Local view for "http://purl.org/linkedpolitics/eu/plenary/2006-12-13-Speech-3-065"
| Predicate | Value (sorted: default) |
|---|---|
| rdf:type | |
| dcterms:Date | |
| dcterms:Is Part Of | |
| dcterms:Language | |
| lpv:document identification number |
"en.20061213.4.3-065"6
|
| lpv:hasSubsequent | |
| lpv:speaker | |
| lpv:spoken text | |
| lpv:spokenAs | |
| lpv:translated text |
"Kollégám, Schmitt Pál, horvát delegációs elnök nevében is szólva gratulálok Brock és Stubb kollégámnak a nagyszerű és reális jelentésekhez.
Öröm nekünk, magyaroknak, hogy a jelentések megerősítik azt a koppenhágai elvet, miszerint minden csatlakozni kívánó ország a saját érdemei szerint haladjon a csatlakozási tárgyalásokkal. Ennek megfelelően a jelenleg tárgyaló Horvátország esetében nyugodt szívvel jelenthetjük ki, hogy a koppenhágai kritériumok alapján még ebben a ciklusban új tagként üdvözölhetjük őket a klubban. Hiszen Horvátország belépése lényegében az ötödik unióbővítési kör, közép-európai részének befejezése lesz. Ehhez a körhöz köti Horvátországot főleg Szlovénián, Ausztrián és Magyarországon keresztül, fejlettségi szintje, jogi és intézményi kultúrája és évezredes öröksége.
Másrészt Horvátország jó példát is mutathat a nyugat-balkán Unióbővítést megkezdeni kívánó országoknak. Szerencsére Horvátország mérete és fejlettsége miatt nem okoz gondot a felvétel a jelenlegi közösségi politikák, a belső piac és a költségvetés szempontjából sem. Ami pedig a csatlakozásuk intézményi feltételeit illeti, azok teljesíthetők a Nizzai Szerződés módosításával, amelyre az Alkotmány esetleges hiányában úgyis sort kell keríteni a csatlakozás miatt.
Ugyanakkor az egyedi érdem és a bővítés folytatása valóban komolyabb vizsgálatot igényel, ezután a Nyugat-Balkánon is és az Unióban is. Így van ez a Horvátországgal szomszédos szépreményű Szerbiában is, ahol az északi tartomány, Vajdaság is hídszerepet játszhat, éppen nyugati gyökerei miatt. E hídszerep megmaradhatna, amennyiben Szerbia ennek megőrzésére törekszik, ahelyett, hogy folytatná az uniós népek őshonos kultúrájának jelenlegi fölszámolását. Az utóbbi esetben már nem a saját kulturális értékeken alapuló európai, hanem a bizánci unióról kell majd beszélnünk."@cs1
"Hr. formand! Jeg taler både for mig selv og for min kollega Pál Schmitt, formand for Delegationen til Det Blandede Parlamentariske Udvalg EU-Kroatien, når jeg gratulerer hr. Brok og hr. Stubb for deres fortrinlige og realistiske betænkning.
Vi ungarer er glade for, at betænkningerne styrker København-princippet, ifølge hvilket enhver stat, der ønsker at blive medlem, skal arbejde hen imod mod forhandlinger ud fra egne forudsætninger. I overensstemmelse hermed kan vi i forhold til Kroatien, som i øjeblikket indgår i forhandlinger, med sikkerhed erklære, at vi vil hilse dem velkommen som nye medlemmer i denne bølge, baseret på Københavnskriterierne. Faktisk er Kroatiens optagelse afslutningen på den femte bølge af EU-udvidelser, den i Centraleuropa. Kroatien er primært knyttet til denne bølge gennem Slovenien, Østrig og Ungarn, gennem dets udviklingsniveau, gennem dets juridiske og institutionelle kultur og gennem dets tusindårige arv.
På et andet plan kan Kroatien måske fungere som et godt eksempel for stater, der ønsker at indlede EU's udvidelse på det vestlige Balkan. Heldigvis udgør optagelsen af Kroatien, set i lyset af landets størrelse og udvikling, ikke noget problem i forhold til hverken det indre marked eller budgettet. Hvad angår de institutionelle betingelser for optagelse, kan de opfyldes ved at tiltræde Nice-traktaten, en opgave, der i fraværet af en forfatning før eller siden skal tages fat på med henblik på optagelse.
Samtidig er vi virkelig nødt til at se nærmere på princippet om specifikke forudsætninger og udvidelse fremover på det vestlige Balkan såvel som inden for EU. Det gælder for Kroatiens nabo Serbien, som nærer store forhåbninger, og hvor den nordlige provins Voivodina måske kan bygge bro, netop på grund af dens vestlige rødder. Regionen kunne fortsætte med at udgøre en bro, hvis Serbien valgte at forsøge at bevare regionen i stedet for at fortsætte den nuværende praksis med at undertrykke oprindelige EU-folks traditionelle kultur. I sidstnævnte tilfælde ville vi snarere have udsigt til en Byzantinsk Union end en Europæisk Union baseret på vores egne kulturværdier."@da2
"Ich spreche auch im Namen meines Kollegen Pál Schmitt, Vorsitzender der Delegation im Gemeinsamen Parlamentarischen Ausschuss EU-Kroatien, und beglückwünsche Herrn Brok und Herrn Stubb zu ihrem ausgezeichneten und realistischen Bericht.
