleg támogatott régió sem veszítené el jogosultságát az uniós pénzügyi alapokra. Javasolom tehát, hogy minden tagjelölt felvétele előtt vegyük figyelembe, hogy az Európai Unió mennyire képes az adott állam integrálására, részletesen elemezzük, hogy mennyire vagyunk felkészültek egy átfogó pénzügyi reformra a további bővítések érdekében. Véleményem szerint akkor van értelme az átfogó reformnak, ha jelenlegi céljainkat már elértük a kohéziós politika területén."@et5
"Arvoisa puhemies, hyvät kollegat, minusta on ensiarvoisen tärkeää, että Euroopan parlamentti tarkastelee tulevien laajentumisten vaikutusta koheesiopolitiikan kannalta. Näin talousarviota koskevia uusia näkökulmia ja kantoja saadaan mukaan laajentumisesta käytävään keskusteluun. Mietinnön taustatutkimuksessa todetaan, että nykysääntöjen mukaan 34 jäsenvaltion unionissa Kroatia saisi vain 7 prosenttia koheesiopolitiikan lisävaroista kun taas Turkki saisi niistä 63 prosenttia. Meidän olisi näin ollen otettava opiksi, ettei kaikkia unioniin liittyviä valtioita voida mitenkään kohdella samalla tavalla. Haluan painottaa, että väestön ja talouskehityksen perusteella Kroatian liittyminen ei aiheuttaisi merkittäviä lisärasitteita EU:n talousarviolle. Mietinnössä tarkastelluista mahdollisista ehdokasvaltioista vain Kroatian liittymisellä ei olisi tilastovaikutuksia alueiden tukikelpoisuuteen alueellisella eikä kansallisella tasolla. Yksikään tukea tällä hetkellä saavista alueista ei siis menettäisi oikeuttaan EU:n rahoitustukeen. Ehdotan näin ollen, että ennen kunkin ehdokasvaltion hyväksymistä pohditaan, miten Euroopan unioni kykenee integroimaan kyseisen valtion, ja analysoidaan tarkkaan, miten valmiita ollaan tulevien laajentumisten edellyttämään kattavaan rahoitusuudistukseen. Kattavat uudistukset ovat mielestäni järkeviä vain, jos koheesiopolitiikan nykyiset tavoitteet on jo saavutettu."@fi7
". Monsieur le Président, Mesdames et Messieurs, je considère qu’il est de première importance que le Parlement européen examine les répercussions des futurs élargissements du point de vue de la politique de cohésion et, par conséquent, que de nouvelles considérations et positions budgétaires puissent également être intégrées dans le débat sur l’élargissement. L’étude qui sert de base à ce rapport a déterminé que, dans une Union européenne à 34 états membres, conformément aux règles en vigueur actuellement, la Croatie ne représenterait que 7% des fonds supplémentaires accordés au titre de la politique de cohésion, tandis que la Turquie recevrait 63% de ces fonds supplémentaires. Je pense que la leçon à tirer de cette constatation est qu’il est impossible de traiter tous les pays candidats à l’adhésion sur le même pied. Je voudrais souligner que, compte tenu de sa population et de son niveau de développement économique, l’adhésion de la Croatie n’entraînerait pas une charge supplémentaire significative pour le budget de l’UE. De tous les pays candidats potentiels examinés dans ce rapport, seule l’adhésion de la Croatie n’entraînerait aucun effet statistique en ce qui concerne les régions éligibles aux niveaux régional et national, c’est-à-dire qu’aucune région bénéficiant actuellement d’une aide ne perdrait son éligibilité à une aide financière communautaire. Par conséquent, je propose qu’avant l’admission de chaque pays candidat, nous examinions dans quelle mesure l’Union européenne est capable d’intégrer l’état en question et que nous analysions en détail si nous sommes prêts à entreprendre une réforme financière complète dans l’intérêt des futurs élargissements. Je crois qu’une réforme complète n’aura de sens que lorsque nous aurons atteint nos objectifs actuels en matière de cohésion."@fr8