Wir Ungarn sind erfreut, dass die Berichte das Kopenhagen-Prinzip stärken, demzufolge jeder beitrittswillige Staat individuell aufgrund seiner eigenen Leistungen zu Verhandlungen fortschreiten muss. Im Falle Kroatiens, das sich derzeit in Verhandlungen befindet, können wir folglich mit Zuversicht erklären, dass wir es, auf der Basis der Kopenhagener Kriterien, als neues Mitglied in dieser Erweiterungsrunde begrüßen werden. Im Grunde vervollständigt der Beitritt Kroatiens tatsächlich die fünfte EU-Erweiterungsrunde, die Erweiterung um die zentraleuropäische Region. Kroatien ist mit dieser Runde, insbesondere mit Slowenien, Österreich und Ungarn, durch sein Entwicklungsniveau, seine justizielle und institutionelle Kultur und durch sein über tausend Jahre altes Erbe verbunden.
Auf einer anderen Ebene kann Kroatien Staaten als gutes Beispiel dienen, die die Erweiterung der Europäischen Union um die Westbalkanstaaten beginnen wollen. Glücklicherweise stellt der Beitritt Kroatiens aufgrund seiner Größe und Entwicklung keine Probleme hinsichtlich des Binnenmarkts oder des Haushalts dar. Was die institutionellen Bedingungen für einen Beitritt angeht, so können diese durch eine Änderung des Vertrags von Nizza erfüllt werden, eine Aufgabe, mit der man sich aufgrund des Fehlens einer Verfassung schließlich zu Beitrittszwecken zu befassen haben wird.
Zugleich müssen der Grundsatz der besonderen Verdienste und eine neue Erweiterung wirklich ernsthafter geprüft werden, künftig auf dem Westbalkan ebenso wie innerhalb der Union. Dies gilt für Kroatiens Nachbarn Serbien, der große Hoffnungen hegt und wo die nördliche Provinz Vojvodina gerade aufgrund ihrer westlichen Wurzeln als Brücke dienen könnte. Sie könnte weiterhin diese Brückenrolle spielen, wenn Serbien danach streben würde, die Region zu bewahren, anstatt seine derzeitige Praxis der Unterdrückung der traditionellen Kultur indigener EU-Völker fortzusetzen. Wird Letzteres fortgeführt, werden wir anstelle einer auf unseren eigenen kulturellen Werten basierenden Europäischen Union bald eine Byzantinische Union haben."@de9
"Μιλώντας όχι μόνο εξ ονόματός μου, αλλά και εξ ονόματος του συναδέλφου μου, Pál Schmitt, προέδρου της αντιπροσωπείας της κοινής κοινοβουλευτικής επιτροπής ΕΕ-Κροατίας, συγχαίρω τον κ. Brock και τον κ. Stubb για τη θαυμάσια και ρεαλιστική τους έκθεση.
Εμείς οι Ούγγροι χαιρόμαστε διότι οι εκθέσεις ενισχύουν την αρχή της Κοπεγχάγης σύμφωνα με την οποία κάθε κράτος που επιθυμεί να ενταχθεί πρέπει να προχωρά στην πορεία των διαπραγματεύσεων με βάση τα επιτεύγματά του. Ως εκ τούτου, στην περίπτωση της Κροατίας, η οποία διεξάγει επί του παρόντος διαπραγματεύσεις, μπορούμε να δηλώσουμε με εμπιστοσύνη ότι θα καλωσορίσουμε την εν λόγω χώρα ως μέλος σε αυτό το κύμα, με βάση τα κριτήρια της Κοπεγχάγης. Μάλιστα, η είσοδος της Κροατίας αποτελεί ουσιαστικά την ολοκλήρωση του πέμπτου κύματος διεύρυνσης της ΕΕ, το οποίο αφορά την περιοχή της Κεντρικής Ευρώπης. Η Κροατία συνδέεται με αυτό το κύμα κυρίως μέσω της Σλοβενίας, της Αυστρίας και της Ουγγαρίας, λόγω του επιπέδου ανάπτυξής της, λόγω του νομικού και θεσμικού πολιτισμού της και λόγω της χιλιετούς κληρονομιάς της.
Σε ένα άλλο επίπεδο, η Κροατία μπορεί να αποτελέσει θετικό παράδειγμα για κράτη τα οποία επιθυμούν να ξεκινήσουν τη διεύρυνση της Ευρωπαϊκής Ένωσης στα Δυτικά Βαλκάνια. Ευτυχώς, η ένταξη της Κροατίας, δεδομένου του μεγέθους της και του βαθμού ανάπτυξής της, δεν παρουσιάζει προβλήματα όσον αφορά τόσο την εσωτερική αγορά όσο και τον προϋπολογισμό. Όσο για τις θεσμικές προϋποθέσεις για την προσχώρηση, αυτές μπορούν να αντιμετωπιστούν μέσω της αναθεώρησης της Συνθήκης της Νίκαιας, ένα έργο το οποίο, απουσία ενός συντάγματος, θα χρειαστεί να αντιμετωπιστεί εν τέλει κατά την ενταξιακή διαδικασία.
Συγχρόνως, η αρχή των ιδιαίτερων δυνατοτήτων και η περαιτέρω διεύρυνση πρέπει όντως να εξεταστούν πιο σοβαρά, εφεξής στα Δυτικά Βαλκάνια καθώς και στο εσωτερικό της Ένωσης. Σε αυτήν την περίπτωση εντάσσεται η γειτονική της Κροατίας Σερβία, η οποία τρέφει μεγάλες ελπίδες και στην οποία η βόρεια επαρχία της Βοϊβοδίνας μπορεί να λειτουργήσει ως γέφυρα σύνδεσης λόγω των δυτικών της καταβολών. Μπορεί να συνεχίσει να διαδραματίζει αυτόν τον ρόλο εάν η Σερβία προσπαθήσει να προστατέψει την περιοχή, αντί να συνεχίζει την τρέχουσα τακτική της καταπίεσης του παραδοσιακού πολιτισμού αυτοχθόνων λαών της ΕΕ. Αν συνεχιστεί, όμως, αυτή η τακτική, τότε αντί για μια Ευρωπαϊκή Ένωση με βάση τις πολιτισμικές μας αξίες, θα μετατραπούμε, απεναντίας, σε μια Βυζαντινή Ένωση."@el10
"Speaking also on behalf of my colleague Pál Schmitt, chairman of the delegation to the EU-Croatia joint parliamentary committee, I congratulate Mr Brock and Mr Stubb for their excellent and realistic report.
We Hungarians are glad that the reports strengthen the Copenhagen principle according to which each state wishing to join must proceed towards negotiations on its own merits. Accordingly, in the case of Croatia, presently engaged in negotiations, we can declare with confidence that we will welcome them as new members in this wave, on the basis of the Copenhagen criteria. In fact, Croatia’s entry is essentially the completion of the fifth wave of EU enlargement, that of the Central European region. Croatia is linked to this wave mainly through Slovenia, Austria and Hungary, by its level of development, by its legal and institutional culture and by its thousand-year-old heritage.
On another level, Croatia may serve as a good example for states wishing to begin the enlargement of the European Union in the Western Balkans. Fortunately Croatia’s admission, given its size and development, does not present problems with regard to either the internal market or the budget. As for the institutional conditions for accession, these can be fulfilled by amending the Treaty of Nice, a task that, in the absence of a Constitution, will have to be addressed eventually for purposes of accession.
At the same time, the principle of specific merits and further enlargement really need to be examined more seriously, henceforth in the Western Balkans as well as within the Union. That is the case as regards Croatia’s neighbour, Serbia, which entertains great hopes and where the northern province of Voivodina may serve as a bridge precisely on account of its western roots. It could keep playing this bridging role if Serbia were to strive to preserve the region instead of continuing its present practice of suppressing the traditional culture of indigenous EU peoples. If the latter continues, then rather than a European Union based on our own cultural values, we will instead be looking at a Byzantine Union."@en4
"Hablando también en nombre de mi colega Pál Schmitt, presidente de la delegación de la Comisión Parlamentaria Mixta Unión Europea-Croacia, felicito al señor Brock y al señor Stubb por su informe excelente y realista.
Los húngaros estamos satisfechos de que los informes refuercen el principio de Copenhague de acuerdo con el cual cada Estado que desee ingresar debe proceder a negociar por sus propios méritos. De acuerdo con esto, en el caso de Croacia, que actualmente mantiene negociaciones, podemos decir sin dudarlo que les acogeremos con satisfacción como nuevos miembros en esta oleada, sobre la base de los principios de Copenhague. De hecho, la entrada de Croacia es esencialmente la conclusión de la quinta oleada de la ampliación de la Unión Europea, la de la región centroeuropea. Croacia está unida a esta oleada principalmente a través de Eslovenia, Austria y Hungría, por su nivel de desarrollo, por su cultura jurídica e institucional y por su patrimonio milenario.
A otra escala, Croacia puede servir como un buen ejemplo para los Estados que desean empezar la ampliación de la Unión Europea en los Balcanes Occidentales. Afortunadamente, la admisión de Croacia, dado su tamaño y desarrollo, no presenta problemas con respecto al mercado interior ni al presupuesto. En cuanto a los requisitos institucionales para el acceso, pueden cumplirse modificando el Tratado de Niza, tarea que, a falta de Constitución, deberá abordarse a efectos del acceso.
Al mismo tiempo, en adelante habrá que examinar más detenidamente el principio de los méritos específicos y la ampliación posterior, tanto en los Balcanes Occidentales como dentro de la Unión. Este es el caso con respecto al vecino de Croacia, Serbia, que tiene grandes esperanzas y en el que la provincia norteña de Vojvodina puede servir de puente precisamente por sus raíces occidentales. Podría seguir desempeñando este papel de puente si Serbia procurara preservar la región en lugar de continuar su práctica actual de suprimir la cultura tradicional de los pueblos autóctonos de la Unión Europea. Si ello continúa, entonces en vez de una Unión Europea basada en nuestros propios valores culturales, tendremos una Unión bizantina."@es20
"Kollégám, Schmitt Pál, horvát delegációs elnök nevében is szólva gratulálok Brock és Stubb kollégámnak a nagyszerű és reális jelentésekhez.
Öröm nekünk, magyaroknak, hogy a jelentések megerősítik azt a koppenhágai elvet, miszerint minden csatlakozni kívánó ország a saját érdemei szerint haladjon a csatlakozási tárgyalásokkal. Ennek megfelelően a jelenleg tárgyaló Horvátország esetében nyugodt szívvel jelenthetjük ki, hogy a koppenhágai kritériumok alapján még ebben a ciklusban új tagként üdvözölhetjük őket a klubban. Hiszen Horvátország belépése lényegében az ötödik unióbővítési kör, közép-európai részének befejezése lesz. Ehhez a körhöz köti Horvátországot főleg Szlovénián, Ausztrián és Magyarországon keresztül, fejlettségi szintje, jogi és intézményi kultúrája és évezredes öröksége.