". Signor Presidente, onorevoli colleghi, giudico importantissimo che il Parlamento europeo stia esaminando l’impatto dei futuri allargamenti dal punto di vista della politica di coesione, e che quindi sia possibile includere nel dibattito sull’allargamento nuove considerazioni e prese di posizione in materia di bilancio. Lo studio preparatorio condotto per la relazione indica che in un’Unione europea a 34, la Croazia, in base all’attuale quadro normativo, richiederebbe solo il 7 per cento delle risorse supplementari della politica di coesione, mentre la Turchia da sola beneficerebbe del 63 per cento; a mio avviso, questi dati ci dimostrano che è impossibile offrire a tutti i paesi candidati un trattamento dello stesso livello. Vorrei sottolineare che – considerati il grado di sviluppo economico e la consistenza della sua popolazione – l’adesione della Croazia non imporrebbe oneri supplementari rilevanti al bilancio dell’Unione europea. Tra i potenziali paesi candidati presi in esame nella relazione, la Croazia è l’unico la cui adesione non provocherebbe alcun effetto statistico sulle aree ammissibili a livello regionale e nazionale; in altre parole, nessuna delle regioni che attualmente ricevono finanziamenti perderebbe l’ammissibilità agli aiuti finanziari dell’Unione europea. Prima dell’ammissione di ogni paese candidato, propongo quindi di considerare come l’Unione europea possa integrare lo Stato in questione, e di analizzare dettagliatamente il nostro grado di preparazione a una riforma finanziaria complessiva nell’interesse degli allargamenti futuri. A mio avviso, sarà ragionevole pensare a una riforma complessiva solo dopo aver realizzato gli attuali obiettivi della politica di coesione."@it12
"Tisztelt Képviselőtársak! Kiemelkedő jelentőségűnek tartom, hogy az Európai Parlament a kohéziós politika szempontjából foglalkozik a jövőbeli bővítések hatásaival, így új, költségvetési nézőpontok és állásfoglalások is bevonhatók a bővítésről szóló vitába. A jelentés háttértanulmánya megállapította, hogy egy harmincnégy tagú Európai Unióban a jelenlegi szabályok szerint Horvátország a kohéziós politika megnövelt támogatásainak mindössze 7%-át kapná, míg Törökország a többletfinanszírozás 63%-át. Véleményem szerint tehát tanulságként levonható, hogy a tagjelölt országokat nem kezelhetjük egy szinten semmilyen szempontból. Hangsúlyozni szeretném, hogy Horvátország csatlakozása népességéből és gazdasági fejlettségéből fakadóan nem járna számottevő többletteherrel az EU költségvetésének. A jelentés által vizsgált lehetséges tagok közül egyedül Horvátország csatlakozása nem vonna maga után regionális és nemzeti szinten statisztikai hatást a támogatható területekre nézve, azaz egyetlen jelenleg támogatott régió sem veszítené el jogosultságát az uniós pénzügyi alapokra. Javasolom tehát, hogy minden tagjelölt felvétele előtt vegyük figyelembe, hogy az Európai Unió mennyire képes az adott állam integrálására, részletesen elemezzük, hogy mennyire vagyunk felkészültek egy átfogó pénzügyi reformra a további bővítések érdekében. Véleményem szerint akkor van értelme az átfogó reformnak, ha jelenlegi céljainkat már elértük a kohéziós politika területén."@lt14