Másrészt Horvátország jó példát is mutathat a nyugat-balkán Unióbővítést megkezdeni kívánó országoknak. Szerencsére Horvátország mérete és fejlettsége miatt nem okoz gondot a felvétel a jelenlegi közösségi politikák, a belső piac és a költségvetés szempontjából sem. Ami pedig a csatlakozásuk intézményi feltételeit illeti, azok teljesíthetők a Nizzai Szerződés módosításával, amelyre az Alkotmány esetleges hiányában úgyis sort kell keríteni a csatlakozás miatt.
Ugyanakkor az egyedi érdem és a bővítés folytatása valóban komolyabb vizsgálatot igényel, ezután a Nyugat-Balkánon is és az Unióban is. Így van ez a Horvátországgal szomszédos szépreményű Szerbiában is, ahol az északi tartomány, Vajdaság is hídszerepet játszhat, éppen nyugati gyökerei miatt. E hídszerep megmaradhatna, amennyiben Szerbia ennek megőrzésére törekszik, ahelyett, hogy folytatná az uniós népek őshonos kultúrájának jelenlegi fölszámolását. Az utóbbi esetben már nem a saját kulturális értékeken alapuló európai, hanem a bizánci unióról kell majd beszélnünk."@et5
"Kiitän omasta puolestani ja EU:n ja Kroatian parlamentaarisessa sekakomiteassa toimivan valtuuskunnan puheenjohtajan, kollegani Pál Schmittin puolesta jäsen Brokia ja jäsen Stubbia heidän erinomaisista ja realistisista mietinnöistään.
Meitä unkarilaisia ilahduttaa, että mietinnöissä vahvistetaan Kööpenhaminan periaate, jonka mukaan jokaisen jäsenyyttä tavoittelevan valtion on ryhdyttävä neuvotteluihin omista lähtökohdistaan. Sen vuoksi voimme luottavaisin mielin vakuuttaa parhaillaan neuvotteluja käyvälle Kroatialle ottavamme maan kansalaiset mielihyvin uusiksi jäseniksi tässä aallossa Kööpenhaminan kriteerien perusteella. Kroatian liittyminen merkitsee itse asiassa EU:n viidennen, Keski-Euroopan aluetta koskevan laajentumisaallon päättymistä. Kroatia on mukana tässä aallossa lähinnä Slovenian, Itävallan ja Unkarin välityksellä, kehitystasonsa ansiosta sekä lainsäädännöllisen ja institutionaalisen toimintakulttuurinsa ja tuhat vuotta vanhan perintönsä perusteella.
Kroatia saattaa toisaalta myös toimia hyvänä esimerkkinä niille valtioille, jotka haluavat aloittaa Euroopan unionin laajentumisen Länsi-Balkanille. Kroatian hyväksyminen ei onneksi aiheuta maan koon ja kehitystason ansiosta ongelmia sisämarkkinoille eikä talousarviolle. Liittymistä koskevat institutionaaliset edellytykset voidaan täyttää muuttamalla Nizzan sopimusta, ja se onkin tehtävä, joka on perustuslain puuttumisen vuoksi suoritettava lähinnä liittymistä silmällä pitäen.
Erityisansioiden ja lisälaajentumisen periaatetta on myös tarkasteltava tästä lähin vakavammin niin Länsi-Balkanilla kuin unionissa. Tarkoitan tässä yhteydessä Kroatian naapuria, Serbiaa, joka elättelee suuria toiveita ja jonka pohjoinen Voivodinan maakunta voi ehkä toimia siltana juuri länsimaisten juurtensa ansiosta. Se voisi jatkossakin toimia sillanrakentajana, jos Serbia yrittäisi rauhoittaa alueen sen sijaan, että se jatkaa nykykäytäntöään alkuperäisten EU-kansojen perinteisen kulttuurin tukahduttamiseksi. Jos tämä käytäntö jatkuu, Euroopan unionistamme muodostuu bysanttilainen unioni sen sijaan, että se perustuisi omiin kulttuurisiin arvoihimme."@fi7
"Au nom de mon collègue Schmitt, président de la délégation à la commission parlementaire mixte UE-Croatie, et en mon nom propre, je félicite MM. Brock et Stubb pour leur excellent et réaliste rapport.
Nous sommes contents, nous les Hongrois, que ces rapports renforcent le principe de Copenhague, en vertu duquel chaque État qui souhaite adhérer doit avancer dans les négociations selon ses propres mérites. Dès lors, dans le cas de la Croatie, actuellement engagée dans des négociations, nous pouvons déclarer avec confiance que nous l’accueillerons lors de la prochaine vague d’élargissement, sur la base des critères de Copenhague. En fait, l’arrivée de la Croatie est essentielle pour l’achèvement de la cinquième vague d’élargissement de l’Union européenne, celle de la région de l’Europe centrale. La Croatie est liée à cette vague à travers la Slovénie, l’Autriche et la Hongrie, par son niveau de développement, par sa culture juridique et institutionnelle et par son héritage millénaire.
À un autre niveau, la Croatie peut servir de bon exemple pour les États qui souhaitent se joindre à l’élargissement de l’Union européenne dans les Balkans occidentaux. Heureusement, l’admission de la Croatie, étant donné sa taille et son développement, ne présente pas de problèmes en ce qui concerne le marché intérieur ou le budget. Pour ce qui est des conditions institutionnelles de l’adhésion, elles peuvent être remplies en amendant le traité de Nice, ce qui, en l’absence d’une Constitution, devra être réglé finalement pour les besoins de l’adhésion.
En même temps, le principe des mérites spécifiques et de l’élargissement ultérieur doit vraiment être examiné plus sérieusement, désormais, dans les Balkans occidentaux et à l’intérieur de l’Union. Tel est le cas en ce qui concerne la Serbie, voisine de la Croatie, qui nourrit de grands espoirs et où la province septentrionale de Vojvodine pourrait servir de passerelle, compte tenu précisément de ses racines occidentales. Elle pourrait continuer à jouer ce rôle de passerelle, si la Serbie s’efforçait de préserver la région plutôt que de continuer à supprimer la culture traditionnelle de populations européennes indigènes. Si cette pratique devait se poursuivre, alors plutôt qu’une Union européenne reposant sur nos propres valeurs culturelles, nous aurions une Union byzantine."@fr8
"Intervengo anche a nome dell’onorevole Pál Schmitt, presidente della delegazione presso la commissione parlamentare mista UE-Croazia, e mi congratulo con l’onorevole Brok e l’onorevole Stubb per le loro relazioni eccellenti e realistiche.
Noi ungheresi siamo lieti che le relazioni rafforzino il principio di Copenaghen, secondo cui ogni Stato che desideri aderire deve procedere verso i negoziati sulla base dei propri meriti. Di conseguenza, nel caso della Croazia, attualmente impegnata nei negoziati, possiamo dichiarare con fiducia che la accoglieremo come nuovo Stato membro in questa ondata, sulla base dei criteri di Copenaghen. Infatti, l’adesione della Croazia sostanzialmente completa la quinta ondata di allargamento dell’Unione, quella dell’Europa centrale. La Croazia è legata a questa ondata principalmente attraverso la Slovenia, l’Austria e l’Ungheria, dal suo livello di sviluppo, dalla sua cultura giuridica e istituzionale e dal suo patrimonio millenario.
Su un altro piano, la Croazia può servire come buon esempio per gli Stati che desiderano cominciare l’allargamento dell’Unione europea ai Balcani occidentali. Fortunatamente, l’adesione della Croazia, considerate le sue dimensioni e il suo sviluppo, non presenta problemi né in termini di mercato interno né in termini di bilancio. Per quanto riguarda le condizioni istituzionali per l’adesione, esse possono essere soddisfatte modificando il Trattato di Nizza, compito che, in assenza di una Costituzione, dovrà essere prima o poi affrontato ai fini dell’adesione.
Al tempo stesso, il principio dei meriti specifici e dell’ulteriore allargamento deve realmente essere esaminato con maggiore serietà, sia nei Balcani occidentali sia nell’Unione. Ciò è vero per quanto riguarda il vicino della Croazia, la Serbia, che nutre grandi speranze e la cui provincia settentrionale di Voivodina può servire da ponte proprio in ragione delle sue radici occidentali. Potrebbe continuare a svolgere questo ruolo di ponte se la Serbia decidesse di preservare la regione, invece di proseguire la sua pratica attuale di reprimere la cultura tradizionale delle popolazioni indigene dell’Unione. Se tale pratica dovesse continuare, al posto di un’Unione europea basata sui nostri valori culturali avremmo un’Unione bizantina."@it12
"Kollégám, Schmitt Pál, horvát delegációs elnök nevében is szólva gratulálok Brock és Stubb kollégámnak a nagyszerű és reális jelentésekhez.
Öröm nekünk, magyaroknak, hogy a jelentések megerősítik azt a koppenhágai elvet, miszerint minden csatlakozni kívánó ország a saját érdemei szerint haladjon a csatlakozási tárgyalásokkal. Ennek megfelelően a jelenleg tárgyaló Horvátország esetében nyugodt szívvel jelenthetjük ki, hogy a koppenhágai kritériumok alapján még ebben a ciklusban új tagként üdvözölhetjük őket a klubban. Hiszen Horvátország belépése lényegében az ötödik unióbővítési kör, közép-európai részének befejezése lesz. Ehhez a körhöz köti Horvátországot főleg Szlovénián, Ausztrián és Magyarországon keresztül, fejlettségi szintje, jogi és intézményi kultúrája és évezredes öröksége.
Másrészt Horvátország jó példát is mutathat a nyugat-balkán Unióbővítést megkezdeni kívánó országoknak. Szerencsére Horvátország mérete és fejlettsége miatt nem okoz gondot a felvétel a jelenlegi közösségi politikák, a belső piac és a költségvetés szempontjából sem. Ami pedig a csatlakozásuk intézményi feltételeit illeti, azok teljesíthetők a Nizzai Szerződés módosításával, amelyre az Alkotmány esetleges hiányában úgyis sort kell keríteni a csatlakozás miatt.
Ugyanakkor az egyedi érdem és a bővítés folytatása valóban komolyabb vizsgálatot igényel, ezután a Nyugat-Balkánon is és az Unióban is. Így van ez a Horvátországgal szomszédos szépreményű Szerbiában is, ahol az északi tartomány, Vajdaság is hídszerepet játszhat, éppen nyugati gyökerei miatt. E hídszerep megmaradhatna, amennyiben Szerbia ennek megőrzésére törekszik, ahelyett, hogy folytatná az uniós népek őshonos kultúrájának jelenlegi fölszámolását. Az utóbbi esetben már nem a saját kulturális értékeken alapuló európai, hanem a bizánci unióról kell majd beszélnünk."@lt14
"Kollégám, Schmitt Pál, horvát delegációs elnök nevében is szólva gratulálok Brock és Stubb kollégámnak a nagyszerű és reális jelentésekhez.