"Tisztelt Képviselőtársak! Kiemelkedő jelentőségűnek tartom, hogy az Európai Parlament a kohéziós politika szempontjából foglalkozik a jövőbeli bővítések hatásaival, így új, költségvetési nézőpontok és állásfoglalások is bevonhatók a bővítésről szóló vitába. A jelentés háttértanulmánya megállapította, hogy egy harmincnégy tagú Európai Unióban a jelenlegi szabályok szerint Horvátország a kohéziós politika megnövelt támogatásainak mindössze 7%-át kapná, míg Törökország a többletfinanszírozás 63%-át. Véleményem szerint tehát tanulságként levonható, hogy a tagjelölt országokat nem kezelhetjük egy szinten semmilyen szempontból. Hangsúlyozni szeretném, hogy Horvátország csatlakozása népességéből és gazdasági fejlettségéből fakadóan nem járna számottevő többletteherrel az EU költségvetésének. A jelentés által vizsgált lehetséges tagok közül egyedül Horvátország csatlakozása nem vonna maga után regionális és nemzeti szinten statisztikai hatást a támogatható területekre nézve, azaz egyetlen jelenleg támogatott régió sem veszítené el jogosultságát az uniós pénzügyi alapokra. Javasolom tehát, hogy minden tagjelölt felvétele előtt vegyük figyelembe, hogy az Európai Unió mennyire képes az adott állam integrálására, részletesen elemezzük, hogy mennyire vagyunk felkészültek egy átfogó pénzügyi reformra a további bővítések érdekében. Véleményem szerint akkor van értelme az átfogó reformnak, ha jelenlegi céljainkat már elértük a kohéziós politika területén."@lv13
"Tisztelt Képviselőtársak! Kiemelkedő jelentőségűnek tartom, hogy az Európai Parlament a kohéziós politika szempontjából foglalkozik a jövőbeli bővítések hatásaival, így új, költségvetési nézőpontok és állásfoglalások is bevonhatók a bővítésről szóló vitába. A jelentés háttértanulmánya megállapította, hogy egy harmincnégy tagú Európai Unióban a jelenlegi szabályok szerint Horvátország a kohéziós politika megnövelt támogatásainak mindössze 7%-át kapná, míg Törökország a többletfinanszírozás 63%-át. Véleményem szerint tehát tanulságként levonható, hogy a tagjelölt országokat nem kezelhetjük egy szinten semmilyen szempontból. Hangsúlyozni szeretném, hogy Horvátország csatlakozása népességéből és gazdasági fejlettségéből fakadóan nem járna számottevő többletteherrel az EU költségvetésének. A jelentés által vizsgált lehetséges tagok közül egyedül Horvátország csatlakozása nem vonna maga után regionális és nemzeti szinten statisztikai hatást a támogatható területekre nézve, azaz egyetlen jelenleg támogatott régió sem veszítené el jogosultságát az uniós pénzügyi alapokra. Javasolom tehát, hogy minden tagjelölt felvétele előtt vegyük figyelembe, hogy az Európai Unió mennyire képes az adott állam integrálására, részletesen elemezzük, hogy mennyire vagyunk felkészültek egy átfogó pénzügyi reformra a további bővítések érdekében. Véleményem szerint akkor van értelme az átfogó reformnak, ha jelenlegi céljainkat már elértük a kohéziós politika területén."@mt15
"Mijnheer de Voorzitter, dames en heren, voor mij is het van het allergrootste belang dat het Europees Parlement de gevolgen onderzoekt van toekomstige uitbreidingen voor het cohesiebeleid en dat derhalve in het debat over de uitbreiding ook nieuwe budgettaire overwegingen en standpunten meegenomen kunnen worden. De studie die ten grondslag ligt aan het verslag vermeldt dat volgens de huidige regels, in een Europese Unie met 34 leden, Kroatië slechts 7 procent zou krijgen van de extra middelen voor het cohesiebeleid, terwijl Turkije daarentegen 63 procent zou ontvangen. De les die wij daarom mijns inziens daaruit moeten trekken is dat wij de toetredingslanden onmogelijk over een kam kunnen scheren. Ik wil beklemtonen dat, gezien zijn bevolking en zijn economisch ontwikkelingsniveau, de toetreding van Kroatië geen aanzienlijke extra last zal betekenen voor de EU-begroting. Van de in het verslag behandelde potentiële kandidaat-lidstaten zou alleen Kroatië met zijn toetreding geen statistisch effect veroorzaken in verband met de voor steun in aanmerking komende gebieden op regionaal en nationaal niveau. Met andere woorden geen enkel steunontvangend gebied zal zijn recht op financiële steun van de EU verliezen. Daarom stel ik voor dat wij voor de toelating van een kandidaat-lidstaat rekening houden met de vraag of de Europese Unie in staat is het betrokken land te integreren en dat wij, in het belang van toekomstige uitbreidingen, gedetailleerd nagaan hoe goed wij voorbereid zijn voor een alomvattende financiële hervorming. Mijns inziens hebben alomvattende hervormingen alleen zin indien wij onze huidige doelstellingen met betrekking tot het cohesiebeleid al bereikt hebben."@nl3