Öröm nekünk, magyaroknak, hogy a jelentések megerősítik azt a koppenhágai elvet, miszerint minden csatlakozni kívánó ország a saját érdemei szerint haladjon a csatlakozási tárgyalásokkal. Ennek megfelelően a jelenleg tárgyaló Horvátország esetében nyugodt szívvel jelenthetjük ki, hogy a koppenhágai kritériumok alapján még ebben a ciklusban új tagként üdvözölhetjük őket a klubban. Hiszen Horvátország belépése lényegében az ötödik unióbővítési kör, közép-európai részének befejezése lesz. Ehhez a körhöz köti Horvátországot főleg Szlovénián, Ausztrián és Magyarországon keresztül, fejlettségi szintje, jogi és intézményi kultúrája és évezredes öröksége.
Másrészt Horvátország jó példát is mutathat a nyugat-balkán Unióbővítést megkezdeni kívánó országoknak. Szerencsére Horvátország mérete és fejlettsége miatt nem okoz gondot a felvétel a jelenlegi közösségi politikák, a belső piac és a költségvetés szempontjából sem. Ami pedig a csatlakozásuk intézményi feltételeit illeti, azok teljesíthetők a Nizzai Szerződés módosításával, amelyre az Alkotmány esetleges hiányában úgyis sort kell keríteni a csatlakozás miatt.
Ugyanakkor az egyedi érdem és a bővítés folytatása valóban komolyabb vizsgálatot igényel, ezután a Nyugat-Balkánon is és az Unióban is. Így van ez a Horvátországgal szomszédos szépreményű Szerbiában is, ahol az északi tartomány, Vajdaság is hídszerepet játszhat, éppen nyugati gyökerei miatt. E hídszerep megmaradhatna, amennyiben Szerbia ennek megőrzésére törekszik, ahelyett, hogy folytatná az uniós népek őshonos kultúrájának jelenlegi fölszámolását. Az utóbbi esetben már nem a saját kulturális értékeken alapuló európai, hanem a bizánci unióról kell majd beszélnünk."@lv13
"Kollégám, Schmitt Pál, horvát delegációs elnök nevében is szólva gratulálok Brock és Stubb kollégámnak a nagyszerű és reális jelentésekhez.
Öröm nekünk, magyaroknak, hogy a jelentések megerősítik azt a koppenhágai elvet, miszerint minden csatlakozni kívánó ország a saját érdemei szerint haladjon a csatlakozási tárgyalásokkal. Ennek megfelelően a jelenleg tárgyaló Horvátország esetében nyugodt szívvel jelenthetjük ki, hogy a koppenhágai kritériumok alapján még ebben a ciklusban új tagként üdvözölhetjük őket a klubban. Hiszen Horvátország belépése lényegében az ötödik unióbővítési kör, közép-európai részének befejezése lesz. Ehhez a körhöz köti Horvátországot főleg Szlovénián, Ausztrián és Magyarországon keresztül, fejlettségi szintje, jogi és intézményi kultúrája és évezredes öröksége.
Másrészt Horvátország jó példát is mutathat a nyugat-balkán Unióbővítést megkezdeni kívánó országoknak. Szerencsére Horvátország mérete és fejlettsége miatt nem okoz gondot a felvétel a jelenlegi közösségi politikák, a belső piac és a költségvetés szempontjából sem. Ami pedig a csatlakozásuk intézményi feltételeit illeti, azok teljesíthetők a Nizzai Szerződés módosításával, amelyre az Alkotmány esetleges hiányában úgyis sort kell keríteni a csatlakozás miatt.
Ugyanakkor az egyedi érdem és a bővítés folytatása valóban komolyabb vizsgálatot igényel, ezután a Nyugat-Balkánon is és az Unióban is. Így van ez a Horvátországgal szomszédos szépreményű Szerbiában is, ahol az északi tartomány, Vajdaság is hídszerepet játszhat, éppen nyugati gyökerei miatt. E hídszerep megmaradhatna, amennyiben Szerbia ennek megőrzésére törekszik, ahelyett, hogy folytatná az uniós népek őshonos kultúrájának jelenlegi fölszámolását. Az utóbbi esetben már nem a saját kulturális értékeken alapuló európai, hanem a bizánci unióról kell majd beszélnünk."@mt15
"Ook namens mijn collega, Pál Schmitt, voorzitter van de Gemengde Parlementaire Commissie EU-Kroatië, wil ik mijn collega’s Brock en Stubb feliciteren met hun uitstekende en realistische verslagen.
Het doet ons, Hongaren, deugd dat in de verslagen het beginsel van Kopenhagen wordt uitgedragen: elk land dat wenst toe te treden, moet op grond van zijn eigen verdiensten vorderingen boeken in de richting van toetredingsonderhandelingen. Dienovereenkomstig kunnen we in het geval van Kroatië, waarmee momenteel onderhandelingen worden gevoerd, met een gerust hart stellen dat we het land volgens de criteria van Kopenhagen nog in deze cyclus als nieuwe lidstaat in onze club mogen begroeten. De toetreding van Kroatië is in feite de afronding van de vijfde uitbreidingsronde met de landen van Midden-Europa. Kroatië hoort voornamelijk in deze ronde thuis als buurland van Slovenië, Oostenrijk en Hongarije en op grond van zijn ontwikkelingsniveau, zijn juridische en institutionele cultuur en zijn duizendjarige erfenis.