"Tisztelt Képviselőtársak! Kiemelkedő jelentőségűnek tartom, hogy az Európai Parlament a kohéziós politika szempontjából foglalkozik a jövőbeli bővítések hatásaival, így új, költségvetési nézőpontok és állásfoglalások is bevonhatók a bővítésről szóló vitába. A jelentés háttértanulmánya megállapította, hogy egy harmincnégy tagú Európai Unióban a jelenlegi szabályok szerint Horvátország a kohéziós politika megnövelt támogatásainak mindössze 7%-át kapná, míg Törökország a többletfinanszírozás 63%-át. Véleményem szerint tehát tanulságként levonható, hogy a tagjelölt országokat nem kezelhetjük egy szinten semmilyen szempontból. Hangsúlyozni szeretném, hogy Horvátország csatlakozása népességéből és gazdasági fejlettségéből fakadóan nem járna számottevő többletteherrel az EU költségvetésének. A jelentés által vizsgált lehetséges tagok közül egyedül Horvátország csatlakozása nem vonna maga után regionális és nemzeti szinten statisztikai hatást a támogatható területekre nézve, azaz egyetlen jelenleg támogatott régió sem veszítené el jogosultságát az uniós pénzügyi alapokra. Javasolom tehát, hogy minden tagjelölt felvétele előtt vegyük figyelembe, hogy az Európai Unió mennyire képes az adott állam integrálására, részletesen elemezzük, hogy mennyire vagyunk felkészültek egy átfogó pénzügyi reformra a további bővítések érdekében. Véleményem szerint akkor van értelme az átfogó reformnak, ha jelenlegi céljainkat már elértük a kohéziós politika területén."@pl16
"Senhor Presidente, Senhoras e Senhores Deputados, considero da maior importância que o Parlamento Europeu esteja a analisar o impacto de futuros alargamentos em termos da política de coesão e que, deste modo, novas considerações e posições orçamentais possam também ser incluídas no debate sobre o alargamento. O estudo preparatório para o relatório determinou que, numa União Europeia com 34 membros, segundo as actuais normas, a Croácia representaria apenas 7% do financiamento adicional ao abrigo da política de coesão, enquanto a Turquia receberia 63% dos fundos adicionais. Assim, na minha opinião, a lição que podemos retirar é que não podemos, de modo algum, tratar todos os Estados candidatos da mesma maneira. Gostaria de sublinhar que dada a sua população e o seu nível de desenvolvimento económico, a adesão da Croácia não implicaria um peso adicional significativo no orçamento da UE. Dos potenciais países candidatos analisados no relatório, só a adesão da Croácia não daria origem a qualquer efeito estatístico relativamente a zonas elegíveis a nível regional e nacional, ou seja, nenhuma região actualmente a receber apoio perderia o seu direito à ajuda financeira da UE. Assim, proponho que antes da admissão de qualquer país candidato, tenhamos em conta até que ponto a União Europeia será capaz de integrar o país em questão e que analisemos em pormenor quão preparados estamos para uma reforma financeira abrangente, tendo em vista futuros alargamentos. Na minha opinião, essa reforma abrangente só fará sentido quando já tivermos atingido os nossos objectivos actuais relativamente à política de coesão."@pt17