Anderzijds kan Kroatië het goede voorbeeld geven aan de landen op de Westelijke Balkan die willen beginnen met toetredingsonderhandelingen. Gelukkig levert de opname van Kroatië, vanwege de afmetingen en de ontwikkeling van het land, maar ook vanuit het oogpunt van het huidige gemeenschappelijke beleid, de interne markt en de begroting geen problemen op. Wat betreft de institutionele voorwaarden voor de toetreding: hieraan kan worden voldaan door het Verdrag van Nice te wijzigen, iets wat hoe dan ook nodig zal zijn voor toetreding, als het Grondwettelijk Verdrag er eventueel niet zou komen.
Tegelijkertijd vereisen het principe van individuele verdiensten en een eventuele verdere uitbreiding wel degelijk een serieuzer onderzoek, zowel op de Westelijke Balkan als in de Unie. Dit geldt onder andere voor het buurland van Kroatië, Servië, dat grote hoop koestert en waar de noordelijke provincie Vojvodina een overbruggingsrol kan spelen, juist vanwege haar westelijke wortels. Deze rol zou kunnen blijven bestaan, mits Servië streeft naar het behoud ervan, in plaats van korte metten te maken met de inheemse cultuur van Europese volkeren zoals dat nu gebeurt. In het laatste geval zou er over een tijdje geen sprake meer zijn van een Europese Unie, die uitgaat van de eigen culturele waarden, maar van een Byzantijnse Unie."@nl3
"Falando também em nome do meu colega Pál Schmitt, presidente da delegação à comissão parlamentar mista UE-Croácia, quero felicitar os senhores deputados Brock e Stubb pela excelência e o realismo do seu relatório.
Nós, Húngaros, registamos com satisfação que o relatório reforça o princípio de Copenhaga, segundo o qual cada Estado que deseje aderir à UE tem de prosseguir as negociações com base nos seus próprios méritos. Nesse sentido, no caso da Croácia, actualmente envolvida em negociações, podemos afirmar com confiança que lhe damos as boas-vindas como novo membro da presente vaga, com base nos critérios de Copenhaga. De facto, a entrada da Croácia equivale, essencialmente, à conclusão da quinta vaga de alargamento da UE, correspondente à região da Europa Central. A Croácia está ligada a esta vaga sobretudo pela Eslovénia, a Áustria e a Hungria, mas também pelo seu nível de desenvolvimento, pela sua cultura jurídica e institucional e pela sua herança histórica milenar.
Por outro lado, a Croácia pode servir de bom exemplo aos Estados que pretendam iniciar o alargamento da União Europeia nos Balcãs Ocidentais. Felizmente, em virtude da sua dimensão e do seu desenvolvimento, a adesão da Croácia não acarreta problemas no que respeita ao mercado interno ou ao orçamento. Quanto às condições de adesão de natureza institucional, podem ser satisfeitas alterando o Tratado de Nice, tarefa que, na ausência de uma Constituição, acabará por ter de ser cumprida em prol dos processos de adesão.
Ao mesmo tempo, o princípio dos méritos específicos e o futuro alargamento carecem doravante de um exame mais sério, tanto nos Balcãs Ocidentais como no seio da União. Isto aplica-se ao vizinho da Croácia, a Sérvia, que alimenta grandes esperanças e cuja província setentrional da Voivodina poderá, precisamente, servir de ponte, devido às suas raízes ocidentais. Esta província poderia continuar a desempenhar esse papel de ponte se a Sérvia fizesse por preservar a região, em vez de continuar a sua actual prática de supressão da cultura tradicional de povos autóctones da UE. Se esta última persistir, em vez de uma União Europeia assente nos nossos próprios valores culturais, teremos antes uma União Bizantina."@pt17
"Kollégám, Schmitt Pál, horvát delegációs elnök nevében is szólva gratulálok Brock és Stubb kollégámnak a nagyszerű és reális jelentésekhez.
Öröm nekünk, magyaroknak, hogy a jelentések megerősítik azt a koppenhágai elvet, miszerint minden csatlakozni kívánó ország a saját érdemei szerint haladjon a csatlakozási tárgyalásokkal. Ennek megfelelően a jelenleg tárgyaló Horvátország esetében nyugodt szívvel jelenthetjük ki, hogy a koppenhágai kritériumok alapján még ebben a ciklusban új tagként üdvözölhetjük őket a klubban. Hiszen Horvátország belépése lényegében az ötödik unióbővítési kör, közép-európai részének befejezése lesz. Ehhez a körhöz köti Horvátországot főleg Szlovénián, Ausztrián és Magyarországon keresztül, fejlettségi szintje, jogi és intézményi kultúrája és évezredes öröksége.
Másrészt Horvátország jó példát is mutathat a nyugat-balkán Unióbővítést megkezdeni kívánó országoknak. Szerencsére Horvátország mérete és fejlettsége miatt nem okoz gondot a felvétel a jelenlegi közösségi politikák, a belső piac és a költségvetés szempontjából sem. Ami pedig a csatlakozásuk intézményi feltételeit illeti, azok teljesíthetők a Nizzai Szerződés módosításával, amelyre az Alkotmány esetleges hiányában úgyis sort kell keríteni a csatlakozás miatt.
Ugyanakkor az egyedi érdem és a bővítés folytatása valóban komolyabb vizsgálatot igényel, ezután a Nyugat-Balkánon is és az Unióban is. Így van ez a Horvátországgal szomszédos szépreményű Szerbiában is, ahol az északi tartomány, Vajdaság is hídszerepet játszhat, éppen nyugati gyökerei miatt. E hídszerep megmaradhatna, amennyiben Szerbia ennek megőrzésére törekszik, ahelyett, hogy folytatná az uniós népek őshonos kultúrájának jelenlegi fölszámolását. Az utóbbi esetben már nem a saját kulturális értékeken alapuló európai, hanem a bizánci unióról kell majd beszélnünk."@sk18
"Kollégám, Schmitt Pál, horvát delegációs elnök nevében is szólva gratulálok Brock és Stubb kollégámnak a nagyszerű és reális jelentésekhez.
Öröm nekünk, magyaroknak, hogy a jelentések megerősítik azt a koppenhágai elvet, miszerint minden csatlakozni kívánó ország a saját érdemei szerint haladjon a csatlakozási tárgyalásokkal. Ennek megfelelően a jelenleg tárgyaló Horvátország esetében nyugodt szívvel jelenthetjük ki, hogy a koppenhágai kritériumok alapján még ebben a ciklusban új tagként üdvözölhetjük őket a klubban. Hiszen Horvátország belépése lényegében az ötödik unióbővítési kör, közép-európai részének befejezése lesz. Ehhez a körhöz köti Horvátországot főleg Szlovénián, Ausztrián és Magyarországon keresztül, fejlettségi szintje, jogi és intézményi kultúrája és évezredes öröksége.
Másrészt Horvátország jó példát is mutathat a nyugat-balkán Unióbővítést megkezdeni kívánó országoknak. Szerencsére Horvátország mérete és fejlettsége miatt nem okoz gondot a felvétel a jelenlegi közösségi politikák, a belső piac és a költségvetés szempontjából sem. Ami pedig a csatlakozásuk intézményi feltételeit illeti, azok teljesíthetők a Nizzai Szerződés módosításával, amelyre az Alkotmány esetleges hiányában úgyis sort kell keríteni a csatlakozás miatt.
Ugyanakkor az egyedi érdem és a bővítés folytatása valóban komolyabb vizsgálatot igényel, ezután a Nyugat-Balkánon is és az Unióban is. Így van ez a Horvátországgal szomszédos szépreményű Szerbiában is, ahol az északi tartomány, Vajdaság is hídszerepet játszhat, éppen nyugati gyökerei miatt. E hídszerep megmaradhatna, amennyiben Szerbia ennek megőrzésére törekszik, ahelyett, hogy folytatná az uniós népek őshonos kultúrájának jelenlegi fölszámolását. Az utóbbi esetben már nem a saját kulturális értékeken alapuló európai, hanem a bizánci unióról kell majd beszélnünk."@sl19
"Jag talar också för min kollega Pál Schmitt, som är ordförande för delegationen till den gemensamma parlamentarikerkommittén EU–Kroatien, och vi vill gratulera Elmar Brok och Alexander Stubb till deras utmärkta och realistiska betänkanden.
Vi ungrare är glada över att man i betänkandena stärker Köpenhamnsprincipen, enligt vilken varje stat som vill ansluta sig till EU måste göra framsteg mot förhandlingar på sina egna meriter. Följaktligen kan vi, liksom i fallet med Kroatien, som vi för närvarande förhandlar med, med förtroende förklara att vi kommer att välkomna dem som nya medlemmar i denna omgång, på grundval av Köpenhamnskriterierna. Kroatiens anslutning är faktiskt grundläggande för slutförandet av den femte fasen av EU:s utvidgning, nämligen utvidgningen till att omfatta den centraleuropeiska regionen. Kroatien hänger samman med denna utvidgningsfas främst genom Slovenien, Österrike och Ungern, med tanke på dess utvecklingsnivå, dess rättsliga och institutionella kultur och dess tusenåriga arv.
På en annan nivå kan Kroatien tjäna som ett bra exempel för stater som vill inleda EU-utvidgningen på västra Balkan. Kroatiens anslutning medför som tur är inga problem vare sig för den inre marknaden eller för budgeten, tack vare landets storlek och utveckling. Vad gäller de institutionella anslutningsvillkoren kan de uppfyllas genom en ändring av Nicefördraget, vilket är en uppgift som man på grund av avsaknaden av en konstitution slutligen kommer att behöva ta itu med i anslutningssyfte.
Samtidigt måste principen om särskilda meriter och en vidare utvidgning verkligen granskas med större allvar hädanefter, på västra Balkan såväl som inom unionen. Detta är fallet när det gäller Kroatiens grannland, Serbien, som hyser stora förhoppningar och där den norra provinsen Voivodina kan tjäna som en bro just på grund av dess västliga rötter. Denna provins kan fortsätta att spela denna överbryggande roll om Serbien skulle sträva efter att bevara regionen i stället för att fortsätta sin nuvarande praxis med att trycka ned den traditionella kulturen hos infödda EU-folk. Om detta fortsätter kommer vi att få en bysantinsk union, snarare än en europeisk union som bygger på våra egna kulturella värderingar."@sv21
|
| lpv:unclassifiedMetadata |
"Zsolt László Becsey (PPE-DE ). –"5,19,15,15,1,18,18,14,14,16,11,13
|
Named graphs describing this resource:
The resource appears as object in 2 triples