"Tisztelt Képviselőtársak! Kiemelkedő jelentőségűnek tartom, hogy az Európai Parlament a kohéziós politika szempontjából foglalkozik a jövőbeli bővítések hatásaival, így új, költségvetési nézőpontok és állásfoglalások is bevonhatók a bővítésről szóló vitába. A jelentés háttértanulmánya megállapította, hogy egy harmincnégy tagú Európai Unióban a jelenlegi szabályok szerint Horvátország a kohéziós politika megnövelt támogatásainak mindössze 7%-át kapná, míg Törökország a többletfinanszírozás 63%-át. Véleményem szerint tehát tanulságként levonható, hogy a tagjelölt országokat nem kezelhetjük egy szinten semmilyen szempontból. Hangsúlyozni szeretném, hogy Horvátország csatlakozása népességéből és gazdasági fejlettségéből fakadóan nem járna számottevő többletteherrel az EU költségvetésének. A jelentés által vizsgált lehetséges tagok közül egyedül Horvátország csatlakozása nem vonna maga után regionális és nemzeti szinten statisztikai hatást a támogatható területekre nézve, azaz egyetlen jelenleg támogatott régió sem veszítené el jogosultságát az uniós pénzügyi alapokra. Javasolom tehát, hogy minden tagjelölt felvétele előtt vegyük figyelembe, hogy az Európai Unió mennyire képes az adott állam integrálására, részletesen elemezzük, hogy mennyire vagyunk felkészültek egy átfogó pénzügyi reformra a további bővítések érdekében. Véleményem szerint akkor van értelme az átfogó reformnak, ha jelenlegi céljainkat már elértük a kohéziós politika területén."@ro18
"Tisztelt Képviselőtársak! Kiemelkedő jelentőségűnek tartom, hogy az Európai Parlament a kohéziós politika szempontjából foglalkozik a jövőbeli bővítések hatásaival, így új, költségvetési nézőpontok és állásfoglalások is bevonhatók a bővítésről szóló vitába. A jelentés háttértanulmánya megállapította, hogy egy harmincnégy tagú Európai Unióban a jelenlegi szabályok szerint Horvátország a kohéziós politika megnövelt támogatásainak mindössze 7%-át kapná, míg Törökország a többletfinanszírozás 63%-át. Véleményem szerint tehát tanulságként levonható, hogy a tagjelölt országokat nem kezelhetjük egy szinten semmilyen szempontból. Hangsúlyozni szeretném, hogy Horvátország csatlakozása népességéből és gazdasági fejlettségéből fakadóan nem járna számottevő többletteherrel az EU költségvetésének. A jelentés által vizsgált lehetséges tagok közül egyedül Horvátország csatlakozása nem vonna maga után regionális és nemzeti szinten statisztikai hatást a támogatható területekre nézve, azaz egyetlen jelenleg támogatott régió sem veszítené el jogosultságát az uniós pénzügyi alapokra. Javasolom tehát, hogy minden tagjelölt felvétele előtt vegyük figyelembe, hogy az Európai Unió mennyire képes az adott állam integrálására, részletesen elemezzük, hogy mennyire vagyunk felkészültek egy átfogó pénzügyi reformra a további bővítések érdekében. Véleményem szerint akkor van értelme az átfogó reformnak, ha jelenlegi céljainkat már elértük a kohéziós politika területén."@sk19
"Tisztelt Képviselőtársak! Kiemelkedő jelentőségűnek tartom, hogy az Európai Parlament a kohéziós politika szempontjából foglalkozik a jövőbeli bővítések hatásaival, így új, költségvetési nézőpontok és állásfoglalások is bevonhatók a bővítésről szóló vitába. A jelentés háttértanulmánya megállapította, hogy egy harmincnégy tagú Európai Unióban a jelenlegi szabályok szerint Horvátország a kohéziós politika megnövelt támogatásainak mindössze 7%-át kapná, míg Törökország a többletfinanszírozás 63%-át. Véleményem szerint tehát tanulságként levonható, hogy a tagjelölt országokat nem kezelhetjük egy szinten semmilyen szempontból. Hangsúlyozni szeretném, hogy Horvátország csatlakozása népességéből és gazdasági fejlettségéből fakadóan nem járna számottevő többletteherrel az EU költségvetésének. A jelentés által vizsgált lehetséges tagok közül egyedül Horvátország csatlakozása nem vonna maga után regionális és nemzeti szinten statisztikai hatást a támogatható területekre nézve, azaz egyetlen jelenleg támogatott régió sem veszítené el jogosultságát az uniós pénzügyi alapokra. Javasolom tehát, hogy minden tagjelölt felvétele előtt vegyük figyelembe, hogy az Európai Unió mennyire képes az adott állam integrálására, részletesen elemezzük, hogy mennyire vagyunk felkészültek egy átfogó pénzügyi reformra a további bővítések érdekében. Véleményem szerint akkor van értelme az átfogó reformnak, ha jelenlegi céljainkat már elértük a kohéziós politika területén."@sl20
". Herr talman, mina damer och herrar! Jag anser att det är oerhört viktigt att Europaparlamentet granskar konsekvenserna av framtida utvidgningar ur ett sammanhållningspolitiskt perspektiv, och att nya budgetmässiga synpunkter och ståndpunkter också kan ingå i debatten om utvidgningen. I bakgrundsstudien för betänkandet slogs det fast att Kroatien enligt nuvarande regler bara skulle svara för 7 procent av tilläggsfinansieringen via sammanhållningspolitiken i en union med 34 medlemsländer, medan Turkiet skulle få 63 procent av de tillkommande medlen. Därför anser jag att vi kan dra lärdomen att vi omöjligen kan behandla alla anslutningsländer på samma sätt. Jag vill understryka att med tanke på Kroatiens befolkning och ekonomiska utvecklingsnivå skulle landets anslutning inte innebära någon ytterligare påfrestning på EU:s budget att tala om. Av de potentiella kandidatländer som granskas i betänkandet är det bara Kroatiens anslutning som inte skulle leda till någon statistisk effekt för de stödberättigade områdena på regional och nationell nivå, vilket innebär att ingen av de regioner som för närvarande får stöd skulle förlora sin rätt till finansiellt stöd från EU. Därför föreslår jag att vi innan varje kandidatland tas in tar hänsyn till hur Europeiska unionen kan integrera staten i fråga och att vi i detalj analyserar hur beredda vi är på en heltäckande finansiell reform med tanke på framtida utvidgningar. Enligt min mening är en heltäckande reform bara meningsfull när vi väl har nått våra nuvarande sammanhållningspolitiska mål."@sv22
lpv:unclassifiedMetadata
"Antonio De Blasio (PPE-DE ),"18,5,20,15,1,19,14,16,11,13
"írásban"18,5,20,15,1,19,14,16,11,13

Named graphs describing this resource:

1http://purl.org/linkedpolitics/rdf/Czech.ttl.gz
2http://purl.org/linkedpolitics/rdf/Danish.ttl.gz
3http://purl.org/linkedpolitics/rdf/Dutch.ttl.gz
4http://purl.org/linkedpolitics/rdf/English.ttl.gz
5http://purl.org/linkedpolitics/rdf/Estonian.ttl.gz
6http://purl.org/linkedpolitics/rdf/Events_and_structure.ttl.gz
7http://purl.org/linkedpolitics/rdf/Finnish.ttl.gz
8http://purl.org/linkedpolitics/rdf/French.ttl.gz
9http://purl.org/linkedpolitics/rdf/German.ttl.gz
10http://purl.org/linkedpolitics/rdf/Greek.ttl.gz
11http://purl.org/linkedpolitics/rdf/Hungarian.ttl.gz
12http://purl.org/linkedpolitics/rdf/Italian.ttl.gz
13http://purl.org/linkedpolitics/rdf/Latvian.ttl.gz
14http://purl.org/linkedpolitics/rdf/Lithuanian.ttl.gz
15http://purl.org/linkedpolitics/rdf/Maltese.ttl.gz
16http://purl.org/linkedpolitics/rdf/Polish.ttl.gz
17http://purl.org/linkedpolitics/rdf/Portuguese.ttl.gz
18http://purl.org/linkedpolitics/rdf/Romanian.ttl.gz
19http://purl.org/linkedpolitics/rdf/Slovak.ttl.gz
20http://purl.org/linkedpolitics/rdf/Slovenian.ttl.gz
21http://purl.org/linkedpolitics/rdf/Spanish.ttl.gz
22http://purl.org/linkedpolitics/rdf/Swedish.ttl.gz
23http://purl.org/linkedpolitics/rdf/spokenAs.ttl.gz

The resource appears as object in 2 triples

Context graph